Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
Százéves a somogyi tanítóképzés AZ 1860-AS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Roboz István lapjában, a Somogy hasábjain élénk eszmecsere zajlott le a megyei népoktatás, közművelődés helyzetéről. Tanítók és lelkészek fogtak tollat, hogy választ keressenek arra a kérdésre, melyet Andorka Gyula a lap 1866. évi 13—14. számában fogalmazott meg: Hogyan lehetne köznépünké): a műveltség fokára emelni? A különböző nézetek vitájában éveken ét határozottan védte álláspontját Tobak Benő hedrehelyi református néptanító, aki a kötelező állami népoktatás bevezetésétől várta a kérdés megoldását. Európai látókörű, izgalmas írásaiban az Eötvös-féle népoktatási törvény kiadatása előtt vitatkozott, érvéit, az állami népoktatás 'bevezetése érdekében. A megye iskoláinak jelentős része — erről a néhány évvel későbbi tanfelügyelői jelentések tanúskodnak — tűrhetetlen állapotban volt. Gazda nélkül roskadoztak az évszázados épületek, a gyerekek iskolába járásával senki sem törődött Sok iskola tanító híján zárva tartotta kapuit. »A tanító- képzés szempontjából« látta szükségesnek a Belsősomogyi Református Egyházmegye hedrehelyi közgyűlése az 50-es évek derekán a három osztályos “-neveléstani fokozat« kiépítését a nagy hírű Csurgói Református Gimnáziumban. A megyei tanítóképzés terve azonban megbukott azon, hogy az ide pályázó jelölteket a somogyi falvak elcsábították, a »tanítóhiány miatt állást kellett vállalniuk«. Az 1860-as években, a Somogy már említett cikkeiben is, egyre gyakrabban került szóba egy tanítóképző felállításának szükségessége a megye területén. A Belsősomogyi Református Egyházmegye a közvéleménytől is támogatva 1865-től »nemzeti kulturális, egyházi és nevelési érvekre« hivatkozva Csurgót ajánlotta a képezde színhelyéül, s anyagi támogatást is ígért létrehozásához. 1868. október 20-án népes somogyi küldöttség kereste föl Eötvös József kultuszminisztert Eötvös kedvezően fogadta a kérést és az ajánlatokat, de az állami támogatás feltételeként szigorúan ragaszkodott a képző állami jellegéhez. 1869. május 4-én adott hírt először a Somogy arról, hogy »a n. m. közoktatási miniszter a népiskolai törvény értelmében szervezendő tanítóképez- dék közül egyet Somogybán, Csurgón m. várbsban szándékozik felállítani*. A RÖVIDESEN MEGINDULÓ gazdasági tárgyalások — kölcsönös engedmények után — eredményre vezettek. 1869. október 15-én megkezdődött a csurgói állami tanítóképző intézet első tanéve. Nagyon kezdetleges körülmények között: egy magánház hónapos szobájában — háromtagú tantestülettel, 24 növendékkel. Az igazgatótanács még aznap fölterjesztette első, később számtalanszor megismételt kérelmét »a képezde és a gyakorló iskola felépíttetésére«. Ennek ellenére tíz esztendeig a csurgói öreg kollégium adott szállást az iskolának. Eredményt csak egy évtized múlva értek el. A képző 1880 nyarán költözött új otthonába, amely azonban a négy évfolyamos képzés bevezetésével, az intézet belső fejlődésével csakhamar ismét szűknek bizonyult. Az első tanévkezdés mostoha körülményei végigkísérték az intézet 64 esztendős működését. SZERENCSÉRE AZ ISKOLA személyi feltétedéi kezdettől elfogadhatóak voltak. Az első, még nagyon vegyes tantestület élén Bárány Ignác személyében határozott, nagy munkabírású, kiváló szakember állott »Neki köszönhető — írta egyik méltatója —, hogy a csurgói képző — a benne folyó munka és a felmutatott eredmény tekintetében is — az ország egyik legelső tanítóképzője volt.« Bárány szigorú igényessége az egyes tantárgyak »módszeres menetének« begyakorlásában, a mintaórák, hospitálások és gyakorlati tanítások tervszerű összekapcsolásában mindvégig vezérelve volt a csurgói képzésnek. A tantestületnek nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia a fíevelőmunka terén is. A kezdeti gondokat növelte a hallgatóság nagyon rossz ösz- szetétele. A fenyegető növendékhiány engedményekre szorító kényszerének és az ex- ternátusi elhelyezésből adódó fokozottabb nevelési követelményeknek az összehangolása nagy erőfeszítéseket követelt. Jellemző, hogy az első 25 évben mintegy 1500 növendék fordult meg Csurgón, de közülük csupán 300 nyert tanítói képesítést. A Csurgói Tanítóképző az első nehéz évek után fontos tényezőjévé vált a község társadalmi és kulturális életének. Perifériális helyzete dacára jelentős szerepet játszott a megye közoktatás ügyében is. A Csurgóról kikerült növendékek közvetett hatásán túl a megye tanítói részére szervezett különböző tanfolyamok lebonyolításával, a 80—90-es években a hősies erőfeszítések árán másfél évtizedig fenntartott Népiskolai, majd Iskolai Szemlével. A CSURGÓI TANÍTÓKÉPZŐ életének első huszonöt éve magában foglalja a kötelező magyar népoktatás hőskorának viszontagságait és megpróbáltatásait, de tiszteletre méltó erőfeszítéseit és máig maradandó eredményeit is. A küszöbön álló jubileumi ünnepségek ezekre emlékeznek és emlékeztetnek. Kelemen Elemér Pályakezdők Ha lendületet Az óralátogatási füzetben ez áll: »Módszertanilag csaknem kifogástalanul vezette az órát, minden gyereket foglalkoztatott, s reálisan, jól osztályozott ...« Egy hónapja tanít S máris az egyik legnehezebb feladatot bízták rá: összevont osztályt vezet — Honnan ez a . biztonsági Otthonról hozta talán? — Nem, de nem is nevezném tíizton- ságnak. Szeretek tanítani Érettségi után matematikakémia szakra készültem, am nem sikerült. Azután férjhez mentem, de valahogy nem bírtam tanulás nélkül. Éppen a kislányomat vártam, amikor fölvételiztem a Kaposvári Tanítóképző Intézetbe. Fölvettek, egy hét múlva pedig megszületett a kicsi. Így szereztük ketten a diplomát. — Nem volt nehéz? Kiss Manyi 100. filmszerepe — De. Akkor néha úgy éreztem, a hivatásérzet azonban minden nehézséget legyőz. S azt hiszem, hároméves kislányom ma már a legjobb tanítómesterem. Biztonság helyett inkább úgy fogalmaznám, tapasztalat. Nem úgy álltam a katedrára, mint általában a végzősök szoktak, csak tananyaggal a hátuk mögött Már családanya vagyok, s ez kamatozik az iskolában. — £íem érzett törést a tanulás és a tanítás között? — Törést nem. Inkább az új környezet volt szolra tlan. A falu, a kollégák. Én toponári va~"ok. a férjem Kaposváron dolgozik, mindennap 'bejár. A tanításban az igazgató és a kollégáim is őszintén segítettek. Az összevont osztállyal nehezebb rendszeresen }6 eredményt produkálni, de megpróbálom. Az intézetben erről is sok szó esett, különösen a gyakorlatokon. Az adminisztrációs dolgokkal viszont liadilábon állok. A munkaterv alapos előkészítése és még sok egyáb is nehezebben ment. Ügy vélem, nem ez az elsődleges, talán azért is nem fordítottunk nagyabb gondot ezekre az iskolában. Szlavati Jenőné, az Osztó- páni Általános Iskola tanítója lelkiismeretesen, nagy lendülettel látott hozzá munkájához. Igyekezett megismerni a falut és részt vállalni a tennivalókból. — Nagyon jó osztályom van. Fogékony, okos gyerekek. Árnyalatnyi különbséget érzek a kaposváriak és ő közöttük. Csak a sz-smi 8te*ás‘ eszközök hiányon ele aki tanítóképzőbe jelentkezik, annak számolnia kell hasonló körülményekkel. Tudtam, hogy nem »laboratóriumban« fogok tanítani, hanem itt... ■— S vajon meddig? — Ügy terveztük, letelepszünk Osztopánbin. Szolgálati lakást kaptunk, tavasszal a férjemnek is nézünk munkát a községben. Jól érzem itt magam. Szeretettel fogadtak, az iskolában kellő lendületet adtait, s ha ez megvan, derűsen, tettrekészen fordül be reggel a kapun az ember. — Tanítás után haza vezet az út? — Nem. Nem szeretnék mindig csak haza menni. Raj- vezető vagyok, s megtiszteltetésnek érzem, hogy rám bízták a községi KISZ-irodalmi színpad vezetését. De egyéb társadalmi munkát is elvállalok. — mert nam is tudom, hogy fogalmazzak, hogy pályakezdő kollégáim se tartsanak nagyképűnek — szeretek dolgozni, szeretem, ezerféle területen is igazolódik; szükség van a kezem munkájára. Bán Zsuzsa A csurgói járás törvényességi helyzetéről Jelenet az összeállításból. (A televízió ma délután 17.40-kor kezdődő műsora.) Ahol jó a tsz-elnök és a párttitkár kapcsolata ... ott a gazdasági és a politikai munka is hatékonyabb, a gazdasági és a politikai vezetés összhangja szép gyümölcsöt érlel. Ahol nincs harmónia, ott elfe- csérelődik az energia, meddővé válik az erőkifejtés. Tizenegy termelőszövetkezeti elnök ült együtt a marcali járási pártbizottság és a járási tanács vezetőivel a böhö- vei Szabadság Tsz-nél, és a • ^zélgetés témájának a fen- emiített gondolatok ad- ,-x a ge incét. Tizenegy szövetkezeti vezető mondta el véleményét, mindössze egy hiányzott abból a tizenkettőből, aki jövőre a marcali járás szövetkezeteit vezeti — ugyanis az idén elhatározott egyesülések révén összesen ennyi közös gazdaság kezdi meg január 1-én az 1970-es évet a megyének ebben a járásában. Legyenek partnerek Régebben gyakran, ma már egyre ritkábban, de még felvetődik olykor az a rossz értelmű kérdés a termelőszövetkezetekben, hogy »ki a nagyobb ember«, a tsz-elnök vagy a párttitkár? Ahol ezt feszegették, ott a hatalmi jog körül kerekedett a vita, s ez már eleve rossz útra vezetett. Ezt a gondolatot említette ezen az összejövetelen Király Ferenc, a Marcai Járási Pártbizottság első titkára is: — Nem lehet szó fölé- vagy alárendeltségről: a gazdálkodásért a tsz-elnök a felelős, a helyi pártirányításért a pár,titkár, s munkájukban a tagság támogatja őket Mindegyik partnere kell legyen a másiknak, ha a tagság bizalmat előlegezett számukra. A tapasztalat az, hogy ott van probléma ahol a két vezető között nincs meg a szükséges harmónia. Egymás kölcsönös segítése és — ha ok ván rá — figyelmeztetése szükségszerű velejárója a jó értelemben vett együttműködésnek. Tudunk gazdaságról a járásban, ahol nem figyelmeztették egymást a hibákra a vezetők, s nem is maradt el a következmény ... A tsz gazdasági vezetői segítsék a párttitkárokat abban, hogy elérhessék feladatukat: hogy eredményesen megértethessék mindenki vel a gazdasági célokat, s felsorakoztathassák az embereket a helyes ügy mellett. Mert a gazdaságban annyit lehet előremenni, amennyit a tagsággal meg lehet értetni ... Mire kell a figyelmet irányítani napjainkban? Egyebek között arra, hogy többet foglalkozzanak a szövetkezeti gazdák a jelen és a jövő fontos feladataival, és kevesebbet rágódjanak a műit hibáin. (Egyre több gazdaság már ezt teszi.) A jövő céljainak meghatározásánál az objektív valóság mellett a szubjektív tényezőket is figyelembe kell venni. Nem hiányozhat a vezetésből a rugalmasság. Helyes az a törekvés, hogy egységes »gazdaszemlélet« alakuljon ki a vezetésben és a tagságban, s megengedhetetlen, hogy bárkit is az anyagiasság vezéreljen funkciója ellátásában. Megosztani a terheket Sok a feladat, az elvégzendő munka. Fontos, hogy segítse egymást a gazdasági és a pártvezetés egy adott szövetkezetben a terhek viselésében is. Ezen a beszélgetésen hallottam, hogy a munka ésszerű megosztásával megelőzhető a túlhajszoltság, s végső soron az ebből származó kár. »Két-három olyan közepes termelőszövetkezet van a járásban, ahol még nincs függetlenített párttitkár, de megfontolásra érdemes itt is ennek a fontos politikai mnukakömek a betöltése«. Király elvtárs ehhez azt is hozzátette, hogy jóllehet nehezen »látható« a párttitkár munkája, tevékenysége nem mérhető mázsában vagy literben, azonban a szemlélet változásában nagyon jól kifejeződik a politikai fel- v'lágosítás gyümölcse, másként látnak hozzá az emberek a különböző, előrevivő tervek megvalósításához. Fúró László, a kéthelyi Aranykalász Tsz elnöke mondta a függetlenített párt titkár szükségességéről: Ügy érzem, nem boldogulunk tovább függetlem'tefct párttitkár nélkül. Az embereknek sok és különféle problémájuk van, joggal elvárják, hogy foglalkozzunk velük, s ezt én' magam nem győzöm. Szükség van rá azért is, hogy segítsen napirenden tartani a mindenkori feladatokat...« Fapp László tapsonyi tsz-elnök tapasztalatból beszélt: »Évekre adódtak. Ezek elsősorban a községi tanácsoknál fordultak elő. A munkásvédelmi jogszabályok megtartására hozott intézkedések nem hoztak eredményt a termelőszövetkezetekben. Javult az ipari, üzemek és a kereskedelmi szervelv törvényességi helyzete. Csökkent viszont a társadalmi bíróságok aktivitása. A korábbi években valamennyi tárgyalt' néhány ügyet, tav*’v az--------------------------------------——— ÁFÉSZ, a Gyékényesi Kavicsi bánya Vállaiat és az Iharos- viszamenően csak jó együtt- herényi Gépjavító Állomás működésről szólhatok. Egyfo-- bírósága egyet en A járás törvényességi helyzetéről tárgyalt a Csurgói Járási Tanács. Megállapította, hogy javult a járás törvényességi helyzete, bár a fejlődés nem egyenletes, és a kívánt színvonalat nem éri el minden területen. Az államigazgatasC szervek munkájában súlyos szabályszegés nem fordult elő. A kisebb hibák a jogszabályok kellő ismeretének hiányából mán látjuk a gazdaság céljait, folytatott le. a problémák megoldásában d..-. rezesnel: KUlon tárgyalást A polgári oriösen a gyersem járunk külön úton. Elő- j ^ektartási, a hártssárt bontó-, fordul, hogy egy-egy gazda a hirto.v láboritasi es a tu- engem is fölkeres meg a párt- ! 1a’donjegi perek száma nagy. titkárrá! is beszel, amikor tanácsot kér — s jóllehet kü- lön-külön tájékoztatjuk, ugyanazt hallja mindkettőnktől, mert a szövetkezet dolgaiban egyazon állásponton vagyunk.«« A böhönyei Szabadság Tsz-ben független/'rtt párttitkár dolgozik. Munkája jelentőségéről így vélek: lett Szabó Kálmán elnök: «y osztottuk el a munkákat. . y lehetőleg ő tartózkodjon többet a tagok között, engem a gazdasági fel?. -k sokfelé szólítanak. Mór nám úgy is, összegyő embereket foglalkoztató >- lémákat, ezeket aztán rr széljük, és megkeressük — együtt — a megoldást.« Hogy a marcali járót vezetői módot adtak az ilyen értelmű tapasztalat .ser éré mindenkeppen olyan tendenciának tekinthető, amely ennek a nagyon fontos témának a közvetlen megbeszélését és a megoldást célozza. Érdemes tovább m vni ezen az útem — vagy rálépni ere az útra — másutt is.. Ilemesz Ferenc 1963-ban ug’-ásszerűen megsokasodtak' a termelőszövetkezeti perelv. A tanács megállapította. hogy a járásbíróság polgár; ítélkezése kiegyensúlyozott, megfelel a törvényesség követelményeinek. A bő nözés csökken, az arány '' vezőbb a megyei át' Legnagyobb arányban a vagyon elleni bűntettek, ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok fordultak elő. Figyelj lemreméltó, hogy a termelő- szövetkezeitek sérelmére elkövetett bűncselekmények mintegy ötven százalékát há: közös gazdaságban, a b •* cei Jobb Élet, a csurgói '..í- nyi és a szentai Aranykalász Tsz-ben követték el. Ez arra is visszavezethet" '■ >gy itt teljesítik az ills’ a feljelentés; köteles at. A tanácstagság egye. / /el találkozott, hogy az is -3—?! terjesztő előadások több mint tíz százaléka jogi tárgyú. A tanács a törvényesség további megszilárdításának érdekében jelölte meg többek között a lakosság jogi műveltségének növelését, kiemelve a jogászoJv, a művelődési szervek és a TIT eddigi hasznos jogpropaganda tevékenyegét. SOMOGYI NÉPLAP 12.
