Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

Washington: Helsinki előtt Katonai készülődés l-nap ellen Tegnap érkeztek Wa­shingtonba annak a 200—250 ezer amerikai háborúellenes tüntetőnek az első csoportjai, akik szombaton az Egyesült Államok fővárosában hatal­mas tüntetésen fejezik ki til­takozásukat a Nixon-kormány- zat vietnami politilcája ellen. Az AFP washingtoni tudó­sítója szerint a kormány meg­kezdte »elővigyázatossági in­tézkedéseit:» és Washingtonba legalább kilencezer főnyi ka­tonaságot vezényel a tünteté­sek idejére, hogy az a helyi rendőrséggel. 2700 nemzeti gárdistával és a főváros kö­zelében levő helyőrségek ka­tonáival együtt »védelmezze a közrendet«. Hírek szerint a város központjában különböző katonai intézményekben négy­ezer ejtőernyőst és tengerész- gyalogost szállásolnak el. to­vábbi ötezer katona követi eze­ket különböző virginiai, észak- karolinai és marylandi tá­maszpontokról. A katonák ko­rábban különleges kiképzés­ben részesültek »a rendnek tömegtüntetések alatt történő fenntartására». Washingtonban közölték, hogy a Fehér Házat szomba­ton reggeltől lezárják a nagy- közönség elől. Nixon elnök azonban, aki ma meg­tekinti Kennedy-fokon az Apollo—12 felszállását, szom- . baton már hivatalában lesz. Az egyik washingtoni tiltakozó nagy demonstráció feliratai. központban készülnek a (Teleíotó: AP—MTI—KS) A tárgyalások az egész emberiség jólétét érintik Világvisszhang a szovjet—amerikai párbeszédről Több mint 30 hónapos —• hosszú szünetekkel és haloga­tással meg-megszakított — tárgyalás után a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői megegyeztek abban, hogy november 17-én Helsin­kiben megkezdik a stratégiai fegyverkezésük korlátozásá­ról és esetleges csökkentéséről folytatandó megbeszéléseket Ez még csupán »előzetes tár­gyalás« lesz, — ennek ellené­re a lépés nem csupán jel­képes. A két szuper-nagyhata­lom ezzel olyan útra lép, amelyről nehéz lesz visszalép­ni, s amelytől végső soron bolygónk békéje függ. A finn sajtó közölte — és széles körben átvették — Ahti Karjalainen külügyminiszter rövid nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy »az előze­tes megbeszéléseket rendkívül fontos lépésnek kell tenkinte- ni, amely az egész emberiség jólétének kérdéseit érinti. A finn államférfiak megelége­déssel fogadták a hírt és a 17.22 órakor: ltjára indul az Apollo—12 A Kennedy-fok űrrepülőte­rének technikusai, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban kicserélték az Apollo—12 űr­hajó folyékony hidrogént tar­talmazó, szivárgó tartályát A N -SA, az amerikai űrkutatás irányító szerve még ezt meg­előzően úgy döntött, hogy — mivel a hiba elméletileg kija­vítható a kilövés tervezett időpontjáig — az Apollo—12-t eredeti menetrend szerint in­dítják útjára. Ez a menetrend a Földtől való elszakadás pillanatát ma 17.22 órában határoz­za meg de — mint ismere­tessé vált — 186 perces tűrési időt tartalmaz, vagyis ha a hordozórakéta 20.28 óráig fel­emelkedik a levegőbe, még be tudják tartani a programban kijelölt időpontokat. Ha ez le­hetetlennek bizonyul, akkor az egész kísérletet egy teljes hónappal elhalasztják, és csak december 14-én indítják az Apollo—12-t. (MTI) Az Indiai Kongresszus Párt parlamenti csoportja tegnap túlnyomó többséggel bizalmat szavazott Indira Gandhinak és felkérte, folytassa tevé­kenységét az indiai kormány élén és a kongresszuspártban. Az AP új-delhi tudósítója szerint az índiai Kongresszus Pártnak a parlament két há­zában helyet foglaló 429 kép­viselője közül legalább há­romszáz kilörő lelkesedéssel fogadta az ülésre érkező mi­I .iután elterjedt a híre, hogy a kormányzó Kongresszus Párt vezető testületé kizárta a pár.jól Indira Gandhit, In- dia-szerte rokonszenv-tüntctések kezdődtek a négy éve mi­niszterelnök politikusasszony támogatására. (Telefotó: AP—MTI—KS) PÁRIZS Nincs előrehaladás a Vietnam-értekezleten Lehel Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Változatlanul zsákutcában van a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet. A csütörtökön megtartott 42. ülésen Cabot Lodge nagykö­vet, amerikai küldött azt igye­kezett bizonygatni, hogy Nixon amerikai elnök november 3-i beszédével megszerezte »az amerikai nép óriási többségé­nek« támogatását Vietnami politikájához. Pham Dang Lam nagykövet, saigoni küldött, szokásához hí­ven a VDK-t vádolta agresz- szióval, majd különnyilatko- zatban bejelentette, hogy a sai­goni hatóságok készek szaba­don bocsátani 62 állítólagos észak-vietnami hadifoglyot, »ha ebben a tárgyban az észak- vietnami kormány képviselői hajlandóak érintkezésbe lépni velük« itt Párizsban, vagy má­sutt. Ettől a manővertől a saigoni küldöttség kettős hasz­not remél: hivatalosan elis­mertetni az észak-vietnami egységek jelenlétét Délen, va­lamint a saigoni kormány képviseleti jellegét. A VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldötte ismertette azt a nyi­latkozatot, amelyben novem­ber 6-án a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya, november 7-én pedig a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány bírálta 'Nixon amerikai elnök kijelentéseit. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, ismét han­goztatta! a háború »vietnami- zálása« lényegét tekintve az Egyesült Államok álnok poli­tikáját jelenti. Ez egyértel­mű az agressziós háború meg­hosszabbításával. Célja, hogy az amerikaiak támogatásával vietnamiak harcoljanak viet­namiak ellen, és ezzel elérjék a neokolonialista rendszer fennmaradását Dél-Vietnam­ban. A »vietnamizálás« azért is a háború meghosszabbítá­sát jelenti, mert Nixon a ko­rábban ismert három feltéte­léhez hozzáfűzte negyedikként, hogy a csapatoknak, ezt a fel­váltását »az erő helyzetéből« kívánja végrehajtani; azaz ak­kor amikor a bábkormányzat elég erős lesz, és biztosítja az amerikai új gyarmatosító ural­mat Dél-Vietnamban. (MTI) niszterelnök-asszomyt, os rög­tön ezután egyhangú határo­zatot fogadott el, amelyben »érvénytelennek és indokolat­lannak« minősíti a párt mun­kabizottságának jobboldali elemei által szerdán Indira Gandhinak a kongresszus pártból való kizárásáról ho­zott határozatot A képviselő- csoport határozatában leszöge­zi: »Indira Gandhi továbbra is pártunk vezetője, s annak teljes támogatását és bizal­mát élvezi.» A tegnapi ülésről a Kong­resszus Pártnak száznál több ta'r,a ’■ 1 .yzolt Ezt Indira Gandhi követői azzal magya­rázzák, hogy nem érkezhettek időben Űj-Delhibe a tanács­kozásra, amelynek megtartá­sáról csak előző napom dön­töttek. Politikai megfigyelőír sze­rint bár a tegnapi ülésen In­dira Gandhi győzelmet ara­tott, még mindig nem küzdött le minden politikai nehézsé­get. Ugyanis kísérlet történ­het a parlamentben történő megbuktatására. A kongresz- szus pártnak az indiai parla­ment 522 mandátuma közül mindössze 282 van birtoká­ban, és amennyiben saját pártján belül Indira Gandhi nagy ellenzékkel találkozna, a parlament ellenzéki képvise­lőinek támogatását kell bizto- s’tania, hogy kormányon ma­radhasson. Megnyitották-libanoni határt a szinai A Baath-párt politikai bi­zottsága csütörtökön közle­ményben jelentette be, hogy megnyitották a szíriai—liba­noni határt, amelyet október 21-én zártak le a Palesztinái ellenállók és a libanoni had­sereg között kirobbant össze­tűzések miatt A közleményt a damaszkuszi rádió ismer­tette. A közlemény bejelenti, hogy a halár megnyitását a Palesztina! felszabadítás) szervezet és a libanoni kor­mány képviselői között Kairó­ban kidolgozott megállapodás után határozták el. A szíriai kormány annak idején azért határozta el a határ lezárását — hangzik a Baath-párt poli­tikai bizottságának közlemé­nye —, mert így akarta hang­súlyozni a Palesztinái ellenál­lási mozgalmak harcának tör­vényességét és azt a jogukat, hogy arab földről kiindulva hajtsanak végre akciókat. Most, miután nyilvánvalóvá vált, hogy egyezményekkel biztosítják e mozgalmak cse­lekvési szabadságát, a politi­kai bizottság a határok meg­nyitása mellett foglalt állást, hogy hozzájáruljon a megál­lapodások teljesítéséhez. A közlemény egyben bejelenti, hogy amennyiben a megálla­podások végrehajtásán bármi­féle halogatás mutatkozik, Szíria »határozott és végleges döntéseket» fog hozni. A Kongresszus Párt parlamenti csoportja bizalmat szavazott Indira Gandhinak finn semlegességi politika je­lentős és bátorító elismerésé­nek tekintik azt a tényt, hogy a tanácskozásokra Helsinkiben kerül sor.» »A Helsinkiben november 17-én kezdődő tárgyalásokat »előzetes» megbeszéléseknek nevezik, mert egyik fél sem akar túlságosan messzire men­ni a kérdésben, még mielőtt felderítené a másik fél takti­káját és szándékait« — írja a Párizsban megjelenő amerikai sajtóorgánum, az International Herald Tribune, és rámutat a fegyverkorlátozások ellenzői­nek szerepére a tárgyalások nehezítésében. A Pravda rámutatott arra. hogy »az amerikai lapok egy része kedvezően fogadta a hel­sinki eszmecsere hírét, ugyan­akkor számos sajtóorgánum pesszimista hangot üt meg. Mi rejlik emögött? Az Egyesült Államok rakétaelhárító rend­szerének és másfajta rakéta­programjának megvalósítása tíz esztendőn át évi 40 millió dollárba kerül. Ez az összeg a General Electric, a McDonnel Douglas. Martin-Moriétta és más monopóliumok zsebébe vándorol. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok ha­diipari komplexuma nem ke­zelheti közömbösen a straté­giai fegyverzet korlátozásának gondolatát, s teljesen nyilván­való: nem sajnálja a pénzt arra, ho'jgi borúlátásra hangol­ja az amerikai közvéleményt a sorra kerülő tárgyalásokkal kapcsolatban. Ezek a monopó­liumok máris igyekeznek nyo­mást kifejteni annak érdeké­ben, hogy az amerikai katonai fölény szükségességének han­goztatásával megtorpedózzák a helsinki megbeszéléseket. Ennek a nyomásnak egyik megnyilvánulási formája ép­pen az olyan cikkek közlése, amelyekkel bizalmatlanságot próbálnak kelteni a Szovjet­unió következetes békepoliti­kája ellen.» A világsajtó közölte azt a TASZSZ-jelentést, amely le­szögezi, hogy »a szovjet—ame­rikai előzetes tárgyalásokon Helsinkiben azokat a kérdése­ket vitatják meg, amelyek ösz­szefüggnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai­nak a stratégiai fegyverkezési verseny megfékezésére irá­nyuló tárgyalásaival.» »Francia közmondás szerint — írja a Süddeutsche Zeitung — a közeledésnél mindig csak az első lépés nehéz. Világpo­litikai tárgyalásoknál azon­ban mást mutatnak a tapasz­talatok. Lehet, hogy egy-egy nagyhatalomnak az első lépés igen nehéz a tárgyalóasztal fe­lé. de legtöbb esetben az utol­só engedmény a legkeserve­sebb.» Az amerikai sajtó közli az UPI szemleírójának azt az ér­tesülését, hogy »az Egyesült Államok csupán az érdemi tár. gyalások témaköreit szeretné körülhatárolni Helsinkiben. A Nixon-kormány szeretné ti­tokban folytatni a tárgyaláso­kat, amelyről csak időnként tájékoztatnák az újságírókat.» Az amerikai sajtó olyan tájé­koztatásnak is helyt ad, hogy az amerikai küldöttség nem szándékozik átfogó javaslato­kat előterjeszteni a tárgyalá­sok kezdeti szakaszában, de nem helyezkedik eleve eluta­sító álláspontra, ha szovjet részrőL ilyen javaslatok me­rülnek fel. A kezdeti szakasz­ban amerikai részről nem ja­vasolják. hogy a két ország állapodjék meg a több robba­nófejjel felszerelt nukleáris rakétatípus kifejlesztésének, kipróbálásának, Illetve telepí­tésének ideiglenes felfüggesz­téséről. »A kormány ilyen ér­telmű döntése — írja a New York Times — a katonai veze­tésnek tett engedményt.» Ez mindenesetre indokolja a vi- lágközvélemény széles körei bizonyos fenntartását az ame­rikai megegyezési szándék őszinteségében. A fentebb már idézett International Herald Tribune maga is kiemeli: fel­vetődtek »olyan gyanakvó, de elemi kérdések hogy a Nixon-* kormány valóban őszintén gondolja-e a fegyverek korlá­tozását, és a hadiiparban te­vékenykedő feltételezett hívei valaha is megengednék-e, hogy beleegyezzék a feavvergyártás komoly megnyirbálásába.» NSZK Előkészületek az atomstop-szerzödés aláírására A bonni kor­mány csütör­töki ülése al- kotmánymódo- sító törvényja­vaslatot foga­dott el. Ennek értelmében a választói aktív korhatárt 21 évről 18 évre, a passzív kor­határt 25 évről 21 évre szállít­ják le. Brandt kan­cellár beszá­molt a minisz­tertanácsnak a kormány leg­közelebbi kül­politikai lépé­seiről. Mint ki- szivárgott, Szovjetuniónak javasolandó tárgyalási termi­nusról és a lengyel kormány­nak teendő indítványokról volt szó. A részleteket titokban tartják. A parlament illetékes bi­zottságai már csütörtökön megkezdték az atomstop- szerződéssel kapcsolatos tájé­koztató megbeszéléseket, ame­lyeket a szerdai Bundestag- ülésen határoztak el. Mint Ahlers államtitkár, a kormány a Willy Brandt kancellár. szóvivője elmondotta, vélemé­nye szerint a szerződéshez va« ló csatlakozás még ebben az évben meg fog történni. Ahlers azt is közölte, hogy az illetékes kormányhivatalok­ban tanulmányozzák Stoph NDK miniszterelnök legutóbbi beszédét, hogy megállapítsák, a beszéd egyes vonatkozásai milyen lépéseket tesznek le­hetővé. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. november 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom