Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

! ÜNNEPI EMLÉKEZÉS KAPOSVÁRON (Folytatás tus 1. oldalról.) öttea Sándor és több társa éle­tének. De vértanúink szelleme to­vább élt a magye és a város elnyomottjainak szívében, ilindannyian tudták, hitték, hogy a balladába foglalt La- tinca jóslata — »a kapós i me­gyeházon lesz még vörös lobo­gó* — valóra válik hamaro­san. S valóban; 1945 tavaszán — megyénkben már 1944. decem­ber 2-án — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében született vörös zászló és ötágú csillag katonái végleg elhozták a magyar nép számára a sza­badságot. Azóta gyökeresen megválto­zott megyénk arculata is. Mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, dolgozó kisemberek te­remtettek itt hazát maguknak, építik a szocializmust Ezért tekint hálatelt szívvel ezen az ünnepnapon a szocializmus el­ső országa: a Szovjetunió fel' az egész magyar nép. s kivár további sikereket a szovjet népnek a kommunizmus vi­lágjelentőségű építésében. Megyénk dolgozói úgy ün­nepük az októberi forradalom évfordulóját, mint szívükhöz közel álló, kedves ünnepet Né­pünk tudja, hogy az emberisér további sorsának alakulása nagymértékben függ attól, mi­lyen új magaslatokat hódít meg a Szovjetunió a jövő tár­sadalmának — a kommuniz­musnak — kitáruló nagy tér­ségeiből. Elvtársak? Századok múlnak, s az em­beriség új magaslatokat ér el. A volgai kislány. Kallnyin megyei néptánc. xmelyek túlnőnek kortársamk egmerészebb képzeletén is, és lók esemény merül majd fe­ledésbe. De 1917. november 7-e — az a nap. amikor az első vőzelmes 'szocialista fórra a lom végbement — mindörök­re megmarad az eljövendő —avr emlékezetében. Az ünnepi évfordulón mé; iáettel adózunk a szovjet népnek, amely a legnagyobb áldozatot hozta szabadságun­kért Dr. Sólyom Gábor ezután meleg szavakkal köszöntötte a kalinyini művészegyüttest, majd megkezdődött a műsor. November 7-ét sokfélekép­pen ünnepeltük már. Mi is ők is. Sokféle műsorösszeállí­tás próbálta már kifejezni e pirosbetűs nan lénveeét és je­A Kiskacsák című legenda egy pillanata. lentöségét a világon. Mind kö­zül — amit láttam — a kali­nyini Tveri csanyje együttes elgondolása Letszett a legjob ban, egyszerűségével, őszint­és tiszta optimizTÚusával. Zenéjük az orosz népzei. ..agyorr/.nyos színeit és szép ségeit tükrözi. Zenekaruk elő adásában dal- és , népdalfel­dolgozásokat hallottunk Grigo­rij Korotyenko vezényléséve’. A művek hangszerelésében az eredeti népi hangszerek sajá­tos, megkapó hangulatot árasz­tanak. Egyik oldalról a szop­rán hangú mandolinok, a má­sikról a jellegzetes háromszög­letű balalajkák, mögöttük pe­dig a mélyebb hangszínű pen- getősök szólamaival találkozik egy másik jellegzetes népi hangszer, a gombos harmoni­ka Árnyas, fehér kérgű nyír­faerdők illatát, mezők és szé­lesen hömpölygő, huüámzó vi­zek képét idézik az édes-bús orosz népdalok. Líraiság árad belőlük — egy nép lelkivilá­gának sajátos .zíneivel. (Pél ■ dául az Évszázados hars, A lugasban, Árusok, és a Legen­da a Bajkálról című népdal­feldolgozásokban.) Telt és na­gyon szép, kulturált hangú szólistájuk, Tamara Csernokli- lenko népdalfeldolgozásoka’ énekelt (Mentem a hegyre, Csizmácska). Zenekari kíséret­tel, kórus nélkül is nagysze­rűen érzékeltette az eredeti né­pi hangvételű dalok sajátos színeit, humorát, dinamikáját. Nagy sikert aratott a másik szólista is: Alekszander Tyi- mofejev, aki Oroszországról énekéit, és egy magyar friss csárdást adott elő orosz népi zenekari feldolgozásban. A műsor fergeteges sikerű fény­pontjait a kitűnő tánckar mű­sorszámai jelentették. Többségben tematikus fel­dolgozásokat láthattunk. Sti­isban, motívumanyagban egy­aránt egyszerűség és változa­tosság jellemzi ezeket a tán­cokat. A legszembetűnőbb azonban előadásuk míves gon­dossága, csiszoltsága, fegyelme­zett pontossága. Könnyű léptű lányaik szépek, karcsúak, és harmonikus mozgásúnk fiútán­cosaik is. Ezt különösen a las­sú, lírai táncokban figyelhet­tük meg, például a Kiskacsák című volgai népi legendában A tánckar fő erőssége á kife- ;ezöerő. Nemcsak mozgáskul­túrában érezni ezt, hanem clyan színészi erőt. stílusérzé- ket követelő tematikus jelenet­ben is, mint A régi Tverben cí­mű tánckép. A mimikával jel­zett gondolatok, a századeleji figurák humora, s az egész je­lenet groteszk hangulata mél­tán eredményezett viharos de­rültséget. A fiatalság bája, üde szépsége sugárzott A volgai kislány című Kalinyin megyei táncból. A Tveri kanalastánc nedig egy régi vásár vidám, rögtönzött népi komédiája Fergeteges sikert aratott. Nem akart szűnni a taps, amikor két népi táncos lány lépett a színpadra, s a közel­múltban . vendégszereplésen a Szovjetunióban járt Somogy Táncegyüttes nevében virág­csokrokat nyújtottak át az együttes vezetőinek. Válaszként — és búcsúzóul — az együttes mindannyiunk népszerű dalocskáját, a Kálin­kat adta élő. Testvérek üzenetét tolmá­csolták a Tvericsányje együt­tes tagjai magas színvonalon. Ez az ünnepi műsor felejthe­tetlen lesz mindazok számára, akik ott lehettek a Latinka Művelődési Központban. Kitüntetések a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon kitüntetésekéi, nyújtottak át azoknak a kom­munistáknak, akik hosszú éve­ken keresztül élen jártak mind a munkában, mind pedig az áldozatvállalásban, szocializ­must építő országúnk gondjai­nak megoldásában. Az ünnepségen megjelentek: Szigeti István, Illés Dezső, Bi­ro Gyula, a megyei pártbizott­ság titkárai, Böhm József, a megyéi tanács vb-elnöke, a negyei párt-vb tagjai, és a negyei pártbizottság osztály- 'ezetöi. — A Nagy Októberi Szocia- sta Forradalom 52. évfordulö- n, ma szerte a világon ürme­inek a kommunisták és a lladó emberek, emlékeznek a áténelmet formáló esemé- itíkre. Felszabadulásunk 25. év>rdulójához közeledve mi, rrgyarok külön hálával és tjselettel emlékezünk a nagy töPnedmi tettre, amelyből ha2uk felszabadulása és né pun. szabadsága is sarjadzik. Nag, barátaink ünnepe a mi ünnöünk is — különösen, ha arra landolunk, hogy csak né- hánynap választ el bennünket decenber 2-ától, Kaposvár fel- szabaiulásának 25. évforduló jától — mondotta Illés Dezső, a megjei pártbizottság titkára, amikor megemlékezett a törté­nelmi esemény jelentőségétől, s a megyei párt-végrehajtóhi- zottság nevében köszöntötte •áokat, akik a Népköztársaság Elnöki Tanácsától kitüntetése­ket kaptak. Elsőként Tábri Istvánt, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetőjét és — távollétében — Klujber Fe­rencet, a nagyszakácsi községi pártbizottság tagját, akiket a Munka Érdemrend aranyfoko­zatával tüntettek ki szerdán a Parlamentben. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta: Csapó Sándor, a kaposvári vá­rosi pártbizottság titkára, Gé­mest Sándor, a nagyatádi já­rási pártbizottság titkára, és Fenyő János, a megyed pártbi­zottság gépkocsivezetője. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatával pedig Tanai Imrét, a megyei pártbizottság és Porga Sándort, a barcsi járási párt­bizottság p>oli tikad munkatár­sát tüntették ki. A kitüntetettek nevében Fáb- ri István mondott köszonetet­Kitüntetési ünnepség zajlott le a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán is Zsák Ferenc megyei parancsnok köszöntöt­te a megjelenteket: Vass Gyu­la parancsnokhelyettest, aki­nek sok évi eredményes mun­kájáért szerdán nyújtotta át Papp Árpád országos parancs­nok a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést; Bognár József munkásőrt, aid a Mun­ka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta meg a Par­lamentben. Illés Dezső a megyei párt-vb vánt. Zssók Ferenc ezután átadta a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozata kitünte­tést Szabados István barcsi já­rás parancsnoknak, Nagy Ist­ván, dr. Ormost Viktor, Ze- mankó Gyula, és Zákány Ti­bor munkáróróknek. Négyen e nevében köszönti Fábri Isi­id tüntetés ezüst, négyen predig a bronz fokozatát kapták. Ke­resztes József marcali járási parancsnok p>edig a 20 évi fegyveres szolgálat után járó Szolgálati Érdemérem kitünte­tést vette át NOVEMBER NYITÁNYA N ovember hetediké: egy egész korszak nyitá­nya, jelképe és kife­jezője. Ünnepnap, hiszen ötvenkét esztendővel ezelőtt pontosan e nap dátumához rögzítetten, szinte órára kitapinthatöan, ekkor indult el győzelmes útjára az oroszországi szo­cialista forradalom. Olyan világban élünk, ahol november hetedike ünnep­napja nem választható el az év többi 354 napjától, mert az esztendő minden órájában és percében, a világ minden pontján elevenen érezzük Október szellemét, ösztönzé­sét és hatását Mert november hetediké- n»'- sz'Vötte elsősorban ma­ga a Szovjetunió. Moszkvá­ban az emberek most »Sz prázdnyikom*-mal köszön­nek. az ünnep készülődésé­nek fénye ragyog, a Vörös pa— Szovjet­unió erejét és egységét fe­jezi ki. De van-e olyan nap­ja az esztendőnek, amikor a világ ne érezné a szovjet ál­lam létének és tevékenysé­gének jelentőségét? Alig né­hány hete, hogy szovjet űr­flotta keringett bolygónk körül ; Moszkvában ál’andó- sult a diplomáciai csúcsfor­galom, az elmúlt időszakban is fontos tárgyalások tanúja volt a világ, elegendő a cseh­szlovák, a vietnami, a fran­cia. a tanzániai látogatókra utalni. Jól tudjuk, mennyi fáradozás és erőfeszítés hú­zódott meg a hír mögött, amikor Pekingben szovjet— kínai megbeszélések kezdőd­ték; az ENSZ fórumán szov­jet javaslatok alapján vitáz­nak a biztonságról, a bakte­riológiai és a vegyi fegyve­rek kiiktatásáról az emberi­ség fegyvertárából. Az Auróra történelmi lö­vését, a Téli Palota első ost­romlóinak hősiességét idézi az a »köznapivá* lett tény is, hogy a világ tizennégy or­szágában estek már el a »Téli Paloták*. Tizennégy or­szág tartozik a szocialista világrendszerhez, területük a szárazföld 26 százalékát, a világ összlakosságának egy- harmadát foglalja magában. A szocialista országokhoz tartozik ma már a világ ipa- ri termelésének legalább 35 —36 százaléka, s talán érde­mes külön kiemelnünk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsához csatlakozott szocialista országokban ál­lítják elő az ipari összterme­lés 31 százalékát. A szocia­lista világrendszer állandó fejlődése — még akkor is, ha időnként zavaróan hatnak bizonyos problémák — alap­jában módosította világunk erőviszonyait. Október győzelmével vált realitássá a gyarmati és fél­gyarmati helyzetben sínylő­dő százmilliók vágya a fel- szabadulásra. A földet vas- marokként szorító gyarmati rendszer először megingott, majd teljesen lehanyatlott, viszonylag rövid történelmi időszak alatt szabaddá lett a volt kolóniák több mint 98 százaléka. Nap mint nap ol­vasunk, hallunk a fiatal afri­kai és ázsiai nemzetek út­kereséséről, sikeres harcai­ról (s néha átmeneti kudar­cairól), tevékenységük ma ugyancsak alapvető tényező­je, összetevője az új világ­képnek. S földgolyónk gyor­san változó arculatát jelzi, amikor Afrika és Ázsia mel­lett éppen a napi jelentések­ben egyre több szó esik La- tia-Amerika kibontakozó nemzeti erőiről is. November hetedike ezért lehetett egy új korszak nyi­tánya, mert szervezője az új típusú párt: a bolsevikok pártja volt. S az ünnep ki­sugárzott a hétköznapokra: ma már több mint kilenc­ven kommunista párt tevé­kenykedik, a párttagok szá­ma meghaladja a '1­üót. A kommunisták követ­kezetes küzdelmet ?o .\ lat­nak, egyesítik az internacio- nalim'us nagy eszmeit a leg­sürgősebb nemzeti tenniva­lókkal. befolyásuk messze túlnőtt a pártok szervezeti hatósugarán. Ismét a szűk-, szavú táviratokra kell utal­nunk: a szociális harc el­söprő lendülete Olaszország, ban; Franciaország dolgozói­nak nagyszerű akciói; sztráj­kok Seanyolországbar; és Portugáliában a fasiszta el­nyomás nehéz körü’m'ivei között; ki n.em hunyó ellen­állás Görögországban; egy megnsontosotottan reakciós kormánypolitika bukása Nyugat-Németországban. — Természetesen nem ringat­juk magunkat ábrándokban, jól tudjuk, hogy a világim- perializmus még erős, nem állítjuk,- hogy »pap'rtigris* lenne. A november 7-i ün- n map mégis olyan alkal­mat jelent, amikor talán a napi gondos mérlegelést fél­retéve, nagyobb hangsúlyt adhatunk az úi vilá^ <*rői ki­bontakozásának, mind az öt kontinensen. Az élő októberi örökség annak az éjszakának az em­léke is, amikor a szovjetek kongresszusán a harcból jött és harcba induló, borostás férfiak dekrétumot fogadtak el a békéről. A béke igen­lése és az a tudat, hogy erőnk növekedése, az erővi­szonyok változása ma már nem tesz elkerülhetetlenné egy atomháborút, érződik hétköznapi tevékenységünk­ben is. Szolidaritásunk nem lankad a vietnami nép' küz­delme iránt, mindent elkö­vetünk, hogy az amerikai agresszorok távozzanak, és e sokat szenvedett délkelet­ázsiai ország helyreállíthas­sa szabadságát és békéjét Követeljük a Biztonsági Ta­nács határozatának követke­zetes végrehajtását, az izraeli megszállók visszavonását minden arab területről-, mert így biztosítható csak a közéL- keleti válság politikai ren­dezése. Megalapozott európai biztonsági rendszer, leszere­lés, kölcsönösen előnyös bé­kés egymás mellett élés — ez a szocialista országok széles néptömegeinek véleményét kifejező kormánypolitika, s mind többen vallják ugyan­ezt a másik tábor országai­ban is. Az M-nap, az ame­rikai jpékeharcosok október 15-i moratórium-megmozdu­lása olyan háborúellenes tüntetés volt, amely példát­lan az amerikai történelem­ben. I 'r gy rímelnek az ünnep- és hétköznapok, no­vember 7-e után több mint fél évszázaddal. Szocia­lista hazánkban, a Magyax Népköztársaságban termé­szetszerűleg piros betűs ün­nep ez a nap, de Október szelleme vezérel berniünkét mindig és mindenhol. Állás­foglalásainkban, amelyek a szocialista erők egységének összekovácsolására és a bé­ke megszilárdítására irá­nyulnak. Hétköznapi mun­kánkban, amelynek során fejlesztjük a szocialista nép­gazdaságot, a szocialista kul­túrát, megváltozott körülmé­nyek között, de a töretlen lenini örökség jegyében te­vékenykedünk. somoGti néplap Péntek, 1969. november 7. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom