Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Megyei bajnokság Négy vidéki győzelem az utolsó fordulóban LENGYELTÓTI—BALATON- BOGLAR 6:2 (2:1) Lengyeltóti, 400 néző. V.: Szerecz. A bogiári csapat kezdett jobban, de aztán a hazaiak két gyors gólja, majd a szü­net utáni nagyszerű játéka meghozta a Lengyeltóti min­den tekintetben megérdemelt győzelmét. Sportszerű, jó mér­kőzés volt. Gólszerzők: £sor- dás (2), Ritzelt . (2), Kiss, Dezső, illetve Csere, And- rosovics. Jók: Csordás, Benkő, Horváth, ill. Csere, Szilágyi, Piros. Dr. Körmendy István M. LATINRA—NAGYATÁDI KONZERV 3:0 (1:0) Marcali, 400 néző. V.: Tóth Gy. A mérkőzés már egyik csa­patnak sem volt fontos, tgy aztán nyugodtan, szépen fut­ballozott a bajnok és a ven­dégcsapat is. Az M. Latinka ennyivel jobb volt. G.: Gö'r- gényi, Gál, Sándor. Jók: Gál, Sándor, Gulácsi, ill. Márkus, Tanai. Kisborsó Imre N. SOMOGYI—ZAMARDI 4:1 (2:0) Nagyatád, 50 néző. V.: Har- di. Győzött a K. Lendület A K. Lendület ifjúsági női röplabdacsapata legyőzte a BVSC-t. Felvételünk egy olyan pillanatot örökít meg. ami­kor egy leütést sikeresen hárít a Lendület játékosa. A kór­házi ifjúsági csapat győzelme ellenére is a bVSC nyerte a csoportdöntőt. A Lendület — minthogy a csapatok kereszt­beverték egymást — csak harmadik lett. A torna részletei­re még visszatérünk. ]\B II Nyugati csoport Siófok—Pápa 2:0 (1:0) Pápa, 500 néző. V.: Tapol- czai. Siófok: Kálmán — Kenéz, Szép, Babán — Csupor, Győr- fi — Erdei, Meggyes, Fehér, Takács, Pusztai (Kovács). Ed­ző: Papp Gyula. Pápa: Szép'— Nyári, Áldozó, Mező — Hor­váth B., Varga — Horváth A., Szűcs, Pólusa (Szabadkai), Horváth K., Krasnyánszky. Edző: Tóth II. József. Lendületes siófoki támadá­sok vezették be a mérkőzést. Az első percekben szinte ka­pujához szegezte a hazaiakat a siófoki csapat. A 13. perc­ben a kitörő Erdeit a hazai védők a 16-oson belül felvág­ták, vitathatatlan 11-es. A büntetőnek Szép állt neki, az ideges siófoki játékos azonban csúnyán kapu mellé rúgta a labdát. Most percekre feljöt­tek a vendégek, aztán a 18. percben megszerezte a veze­tést a Siófoki Bányász. Kor­szerű támadás rUrduit a pá­lyán, Erdei—M-ggyes—Ta­kács volt a labda útja. Takács kilévett a védők közül, és tíz méterről bombaaólt lőtt a bal sarokba. 1:0. Most a hazaiak próbálkoztak. Krasnyánszky, maid Szűcs labdáit azonban hárítani tudta Kálmán. Pápai támadásokkal ért véget az el­ső félidő. Szünet után ismét a siófo­kiak lendültek jobban bele. A 8. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Takács ívelt be szögle­tet, Meggyes jól emelkedett ki a védők közül, s fejese nyo­mán a labda a hálóba vágó­dott. 2:0. Ezt követően a sió­foki csapat már inkább az eredmény tartására töreke­dett A hazaiak támadásait viszonylag könnyen hárította a védelem. A győzelem tuda­tában .levonult siófoki fiúit ekkor még nem tudták, hogy a bravúr árán szerzett két pontjuk sem lesz elég a meg­meneküléshez. A találkozó nem mozgott különösebben magas szinten. A mérkőzésre rányomta bélye­gét, hogy a siófoki csapat szá­mára volt tétje. A bányász­csapat lelkesedése jelentette végül is azt a pluszt, amely elég volt a győzelem megszer­zéséhez. A siófoki csapatból Kálmán. Kenéz, Meggyes és Fehér játéka emelkedett ki. a hazaiaknál — pápai kollégánk megállapítása szerint — sgn- ki sem érdemel dicséretet. További eredmények a Nyu­gati csoportban: MÁV DAC—Máza-Szászvár 5:0, Savaria Cipőgyár—Olaj­bányász 2:0, Bauxitbányász— Pécsi VSK 2:0, Pécsi Ércbá­nyász—Szekszárdi Dózsa 2:2, Fűzfő—Veszprém 0:0. Az NB II-es bajnokság 1969. évi végeredménye: Egyoldalú mérkőzés volt, amelyen végig a Somogyi BSE irányított. Akár nagyobb ará­nyú is lehetett volna az atá- diak győzelme. G.: Gyergyált (2), Gál, Rudán, ill Papp. Jók: az egész hazai csapat, ill Krisztin és Kovács. Kriszbai (Zamárdi) a 70. percben durva játék miatt kiállítva. Varga -Tibor CSURGÓ—HOMOKSZENT - GYÖRGY 4:1 (2:1) Homokszentgyörgy, 100 néző. V. Farkas. A homokszentgyörgyi csapat a vártnál gyengébb játékkal búcsúzott el hazai közönségé­től s a megyei I. osztálytól. G.: Szabó I., Szabó II., Pókos, Farkas (öngól), ill. Tóth. Jók: Mihaldinecz. Bozsits, Horváth, ill. Szubotics, Tóth. Kővári József KAPOLY—TAB 2:0 (2:0) Tab, 200 néző. V.: Horváth II. L. Jó iramú, sportszerű mérkő­zést hozott a két szomszédvár találkozója. A vendégek két lesgyanús góllal szerezték meg a győzelmet. G.: Kétszeri, Dróth. Jók: Dróth, Váncsa, ül. Puha III., Fias II. Dietzel Ede FONYÓD—SOMOGYTAR- NOCA 2:1 (1:0) Somogytarnóca, 100 néző. V.: Csordás. — Végig erős iramú, sportsze­rű, jó mérkőzés volt. A hazai­ak támadtak többet, a ven­dégek csatárai eredményeseb­bek voltak. G.: Farkas, Tamás, ill. Pintér. Jók: Barczika, Vi­da, Farkas, ill. Bencsik, Bol- hói, Fábos. Horváth József K. VASUTAS—K. V. LOBO­GÓ 2:1 (0:0) Kaposvár, Cseri pálya, 50 néző. V.: Kovács Gy. Közepes iramú és színvonalú mérkőzés. A kieséstől veszé­lyeztetett vasutas csapat óriási lelkesedéssel játszva megérde­melten nyert. G.: Tallián, Tánczos (11-ből), ill. Radax. Jók: Küttel dr., Berkes, Hor­váth, ill. Zimonyi, Nagy II., Radax. Végvári Dénes K. DÓZSA—KADARKÚT 2:1 (0:1) Kadarkút, 100 néző. V.: Horváth I. L. A kaposvári csapat szünet utáni játékával fordította a maga javára a mérkőzést. G.: Veverán, Nagyréti, ill. Teremi. A Somogy megyei labdarúgó-bajnokság 1969. évi végeredménye: FÉNYKÉP HELYETT YBL-DÍj A BALATON-PARTÉRT Túl van az ötvenen, de sen­ki sem mondaná. Drótszálú ősz haját egycentisre vágatja. Bozontos szemöldöke szigorú­ságot kölcsönöz arcának. Te­kintete nyílt, barátságos, test­tartása fegyelmezett. Azt mondja, a hasonló körű emberekkel együtt ő is sok szörnyű pillanatot ért meg éle­tében, de nem engedi, hogy ezek nyomot hagyjanak. A tanulás, az új befogadásának feltétele a felejtés. Rengeteg a feladata, s a munka gyógyír. Családjukban hagyomány az építészet, a formák tisztelete. Apja,- de még ükapja is a rajz­asztal fölé hajolva töltötte el életét. Gyerekkorában apjá­val járt ki az építkezésekre. Sohase szeretje, ha »úri fiú­nak« nevezték. A nyári szüne- teäcben kőművesek mellett dol­gozott, leste a kezüket, magába szívta a malter szagát, s meg­tanulta azt is, hogy a házaknak lelke van. 1925-öt írtak ekkor. Műegyetemi hallgató lett. Az otthonról kapott havi hat­van pengőből ólt. s természe­tessé vájt, hogy a hóvégi na­pokon kdalait. Hideg szobában rajzolt, tanult. A fűtést egyé­ni módon oldotta meg. Ha már elgémberedtek a lá­bai. hát felfutott a Gellért­hegyre meg vissza. Diploma és háború. A Honvédelmi Minisz­térium építési igazgatóságán nem találta a helyét. »Undorí­tó volt az a sok gyáva ember, senld sem kockáztatott soha semmit.« önként a frontra kérte magát. Túlélte. . A formák hódolója Czigler Endre a Balaton-1 igaliakkal. A fürdő területén parti szállodák építéséért minden tervezést elvállalt, a 1964-ben *Ybl-díjat kapott. SOMOGY PATRÓNUSA Mindenkivel szót ért. Ha építenek valamit, sohasem fe­lejti el megkérdezni az idős szakmunkást: »Lajos bácsi, maga szerint hogy kőne ezt megcsinálni, elkezdeni.« Vall­ja. mindenkitől tanulhat, aki érti és szereti szakmáját. A fiatalokat elég sokat dorgálja jelenlegi munkahelyén, a Vas- útépítési Tudományos és Ter­vező Intézetben. A keze alatt formálódó pályakezdőket óva inti attól, hogy saját maguk számára emlékművet állítsa­nak egy-egy épülettel. Szeré­nyen kell beleilleszkedni a környezetbe, s mindig csak az odaillő és nem a nyugati rek­lámlapok illuzionista álmait kell tervezni. Takarékosan. Munkáj ával. szakmaszereteté­vel példaképül áll az intézet­ben. Egy somogyi utazása során találkozott és beszélgetett, az legrövidebb időn belül és ter­mészetesen társadalmi munká­ban. Azóta több tízezren for­dultak meg a naponta változó igali gyógyfürdőben. Terveket készített Csokonyavisontának, most pedig Nagybajomban bízták meg feladattal. AZ EMBER Négy gyermek apja. Hobby­ja a’faragás, a szobrász,kodás és az utazás. Járt Romániá­ban, Bulgáriában, Olaszor­szágban, Ausztriában. S ami­re ma is a legbüszkébb: az egyik nyáron — legánykorá- ban —. mint tengerész a Du­na tengerjárón leutazott Egyiptomig. Szeret adni az em­bereknek, sose jegyzi, meny­nyit. A legszebb erénynek a becsületességet tartja, s leg­fontosabb dolognak az életben az emberséget és a tisztelet- adást. Bán Zsuzsa A DÍJ t. M. Latinka 30 21 5 4 84:20 47 2. Kapoly 30 19 4 7 61:23 42 3. K. V. Lobogó 30 18 4 8 53 :23 40 4. Tab 30 15 3 12 65:53 33 5. N. Konzerv 30 12 9 9 50:42 33 6. B.-boglár 30 14 4 12 66:53 32 7. N. Somogyi 30 11 10 9 54:44 32 8. Csurgó 30 12 7 11 47:48 31 9. Lengyeltóti :?n 11 5 14 61:55 27 10. K. Vasutas M 10 7 13 33.41 27 11. Fonyód N 12 3 15 43:67 27 12. K. Dózsa 30 10 6 14 44 :53 26 13. Zamárdi 30 10 5 15 44:60 25 14. S.-tarnóca 30 7 8 15 31:60 22 15. Kadarkút M 6 6 18 21:48 18 16. Hszt.-györgy 30 7 4 19 30:97 18 1949-ben az Állami Mélyépí­tési Tudományos és Tervező Intézet munkatársa lelt. 13 évig itt dolgozott. — 1958-ban behívatott az igazgató és azt mondta: kine­vezünk a Balaton-parti létesít­mények főmérnökének, örül­tem. A motel beruházásokkal kezdődött a Balaton-part be­építése. 1959 júniusában ad­tuk át. Az idén jubilált. Azon a nyáron a Vendéglátóipari Vállalat főigazgatójával ül­tünk egy farákáson, beszélget­tünk a Balaton jövőjéről, és akkor megszületett a második, a Balaton Szálló alapötlete. 1962 nyara: Balaton Szálló; 1964: Lidó Étterem és Hungá­ria Szálló: 1966: Európa Szál­ló. Tervezőjük: Czigler Endre. Éjjelenként társadalmi mun­kában, rajzoló nélkül, otthon a lakásán készítette a Balaton- part, Somogy büszkeségeinek építési terveit. Munkatársai csodálják lendületét, munka­bírását. — A Balaton-part fejlődését szabad szemmel végigkísér­tem. Gomba módra nőttek az épületek. Siófokon egy rossz kertészet volt, Földváron bo­káig süppedtünk a latyakba. Az a legnagyobb teljesítmény, hogy feltölitöttük, csatornáz­tuk. kulturált területté változ­tattuk a Balaton-partot, s ez­zel megteremtettük a lehetősé­gét annak, hogy még' évtize­deken keresztül épülhessenek itt a szebbnél szebb, korsze­rű szállodák. . Vetélkedjünk, hogy tanuljunk! VASÁRNAP KÉT ÁLLAMI GAZDASÁGUNKBAN került sor a , szocialista brigádok szellemi vetélkedőjére. Ez a rendezvénysorozat szerves ré­sze felszabadulásunk negyed- százados évfordulója megün­neplésének. A lezajlottakat elődöntőnek is lehetne titu­lálni. Lengyeltótiban is és öreg­lakon is öt-öt brigád izgult az asztaloknál kettő-öt verseny­ző foglalt helyek a brigád legjobb »koponyái«, akik iro­dalomból, történelemből, gaz­daságpolitikából és az állami gazdaság termelési kérdéseiből vizsgáztak a közönség és a zsűri előtt. Talán helyesbíte­nél?, nem vizsgáztak, hanem vetélkedtek, s nem is akármi­lyen színvonalon. Sem egye­temi tanárok. Sem pedig dip­lomások nem voltak a bri­gádtagok között, szakmunká­sok, egyszerű kétkezi dolgo­zók válaszoltak a kérdésekre. Lengyeltótiban Sós Árpád főmérnök zsürielnök és Mol­nár 4Zoltán játékvezető irá­nyításával kezdődött meg a vetélkedő, s az első forduló után (irodalom—történelem) máris kiderült, hogy Hosszú Marika és Hajnal Ferenc fel- készültsége és tudása a me­zőny fölé nőtt. A gazdaság leltározó brigádjának tagjai — s csak azért ketten, mert a többi brigádtag esküvői elő­készületekben segített Buzsá- kon — mindhárom fordulóban megszerezték a maximális pontszámot, s ezzel a vetélke­dő győztesei lettek. öreglakon délután került sor az »összecsapásra«. A gaz­daság ebédlőjében a számozott asztalok mögött jó néhány kí­váncsiskodó is helyet foglalt, amikor Horváth Ferenc igaz­gatóhelyettes köszöntötte a részvevőket. Az alsóbogáti ál­lattenyésztő brigád Bősze Ist- ván vezetésével mindhárom fordulóban egyenletesen és kiválóan szerepelt, első he­lyük egyetlen perc* 5g nem volt kétséges. A harmadik és ne­gyedik helyen holtverseny alakult ki. ami nehéz feladat elé állította a zsűrit. A föltett villámkérdésekre is egyforma választ . adtak a brigádok, nem lehetett így ' sem eldön­teni a sorrendet. Négy-öt kérdés után a já­tékvezető, Hász Mihály fölfe­dezte, hogy a vityapusztai gyümolcsösbrigád lányai meg nem engedett eszközökkel (sú­gás, puskázás) vetélkednek, de a lojális zsűri még egy — va­lóban a legutolsó — kérdéssel döntötte el a harmadik-negye­dik hely sorsát. Hány ország­gyűlési képviselője van me­gyénknek? — s erre a lányok adtak pontos választ. Ezután a versenyzők mindegyike em­léklapot kapott, s az első há­rom helyezett' boldogan vette át a győzteseknek járó aján­dékokat. JÓ VOLT. HASZNOS VOLT EZ A VETÉLKEDŐ, bővítette a brigádtagok ismereteit, játé­kosan tanultak. A szocialista brigádok szellemi vetélkedő­jének következő fordulójára a jövő év januárjában, Kapos­váron kerül sor. S. G. Onwia-iAmiqo, második, forduló í. mav dac 2. Savaria 3. Dorog 4. Pécsi Ércb. 5. Pápa 6. Szekszárd 7. K. Kinizsi 8. Bauxitb. 9. Fűzlő 10. Máza-Szászv. 11. Veszprém 12. Almásfüzitő 13. K. Táncsics 14. PVSK 15. Siófok 16. Olajbányász 30 17 8 5 49:21 42 30 18 5 7 54:26 41 30 13 10 7 50:31 36 »0 13 7 10 47:38 33 30 10 11 9 43:36 31 30 10 10 10 44:34 30 30 1 0 10 10 31 :3 1 30 30 11 6 13 42:45 28 30 7 14 9 25:32 28 3Ö 11 6 13 42:65 28 30 9 9 12 42:45 27 30 10 7 13 43:47 27 30 8 11 11 32:36 27 30 10 7 13 35:46 27 30 10 7 13 34:52 27 30 5 8 17 25.53 16 Ha jól emlékszem, az első forduló a Budapesti Nemzet­közi Vásáron zajlott le. Az Omnia—Amigo mérkőzést széles területen játszották. A nemes vetélkedést méltatták a lapok is. A vásár különböző pontjain kávézókat állítottak fel, ingyenes kávékóstolást rendeztek. Győzzön a jobbik, — azaz a finomabbik! A ver­seny bírája pedig nem volt más, mint az egyszerű, hét­köznapi Magyar Kávéivó. És amikor az első fordulóról ol­vastam, lelkes ismerősöm a vállamra csapott és széles vigyorral mondta: »Látod, öregem, vetélkedő nemzet, sportnemzet vagyunk.« De a java, a második for­duló csak ezután következett. A szalonok. Omnia-szalon a Dunántúlon. Tiszántúlon, vá­rosban, s talán már azóta fa­lun is. A régi romlott erköl­csű szeparés kávéházak he­lyén »elkülönített fülkés«, modern Omnia-szalonokat hoztak létre. Az egyik szalon­ban például ékes mozaikkő­ből a padlón kirakták a bű­vös nevét: Omnia. Ismerősöm, aki a Ferencvá­ros helyett az Amigának szurkol, már ujjongva mu­tatta a napokban a Magyar Nemzetet. Egy szép és lélek­emelő hirdetés, amely az igé­nyes kávéfogyasztókat invi­tálja az Amigo Café bárba. Elégedetten dörzsölte a kezét. -Azt hiszem, öregem, hogy kiegyenlítettünk az Omnia el­len.« Aztán némi morfondí- rozás után hozzátette: »Lehet, hogy ebben a bárban a dupla mellett már sztriptíz is lesz.« Igazat adtam neki. Ez persze az Amigo veszedelmes előre­törését jelenti, legalábbis a második fordulóban... Bevallom, a BNV óta lelkes szemlélője vagyok ennek a hni kávébajnokságnak. Vá­sárlás közben a minap is azon tűnődtem, hogy vajon az a bizonyos pásztor, aki á kolos­tor melletti legelőn legeltette juhaival a különös cserjék levelét — amitől a szegény párák egész éjjel bégettek —, gondolta-e, hogy ez lesz be­lőle? Vagy a páterek, akik az első főzetet készítették, számítottak-e erre? Aztán eszembe jutott az is. hogy a totó 13 plusz 2-ik mér­kőzésként igazán fölvehet­nék már ennek a két erős csapatnak a párharcát is. (Hi­szen itt garantáltan van Bra­zil erősítés ...) Hazafelé pedig töredelmes búnbánatot tartottam, hogy ón, a gyarló, szemellenzős, konzervatív némi gúnnyal merészeltem szemlélni ezt a nemes versenyt, amelynek le­vét éppen a Magyar Kávéivó issza. Pedig nagyon hasznos, mert így valóban jó kávét ihat. Otthon aztán előpakol­tam egy csomag Omnia t és egy tasak Amigát, összelce- vertem, mert a békés egymás mellett élés híve vagyok. Az­tán elöpakoltam a félig égett kenyeret és az istentelenül sós gépsonkát. És akkor... akkor eszembe jutott ismerő­söm ujjongása. Ha már egy­szer vetélkedő nemzet va­gyunk ... Sportnemzet. Mi lenne, ha ezek az élelmiszer- áruk is mérkőzésen vonulná­nak fel. Mondjuk a Gyulai Füstölt—Debreceni Páros. Vagy Dombóvári Zsömle— Kaposvári Kifli. Aztán győz­zön — akarom mondani fogy­jon — a jobbik, mert elvégre nemcsak kávéivó, de kenyér- evő és húsfogyasztó nemzet is vagyunk. És így a játék­vezető a Magyar Fogyasztó lenne. Azt hiszem igazságosan bírálná el a versenyt. És hogy a Magyar Kávéivó se sértőd­jön meg, a magyar élelmisze­rek nemzeti bajnokságában lehetne mondjuk, a partjelző. Tröszt Tibor SOMOGYI NÉPLAP ltOfl. caveasbcr -i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom