Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Javult a halellátá« Olcsóbb a ponty A KÖZTI terve! alapján épül a Városligetben a lebontott Nagycirkusz helyén az új cirkuszpalota. A kétezer nézőt befogadó, s a legmodernebb elektroakusztikai és fénybe­rendezésekkel fölszerelt cirkusz a jövő évben nyitja kapuit. A munkával jól haladnak, jelenleg a zárófödémet zsaluzzák az építők. A hideg idő beállta előtt tető alá kerül az új létesítmény, és megkezdhetik a belső szerelési munkákat. A hal a szabad áras cikkek közé tartozik. Ennek következ­téiben tavaly többször is módo­sították az árát, s ez minden esetiben drágulást jelentett A huszonkét és huszonhét forint közötti ár most lényegesen csökkent. A Halértékesítő Vál­lalat október 1-től az egy kilón felüli pontyot 20 forintért, a kisebb súlyút 17 forintért áru­sítja. Legutóbb két évvel ez­előtt volt hasonló ára a hal­nak. A megyei tanács kereskedel­mi osztályán arról tájékoztat­tak bennünket, hogy a kínálat növekedésével Somogybán is emelkedett 1 a halfogyasztás, bár még így is nálunk fogy a legkevesebb az országban. Szőnyi Ferenc, a kereskedelmi osztály csoportvezetője el­mondta, hogv egyetlen megyé­ben sem fordult elő olyan eset, mint nálunk- az élelmiszer- kereskedelem leszereltette az akváriumokat. Keresett termény a bab 30 vagonnal vásároltak fel eddig a tabi körzetben (Tu dósí tónktól.) Táb környéke a megye egyik legjobb habtsrmelő vidéke. Az idén jó termést ad ez a nö­vény. Ág értékesítése nem gond, hiszen exportra is, bel­földre is szinte minden meny- nyiségben el lehet adni. A tabi fogyasztási szövet­kezetnek korszerű gépekkel fölszerelt babválogató üzeme van. Eddig harminc vagon ter­mést vásároltak meg, de ez negyvenre növekszik, mert a fogyasztási szövetkezetekkel és a termelőszövetkezetekkel ilyen mennyiségre kötöttek szállítási szerződést. A leg­több babot az igali, a göllei a bonnyai, a karádi, a siófoki ás a balatonszárszói fogyasz­tási szövetkezettől kapják. Ezek főleg a háztájiban köz­tesként termelt babot vásárol­ják fel. A zalai és a torvaji termelőszövetkezet fő növény­ként termelte azt a »seaway« fajta babot, amelyet a tabi szö­vetkezet a jövő évben vető­magként akar kiadni. Postásakból Quipu-levél és társai című cikkünkre válaszul megküldte intézkedéseit a Postamúzeum igazgat 5ja, dr. Vajda Endre. A jövő évi szemesi időszakos ki­állítást bővebb magyarázó fel­iratokkal látják el, egyúttal jobban felkészítik a múzeum szolgálattevőit is a látogatók pontosabb tájékoztatására. Nem könnyű a helyzete a tabi fogyasztási szövetkezet­nek. Gyakran jelentkeznek versenytársak a felvásárlásnál. A gazdaságirányítás új rend­szere lehetőségeivel élve több tsz is vesz babot. Az ipariga­zolvánnyal rendelkező és az alkalmi felvásárlók is járják a falvakat. Feldolgozó üze­mek, alföldi és dunántúli szö­vetkezetek egyaránt a tabiak területén akarnak babot »arat­ni«. Természetes, hogy ezzel a nagy kereslettel fölverik az árakat. Somogy a legtöbb ba­bot termelő területek közé tartozik az országban. 1967- ben például az ország babex­portjának 60 százalékát me­gyénk adta. A tabi körzet alt­kor is élen járt a termelésben ás a felvásárlásban. A jövő­ben is hasonlóan akarnak dol­gozni. Ennek érdekében ter­vezik már a jövő évi termel­tetést. Több termelőnek ad­hatnak majd vetőmagot a ki­tűnően bevált »seaway« fajtá­ból, és nagyobb előleget is fi­zetnek a velük szerződőknek. A bab iránt megnőtt a ke­reslet. Az árak jók, a terme­lése kifizetődő. Helyes lenne, ha a termelő tsz-ek és háztáji gazdaságok az eddiginél job­ban fölismernék, hogy van »fantázia« a bab termelésben Azt várják Tabon, hogy növe­kedjen a főnövényként vetet* bab területe és mennyisége a termelőszövetkezetekben, és a köztesként vetett bab mennyi­sége a háztáji kukoricásokban. Űj laboratóriumot kapott a húskombinát Az ország egyik legmoder­nebb élelmiszeripari mikro­biológiai laboratóriumát 1 ad­ták át tegnap a Kaposvári Húskombinátban. Az átadási ünnepség részvevőit dr. Béres József, a Húsipari Állatorvosi Szolgálat kaposvári kirendelt­ségének vezetője köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a laboratórium létesítésére ti­zenöt éve vártak a vállalat­nál A szükséges vizsgálatokat eddig az állategészségügyi szolgálat pécsi és kaposvári kirendeltségével végeztette a vállalat. Most az élő és vá­gott húsok higiéniai ellenőr­zése, gyártásközi vizsgálata, valamint a technológiai hűtő­házba bekerült termékek el­lenőrzése az új laboratórium munkája lesz. Részt vett az ünnepi átadá­son dr. Kovács Jenő, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója, dr. Zsilinszki László főelőadó és dr. Méhes György, a Húsipari Állatorvosi Szolgálat igazgató főállatorvosa, Ostoros István, a Kaposvári Húskombinát igazgatója is.- Az átalakítás, amelynek so­rán új laboratóriumhoz jutott a húskombinát, 1 900 000 fo­rintba kerül. A berendezést a Húsipari Állategészségügyi Szolgálat és a MÉM állat­egészségügyi főosztálya adta mintegy 450 000 forint érték­ben. Dr. Méhes György igazgató főállatorvos a kombinát labo­ratóriumi munkáinak jelentő­ségéről szólt, majd átadta az új létesítményt dr. Mérei Jenő laboratóriumvezető szakállat- orvosnak. Egy idő óta most ismét áru­sít élő halat a Somogy me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat több boltja is. Bő­vült a választék, a pontyon kívül harcsót, keszeget, süllőt is lehet kapni. A harmadik negyedévben huszonhárom mázsa élő halat adtak el az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat boltjai. Júniusiban egy megbeszélé­sen a Halértékesítő Vállalat felajánlotta az élelmiszereket értékesítő vállalatoknak, szö­vetkezeteiknek, hogy minden anyagi hozzájárulás nélkül át­adja és fölszereli a rendelke­zésére álló akváriumokat. Saj­nos, ezeknek azóta sem akadt gazdájuk a megyében. A Halértékesítő Vállalat Sió­fokon két üzletben is árusít. A marcali fogyasztási szövet­kezet minden héten friss ha­lat szállít a boltokba, sőt az ellátási körzetéhez tartozó községekbe is kiviszik a halat. Hátráltatja az élő hal áru­sítását a mai napig az, hogy a mélyhűtött tonhal kereskedel­mi árrése 17, az élő halé csak 9 százalék. Ráadásul a hűtött áru könnyen tárolható és nem terhelik az eladásig olyan költségek, mint az akvárium üzemeltetése, ami tetemes viz­es villanyszámlát jelent, azon­kívül még oxigénpalack is szükséges. A nagy őszi halkínálat most hosszú időre biztosítja a zök­kenőmentes ellátást, amit vá­roson és falun egyaránt öröm­mel fogadnak a zsírban sze­gény húsokat kedvelő fogyasz­tók. Jelenei A kockázat című lengyel tv-játékfilmsorozatból. (Ma este 20,20-kor.) Szeptember 4-én reggel fél nyolckor baleset történt Ka­posváron, a Mártírok terén. Iskolába induló gyerekek akartai átmenni az önkiszol­gáló üzlet előtt. Amint kilép­tek az ott álló kenyercskocsi mögül, egy Trabant személy- gépkocsi közéjük hajtott. Szegedi Agnes nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, Törekes Valériá­nak pedig eltört a Iába, Az emberek összefutottak, föl­emelték a földről a két gye­reket, s a Trabant vezetője is odasétált, hogy mi tör­tént. Látva, hogy különösebb (!) baj nincs, visszaült a vo­lán mögé és elkocsikázott. A bámészkodók közül sen­kinek nem jutott eszébe, hogy akár a kocsi rendszá­mát följegyezze, akár pedig a férfi nevét megkérdezze. A gázoló gépkocsivezető máig sem került elő! Az utóbbi években egyre több szó esik a közömbösség­ről és arról, hogy mit lehet­ne ellene tenni. Emberek es­tek már áldozatul a nemtö­rődömségnek, a »minek avat­kozzam bele« vállvonogatás­nak. A szemtanúk többsége — ritka kivétellel — meg­elégszik a látvánnyal, azt igyekszik élethűen visszaad­ni barátainak, munkatársai­nak, s közben megfeledkez­nek mindannyian arról, hogy esetleg segíteni is lehetett volna! Az életben gyakran vannak olyan kínos helyzetek, ame­lyeket szívesen elkerülünk vagy elkerülnénk. Ilyen lehe­tett ez a baleset is. Minden­ki kényelmetlennek tartotta, hogy megkérdezze a gépkocsi vezetőjétől a nevét, vagy akárcsak titokban felírja a rendszámot. Eső ntán köpönyeg — mondhatná bárki. A baleset megtörtént, az egyik kislány meggyógyult, s remélhető, hogy a másik is hamarosan felépül. De a tettes egyelőre nincs meg! Nincs kit felelős­ségre vonni a balesetért, mert a máskor olyan szem­füles és jó szemű járókelők magával a ténnyel voltak el­foglalva, s közben megfeled­keztek okozójáról. (Saly) AZ MSZMP SOMOGY MEGY II BIZOTTSÁGÁNAK LAJ>|A' \ XXV. évfolyam, 234. szám. Csütörtök, 1969. október 9. Harminc napon beiül határozatot keli hozni Állásfoglalás a tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéssel kapcso­latos hatósági eljárás néhány, állásfoglalást igénylő kérdésé­ről közleményt adott ki a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztálya. Mindenekelőtt fi­gyelmet érdemel a szerződé­sek bemutatásának, elbírálásá­nak határidejére vonatkozó rendelkezés. A kormányrende­let ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések be­mutatását az eltartó köteles­ségévé teszi, az új szerződé­ÉPÜL A C seknel viszont Ilyen kötele­zettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, hanem a szerződéseket áz eltartott lakóhelye szerint illetékes ál­lamigazgatási szervnél kell be­mutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kötelezettséget nem háríthatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasztása miatt hátrányt nem szenved­het, ugyanakkor nincs akadá­lya annak sem, hogy a szer­ződést az eltartott mutassa be. Az igazgatási osztály tehát a jóváhagyás kérdésében köte­les határozatot hozni, ha a szerződést akár az eltartott, aikár a meghatalmazottja mu­tatja be. Az igazgatási osztálynak a szerződés bemutatásától szá­mított 30 napom bedül határo­zatot kell hoznia, s ezt a ha­táridőt az ügyfél egyidejű ér­tesítése mellett az igazgatási osztály vezetője egy ízben, legföljebb 30 nappal meghosz- szabbíthatja. A határozat ide­jében történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gondot kell fordítani, mert ha ez 60 napom belül nem törté­nik meg, a szerződést jóváha- gyottnak kell tekinteni akkor is, ha az igazgatási osztály egyébként a {szerződést nem hagyta volna jóvá. A közlemény végezetül megemlíti, hogy kizáró jogsza­bályi rendelkezés hiányában a jogi személy által kötött élet- járadéki szerződés hatósági jóváhagyásának nincs akadá­lya. TARKA Mjzikális kisiparos Ritkán fordul elő, hogy időm jut a házassági hirdetések ol­vasására. Legutóbb azonban át­böngészhettem e rendkívül szó­rakoztató rovatot. Különösen feltűnt egy: »Muzikális kisipa­ros hasonló adottságokkal meg­áldott arát keres . . .•« Ezt már nem tudtam elviselni röhögés nélkül. A sarki kuko­ricafőző nénit, aki ötven évével megfelelt a hirdetés kívánal­mainak, kértem: keresse meg az elkeseredett férfiút. A kí­váncsiság kedvéért! A kukori­cás néni találkozott a kisipa­rossal. — Szóval maga muzikális! — mondta a hirdető félnek. — Igen — rebegte a kisiparos« — És milyen hangszeren Ját­szik? — A szív húrjain — felelte elérzékenyülten. — Az nem érdekes, én a hangszert kérdeztem. — Ó, szájharmonikázom. — Semmi mást nem tud? — Nem. — Akkor menjen el kintor­násnak« A produkciós nyúl Tv-füra forgatás. As egyfflc »szereplő« eredeti vadnyin. Be­szerezni nem olyan könnyű. A gyártásvezető azonban kér egyet az AHatkertbőL A stáb kivonni a helyszínre. Pocsék idő, nem lehet filmezni. Vára­kozás. Eltelik négy nap, a stáb hazaindul: ha jó idő lesz, visz- szajönnek, mert reménytelen és költséges várni a napsütést. A rendező két nap múlva kérdezi a gyártásvezetőt: — A nyállal mit csináltál* — Otthagytam a ketrecben. — Szerencsétlen, ott ében­pusztul. — Dehogy! — mondja a gyár­tásvezető. — Adtam neki egy fej káposztát és a lelkére kö­töttem, hogy ossza be magá­naki Pasteur A hivatal vezetője berendelte munkatársát, és Így szólt: — Nem eléggé közérthető es a jelentés, hemzsegnek benne az idegen szavak, mint például: a reláció, Pasteur stb. A munkatárs kiszédföt a hi­vatal vezetőjének tápé tás ajta­ján, s csak később tanakodott: — Tényleg lehet egyszerűbben Is — mormolta. Aztán a **-Pasteur«-höz ért. — Ezt hogy kellene magyarosan kifejezni. Ugyanis ez név. És nem a pasztőrizáít tejről ne­vezték el a Pasteurt, hanem Pasteurről a pasztőrözött tejet. A munkatárs kétségbeesve a hajába túrt: — Reménytelen eset? Festőtől — kárpitosig Szerencsém volt rábukkanni rádióhallgatás közben egyik költőnk vallatására. Az Interjú arról szólt, hogyan ért fel a »mester-« a Parnasszusra. A költő így válaszolt: — Soha a büdös életben nem volt szándékom költőnek len­ni, teljesen a véletlen műve. Eredetileg festettem. S aztán rájöttem, hogy nem tudok fes­teni. Énnek immár húsz éve. Azóta költők. Lehet, hogy ez a mai költő húsz év múlva kárpitos lesz ... és akkor mit fog mondani az interjúban? V. Gy. Közúti baleset — Nagyon érdekes mó­don ismertem meg a fele­ségemet: motorkerékpáron utaztam, s elütöttem őt. Beszállítottam a kórházba, s amikor felgyógyult, meg- házas adtunk. — Ha az emberek élőre gondolnának rá, milyen következményekkel járnak a közúti balesetek, óvato­sabban hajtanának! Sommi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 Ö67. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom