Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

Mikroorganizmusok a falaiban Amit a magágy készítésénél tudni kell A mezőgazdaság legfom to • sabb munkálatai közé tartozik a talajművelés — a szántás, boron ál ás, hengerelés —, a ta­laj előkészítése a jövő évi ter­més biztosítására. Ez érthető, mivel a táplálkozásunk alap­ját képező növénytermesztés a talajhoz kötött A növényter­mesztés szempontjából rendkí­vül fontos a növények számára a talajból felvehető szervetlen sók jelenléte és elosztása a ta­lajban; régebben szinte csak ezzel foglalkozott a talajtan. Kiderült azonban, hogy hiába van meg a talajban mindaz a szervetlen anyag, amelyre a növénynek szüksége van, ha hiányoznak a talaj rendkívül kicsiny vagy éppen szabad szemmel is jól latható lakói. Ezek közül különösen fontosak a baktériumok, sugárgombák és gombák bizonyos fajtái, az állatok közül pedig a földigi­liszta. A talajban tevékenykedő mikroorganizmusok, baktériu­mok egy pillanatig sem hagy­ják a talajt nyugalmi helyzet­ben. Mint valami óriás élő szer­vezetben, ál'andó változás, ‘mozgás van a talajban. A bak­tériumok lebontják a talajban lévő szerves anyagokat, ame­lyekből a növények számára felszívható szervetlen anyagok lesznek. Ugyanakkor viszont építik a talajszerkezetet bizto­sító szerves anyagokat, külö­nösen a humuszt. A termesz­tett növények élete tehát első­sorban a talajban élő mikro­szervezetek tevékenységétől függ. Ezért irányul a talajtan kutatóinak a figyelme újabban egyre jobban a talaj apró mű­velői felé. Általában a talaj legfelső ré­tegében találjuk a legtöbb mikroorganizmust, míg a mély- - ség felé számuk rohamosan csökken. Az oxigént felhasz­náló baktériumok 90 cm mély­ségben már teljesen hiányoz­nak, ,-de oxigént nem igénylők még 1,5 méter mélységben is találhatók. Egy átlagos termő­talaj felső rétegének 1 gramm­jában 100 millió baktérium, 16 millió sugárgomba, 100 ezer gomba. 50—100 ezer alga és 1000 állati egysejtű található. A közepesen kötött szántóföl­di talajban ennél valamivel «O Z UJ UJ -J -J'UJ Sí (S 24. És volt még egy megoldat­lan probléma. Hogy a főisko­la hallgatója és a helyi nagy­ságok »bizalmasa« lettem, ez még korántsem biztosította a célkitűzést. Azt, hogy a tá­borból ki- és bemenő utasí­tásokat rendszeresen eljuttas- un Bécsbe. Ezt végül is úgy oldottam meg, hogy néhány heti főiskolába járás után be­teget jelentettem. Sebesülé­semre hivatkoztam, arra, hogy fajdalmaim miatt kénytelen vagyok minden héten Bécsbe utazni, speciális orvosi keze­lésre. Az elvtársak ehhez hozzá­járultak. Nem így az igaz­gatóm hetvenéves felesége, aki a~t szerette volna, hogy minden szabad időmet mel­lette töltsem. kevesebb a mikroorganizmu­sok száma. Ugyanabban a talajban ná­lunk, a mérsékelt égövben sza­bályos évszakos ritmus figyelhető meg. Tavasszal és ősszel számlálták össze a leg­több mikroorganizmust, nyá­ron és télen a legkevesebbet. Számuk sok tényezőtől függ, ezek közül valószínűleg legfon­tosabb a hőmérséklet és a ned­vesség. A talaj életében a talaj-mik­roorganizmusok tevékenysége szorosan összefügg a talajban lévő szerves anyaggal. Ez az oka, hogy az istállótrágyázás után felszökik a mikroorganiz­musok száma. De ugyanígy megszaporodik a mikroszerve zetek száma nitrogéntartalmú műtrágyázás esetében is. A termőtalaj fizikai és ké­miai adottságát