Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

Tüntetés sorozatra készülnek a háború ellenes erők az Egyesült Államokban Csütörtökön kezdődik az Egyesült Államokban az a há­borúellenes tüntetéssorozat, amely az előjelek, szerint a vietnami háború elleni tömeg­tiltakozás eddigi legnagyobb megmozdulása lesz. Ország­szerte tíz- és százezrek köve­telik ismét a Nixon-kormány- tól a vietnami értelmetlen há­ború azonnali befejezését, a bélié helyreállítását. A tüntetéssorozat tulajdon­képpen két részből áll. Az el­ső rész tó szervezője a vietna­mi moratórium-bizottság, amely a múlt hónap közepén becslések szerint legalább egy­millió amerikait mozgósított a háború elleni tiltakozásra. Az egyik legérdekesebb né­ma tüntetést New Yorkba ter­vezik, ahol a Central-parkban több mint negyvenezer ember tüntet majd némán, a háború csaknem negyvenezer ameri- rikai halottját jelképezve. A New York-i akcióba ismét be­kapcsolódik John Lindsay, a város polgármestere, és előre­láthatólag részt vesz a külön­böző gyűléseken New York ál­lam két szenátora, Jacob Ja­víts és Charles Goodell is. Goodell a szerzője az ame­rikai szenátusban annak a ja­vaslatnak, amely az amerikai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását követeli Vietnamból. Az új mozgósítási bizottság, amelynek tagjai között a viet­nami háború elleni tiltakozás sok veteránja van — akik 1967-ben a Pentagon előtti tüntetést, 1968-ban pedig a chicagói megmozdulásokat szervezték — két nagyszabású demonstrációt szervez. Az el­ső az úgynevezett halál elleni menet: az alringtoni temetőbő] kiindulva, mintegy negyven­ezer békeharcos több mint két napon át egyesével halad vé­gig az amerikai főváros köz­pontján, a Fehér Ház érintésé­vel, a törvényhozás épületéhez. Mindegyik békeharcos a hábo­rú egy-egy amerikai halottjá­nak nevét viszi magával me­nten tóként. A menet részvevői között lesz előreláthatólag Coretta King, Martin Luther King öz­vegye, és sok más ismert ame­rikai közéleti személyiség. AHegnagyobb vihart a moz­gósítási bizottság másik meg­mozdulása váltotta ki az elő­zetes vitákban. Az ország min­den részéből érkező háborúel­lenes csoportok részvételével szombatra nagyszabású tüntető felvonulást és tömeggyűlést szerveznek az amerikai fővá­ros központjában. A menet szombaton délelőtt indul a törvényhozás épületétől, és az eredeti tervek szerint a Fehér Ház érintésével haladna a Wa­shington emlékobeliszkhez, a gyűlés színhelyéhez. Az ame­rikai igazságügy-minisztérium azonban nem engedélyezte a felvonulási útvonalat, azzal az indoklással, hogy erőszakos cselekményektől tart, mivel a várt, legkevesebb negyedmillió részvevő között úgynevezett militans csoportok is lesznek. A hatóságok hatalmas rend­őri és katonai erőt mozgósí­tanak arra az esetre, ha a tün­tetés részvevői nem hajlandók engedelmeskedni az utasítá­soknak. Laosziak védőállásban Államelnökünk Indiában A Nixon-kabinet »újabb Vietnamba keveredhet Laosz ban« — figyelmeztette az amerikai és a nemzetközi közvéle­ményt Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke. A Laoszi Hazafias Front harcosainak naponta meg keil küzdeniük a betolakodó amerikai és dél-vietnami egységekkel. Képünkön: a Pa tét Lao, a népi hadsereg egyik légvédelmi ütege munkában. Megkezdődtek az arab csúcsértekezlet előkészületei Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Még a Védelmi Tanács ha­tározatának estéjén megkez­dődtek az arab csúcs előké­születe5. Hasszuna, az Arab Liga főtitkára hétfőn este üze­netet intézett II. Hasszán ma­rokkói királyhoz: tájékoztatta a liga Védelmi Tanácsának árról az ajánlásáról, hogy a csúcstalálkozót december 20 és 22 között Rabatban tartsák meg. Kedden a liga titkársága megkezdte a csúcsértekezlet előkészítéséhez szükséges kontaktusokat. A ligában kö­zölték, hogy Hasszuna megbeszélést tart Butaleb marokkói külügyminiszterrel az arab államfők rabati meghívá­sának módjáról. A csúcsértekezlet összehívá­sára vonatkozó ajánlást a Vé­delmi Tanács tagjai egyhan­gúlag fogadták el. GAZDASÁGI KAPCSOLATAIM DÉLÁZS1A ORSZÁGAIVAL Az MTI tudósítójának érte­sülései szerint a Favzi egyip­tomi külügyminiszter expozéja alapján hozott titkos határozatok meg­szabják az egyes arab ál­lamok feladatait és fele­lősségét a megszállt terü­letek felszabadításáért ví­vott küzdelemben. A kötete temészetű határo­zatukat természetesen nem t hozzák nyilvánosságra. A dön­téseknél figyelembe vették egyes arab államok gazdasági helyzetét és teljesítőképessé­gét. Faruk Abuissza szudáni ál­lamminiszter, a Védelmi Ta­nács soros elnöke hétfőn este a záróülés után rövid nyilat­kozatot adott az MTI tudósí­tójának: — Megállapítottuk, hogy a közel-keleti válság rendezését célzó törekvések zsákutcába jutottak — mondta. — Ennek oka Izrael konoksága, amely- lyel elutasítja a Biztonsági Tanács határozatát, továbbá az Egyesült Államoknak az a katonai, anyagi és politikai támogatása, amelyet Izraelnek nyújt Ebben a helyzetben mozgósítanunk kell az arab nemzet erőforrásait, és komoly, szervezett kö­zös akciókra van szükség Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke és kísérete hétfőn reggel magasz szintű megbeszélésekre utazott Üj-Delhibe. Az indiai tárgyalások újabb állomást je­lentenek a rövid idő alatt igen sok politikai és gazdasági eredményt felmutató, gyümöl­csöző magyar—indiai kapcso­latok történetében. Magyaror­szág és India között 194S óta van diplomáciai kapcsolat, és kezdettől fogva a politikai ro- konszenv szilárd alapja volt India ragaszkodása a pozitív el nem kötelezettség alapjai­hoz. Ez azt jelentette, hogy India céljai és a szocialista or­szágok alapvető nemzetközi törekvései között számos érint­kezési pont volt kezdettől fog­va. A nemzetközi élet legve­szélyesebb konfliktusaiban az indiai politika értékes kezde­ményezésekkel segítette a ki­bontakozást. Mindez alapot teremtett a fokozatosan bővü­lő, erősödő politikai és gazda­sági kapcsolathoz. Mindkét or­szág természetesnek tekintet­te, hogy a szocialista világon ki- vüleső államok közül India az elsők között volt, amellyel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szintre emeltük. Ez 1959-ben történt, s két év múlva a magyar kormány ak­kori elnöke, dr. Münnich Fe­renc, Nehru miniszterelnök meghívására már látogatást tett Indiában. Kapcsolataink történetében ettől kezdve meggyorsult a fel­lendülés üteme. 1963-ben öt­éves kereskedelmi megállapo­dást kötött a két ország, 1964- ben parlamenti küldöttségek cserélődtek. 1965-ben az indiai tervügyi, művelődésügyi és külügyi államminiszterek láto­gattak Magyarországra. E fel­lendülés csúcsát 1966 február­jában a Kállai Gyula minisz­terelnök által vezetett magyar kormánydelegáció látogatása jelentette. Ez volt egyébként az első szocialista kormánykül­döttség, amely Nehru utódjá­nak, Sasztrinak hirtelen és tragikus halála után beható tárgyalásokat folytathatott In­dira Gandhival. India mai mi­niszterelnökével. Akkor a magyar—indiai tár­gyalások során három új egyezmény született: 1970-iff kiterjesztették az 1963-ban kö­tött ötéves kereskedelmi meg­állapodást: műszaki-tudomá­nyos egyezményt és légügyi egyezményt kötöttünk. A magyar kormányküldött­ség útjának eredményei jelez­ték, hogy a két ország kap­csolatában a gezdasági ténye­zők döntő gyakorlati jelentősé­gnek. A magyar külkereskede­lem természetesen felismerte India fontosságát, és a főváros­ban, Delhiben működő magyar kereskedelmi kirendeltségen kívül még három helyen, Bom- bayban, Kalkuttában és Mad- rasban is szerveztek kereske­delmi kirendeltséget. A gazda­sági munka eredményként India évenként több mint 50 millió dolláros forgalommal a fejlődő országok sorában az el­ső helyet foglalja el Magyaror­szág külkereskedelmi partnerei között. A fejlődés ütemét jel­lemzi, hogy 1957-ben a teljes külkereskedelmi forgalom még a négymillió dollárt sem érte el. A politikai kapcsolatok megélénkülésével, 1960—1962 között, két év alatt, 30 millió dollárra emelkedett a két or­szág külkereskedelmi forgalma. A magyar kormányküldött­ség látogatását kővetően 1968- ban Zakir Húséin. India azóta élhunyt államelnöke volt ven­dégünk Magyarországon. A vi- szontlátogatásra utazó Loson­czi Pált indiai tárgyalásaira kí­sérő magyar küldöttségben ma. gas szintű gazdaságpolitikusok és külügyi szakértők is helyet kaptak. Ez jelzi, hogy mód nyílik a két baráti ország gaz­dasági és politikai kapcsolatai­nak további fejlesztésére. E kapcsolatok még szorosabbá tételére megfelelő alapot nyújt, hogy a nemzetközi élet legsür­gősebben megoldásra váró kér­déseiben, Vietnam és a Közel- Kelet ügyében, országaink ál­láspontja azonos. A magyar—indiai kapcsolatok története és eddigi pozitív ta­pasztalatai alapján foggal re­mélhetjük hogy az Elnöki Ta­nács elnökének látogatása eb­ben a hatalmas, világrésznyi országban új' eredményeket hoz majd a mindennapos poli- tilcai és gazdasági kapcsola­tokban — mindkét nép javára. a megszállt felszabadítása arab területek érdekében. Numeiri elutazóit Moszkvából Dzsafar Numeiri vezérőr­nagy, a szudáni forradalmi ta­nács elnöke, miniszterelnök, a fegyveres erők főparancsnoka, kedden elutazott Moszkvából. Ütőn hazafelé ellátogat még Volgográdba. Numeiri november 5-én ér­kezett a Szovjetunióba, a Leg­felső Tanács Elnöksége és a kormány meghívására. Moszk­vában találkozott Leonyid Brezsnyewel, Nyikolaj Pod- gornijjal, Alekszej Kosziginnal ás más szovjet vezetőkkel. A látogatás alkalmával szovjet— szudáni megállapodást írtak alá a két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatok bővítésé­ről, valamint az 1970—71-re szóló kulturális és tudományos együttműködés tervéről. (MTI) Fenyegető levelek Fulbrigktnak Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének, dél-ázsiai utazása feltehetően tovább mélyíti azokat a kapcsolatokat, amelyek az utóbbi évek­ben az európai népi demokráciák és Ázsia számos országa között kialakultak. Különö­sen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése te­rén értünk el eredményeket. Az európai szocialista országok külkeres­kedelmi forgalma 1955 és 1966 között a tér­képen ábrázolt országokkal ötszörösére, ezen- belül az export hat és félszeresére, az import pedig négyszeresére növekedett A népi de­mokráciák jelentős beruházásokat is végez­tek ezekben az országokban Kedvezően alakultak a népi demokráciái! és ezen belül Magyarország icapcsolatai a térség legnagyobb országával, Indiával is. Hazánk erőműveket, timföld-, alumínium- kohászati és egyéb üzemeket szerelt fel. Kü­lönösen nagy lehetőségeink vannak India mezőgazdaságának fejlesztésében és a táv­közlési hálózat kiépítésében. 1968-ban hazánk behozatala Indiából 326,1 millió, kivitelünk pedig 175,4 millió deviza- forint volt Az 1962 óta rendszeresen meg­kötött kulturális, együttműködési egyezmé­nyek pedig kölcsönösen biztosították a két or­szág számára a kapcsolatok elmélyítését. Fenyegető és gyalázkodó le­veleket küldenek a kormány háborúját támogató elemek J. William Fulbrightnak, az ame­rikai szenátus külügyi bizott­sága elnökének. A szenátor ki­jelentette, a rossz emlékezetű McCarthy-korszak óta nem volt példa ilyen jelenségre. A levélírók »kétségbevonják ha- zafiságát, rágalmakkal halmoz­zák el-. -Azt követelik, hogy a Thieu-féle rezsim pártját fogjam, kétségbevonva azt a jogomat, hogy a háborúban el­pusztult amerikaiak pártjára álljak ehelyett« — jelentette ki Fulbright, hangoztatva, bizo­nyos mértékig felelőssé teszi a fenyegetések hirtelen elbur­jánzásáért Agnew alelnököt, aki uszító hangú beszédekben lázit a háború ellenzőivel szemben. Az amerikai szenátus több tagja a fenyegetések ellenére a hét elején kijelentette, tá­mogatja a vietnami moratóriu­mot és a háborúellenes tünte­tést. George McGovern de­mokrata és Charles GoodeV republikánus szenátor közölte, hogy valószínűleg beszédet mond a szombati washingtoni tömeggyűlésen. Augene McCarthy demokra­ta szenátor, a tavalyi elnök- választási harc egyik főszerep­lője kijelentette: -minden meg­felelő módon« részt kiván ven ni a vietnami háború elleni tiltakozás eseményeiben. (MTI) Winzer az európai biztonságról A Horizont című politikai hetilap legújabb számában Otto Winzernek, az NDK kül­ügyminiszterének nyilatkoza­tát közli. Winzer megállapítot­ta: az NDK politikájának cél­ja az európai biztonsági rend­szer megteremtése, az európai országok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatainak kiszélesítése, az egyenjogúság alapján. A külügyminiszter hangsú­lyozta: jelentősen szolgálná az európai béke megszilárdítását, ha az európai országok közös nyilatkozatban köteleznék ma­gukat arra, hogy az államközi kapcsolatokban lemondanak az erőszkról, vagy az erőszak­kal való fenyegetésről. Winzer a prágai külügymi­niszteri értekezlet javaslatáról szólva hangsúlyozta, hogy ez' elérheti az európai országok úlnyomó többségének jóváha­gyását, hiszen még a hideghá­ború szószólóinak és a revan- sistáknak is nehéz az ilyen ja­vaslat elutasítása. Ugyanakkor utalt rá, hogy bizonyos impe­rialista erők továbbra is kü­lönféle manőverekkel kívánják elodázni vagy elszabotálni a biztonsági értekezlet összehí­vását. és ezért ígv továbbra is a békeszerető erők nagy erő­feszítésére van szükség az összeurópai értekezlet összehL ••ásához. * * • Az NDK népi kamarájának külügyi bizottsága jóváhagyta a Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminiszteri ér­tekezletén elért eredménye­ket. (MTI) E SOMOG1! Szerda* 19M, »«FLAP n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom