Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

i A GYAKORLAT APRÓPÉNZE MAI KOMMENTÁRUNK Figyelemre méltó iavaslat A jelenlegi gazdasági mechanizmus hatékony ki- bcmtatkoztatásáről, az 19(59. évi termelési előirányzatok teljesítéséről, a jövő esztendő­re történő felkészülésről, a IV. ötéves terv kialakításáról gyakran esik szó mostanában a pártszervek, a pártalapszer- vezetek ülésein. S ahányszor gazdasági témák kerülnek a taggyűlések, a vezető testüle­tek asztalára, annyiszor újra­fogalmazzák a cselekvésre mozdító feladatokat: segítsék a kommunisták a vállalatok­nál a helyes közgazdasági szemlélet kialakítását, ügyel­jenek a népgazdasági és a he­lyi érdekek összhangjára, tá­mogassák az üzemi tervek, programok elkészítését, a bel­ső tartalékok feltárását. A párt magasabb, alsóbb fórumainak állásfoglalásai hí­ven tükrözik azt a szükségsze­rű tendenciát, melyet a gazda­sági hangsúly felerősödése je­lent az alapszervezetek min­dennapi életében. A párttag­ság, az alapszervezeti vezetők megismerték már az új gazda­ságirányítási rendszer alapel­veit, mind közvetlenebbül ér­zékelik a korábbi irányítási rendtől elkanyarodó változá­sokat. Általános iránytűként ott áll előttünk pártunk IX. kongresszusának határozata, -nely megállapította: »Előreha­ladásunk gyorsításának kulcs­kérdése a párt vezető szerepé­nek továbbfejlesztése, a párt­vezetés módszereinek, formái­nak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesíté­se.« Ami gondot okoz, azt nem is az elvi tételek körül kell ke­resni. A bizonytalanságot, té­továzást előidéző kérdés az alapszervezeteknél inkább így hangzik: hogyan lehetne az elmélet bankóját a gyakorlat aprópénzére átváltani? Nos, általános érvényű el­igazítást adni nem tanácsos, hiszen a megnövekedett vál­lalati önállóság egyebek kö­zött azt is jelenti, hogy a sa­játos, a helyi vonások megiz­mosodnak az üzemek tevé­kenységében. S mivel a poli­tikai munka csak akkor hatá­sos, ha módszereiben — az átfogó cél és az eszme érintet­lenül tartása mellett — az adott körülményekhez igazo­dik, él kell vetni a sablono­kat, a kritikátlan másolást. Néhány eredményt ígérő, ha­szonnal alkalmazható cselek­vési gyakorlat azonban mind határozottabb vonalakkal raj­zolódik elő. Annak ellenére, hogy gazdasági mechanizmusunk kiteljesedése általában sikere­sen halad, egyik-másik üzem­nél akadozik néhány fogaske­rék. Az év első há.rom negye­dében a somogyi üzemek a hétszázalékos termelési felfu­tást nyolcszázalékos létszám­emeléssel érték él; a rövidített munkaidőre való áttérés a vállalatok nagy részénél nem járt együtt a gazdálkodás ha­tékonyságának javulásával; a túlzott munkaerő-vándorlás hátrányosan befolyásolta a termelékenység alakulásit, és lehetne folytatni még hossza­san a sort, mely gazdálkodá­sunk fogyatékosságaira világít rá. Ezeket a gondokat, , az előbukkanó feszültségeket csak alapos előkészítés után és csupán akkor lehet felol­dani, ha a vezetők mélyreható elemzéssel tárják elő a vissza­húzó tényezőket Azok járnak ei helyesen és csak azok szá­míthatnak eredményes válto­zásra, akik nem a külső körül­ményekben vagy éppen a gaz­dasági szabályozókban, hanem mindenekelőtt a saját portá­jukon keresik a nehézségek gyökerét, és ott lelnek rá a megoldás módjaira is. Szükségszerű, hogy a párt- alapszervezeték álljanak az üzemi lelkiismeret-vizsgálatot végző gazdasági vezetők mel­lé. bátorítsák őket ebben a te­vékenységükben. Ha felszínre kerül, el kell oszlatni azt a téves nézetet, mely szerint a következő év kezdetévei szi­gorúbbak lesznek az előírások vagy éppen teljesíthetetlenek az állam iránti kötelezettsé­gek. Igaz, a követelmények fokozódnak, s a munka sem lesz kevesebb. De ezt nem is ígérte senki. A párt arra hívja fel a figyelmet, hogy a sza­bályozókkal működtetett gaz­dasági mechanizmus önmagá­ban nem oldja meg a terme­lési problémákat, hogy a vál­tozott viszonyok között alapo­sabb, átgondoltabb irányításra, több kockázatvállalásra, a tár­sadalmi szükségletekhez és a piaci igényekhez való rugal­masabb alkalmazkodásra van szükség. A vizsgálódás mik­roszkópja alá tellát elsősor­ban ne a helyes központi in­tézkedéseket, hanem — azok­kal összefüggésben — a vál­lalati tényezőket, a megúju­lásra szoruló helyi gyakorlatot helyezzék a vezetők, és ebben az álapszervezet ne közeli szemlélő hanem kezdeménye, ző legyen. A gazdasági tevé­kenység felé forduló ér­deklődés szükségszerűen ma­gával hozza, hogy a pártalap- szervezetek taggyűlései rend­szeresen, felelősséggel tanács­kozzanak a termelési kérdé­sekről. A vállalat egészét vagy egyes részlegeit érintő infor­mációk elsősorban á gazdasági vezetőkhöz futnak be. Ök tá­jékoztassák hát a párttagságot a gazdálkodás kérdéseiről, 5' adjanak feleletet az eredmé­nyekkel, » < e I r.ielésst,, a mun­kaszervezéssel, a soron követ­kező felada+okkal kapcsolatos kérdésekre. A pártszervezet az áttekintést nyújtó, őszinte tájékoztatásra, a helyi szom­A MEGVE MEZÖGAZDA- SÁGABAN DOLGOZOK, szakmai irányítók előtt nem ismeretlenek azok a nehézsé­gek, gondok, melyek hosszú időn keresztül gátolták, fékez­ték a csurgói járás szövetkeze­teinek kibontakozását. Több té­nyezőnek — kedvezőtlen ter­mészeti, közgazdasági adottsá­gok, vezetési hibák, fegyelme­zetlenségeik — együttes követ­kezménye volt, hogy nehéz helyzetbe kerül a járás szövet­kezetednek, s ezzel együtt ter­mészetesen az itt lakó, dolgo- gó emberek többsége is. Felso­rolni szinte lehetetlen azokat az intézkedéseket, erőfeszíté­seket, melyeket tettek megyei, járási, szövetkezeti vezetők azért, hogy kikerüljenek a hul­lámvölgyből ezek a nagyüze­mek. 1966 októberében járási párt­értekezleten vitatták meg a tennivalókat, elemezték a hely­zetet és meghatározták a leg­főbb feladatokat. Legutóbbi ülésén a csurgói járási pártbi­zottság testületé azt tette mér­legre, hogy mi történt a hatá­rozatok szellemében az el­múlt három évben, mennyiben sikerült megvalósítani a me­zőgazdaság fejlesztését szolgá­ló főbb célkitűzéseket, s mi­lyen további tennivalók vár­nak az itt dolgotokra. Mindenekelőtt egyértelműen azt kell megállapítani — és igy pontokat a népgazdasági cé­lokkal összehangoló előirány­zatokra csali egyféleképpen válaszolhat: állásfoglalásával megerősíti a gazdasági vezetést tervei, cselekvési irányvonala helyességében, s figyelemmel kíséri, hathatósan segíti an­nak megvalósításában. A vállalatoknál a Miniszter- tanács friss határozata nyo­mán a közeli hetekben előtér­be kerülnek az anyagi ösztön­zők, a részesedési alap fel- használásának gyakorlati kér­dései. Helyesen cselekszenek az alapszervezetek, ha ügyel­nek arra, hogy azért ne szo­rulj apak háttérbe az erkölcsi és a politikai ösztönzők sem. Nincs olyan szocialista ter­melési mechanizmus, amely­nek erejét, hatékonyságát ne fokozná a munkaverseny, a növekvő eredményekért, a tiszta erkölcsi magaslatokért küzdő brigádmozgalom. És a mai gazdasági viszonyok kö­zött sem változik meg a régi tétel igazsága: a szocialista cé­lokért való munkálkodásban a szocialista tudat a fő hajtó­erő. x A pártalapszervezet össze­forrt kollektíva, állásfoglalása önmagában is meghatározó je­lentőségű a vállalat, az üzem életében. Az alapszervezet tag­jai azonban ott tevékenyked­nek a szakszervezeti bizottság­ban, az ifjúsági szervezetben, a tömegszervezetekben is. s ez tott kifejezésre a számáé hoz­zászólásban —, hogy az eltelt három év alatt jelentősen fej­lődött a járás mezőgazdasága. Sok eredményt hozott ez az időszak, rengeteg fáradsággal, küszködéssel, erőfeszítéssel járt, és megbecsülést, tisztele­tet érdemelnek azok a vezetők és szövetkezeti tagok, akik al­kotó végrehajtói voltak a fel­adatoknak. Elsődleges és na­gyon lényeges volt a szövet­kezeti vezetés megszilárdítása és színvonalának javítása. A jól nyomon követhető fejlődés­ben nagy része van annak, hogy megszűnt a korábbi idő­szakot jellemző gyakori veze­tőcsere. Három szövetkezet ki­vételével évek óta ugyanazok az irányítók állnak a gazdasa­gok élén. Amikor ezt az ör­vendetes tényt nyugtázzuk, meg kell jegyezni azt Ss, hogy mind a jelenleg helyzet, mind a jövő újabb követelményeket támaszt. A szövetkezeti egye­sülések, az egyre növekvő fel­adatok új helyzetet teremte­nek; egyrészt, néikülozlie tette­ti körülmény megnyújtja a cse­lekvés hatósugarát. A jelenlegi gazdasági klíma, a kiteljese­dett vállalati önállóság tág teret biztosít a munkakörül­mények javításához, a szociá­lis ellátottság kellő szintjének megteremtéséhez, a helyes ér­dekeltségi rendszer érvényre juttatásához — egyszóval az olyan üzemi légkör kialakítá­sához, mely egyaránt elősegíti a napi feladatok megoldását és a távolabbi célkitűzések eléré­sét. Ezekből részt vállalni: minden kommunistának meg­tisztelő kötelessége. A elmondottakból előtűnik: az alapszervezetek tevékenységében sem látvá­nyos fordulatokra, sem tartal­mi megújulásra nincs szük­ség ahhoz, hogy hathatósan szolgálják a szocialista építés meggyorsításának ügyét. An­nak a kommunista közösség­nek tárcájában szaporodik el­sősorban az eredményes gya­korlati cselekvés aprópénze, amelyik — nem térve el az évek során kipróbált politikai irányvonaltól — rátalál a tár­sadalmi. a kollektív és az egyéni érdek helyi, üzemi cso­móira, s igyekezetét, módsze­reit megújítva fáradozik azért, hogy a dolgozók összességé­vel együtt érjenek fel az elvi­ideológiai és a gazdasági gya­rapodás új magaslataira. B. T. nül szükség van a szakmai irá­nyítók számbeli növelésére, másrészt a még következete­sebb továbbképzésre. Különö­sen sok tennivaló van a mai igényeknek megfelelő közép­szintű vezetőgárda kialakításá­nál A NÖVÉNYTERMESZTÉSI HOZAMOK NÖVELÉSE érde­kében teendő intézkedések kö­zött egyik legfontosabb fel­adatként határozták meg a céltudatosabb talajerő-gazdál­kodást és a gépesítés fokozá­sát. Ez utóbbit nemcsak a kor­szerűbb technológiák alkalma­zása indokolta, hanem a szö­vetkezeti tagság fokozatos el­öregedése is. A pártértekezlet óta eltelt időszakban a gépesí­tés számottevő mennyiségi és minőségi változáson ment át. Például 1966-ban egy traktor­egységre 106,1, 1968-ban 84,1 hold szántóterület jutott Ez az arány még igy is rosszabb, mint a megyei átlag, ezért szinte magától értetődően je­löli meg a további tenniva­lót A gépesítés további növe­»A jövő évi termést nem kockáztathatjuk azzal, hogy a munkák biológiai és szer­vezési okokból való néhány hetes elcsúszása miatt a jövő évi növényeink egy része gyenge minőségű őszi szán­tásba, vagy éppen tavaszi szántásba kerüljön. Nem egy állami gazdaság, termelőszö­vetkezet már november kö­zepén is a vége felé járt az őszi mélyszántásnak, és így szántótraktorainak egy részét kedvező bérleti feltételek mellett kölcsön tudná adni, akár távolabbi vidékekkel történő kooperáció alapján is...« A Magyar Mezőgazda­ság legutóbbi számából szó szerint idéztem ezeket a mondatokat. Nem véletlenül. Termelőszövetkezeteink többségében meglehetősen nagy gondok, problémák van­nak ezzel a fontos késő őszi munkával. Általánosságban úgy lehetne jellemezni, hogy nem mostanában volt ilyen számottevő lemaradás az őszi mélyszántásban, mint az idén. A magyarázatok sorá­ban akad elfogadható, altad elgondolkodtató és nem egé­szen érthető indok is. Nem célom ezekkel részletesen foglallcozni, hiszen végső so­ron gazdasági vezetőink ma­guk ismerik a legjobban — ha önkritikusan felülbírál­ják üzemük őszi munkáit. Egy dolog azonban kikí­vánkozik belőlem: az utóbbi időkben különböző fórumo­kon találkoztam azzal a ma­gyarázattal: »Nemcsak a ku- koricabetakaritás vontatott- sága idézte elő az őszi mély­szántásnál a nagyfokú lema­radást, hanem a szántótrak­toroknál jelentkező hibák Hogyan tehetne többet a fa-1 lu lakossága a gazdasági és a kulturális fejlődésért? Ezt a témái tárgyalta meg a felső-1 mocsoládi pártszervezeteit csúcsvezetősége a közelmúlt­ban. Itt született az a gon­dolat, hogy utazzanak el a partszervezetek, a tanács és a termelőszövetkezet vezetői ta­pasztalatcserére Regölybe, mi­vel országra stoló eredményt értek el ott példamutató tár­sadalmi összefogással. Szebbé, kényelmesebbé tette életüket a megépített törpe vízmű, művelődési otthon, strandfür­dő, öregek napközi otthona. Ezenkívül utat és csatornát is építettek, s nagyon szépen parkosították a községet. Mindezt túlnyomó részben sa­lése a mezőgazdaság fejleszté­sének kulcskérdése. Ha a főbb növények termés­hozamait elemezzük megálla­píthatjuk, hogy a hosszú évek következetes munkája meg­hozta eredményét. Fokozato­san, egységesen nőttek a ter­mésátlagok, mindinkább meg­közelítve a megyei szintet Ahogy a gépesítésnél, e téren is arra figyelmeztet ez a tény, hogy a megkezdett munkát tovább kell folytatni; hiszen még mindig vannak kihaszná­latlan lehetőségek, adottságok. Bár a pártértekezleten meg­határozott célok között első helyen állt az állattenyésztés fejlesztése, talán ez az ágazat az, ahol a legtöbb nehézség je­lentkezett; nem sikerült teljes mértékben végrehajtani a fel­adatokat. Helyesen ítélik meg a járás mezőgazdasági irányí­tói, mikor az elkövetkezendő időszak fő céljának tekintik az állattenyésztés fejlesztését. Ennek érdekében már a mos­tani időszakban sok hasznos, figyelemre méltó lépést tet­tek — gondolunk itt elsősorban is.« A siófoki járásban a szövetkezetek erőgépeinek negyven százaléka hat év­nél idősebb; a csurgói Zrínyi Tsz hatvankét erőgépéből csaknem negyvenet már csak nulla értékben tartanak nyil­ván; a marcali járásban a négyszáz erőgépből naponta legalább kétszáz áll több-ke­vesebb ideig meghibá­sodás miatt... De sorolhat­nám tovább a példákat, ame­lyek mind egyértelműen bi­zonyítják, hogy az erősen ki­öregedő gépeknek csökkent a teljesítménye, s ez a körül­mény — ahogy mondani szo­kás — »vastagon« közreját­szik a mostani lemaradásban. Magyarázatnak érthető ez, de korántsem azt jelepti: nagyon természetes, hogy ez az állapot bekövetkezett (!). Viszont most ez az erő áll rendelkezésre, ezzel kell szá­molni és végezni a jövő évi gazdálkodás eredményét nagyban befolyásoló kesö őszi munkákat. Illetve itt van egy nagyon kézenfekvő és figye­lemre méltó javaslat: a köl- csöntraktor. Az együttműkö­désnek, az egymást segítésé­nek igen célravezető, hasz­nos gondolatát veti föl a Magyar Mezőgazdaság ezzel. Olyan módszer ez, amire ér­demes fölfigyelni — és ami­nek megvalósításáért sokat tehetnek a termelőszövetke­zetek területi szövetségei. Nem vészharangkongatás, úgy vélem, reális megállapí­tás: baj van az őszi mély­szántással. Ha pedig igy van, akkor ne szégyelljünk, olyan partnert keresni, aki segíteni tud. ját erőből, társadalmi összefo­gással valósult meg. A felsómocsoládiak képvise­lői azért utaztak el Regölyre, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák e nemes összefogást, s a községükben kamatoztassák a tapasztaltakat. A termelő­szövetkezet vállalta a tapasz­talatcsere költségeit, amelyre a pártszervezetek, a tanács, a tsz és a tömegszervezetek min­den vezetőjét elvitték. Csalt elismeréssel lehet be­szélni a felsőmocsoládi párt- szervezetek csúcsvezet őségé­nek kezdeményezéséről. Biztos, hogy a tapasztalatcsere nyo­mán a regölyiekbez hasonló példás tettekről adhat hírt lapunk is a társadalmi össze­fogás eredményeképpen. a szakosított telepek folyamat­ban levő kialakítására. Az elmondottakkal nem tér­tünk, nem térhettünk ki a já­rás mezőgazdaságát jellemző minden mozzanatra. Megítélé­sünk szerint az elemzett leg­fontosabb ágazatok híven tük­rözik az itt tapasztalható fej­lődést. Ezt mulatja egyébivént — mintegy összegezve — a szövetkezetek pénzügyi meg­szilárdulása, a vagyoni helyzet javulása és az is, hogy míg a járás szövetkezetei 1966-ban 129 699 000, a múlt évben már 171 465 000 forint értékű hal­mozott termelési értéket állí­tottak elő. Ám a tapasztalatok­ból, a vizsgálatból kitűnik az is, hogy a korábbinál semmi­vel sem kevesebb feladat el­végzése vár a csurgói járás szövetkezeteire. Ahogy a párt­bizottsági ülésen is állást fog­laltak, az eredményeket el kell ismerni, de úgy, hogy a kitar­tó, következetes munka nem fejeződött be. ILYEN ÉRTÉKELÉSEKRE. ELEMZÉSEKRE SZÜKSÉG VAN. főiként azért, hogy még kézzelfoghatóbbá, világosabbá váljék, hogy melyek azok a legfontosabb tennivalók, ame­lyeket a mezőgazdasági ter­melés növelése, az itt élők, dol­gozók életkörülményeinek ja­vítása érdekében el kell vé­gezni. Vörös Marta SOMOGYI NÉPLAP Fentek, 1969. november 28. Elkészült a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat siófoki kirendeltsége. A járási székhely »gázos-« házának három emeletén lakások vannak, a földszinten pedig irodák és bemutatóterem kapnak helyet. Mérlegen a csurgói járás mezőgazdaságának elmúlt három éve Az eredmények további munkára ösztönöznek foglalt állást a testület, ez ju­V. M. Példás kezdeményezés Felsőmocsoládiak Regölyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom