Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

Egy hét a világpolitikában Külügyminiszteri konferencia Prágában Szovjet — csehszlovák tárgyalások As elmúlt héten tagadhatat­lanul az európai kontoneais, an­nak is szocialista fele állt a nemzetközi közvélemény ér­deklődésének középpontjában. Csütörtökön és pénteken a csehszlovák fővárosban tanács­koztak a hét európai szocialis­ta orszáq külügyminiszterei. A prágai értekezlet központjában az európai biztonság és az az­zal foglalkozó, a tavasszal ja­vasolt össz-európai tanácskozás ügye állott. Amint arra a Rudé Právó- ban Jan Marko csehszlovák külügyminiszter cikke rámu­tatott, a budapesti felhívás nyomán a szocialista országok — arra törekedve, hogy elhá­rítsák a konferencia útjában álló akadályokat — hozzájárul­tak a NATO-államoknak ah­hoz a javaslatához, hogy előbb . kétoldalú megbeszéléseken kell tisztázni az össz-európai kon­ferencia lehetőségeit. Azóta — állapította meg Marko — nyil­vánvalóan eljött a konkrét előkészületek ideje. Emlékeze­tes a magyar olvasó előtt Kői- visto finn miniszterelnök ha­zánkon átutaztában tett rövid, repülőtéri nyilatkozata, amely­ben arra utalt, hogy a megkér­dezett európai kormányok többsége (22 állam) pozitív vá­laszt adott. helyeselte az össz­európai tanácskozás eszméjét. Ismeretes, hogy még a tavasz- szal a finn kormány magára vállalta a konkrét rendezési kezdeményezést, és különösen aktív szerepet játszott az em­lített tapogatózó megbeszélé­seken. Éppen ezért a prágai szocialista külügyminiszteri ér­tekezlet — áttekintve az előlké- születeket — joggal állapíthat­ta meg a budapesti felhívás pozitív visszhangját és azt is, hogy megértek a feltételek a tanácskozás egybehívására. A prágai értekezleten a bu­dapesti felhívást aláíró álla­mok külügyminiszterei újabb lépést tettek, és javasolták, hogy már 1970 első felében Helsinkiben meg lehetne tar­tani az össz-európai ^értekezle­tet. Fontos eredményé a szocia­lista külügyminiszterek meg­beszélésének, hogy két konk­rét napirendi javaslatot tettek múlt hónapokban végbemen­tek. Régi mondás — és éppen az európai biztonság szemszö­géből aktuális —, hogy »Prága Európa szíve«; a szocialista Csehszlovákia elleni imperia­lista mesterkedések visszave­rése és a társadalmi rend meg­szilárdítása alapvető jelentő­ségű az európai biztonság ügye szempontjából is. A héten értek véget a leg­magasabb szintű párt- és kor­mányküldöttség szovjetunióbe- U tárgyalásai. Ezeken a tárgya­lásokon elsősorban a szovjet— csehszlovák kapcsolatok to­vábbfejlesztésére tekintettek, egyúttal azonban megvonták a csehszlovákiai fejlődés mérle gét is. Hétfőn a moszkvai nagygyűlésen heonyid Brezs- nyev megállapította, hogy a szocialista országok nemzetközi szolidaritása bizonyult erő­sebbnek a belső és külső re­akciónál. A szovjet part főtit­kára hangoztatta, hogy a há­ború utáni időszakban Cseh­szlovákiában zajlott le a szo­cializmus és a nemzetközi im­perializmus közötti egyik leg­feszültebb összecsapás. A ta­nulságokhoz kapcsolódva Gus­tav Hu'sák, a CSKP első titká­ra hozzátette: Nem harcolni a kommunista ellenes erők el­len — annyit jelent, mint teret adni tevékenységüknek. Természetesen nem közöm­bös az európai biztonság ügye szempontjából a bonni állam politikai magatartása. A héten mutatkozott be a Bundestag­ban kormányprogramjával a Brandt vezette szociáldemokra­ta—szabad 'demokrata kiskoa- líció. A 20 év után a hata­lomból kiszorult keresztény- demokraták — a parlamenti vita tanúsága szerint — dü hödt és személyeskedő harcot kezdenek az új vezetés ellen. Nem szabad azonban csupán a megbukott politikusok acsarkodásának tükrében vé­leményt alkotni az új kor­mányról, amelynek vezetői egyébként felettébb hangsú­lyozzák a bonni politika fo­lyamatosságát, és egyelőre csupán nagyon homályos for­mában mutatták meg »nyi­tási<i szándékaikat. Néha ép­pen dodonai megfogalmazásai miatt lett olyan sajátságosán vegyes és ellentmondó a Brant által előterjesztett kormány­program visszhangja; magától értetődően az ellentmondások a programban vannak. A bonni lapok kiemelik, hogy maga a kormányprogram »■óvatosabb« mint a kiskoalí- cíót alkotó két párt részéről az elmúlt időszakban már ki­mondott, és politikai realiz­musról tanúskodó megállapí­tások. Többféle módon értel­mezhetők és sokféleképpen magyarázhatók ezek az el­lentmondások, helyénvalóvá teszik azonban a bonni »nyi­tás« óvatos figyelemmel kí­sérését. Amint már előzőleg a szocialista országok egyön­tetűen hangoztatták: a bonni kormány cselekedetei tükrö­zik majd igazi szándékait. Engelst kiegészítve mondhat­juk: A pudding és a program próbája a gyakorlat... A vietnami kérdésről Tanácskozás a Feliér Házban Újabb háborúellenes megmozdulásra készül a lakosság Nixon elnök újabb szűkkörű tanácskozást tartott a Fe­hér Házban a vietnami kérdésről — hétfőre bejelentett be­széde előkészítéseként. A megbeszélésen többek között Rogers külügyminiszter, Laird hadügyminiszter, Mitchell igazságügyminiszter és Kis­singer, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vett részt. A november 3-i beszédről a Fehér Ház sajtóirodája nem hajlendó nyilatkozni, csupán azt hangoztatja, hogy abban »több új fontos javaslat« lesz és Nixon összefoglalja majd a kormányzat politikai alapel­veit. Miközben a kormány teljes titokban tartja az elnöki be­széd főbb elképzeléseit, határozott intézkedéseket készít elő háborúellenes megmozdulások, a novem­ber közepére tervezett újabb nagyszabású tünte­tések megfékezésére. Az igazságügyminisztérium és a többi illetékes hatóság pél­dául nem engedélyezi, hogy a november 15-i tiltakozó tűnte tés résztvevői teljese körbe­vegyék a Fehér Ház épületét, 6 a felvonulást csupán az el­nöki rezidencia egyik oldalán hajlandók engedélyezni. A tüntetés szervezői sze- ' rint csaknem százezer em­ber megjelenésére lehet számítani a Fehér Ház előtt. Agnew alelnök — Nixon jó­váhagyásával — újabb kiro­hanást intézett a háborúellenes csoportok ellen — ezúttal »po- tikai eunuchok«-nak minősítve azokat a szenátorokat és kép­viselőket, akik támogatják a vietnami moratóriumot és a többi megmozdulást. Támadás Agnew alelnök ellen A libanoni válság Nix ont figyelmeztető évforduló Tovább tartott a héten a li­banoni válság, amelynek egyik síkján a Palesztinái fel- szabadítási szervezetek és a libanoni kormány viszálya, de amelynek lényege — mint ar­ra szovjet részről nyomatéko­san utaltak — az amerikai imperializmus újabb mester­kedése. Mint ismeretes, a hé­ten nagy erőfeszítéseket tett elsősorban a kairói politikai vezetés a csak az arabokra tartozó ügy kompromisszumos, a konferenciának: az erőszak .'im a palesztinai felszabadító alkalmazásáról és az erőszak- kai való fenyegetésről történő lemondás legyen az európai ál­lamok kapcsolatainak alapvető jellemzője. Javasolta továbbá a prágai értekezlet a kontinens országai között az egyenjogúságon ala­puló gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését. A nyugati kommentátorok nem mulasztották el felhívni a figyelmet arra, hogy a fent vá­zolt konferenciának éppen a csehszlovák főváros volt a színhelye. Ez a momentum is tükrözi azokat a pozitív válto­zásokat, amelyek a csehszlo­vákiai konszolidációban az él­harcosok küzdelmének felté­teleit tiszteletben tartó rende­zésére. A legfrissebb jelentések úgy számítják, hogy Kairóban sikerül majd tárgyalóasztal­hoz ültetni a PFSZ és Liba­non képviselőit, és sikerül megegyezésükkel elejét venni az amerikai beavatkozásnak. November elsején volt egy éve annak, hogy Johnson ame­rikai elnök kénytelen volt el­rendelni a VDK bombázásá­nak teljes megszüntetését. Ennek nyomán kezdődhettek meg a párizsi négyes tárgya­lások, amelyek azonban az évfordulón is holtponton áll­Tanácsok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! A Kaposvári Közúti Építő Vállalat út-, híd- és járdaépítési munkák 1970. évi kivitelezésre még szabad kapacitással rendelkezik Szükség esetén a műszaki tervek elkészítésével együtt is vállalja a kivitelezést. A megrendeléseket a Kapos­vár, Szántó Imre .út 19. sz. alatti központba szívesked­jenek megküldeni. Az építési igényeket a megrendelé­sek beérkezési sorrendjében elégíti ki. (89287) nak. Természetesen ennek a holtpontnak az oka az új ame­rikai vezetés, amely éppen Johnson bukása folytán ju­tott hatalomra, változatlanul vonakodik, a szükséges követ­keztetések levonásával. Jólle­het Nixon elnök éppen most, november 3-ára ígér »fontos, új javaslatokat« a vietnami há­ború ügyében, az eddigi jelek arról tanúskodnak, hogy a wa­shingtoni katonai és politikai vezetés a régi célokhoz ra­gaszkodik: át akarja menteni a saigoni rezsimet, és a ren­dezés után is amerikai erőket akar tartani Dél-Vietnamban A politikai realitások fel nem ismerése természetesen mindig is azzal fenyeget, hogy meg­oldás helyett a válság tovább mélyül. Nixon hétfői beszédé­nek előestéjén fokozódnak az amerikaiak harci" cselekmé­nyei a szomszédos Laoszban és az elmúlt napokban több­ször bombázásokat hajtott végre az amerikai katonai ve­zetés a 17. szélességi foktól 'északra. A New York Times tegnapi számában élesen bírálja Agnew alelnököt, aiki legutóbbi beszé­dében heves kirohanást inté­zett a háborúellenes tüntetők ellen. »Mr. Agnew meggondolatlan szavai« című szerkesztőségi cikkében szemére veti az alel- nöknek, hogy minősíthetetlen módon tá­madta a vietnami morató­rium részvevőit, akik kö­zött pedig a két nagy ame­rikai párt jelentős szemé­lyiségei is ott voltak. »Az alelnök meggondolatlan szavai csak bátorítják azokat, akik a törvényes különvéle­ményt haszontalanként elvet­ve, a szembenállás és az erő­szak romboló polit'káját foly­tatják. Agnew homályos fenyegeté­se, hogy azokat, akik kifejezés­re juttatják ellenzékiségüket, úgy kell elkülöníteni a társa­dalomtól, mint ahogy a rothadt almát a szemétre hányják, annál inkább aggodalomra ad okot, mivel Nixon el­nök elismeréssel szólott Agnewnak a kormányzat érdekében kifejtett tevé­kenységéről.« »Az amerikaiaknak számolniuk kell felelőtlen vezetőkkel és Spanyolország a nyugati világhoz tartozik Az átalakított spanyol kor­mány péntekén este tartotta első rövid ülését, amely után Luis Carrero Blanco admirá­lis, miniszterelnökhelyettes felolvasta a kormány nyilat­kozatát. A nyilatkozat leszögezi, hogy »Spanyolország a nyu­gati világhoz tartozik«, és erre akarja orientálni külpolitiká­ját. Különös hangsúlyt kapott az Egyesült Államokkal és La- tin-Amerikával fenntartandó szoros kapcsolat. Feltűnést keltett, hogy a nyilatkozat külpolitikai részében egyetlen szó sem hangzott el a Gibral­tárra támasztott spanyol igényről. A nyilatkozatnak leginkább a belpolitikára vonatkozó ré­szei tűnnek ki.-néhány új hangsúllyal.­Az állam és egyház viszo­nyáról szólva megállapítja, hogy a kapcsolatoknak »a köl­csönös függetlenség és pozitív együttműködés alapján kell állniuk a spanyol nép érde­kében«. Nem fukarkodik per­sze a kormánynyilatkozat a szociális ígéretekkel sem. Egy másik passzusában ki­jelenti, hogy a kormány »a teljesen nyílt tájékoztatás po­litikáját« akarja követni. Sanchez Bella, az új tájékoz­tatási miniszter' viszont — a kormánynyilatkozat után tar­tott — sajtóértekezletén kije­lentette, hogy a három éve életbeléptetett sajtóiöniényt nem törlik el és alkalmazását sem módosítják. (MTI) felelőtlen szavakkal« — Jelen­tette ki Agnew. Most talán arra a súlyos büntetésre kellene őt ítélni, hogy végig kelljen hallgatnia saját besz Ideit — írta szombati .-zárnának szerkesztőségi cikké­ben a New York Times. Az amerikai polgári szabad­ságjogok védelmének szövet­sége szintén elítélte Agnew al­elnök kirohanásait, — mint meggondolatlan és veszélyes megnyilatkozást — egy magas tisztséget betöltő politikus ré­széről. Mintegy félszáz amerikai képviselő és szenátor tegnap •újabb nyilatkozatot tett közzé Washingtonban a vietnami háború kérdéseiről. Nixon elnök hétfőre beje­lentett vietnami állásfoglalá­sának küszöbén a politikusok, akik a háborúellenes csoport­hoz tartoznak, hangoztatják: remélik, hogy a beszéd »lé­nyeges hozzájáriilás lesz a háború mielőbbi befejezésé­hez«. De utalnak arra a lehe­tőségre, hogy amennyiben az elnöki beszéd nem elégíti ki az általános követeléseket, haladéktalanul újabb kö­veteléseket terjesztenek elő. A csoport tagjai november 5-én formális vitát kívánnak rendezni a törvényhozásban a háború kérdéseiről és Nixon beszédéről. Nixon egyébként tegnap is a hétfői beszéd szö­vegén dolgozott. (MTI) RÖVIDEN Venezuelában, a betiltott forradalmi mozgalom hívei el­foglalták a caracasi központi egyetem épületét. Rafael Cal­dera elnök személyes rendele­tére az egyetemet páncélautó­kat felvonultató kormánycsa­patok foglalták vissza a teg­napra virradó éjjel. • Indonézia megengedte, hogy malaysiai csapatok lépjenek bomeói területre, ha »kom­munista gerillákat« vesznek üldözőbe. Rizsák! /ilághírű újdonságok,. öt- :záz különleges fajta. íegyven holland újdonság. . Ezüstfenyők gyönyörű formák. Térje díjmentes, színes, is- nertető nagy árjegyzékün­ket. v szállítás postán. Szálkái dísznövénykertészet, Budapest, VI., Népköztársa­ság útja 8. (027ti) Az arab gerillák elfoglaltak egy kis libanoni határvárost, Juntát. A helyi éget Jasszcr Arafat, az arab ellenállási moz­galmak vezetője is megszemlélte. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Össze! is-télen is mswAwmmMW Felöltő, átmeneti és télikabát • különlegességek nagy választékban ÁFÉSZ- áruházban és boltokban Üt paps; SöwTiö Közkívánatra november 8-án fél 3 órára műsorra tűztük a Füredi komédiások című operettet. Jegyek korlátozott számban még kaphatók a jegyirodában. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ (9376) SOMOGYI W8PLAP Vasárnap, 1969. november 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom