Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
KONGRESSZUS A BÉKÉÉRT 9 XU ret Hét helyen M a kezdi meg tanácskozását a Parlamentben a VTI. magyar béke- kongresszus. Az ország minden táját képviselő hatszáz küldött részvételével értékelik a magyar békemozgalom eddigi tevékenységét, és megvitatják a hazai és a nemzetközi békeharc további tennivalóit A hatszáz küldöttet a megyei békeértekezleteken, a nyilvánosság előtt választották meg, hogy képviseljék társadalmunk minden rétegének reményét akaratát Igen, a béke ügyében a mi országunkban a szándék és a , cselekvés azonos. A többi szocialista országhoz hasonlóan mi is arról adhatunk számot, hogy népünk, kormányunk politikája és cselekedetei egyaránt a békét szolgálják. Nagy küzdelmekről és sikerekről esik szó a mostani békekongresszuson. Ki tagadhatná napjaikban: a békemozgalomnak milyen nagy szerepe van abban, hogy a második világháború befejezése óta eltelt 25 esztendő alatt az agresszív imperialista csoportoknak nem sikerült ismét lángba borítaniuk a világot. A nemzetközi békemozgalom szervezte és szervezi a népek összefogását a háború erői ellen. Ám a sikerekkel együtt kell emlegetnünk azokat a tényeket is, hogy földünk különböző részein minden béke- törekvés ellenére véres helyi háborúk pusztítják ma is az embert életet, az anyagi értékeket Vietnamban több százezres amerikai hadsereg fojtja el a nép akaratát; a Közel- Keleten az izraeli agresszió sérti az arab országok jogait, és Európában az újraéledő nyugatnémet hatalmi vágy és Több fontos témáról tanácskozott tegnap a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Valamennyi szövetkezetüknek közös gondja a tagok szociális helyzetével való foglalkozás, nem véletlen tehát, hogy ezt a témát napirendre tűzte az elnökség. Foglalkoztak a betegségi és szülési segélyek kifizetésének módjával, a szövetkezeti tagok üdültetésének új lehetőségeivel. Ha az elképzelések valóra válnak, meglesz a feltétele annak, hogy a szövetség területén élő termelőszövetkezeti tagok minden második évben szervezett üdültetésben részesüljenek. Ez a szociális juttatások terén ismét számottevő előrelépést jelent majd. Megtárgyalta az elnökség a közgazdasági és termelésfejlesztési bizottság tevékenységét is. Hasznos tanácsokkal, közvetlen útmutatással igen újrafegyverkezés veszélyezteti a népek biztonságát. Korunk keservesen jellemző vonása a rettegés a háborútól. A valóságos helyzet felismerése és elemzése kezdettől fogva a békemozgalom nagy ereje. Nem illúziókat táplálunk, hanem reálisan szemléljük a világot Jól tudjuk, hogy amíg háborús erők léteznek, addig a népeknek is fáradhatatlanul, kemény elszántsággal kell szembeszállniuk ezekkel az erőkkel. Emberi érzelem és értelem testesül meg korunk békemozgalmában. Ezért szól a mostani magyar békekongresszus minden békét akaró emberhez az érzelem és az értelem nyelvén egyaránt. Azért elemzi szinte tudományos elmélyül tséggel Európa és a világ politikai helyzetét, hogy újabb érvekkel mozgósítson a béke megőrzésére, a béke erőinek növelésére. Bizton mondhatjuk; hazánk nemzetközi tekintélyét mindenekelőtt következetes békepolitikánk garantálja. A ma megnyíló békekongresszuson húsz ország békemozgalma képviselteti magát, mert fontosnak tartják, hogy eszmecserét folytassanak a magyar békeküldöttekkel, szóljanak saját tapasztalataikról, és ismereteket szerezzenek hazánk békemozgalmáról. A nemzeti és nemzetközi összefogás egyaránt megtestesül a békéért folytatott küzdelemben. Ezt a harcos, cselekvő összefogást erősítse tovább ma kezdődő békékongresszusunk! sok segítséget nyújtottak a tagszövetkereleknek. Különösen kiemelkedő volt az állategészségügy javítása, a bizonylati fegyelem megszilárdítása érdekében végzett munkájuk. Szóba került a tanácskozáson a szakosított állattenyésztő telepek építésének gondja és az, hogy a szövetség területén lassan halad a koncentrált telepek építése. Felhívták a figyelmet a szakemberhiány megszüntetésére, a megfelelő takarmányalap biztosítására, ami előfeltétele az állattenyésztés korszerűbbé tételének, fejlesztésének. Határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy az elnökség hívja fel a szövetkezeti vezetők figyelmét a szakosított telepek előnyeire és tájékoztassa az érdeklődőket a jelenlegi beruházási, valamint a sokak által sajnos kevésbé ismert technológiai módszerekről. Már magasra emelkedett a nap. Sugarai csaknem merő legesen érik az elterpeszkedő dombok hosszú szőlősorait A széles, poros úton jól kivehetők az egy irányba tartó lábnyomok. Ezeken indulunk el, így biztosan megtaláljuk a szü- retelőket. Kísérőnk, Kalmár Gáspár, a kéthelyi Aranykalász Tsz szőlészagranómusa. — Eddig csemegeszőlőaljat dolgoztunk fel — mondja. — Az igazi szüret tulajdonképpen csak hétfőn kezdődött A csemegeszőlőalj az a termés, amelyet szépséghiba, gyengébb minőség miatt nem tudunk piacra vinni. Bor készül belőle. Tréfásan úgy mondhatnám, hogy ez lesz az előbor az igaziak előtt. Betonoszlopos terület mellett haladunk. Ide 1962-ben telepíttették a szőlőt. — Amikor a szövetkezetbe kerültem, csak itt voltak még betonoszlopok — meséli Kalmár Gáspár. — Most már nyolcvan holdnyi területen állnak. Az ember úgy van evvel, mint az építész, ha végigtekint elkészült művén. Gyönyörködik benne. Kis idő múlva újra megáll. Mutatja a friss telepítést. Éppen trágyázzák. Zetor ereszkedik lefelé a lejtőn. A pótkocsiján nagy, úgynevezett »tarcali tartályok«. A fiatal agronómus köszönti a Zetor vezetőjét. — Gyöngyösön végeztem a felsőfokú szőlészeti techn.' kumban — mondja később kérdésemre. — Most már négy éve dolgozom itt Többfajta szőlőnk van. A borszőlők: a leányka, a zöldszüváni, az ot- tonel-muskotály, az olaszriz- ling. a chardannag. A csemegeszőlők: a Csabagyöngye és a chassalas. A lábnyomok megszűnnek előttünk. Előbukkannak a szü- retelők. Hat férfi tart éppen pihenőt. A kocsit várják a »koporsóval«. Így becézik a deszkából készült nagy fakádat — Reggel hétkor kezdtük a munkát — mondja Szmolái Lajos. — Itt mindannyian régi szölőmunkások vagyunk. — Én már a telepítés óta itl dolgozom — feleli kérdésemre Molnár László. — Benne vol ■ tam a területet kimérő briPuttonyokba töltik a szőlőt. gádban is. Minden tőkéhez lehajoltam. Sorolják, mennyi munka van a szőlővel, amíg megérik. A metszést már télen megkezdik, ha az idő engedi. A munkával nem lehet késlekedni. Néha még vasárnap is megköveteli, hogy foglalkozzanak a szőlővel. Rájuk vár az oltványfelszedés és a trágya szétteregetésa is. Az asszonyok közül Fekete Sándornévál beszélgetünk. — A mi dolgunk a kapálás, a fattyazás, a kötés. Most a szőlőfürtoket vágjuk és szedjük kannákba. A férfiak munkaeszköze a puttony. Harminc- hatan szedjük, hat puttonyos gyűjti a szőlőt. Halkan csordogál a szó. Sok mindenre kiterjed a figyelmük, erről győz meg a beszélgetés. »■Kevés a fiatal.« Ez foglalkoztatja a férfiakat Marcaliba mennek inkább, üzemekbe, vállalatokhoz. — Szép ez a mi munkánk — ez a véleményünk. — Csak nehéz. De aki szereti, az nem hátrál meg a nehézségek elől. — Mit szoktak csinálni az egyórás ebédszünetben? A megfontolt, idősebb férfiak azt válaszolják, hogy pihennek, igyekeznek erőt gyűjteni a délutáni munkára. Az asszonyok közül valaki azonban közbeszól: — Van itt vidámság, még ének is néha... Általános iskolát végzett lányok gyűlnek kötőnk. — Augusztus óta dolgozunk Itt Tetszik a munka — mondja Molnár Anna. — Ki akar később is itt dolgozni7 — Tizenhat éves koromig Itthon dolgozom, aztán Marcaliba megyek — tervezget Majai Margit. Kröninger Ilonának más a véleménye. Pestről, az egyik szövőgyárból jött vissza a faluba. — Jobb itthon — mondja. — Itt is meg lehet élni. 1 A vasárnapi szüreti mulatságról beszélnek. Hangjuk egy darabig elkísér bennünket. A borpince előtt kocsik sorakoznak. Az épület hatalmas. Földből kinyúló, kéménybe* hasonló szellőzők emelkednek ki a zöld fű közüL Gumicsizmás asszonyok hányják ciszternába villájukkal a szőlőt Innen a hegyes fogú felhordó a darálóba juttatja a fürtöket A cefreszivattyű segítségével a présgépbe kerülnek. — Most augusztusban vezették be a villanyt. Négy ember végzi így el azt, amit korábban tizennyolcán — tájékoztat Kalmár Gáspár. — Egyszerre 90 mázsa szőlő fér a présgépbe. Kezelése egyszerű. — A kézipréseket már nem használjuk — mondja Fáró János bácsi. — Azért négyet megtartunk. Ha a géppel valami baj lenne, ezekkel folytatjuk a munkát, míg a javítás folyik. Egy vastag csövön folyik a must. Most még zavaros, nincs letisztulva. — Két hét múlva már meg lehet kóstolni — invitál János bácsi. Leskő László Napirenden a tsz-tagok szociális helyzete Ülést tartott a közép-somogyi tsz-szövetség elnöksége Gumicsizmás asszonyok villájáról kerülnek a fürtök a felvonóra. A veszteség egymillió forint Az új présgép kezelése egyszerű. Siófok belvárosában most épülő, befejezés előtt álló és nemrég átadott létesítmények hirdetik a fejlődést. A Sió Aruház sem ide, sem oda nem tartozik, mert bár az átadási határidő óta hónapok teltek el, a munkát még nem fejezték be. Július elseje volt az első határidő, a második augusztus 1., aztán szeptember 30-ára tűzték ki az átadás napját. A napokban felkerestük az építkezést Nyíri Ferenccel, a siófoki fogyasztási szövetkezet kereskedelmi f" 'ályve- zetőjével. A kép, air.. y fogadott bennünket, semmi biztatót nem mutatott Még a laikus is könnyen megállapíthatta, hogy a betonpillérek mögött a közeljövőben nem árusítanak sem élelmiszert, sem iparcikket. A déli part készülő legnagyobb áruházában még mindenütt nyers betonarcát mutatja az épület belseje. — Már februárban szóltunk a Tanácsi Építőipari Vállalat vezetőinek, hogy a kezdeti munkatempó mellett nem készülnek el időre az áruházzal — mondja Nyíri Ferenc. — Később, amikor ezt már ők is elismerték, anyaghiányra hivatkoztak. Szövetkezetünk két hét alatt beszerezte a szükséges anyagokat, de a határidő így is elcsúszott. Harmadszor is. Még csak most tartanak a szakipari munkáknál, s ez tudvalevőleg nag; sok időt vesz igénybe. Az . uház berendezését hónapok óta tárolják Budapesten, mert nem lehetett beszerelni. A fogyasztási szövetkeret nyári kollekciót rendelt a bolt indulására. Ez a téli időben eladhatatlan — előbb nemigen készül el az áruház —, ezenkívül veszít is az értékéből. Jövő nyárra divatjamúlt lehet az áru jó része. Arról nem is szólva, hogy a szövetkezet eddig több mint egymillió forintot vesztett a forgalomkiesés miatt. A következő »biztos« ígéretre megrendelték az őszi árukollekciót is. Bizony ennek az eladásával sem lehet már sokáig várni. Az éves tervezett forgalom 78 millió forint. A további veszteség még nem mérhető fel, mert könnyen megtörténhet, hogy az ígértnél fél évvel később nyitja meg csak kapuit az áruház. — Tizenegy kiváló kereskedelmi szakembert is kikértünk különböző vállalatoktól az áruház megnyitására — mondja a főosztályvezető. — Hónapok óta kapják a fizetést, munkahelyük pedig nincs, összesen kilencvenen dolgoznak majd az áruházban, de azt sem tudjuk, hogy mikorra kell ennyi kereskedő. Ilyen nagy létszámú személyzetet nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra elővarázsolni valahonnan. A Balaton déü partjának legnagyobb áruházában, amely 2600 négyzetméter alapterületű lesz, még a vakolok, villanyszerelők dolgoznak. Hogy mikor adják át helyüket a kereskedőknek, azt a fogyasztási szövetkezetnél még senki nem sejti. — A fűtésszerelésre a mai napig nem sikerült alvállalkozót keresni — tájékoztatott bennünket Németh József, a Tanácsi Építőipari Vállalat főmérnöke. — Februárban tudtuk meg, hogy a terv módosult, olajtüzelésű kazánok helyett gázkazánok kellenek a központi fűtéshez. Februártól júliusig lehetett volna egyet s mást tenni, hogy ne ütközzön ilyen akadályba az átadás. Most a harmadik határidő-elcsúszás után nehéz helyzetbe került a fogyasztási szövetkretan kívül a Tanácsi Építőipari Vállalat is. Az ígérgetések árát ugyanis meg kell fizetni. Nagy József Az őszi munkák mellett építkeznek is Horvátkúton A számok önmagukért beszélnek. A horvátkút! Szorgalom Termelőszövetkezet közös vagyona 1961-ben 2 345 000 forint volt. Most a 7 miihón is túl van néhány szárezer forinttal. A tagok részesedése is nőtt, csaknem eléri a kétmilliót. Rendszeresen száztíz tag dolgozik a szövetkezetben. Lengyel Istvánná főkönyvelő arról tájékoztatott, hogy teljes erő- összpontosítással folynak az őszi munkák. A rozsot elvetették hetven holdon és földben van már az árpa is negyvenöt holdon. Megkezdődött a 250 holdnyi búza vetése. A talajmunkák sok energiát kívánnak, mert a dombos-völgyes vidéken egy-egy nagyobb esőzés annyira íeláztatja a földet, hogy gyakran két gépnek kell egy vontatót húznia. Befejeződött a burgonyasze- dés. Hatszáz mázsát értékesítettek a MÉK-nél. A termésátlag a tervezett 60 mázsánál jóval nagyobb, eleri a száz mázsát. A szövetkezet területén saját kivitelezésben nagyméretű építkezés folyik. Másfél milliós költséggel épül majd fel a hatszáz férőhelyes serteshizla- ló. Átadását jövő májusra tervezik. A régi sertéshizlalót fokozatosan lebontják, s ennék helyére kerülnek az új épület részei. A télen az addigra felépülő épületszárnyat már használni akarják. Készül a tizva- gonnyi kukorica befogadására alkalmas kukoricagóré is. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. október 4.