a beírne tevé­kenykedő mikrobák szabályozzák. Ugyanakkor azonoan a mik­robák tevékenységét a talaj kellő fizikai és kémiai élőké szításé — a földiművelés és trágyázás — szabályozza. Te­vékenységük eredménye a nö­vények számára felvehető anyagok — nitrogén, kálium, foszfor — feltárása, és ezzel a mezőgazdasági művelés alap­jainak a biztosítása. A mikro­bák talajbeli tevékenysége biz­tosítja a széndioxidot a kultúr­növények asszimilálásához; így jön létre kapcsolat a szer­vetlen és a szerves v ilág kö­zött. A mikrobák teszik lehető vé a nitrogén nagy körforgá­sát is a természetben: a szer­ves nitrogén vegyületekel szer­vetlenekké bontják, melyek a mikrobák átformálása után fel­vehetővé válnak a növények számára, és azok ismét szerves nirtogénné alakítják. A nitro­gén egy része azután visszake­rül a légkörbe, a mikrobák egy csoportja pedig újra megköti a légköri nitrogént. Ezeknek a fontos tevékenységeknek az is me re te adja meg a módját a mezőgazdasági művelésnek. Is­meretük biztosítja a növény­termelést, amihez kapcsolódik az állattenyésztés és az embe ri élelem előállítása. AZ EMBERRABLÁS KUDARCA A karlsteini vendégfogadó­ban egyik nap észrevettem, hogy a különben mindig egyedül üldögélő községi ta­nító egy általam ismeretlen személlyel beszélget, A tanító nem lehetett tagja a törzsasz­talnak, mert a választások idején a Keresztény Szocia­lista ellenpárt kortese volt. Feltűnt, hogy a tanítóval elég hangosan beszélgető is­meretlen mindenkit szemügy­re vett, aki megfordult a fo­gadóban. Akkor még nem tu­lajdonítottam különösebb je­lentőséget a kíváncsiskodónak. Másnap azonban az utcán újra beléjük botlottam. Nem vettek észre, mert a hátuk mögött mentem, és megütötte a fülemet, hogy az idegen bár németül beszél, nagyon ma­gyaros a kiejtése. Azt, hogy miről beszéltek, nem hallot­tam. Hamarosan elmaradtam tő­lük, egy mellékösvényen a fo­gadóba mentem, majd onnan a postahivatalba, hogy megér­deklődjem, van-e posta az in­ternáltak részére. Pár perc múlva a tanító és az idegen is odaérkezett. Is­mét nem láttak meg engem, mert a hivatal tejüveges fala mögött álltam. Most már halk beszélgetésük ellenére is tisz­tán értettem, hogy a fogadó­beli ismeretlen magyar. Az után érdeklődött, hogy mikor viszik ki a postát a vonathoz. Végül bedobott a postaládába egy levelet, és mindketten el­távoztak. Attól a pillanattól kezdve nem hagytam el a postahiva­talt mindaddig, amíg a posta- főnök-helyettes ki nem ürítet­te a levelesládát. Ezután mint rendesen, a főnöki szobában szortíroztuk a leveleket, s megnéztük, hogy ki a feladó (az internáltaknak ugyanis Javuló termelési eredmények Féléves előkészítő és szer­vező munka után májusban kezdte meg tevékenységét a csurgói szociális foglalkoztató üzem. Az Indulás nehézségeit az üzem bevételi eredményei is jelezték: a kötődé és var­roda, az ablaküvegezés és képkeretezés, a faipari ágazat és a golyóstolltöltés együttes bevétele június 30-ig nem ér­te el a 250 ezer forintot. Az utóbbi hetekben kiala­kult az üzem célszerű, az igé­nyekhez igazodó profilja. A textilfeldolgozók munkaruhá­kat, munkaköpenyeket készí­tenek vállalati megrendelésre, gépkocsi- és bútorvédő huza­tokat gyártanak, férfifehérne­műt és felsőruházati cikkeket varrnak. A fonalfeldolgozó részleg a helyi ÁFÉSZ-szel kötött megállapodás alapján pulóverek, kardigánok köté­sét és összeállítását végzi, s különböző színű fonalakból árutartó hálókat készít. Az üzem létszáma 20—30 között mozog. Vezetői azt ter­vezik, hogy ez év második fe­lében a járás valamennyi községében nyitnak munka­felvevő helyet. A tapasztala­tok szerint a közös munkahe­lyeknél a bedolgozói rendszer előnyösebb 'anyagfeldolgozási körülményeket biztosít, ezért a kötések, hímzések otthoni készítését szorgalmazzák. Az előirányzatok között szerepel egy nagy teljesítményű mosó­gép munkáha állítása is, mellyel a vállalatok, termelő- szövetkezetek, Iskolák részé­re dolgoznának. Júliusban csaknem ötven­ezer forint értékű munkát végzett el az üzem, s ha a szolgáltatások mennyiségét a továbbiakban a tervezett sze­rint sikerül növelni, bevéte­leik havi összege hamarosan elérheti a százezer forintot is. A MÉK számára burgonya- és hagymahálók készülnek. Kötőgépekkel dolgozzák fel a gyapjúfonalat. A kötött mellények, kardigánok darabjait gépek segítségé­vel állítják össze. Drágább az Arany téri piac előírták, hogy a nevüket fel kell tüntetniük a borítékon). A hivatalfőnök ren lszerint rámbízta a tábori levelek fel­bontását^ és csak akkor jött oda, amikor hívtam. A leveleket a jól bevált gő­zöléssel nyitottuk ki. A kime­nő levelek között rögtön fel­tűnt nekem egy bécsi szállo­da, a Hotel »Goldene Spinne« borítékja — Karl Kund ne­vére — Wien III. Reichte Bahngasse. A házszámra már nem emlékszem. A gyanúsnak tűnő borítékot azonnal zsebre tettem, és ké­sőbb felbontottam. Elolvasni azonban nem tudtam, mert rejtjeles írással írták. Abban az időben már Igen sok egimránst csaltak át vagy raboltak el Ausztriából a Pró- nai-különítmény tisztjei, így hát gyanakodni kezdtem a vendégfogadóban és később a postán látott német-magya­romra. Gyanúmat másnap megerősítette egy másik eset. Ismét bent jártam a tábor­ban, és este nyolc óra körül, amikor már sötét volt, észre­vettem, hogy az Alte Post- strassér ■ Régi Posta út elágaz — három ember közeledni. »elém meg-megállva és beszélgetve közben. Lehúzódtam az útról, és vártaim, ök nem láthattak. Én pedig felismertem a tanítót és a magyart. A harmadikat, aki tökéletes németséggel, ám nem bécsi dialektusban be­szélt, nem ismertem. Meg-megálltak, s arról fag­gatták a tanítót: hány ember­ből áll a tábori őrség, és mi­lyen az osztrák—cseh határ # A tanító elmondta, hogy az* intemálótábor bel»ő őrsége) hat-nyolc emberből áll, az osztrák határnak azon a ré­szén meg nincsenek őrök. A határszolgálatot a lovascsend- őrség látja el: reggel korán és este alkonyat előtt végigpász­tázzák a határt Beszélgetésük során több­ször is említettek egy bizo­nyos »Marabu« nevű embert Aztán továbbmentek, és nem, hallhattam, hogy mit beszél nek. A kertek alján én is# visszamentem a fogadóba,# ahol ott már csak a tanítót és# az újonnan érkezett osztrákot# találtam. # Leültem a törzsasztalhoz, és - vacsorázni kezdtem. Ilyenkor kellett -a táborban hallottak­ról« beszámolnom, de csak akkor, ha Kittinger képviselő úr »s jelen volt. A tanítóval társalgó osztrák — mint ahogy az Prónay idő­közben megtalált naplójából is kitűnik — egy Pröbst nevű tiszt volt, aki feltűnően át-át- tekintgetett az asztalhoz, ahol ettem. Ez a spicli a következő német nyelvű levelet írta Pró- naynak (az ő hagyatékából került elő később): _ »Idegen elemek Karlstein-f ben. A helyiségben az utóbbi idő­ben több idegen elem tekereg mint biztosítási ügynök. Az egyik ugyanabban a fogadó­ban lakik, amelyikben én, de semmit nem észleltem, ami gyanúra adott volna okot« Prónay megfigyelője nyil­ván engem tartott biztosítási ügynöknek, mert abban az időben rajtam kívül más nem szállt meg a vendégfogadóban. IFolytatjuk) Nemrég nyűt meg az Arany téren — az arra lakók nagy örömére — a piac. Elsősorban a Kaposvártól északra fekvő községekből jönnék a magán- árusok eladóként A »kis pia­con« az árak már kezdetben jóval drágábbak vdtak, mint a vásárcsarnokban. Bár azóta valamivel olcsóbb lett az Arany téri piac, még mindig többet fizetnek az itt vásárlók. A szerdai piaci na­pon is a vevők sűrű kifakadá- sával találkoztunk. A keddi vásárcsarnoki és a szerdai Arany téri piaci árak össze­hasonlításakor jogosain pa­naszkodnak az ítt vásárló asz- szonyok. A nagy piacon ked­den a zöldbab ára 5,40—6 fo­rint között váltakozott, szer­dán az Arany téren ezt a ter­méket 7—8,50-ért lehetett kap­ni. A fő élelmezési cikkek egyike, a burgonya is drágább az új piacon. A csarnokban 2,80—3 forintért lehetett kap­ni, az új piacon 4 forint az ára, de volt eladó, aki 4,50-et is kért egy kiló burgonyáért. A tojás 10—20 fillérrel drágább az Arany téri piacom, a vörös­hagymát is egy forinttal drá­gábban adják. A piros papri­kát a régi piacon 5 forintért kínálták, míg a kis piacon 6 forintért. És lehetne még so­rolni. Ezek a magánárusok árai, a MÉK mindkét piacon egyazon áron árusítja a zöldséget és a gyümölcsöt. A két piac közötti különbség azonban a piacozók összetételében és arányában is kifejezésre jut. A vásárcsar noki piacon a termelőszövet­kezeti pavilonokhoz és a MÉK-hez igazítják áraikat a magánárusok. Ezt kell tenn-ük, mert a pavilonokban és az el­árusítóhelyeken tömegével van áru, s árbefolyásoló hatásukat érzi az egész piac. A kis pia­con a magánárusok vannak többségben, a számarányt és az áru mennyiségét is figye­lembe véve. Az egyetlen MÉK elárusítóhelyen nem tudnak annyiféle cikket forgalomba hozni, mint amennyit a magá­nosok kínálnak. Így az árak nagy többségét ez a kis egység nem tudja befolyásolni. (Arról nem is beszélve, hogy a MÉK- nél nincs feltüntetve a ma­gánárusokénál alacsonyabb ár.) A csekély felhozatal miatt tejfölt, túrót nem lehet kapni, s nyilván egészségvédelmi szempontból sem engedhetik meg, hogy tejterméket hozza­nak forgalomba. Élő baromfit állami, illetve szövetkezeti szerv árusít, az árakkal külö­nösebb probléma nincs, míg tart a készlet. Ha azonban el­fogy, a magánárusoknál fel­szöknek az árak. Mivel a hely­zet jelenleg sok vitára ad al­kalmat, jó volna, ha a MÉK nagyobb árukészlettel rendel­kezne. A piap területét is rendbe kellene tenni. Esős időben — a következő hónapokban pedig erre lehet számítani — a vá­sárlók és az eladók is nyakig sárosak lesznek. Arról nem is beszélve, hogy az eladók egy része a földre rakja portéká­ját, mivel kevcs az asztal. Ilyenkor az áru is sáros lesz. Az új piacot most alakítot­ták ki. Tudjuk, egyszerre nem lehet mindent meigonldani. Azonoan ezek az intézkedések — főleg a piac lesalakozása vagy lebetonozása — egyre in­kább szükségessé válnak. F. U a SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. októbar 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom