Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Vita a szerkesztőségben: ./ SZAKEMBEREINK ES A MEZŐGAZDASÁG Rtjáróházak nélkül 3. A szemléletről Hogy hol, hogyan fogadják a szakembert, érzik-e a szükségét vagy közömbösek-e a jeleléte liánt — ez a megyében szinte termelőszövetkezetenként változó szemléletet tükröz... — Nem az elnököt, a tagságot kellene meggyőzni arról, hogy igenis kell a szakeníbei — mondta Gombaszögi Jenő. — Nálunk, Bolhón a gépműhelyben felsőfokú végzettségű ember irányítja a munkát. Öt szükségesnek érzi a tagság. Így vannak a főagronómussal is. De már más a helyzet az egyéb beosztásúalcnál. Azt mondják, sok az irányító, a vezető. — És az elnök magára marad, amikor annak a megmagyarázásáról van szó, hogy milyen fontos a gazdaságnak az egyéb szakember is? — Nem, a közvetlen vezetők segítenek ebben. De úgy látszik, ez kevés a tagság meggyőzéséhez, nem elég ahhoz, hogy megváltozzon a szemléletük. — Való igaz, lehet hallani olyan kérdéseket, hogy miért a sok vezető — fűzte tovább ezt a gondolatot a nagybgjoroi elnök, Horváth László. — De már az a szó, hogy sok, nem igaz, mert tulajdonképpen kevesen vannak, hiszen ez a baj. Szerintem őszintén meg kell mondani a tagságnak, hogy egy-egy szakvezető milyen fizetséget kap, beleértve a lakás- körülményeket is, és azt ’s, hogy ezért mit hoz a közösnek. Mert csak így | Iá that tisztán -_t tag. Mindenütt meg kellene ismertetni a gazdákat a szakember szerepével és egyáltalán a szakmai képzés fontosságával. Tapasztalataim szerint a vezetők általában fölismerik ennek a jelentőségét, s a tagság véleménye is megváltozik, ha az az ember bizonyítani tud. — A bizonyításhoz viszont idő kell, s ezalatt nem maradhat el a segítség, a bizalom.. — Nálunk, Mesztegnyőn a végzett munka egyre inkább meggyőzi az embereket, maguk mondják, ha jól sikerült a vegyszerezés, hogy ez nem is egy szakember fizetését hozza, többel is fölér. Mert ezt a munkát is valaki irányítja. Aztán látták a nagyszerűen dolgozó, NDK-gyártmányú kombájnt a kukoricatörésben, és azt is ember vezeti, s csak akkor szép az eredmény, ha az az ember érti a dolgát, vagyis szakember — mondta Horváth László. — De nemcsak a tagokat kell meggyőzni, hanem esetenként a vezetőket is. Egy jól »bejáródott« vezető ne féltse az »állását« a szakembertől ... — Arról volna tehát szó, hogy a régebbi, az irodai munkát és személyzetet fölöslegesnek, szükséges rossznak tartó vélemény most általában a szakemberek felé irányul? — Részben. Á tagság egy része azt vallja, hogy előbb legyen magas a jövedelem, aztán nem bánja, ha több, vagyis megfelelő számú szakembert foglalkoztat a szövetkezet — kapcsolódott a vitába Czipót József. — Ilyenkor szem elől tévesztik. hogy éppen a magas jövedelem eléréséhez kellene a szakember közreműködése. Tehát mi kell előbb? Kabátokat készítenek A Május 1. Ruhagyár siófoki telepén megkezdődött a termelés. 120 fővel két műszakban dolgoznak. 1970. május 1-ig 50—55 ezer felsőkabátot készítenek cl. Exportra gyártanak bélelt orkánkabátokat és serdülő pillekabátkákat. Termékeiket a Szovjetunióba és Csehszlovákiába szállítják. Biztonságos közlekedést ígér a télre az flKÖV A tél. minden évben próbára teszi a közlekedést. A hideg és a síkosság miatt mind a személyszállítás, mind a teherfuvarozás alapos előkészítést igényel a szakemberektől. A legfontosabb szempont mégis a biztonság. A felkészülésnél szigorú egymásrautaltságban dolgoz'k a szerelő 'és a gépkocsivezető. Hiszen mit sem ér a körültekintő vezetés, ha a téli utakhoz nem biztosítják a műszaki feltételeket. Ha az idő elromlik, a fő menetirányító szolgálat rendszeresen ad információkat az utak állapotáról. Már most kijelölték azokat a szakaszokat, ahol havazás, síkosság ide.én rendszeresen szórni kell az úttestet. Ilyen az Igái—Bonny a, a Tab—Kánya, a Somogygesati —Mer "'e közötti szakasz is. Oktatás mindenkinek A "béli felkészülés terveit termelési tanácskozásokon tárták a dolgozók elé az AKÖV- nél, és kimondták, hogy csak akkor lehet eredményesen fölvenni a küzdelmet a téllel, ha a maga helyén mindenki a legtöbbet tesz annak érdekében, hogy az idei tél kevesebb boisz- szúságot okozzon az utasoknak, a közlekedési dolgozóknak egyaránt. A kocsik felülvizsgálata egy hónappal ezelőtt kezdődött, és folyamatosan addig tart, amíg minden jármű biztonságosan üzemelté'thető lesz. Műszaki és forgalmi oktatást szerveztek valamennyi gépkocsivezető számára. Különös figyelmet szentelnek azoknak a téli típushibáknak, melyek évek óta a legtöbb bajt, fennakadást okozták a leghidegebb évszakban. Az ablakok törlése, páramentesítése sem maradhat el, és a szükséges anyagokat már szét is osztották a gépkocsivezetők között A vállalat párt- és szakszervezeti bizottsága folyamatosan ellenőrzi majd a tervezett intézkedések végrehajtását. A nyár végétől novemberig lényegesen nőtt a teherkocsipark az AKÖV-nél. 140 új IFA típusú kocsit állítottak be és ezeket ugyanúgy, mint a ZIL kocsikat, fagyálló hűtőfolyadékkal látják el. Az AKÖV- telepen és a pályaudvaron olyan vegyi anyagokkal végzik el a csúszásmentesítést, amelyekkel biztosítják a kocsik akadálytalan ki- és bejárását bármilyen kis helyein is. Késés teával Még a MÁVAUT utasellátó is felkészült á télre. Ha késik egy autóbusz, az utasokat meghívja a MÁVAUT egy forró teára — kárpótlásul a késésért. Ezt elsőként az országban Kaposváron vezetik be. Tizenhét kocsival több áll majd az utasok rendelkezésére, mint tavaly. Az ülő- és állóhelyek száma a buszokon 1000-rel bővült. Más kérdés, hogy ezzel sikierül-e teljesen véget vetni a zsúfoltságnak a helyi és a vidéki járatokon, hiszen köztudott, hogy a téli időszakban sokkal többen utaznak autó-, buszon a munkahelyükre, mint nyáron. Ilyenkor a kerékpárok, sőt a személykocsik egy része is pihenőre tér. Jövőre már húsz új autóbusszal nő a kocsik száma, és ez már várhatóan megoldja a zökkenőmenifcesi közlekedést Somogybán. Suri Sándor, az AKÖV igazgatója elmondta, hogy bizakodóan néznek a tél elé, mert a műszaki és a személyi feltételek, a felkészülés mértéke is jobb a tavalyinál. A fontosabb telepeken fagybrigádok dolgoznak majd és éjjel is járatják a kocsik motorjait, hogy a reggeli biztos indulást elősegítsék. Hószállítás—védőruha Az AKÖV központján kívül a MÁVAUT-pályaudvaron tartózkodik egyszerre sok kocsi. Hogy akadály itt se keletkezhessen, a hóesésben mindjárt megkezdik a hó elszállítását A műszakiaknak, alak tekintet nélkül a hidegre, fagyra, gyakran a, szabadban végzik munkájukat, védőruhát adnak. Rendszeresítik a védő italokat is a kint dolgozók számára. A gyakran hibásodó alkatrészek pótlására tartalék- készletet tárolnak a telephelyek raktáraiban. A Diesel- motoros járművekhez olyan gázolajat szereznék be, amelyik mínusz 20 fok alatt dermed csak meg. A táji üzemeltetési időszak november elsejétől március 31-ig tart a 13. számú AKÖV-nél. Nagy József I — Mi tudjuk, hogy a szakember, mert ő munkájával az elnököt is tehermentesítheti. — Lehet, hogy az én véleményemmel sokan nem értenek egyet, de szerintem a szövetkezeti parasztság eljutott oda, hogy rábízza a vezetőkre, mennyi szakembert alkalmaznak, és azokat milyen munka- területen foglalkoztatják, föltéve, hogy a gazdálkodás eredményessége megfelelő — mondta Keserű József. — Ahogyan a darányi Üj Életben az a gyakorlat hogy a tagság a vezetőség belátására bízza a döntést ebben a kérdésben, másutt is megtehetnék. Ez nem sérti a szövetkezeti demokráciát. — De előfordul, hogy az alkalmazott szakembert okkal vagy ok nélkül támadják. Felfogható ez úgy, mint »szakemberellenes szemlélet«? — Ha a tagság kifogásol valamit a szakember munkájában, nem szabad szó nélkül hagyni, mert ennek biztosan van valamilyen alapja. Más kérdés, hogy őszintén tárják fél a vele kapcsolatos problémát, vagy felnagyítják — vette át a szót Paska Ferenc. — Tény azonban, hogy ha produktumot látnak mögötte, vagyis a gazdaság eredményeiben megmutatkozik a közreműködése, nem sajnálják tőle a magas fizetséget, megteremtik a körülményeket a letelepedéséhez. Tehát ragaszkodnak hozzá, megbecsülik. Hogy akadnak haragosai? Kinek nincsenek? Ez azonban már nem szemléletből, hanem egyesek sértődöttségéből fakad. .. (Folytatjuk) A munkaerő-mozgás figyelmeztetően magas megyénk üzemeiben, vállalatainál. Az idei év első felében csaknem ötezer dolgozó váltoéta- tott saját elhatározásából munkahelyet. Ha ezt a számot egybevetjük azzal a ténnyel, hogy a somogyi ipar összlétszáma harmincezer körül mozog, előtűnik, hogy átlagosan minden hatodik alkalmazott új munkaalkalmat keresett — és talált — 1969 első hat Hónapjában. , — Sokan átjáróháznak tekintik a vállalatokat — panaszkodnak a gazdasági vezetők, és példákkal tanúsítják,' hogy egyesek ötven- százforintos jövedelemtöbbletért is otthagyják munka- padjukat, törzshelyüket. Valóban, forintos meggondolások is előidézhetnek munkahely-változtatást. Akadnak még ma is olyanok, akik a csábítás egy tál lencséjéért megszakítják a hosz- szabb munkaviszonyt. A jellemző azonban mégsem ez. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a többség azért adja le a szerszámot, kéri ki munkakönyvét, mert szervezetlen az anyagellátás, hiányoznak az egészséges és biztonságos szakmai tevékenység feltételei. Az utóbbi időben kezd tért hódítani az olyan -termelési« szemlélet, mely minden egyéb érdeket a gazdálkodási eredmények hajszájának rendel alá, s az alkotó embert egyként kezeli a gépekkel, berendezésekkel. Számos vállalatnál norma alattiak a szociális létesítmények: hiányoznak vagy elhanyagoltak az öltözők, mosdók, nem törődnek a bejáró dolgozók közlekedési gondjaival. Az anyagiak hiánya mellett a közömbösség, a hibás szemlélet is szerepet játszik abban, hogy az egészsé- megőrzése, a baleset elleni védelem sok helyütt a tennivalók második-harmadik sorába szorul hátra. A társadalmi és gazdasági vezetők októberi megyei aktívaülésének beszámolója, tt budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyáregységének telepítése Icapcsán, nem mindennapi helyzetet tárt fel. Noha az 1970 áprilisában termelni kezdő tizem munkaerő-toborzást semThir- detéssel, sem egyéb úton nem végzett, naponta 20—30 fő keresi fel szervezőit, s veteti magát nyilvántartásba azért, hogy a jövőben ott dolgozhasson. Eddig több mint 600 fő kérte előjegyzését, közöttük csaknem félszáz mérnök és felsőfokú technikus, sola sok műszerész, technikus, szakmunkás, adminisztrátor. Mi lehet e »népvándorlás« oka; csak a magasabb munkabér utáni vágy, vagy csupán mellőzés, sértődöttség Aligha. A kielégítő választ <r* elöljáróban említett tényezők forrásvidékén kell keresnt Ismételten szükséges hát hangsúlyozni: a dolgozók kilépése, vándorlási ■ hajlama szoros összefüggésben van a munkahelyi légkörrel, a termelés szervezettségével, a szociális gondoskodással, az emberi hanggal és bánásmóddal. »Atjáróházakra« valóban nincs szükség a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben. Ve »átjáró- vezetőkre igen: olyan gazdasági parancsnokokra, akik ellátogatnak a példásan gondoskodó üzemekhez, vállalatokhoz, s a hasznos tapasztalatokat megismerve intézkednek a megfelelő vállalati klíma kialakítása érdekében. B. T. Kigyulladt a földgáz Siófokon Az első napi fogyasztás 140 köbméter — Mik a további tervek? Kigyulladt a földgáz tegnap az első siófoki lakásban, és ebben az évben még körülbelül háromszázhetven családhoz juttatjuk éL ezt a i korszerű fűtőanyagot Ezt a tizenkétmillió forint értékű munkát terven felül vállalta erre az évre a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat A beruházás meglvalósításá- ban segített a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat is. A fiatal város életében jelentős állomásnak számít az új fűtőanyag megjelenése. Kicsit szimbólum is, hogy először azok kaptak belőle, akik évtizedek óta azért dolgoznak, hogy a földgáz • minél több helyre eljusson. A Bányász utca olajbányász lakód után — mint azt Jónás László, a Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat kirendeltségvezetője elmondta — a Kőolajvezeték Vállalat negyvennyolc lakásos háza következik, majd a Tanácsház utcát kötik be a szolgáltatás 6a. A gázindítás pillanatát a másfél millió forintos költséggel épült nagynyomású gázátadó állomáson figyeltük, s tegnap délután leolvastuk az első fogyasztást: három óráig Siófok 140 köbméter földgázt használt el. Fecser Péter, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat főmérnöke elmondta, hogy a Balatan-parti város az Alföldről, Szánkról kapja a földgázt azon a vezetéken keresztül, amelyik valaha a zalai olajmezők földgázkincsét szállította. Az egyéves város első nagy kommunális beruházása nem fejeződött be. Jankó Ferenc, a városi tanács vb-elnöke tegnap délután a további fejlesztésről nyilatkozott: elmondta, hogy terveik szerint az olajkályhák helyett a jövő télen már gázzal fűtik az egyetlen télen üzemelő siófoki szállodát, a Napfényt A jövő év közepére gázt kap a város új ipartelepe is. Itt működnek azok a szolgáltató egységek, amelyeket kitelepítettek Siófokról. »Célunk — mondta a városi tanács vb-elnöke —, hogy az újonnan épülő lakótelepekhez még 1970- ben eljuttassuk a gázt, s ellássuk ezzel a sűrűn lakott utcákat is.« Készül a tanulmányterv az Ezüstparton 350 millió forintos költséggel épülő SZOT- szállodák gázellátására is. Ezenkívül számításba vették a szállodasor hőközpontjának átalakítását gázfűtésre. Mindez lehetővé teszi, hogy az időjárástól függetlenül az eddigieknél több vendéget fogadjon a vendéglátó Siófok. K. I. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 19B9. november 3
