Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
JÓ ÚTON MAI KOMMENTÁRUNK mw Őszintébben Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom ilyen jellegű kéréssel: »... a problémát nem azért mondtam el, hogy megírja. Csak azért, hogy igazoljam: a megfelelő üzleti kapcsolat érdekében előfordul, hogy számunkra hátrányos engedményekre kényszerülünk.« »Neveket nem kell említeni, mert ez a továbbiakban esetleg bonyodalmakat okozna a két fél között...« Ezeket a gondolatokat nem egy variációban hallottam már és nemcsak magánbeszélgetésen, hanem hivatalos tanácskozáson is. Nos, ezúttal én nem arról kívánok vitatkozni, hogy legyen vagy ne legyen név. Sokkal inkább azt a jelenséget tartom elgondolkozta- tónak, ami a név nélküliség mögött húzódik meg. Közhelynek tűnhet, de ide kívánkozik: az elv- telenség mindenütt és minden körülményerk között előbb-utóbb megbosszulja magát. Mert nézzük csak közelebbről egy példán. Egy szövetkezeti vezető egy adott üzleti kapcsolatban látja a hibát. A »békesség kedvéért« azonban nem szól, illetve saját eszközeivel próbál odahatni, hogy a partner változtasson álláspontján. Nem ér el eredményt. A hiábavaló fáradozás keseríti, a gond változatlanul megmarad —, s ennek következtében eljut odáig, hogy idegennek is elmeséli a gondját, mi több, hivatalos fórumon is szóvá teszi, de nyomban kiegészíti azzal: nem jó, hogy így van, de hát a megfelelő kapcsolatok érdekében meg kell hozni ezt az áldozatot. És a probéma marad. Sőt előfordul, hogy az üzleti partner »vérszemet« kap, hogy úgy mondjam, tovább feszíti a húrt — és végül mégiscsak sor kerül a nyílt színvallásra. Ilyenkor következik be aztán, amire utaltam: az elv- telenség megbosszulja magát. Mert nem másról, erről van szó. Alapvetően helytelen az az álláspont, hogy a jó kapcsolat érdekében bizonyos jelenségeket »le kell nyelni«, el kell hallgatni. Ahol ilyen fordul elő, ott már eleve baj van! Az a kapcsolat nem jó! Miért félünk őszintének lenni? Kétségtelen, hogy az őszinteség nem mindig kényelmes. Nem éppen kellemes esetleg leülni a partnerrel vitatkozni, a fejére olvasni a hibákat — egyszóval őszintén megmondani a véleményt. De mennyivel kellemesebb angyonhallgatni és megvárni azt, amíg a kicsi bajból nagy lesz?! Az őszinte véleménynyilvánítás, a jó szándékú bírálat nem okozhat törést semmilyen kapcsolatban. Ellenkezőleg.! A jó kapcsolat, a partner fogalmához hozzátartozik a korrektség. Ez pedig elvtelen »elhallgatással«, őszinteség nélkül nem képzelhető el! Próbáljuk hát meg a »békesség kedvéért« elméletet felcserélni az őszinteséggel! V. M. Ili ára—sasys^b tárolási giidoSt A tavalyinál eddig 400 vagonnal több árut vett át a MÉK H árom év lett «1 azóta, hogy megtartották a járási pártértekezleteket, összeült a IX kongresszus. Az e fórumokon hozott határozatok végrehajtása mindennapi feladat, s ennyi idő elteltével érdemes megvizsgálni, hogyan valósul meg a párt politikája, miben haladt előre a járás, s miben szükséges meggyorsítani a munkát. Ez a számvetés megkezdődött a megyében, két járási pártbizottság már mérlegre tette, a harmadik pedig most készül a határozatok végrehajtásának vizsgálatára. E járási ülések megállapításaiból pontos következtetéseket lehet levonni az egész megye fejlődését 'illetően is* ezért olyan nagy e fórumok jelentősége. Gyors iparosodás A nagyatádiak után a marcaliak tárgyalták meg az 1986. évi járási pártértekezlet határozatainak végrehajtását E járási székhelyen jó alapot adott a beszámoláshoz, hogy éppen ebben az időszakban kezdődött meg a gyorsabb ütemű iparosítás. Ez a komgresz- szus határozatainak megvalósulását, a Tegyünk többet So- mogyért !-mozgalom eredményét fejezi ki. Ezért összegezhette úgy a járási pártbizottság, hogy tovább erősödött a munkásosztály társadalmi, politikai befolyása. A Mechanikai Művek az Óbudai Gépipari Ktsz, a budapesti Horizont szövetkezet letelepedésével, a Böhönyei Vasipari Ktsz, a Tap- sanyí Gépjavító Állomás fejlesztésével három és fél ezerre emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma az 1966. Tisztítják a tatai Nagy-Táv at Az Eszak-dunántúld Vízügy. Igazgatóság hétfőin megkezdte a tatai Nagy-tó 33 millió forintos költséget igénylő rekonstrukciós munkáit A festői környezetű 400 holdas tó egyre inkább idegenforgalmi gócponttá alakul Nyárt vasárnapokon több tízezren pihennek a partján. A strando- lásnak, sportolásnak azonban gátat szabott a tó vizének eliszaposodása. Az évtizedek során több mint egymillió köbméter szennyezett iszap rakódott le a fenekére. Van, ahol 1,5—2 méter magas az iszap- réteg. Ettől szabadítják most meg a Nagy-tavat egy holland gyártmányú úszó kotró- hajóval A nagy munkát csak 1972-ben fejezik be, mert az üdülési idényben évről évre szünetel majd a munka. SZABAD SZOMBAT VAN, de zúgnak az elektromos fúrógépek, csattognak a kalapácsok a műhelyben. Fiatal fiúk hajolnak a fénylő, aranyszínű bútorok fölé. Arcuk kipirult az izgalomtól . Rakják, illesztik, szerelik a Sió garnitúra darabjait a Kaposvári Asztalosipari Ktsz műhelyében. Szövetkezeti fiatalok termelési versenye folyik, amelyet a Ki minek mestere ?- mozgalom keretében hirdetett meg a KISZÖV és a KISZ megyei bizottsága a Tanács- köztársaság évfordulójára. Huszonnégy fiatal asztalos és kárpitos versenyez. A »kárpitos legények« boszorkányos ügyességgel végzik a munkát. Nem fűtik a műhelyt, mégis zsebkendővel törlik le homlokukról a gyöngyöző verítéket. — Nem lenne verseny, ha nem lenne izgalom — mondja az egyik fénylő tekintettel. A zsűritagok, a szakma »nagyjai«, kiváló szakemberek pedig nézik, figyelik, vizsgál- gatják a munkadarabokat. Készülnek a heverők, s előttünk áll a rogyagó Sió garnitúra. — Derekas munkát végeztek— mondja haznicsek Imre, évi ezerötszázötvenkilencről. Böhönyén, Tapsonyban és elsősorban Marcaliban összpontosul az ipari munkásság. Az új üzemek letelepedése óta megnövekedett a járási székhelyre bejárók száma. Az ipartelepítés ellenére továbbra is a mezőgazdaságból él a marcali járás lakoeságá- nak többsége, több mint nyolc és fél ezer család. A pártérte- kezlet óta fejlődött a terrne- löszö vetkezett parasztság, erősödött a munkas-paraszt szövetség. A gyorsabb előrehaladás forrása éppen e két osztály kapcsolata és viszonya volt. A mezőgazdaság fejlődése Sok szó esett mind a beszámolóban, mind a felszólalásokban a járás mezőgazdaságának fejlődéséről. Csupán néhány adatot ragadnék ki ennek alátámasztására. A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti szempontból is megerősödtek. Évről évre növekedtek — a burgonya kivételével — a termesztett növények hozamai. Meny- nyiségi és minőségi fejlődés jellemzi a járás állattenyésztését A termelőszövetkezetek bevételének nagyobb része innen származik. A tejtermelés növekedését mutatja, hogy öt százhuszonegy literrel nőtt az egy tehénre jutó hozam, s így most kétezerkétszáz-ótven- nyoic liter. A termelőszövetkezetek többsége áttért az itatásos borjúnevelósre. A feja KISZÖV elnöke. Tekintete jólesően pihen az arcokon, munkadarabokon. Folytatódik a verseny. Szakmai és politikai kérdésekre kell válaszolni. Vajon mit rejtenek a krétafehér borítékok? Mindent, amit lényeges tudni, ismerni a szakmáról. Három szakmai kérdést kap minden versenyző. Ismertetni kell a poliésztere- zést, a műgyantaragasztást, pácolást, felületkezelést, a faipari gépeket és ezek alkarészeit. Ismerni kell a fa szerkezeti fölépítését, a segédanyagokat. Rajzolják a Somogy, a Fenyves, a Sió és a többi bútortípus vízszintes, függőleges metszeteit. Zizegnek a papírlapok, kopognak a golyóstollak, biztosan szántják a kék vonalakat a fehér papíron. Jól ismerik a somogyi, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét is. Látszik, hogy olvassák a Harminc nemzedék vallomását Van, aki bizonytalan vállaszokat ad. »Mert hogy nem káptalan az ember feje«. De az igazság az, hogy mégis gyakrabban kellene fölidézni emlékezetünkben történelmünk iegragyolettebb új módszer lényegesen esőken tette a költségeket Érdemes idézni az egyik felszólaló gondolatát: három évvel ezelőtt nagyon kevesen számítottak arra, hogy egy vásárláskor egyszerre száz-százhusz marhát visznek el exportra egy-egy termelőszövetkezetből 1969-ben. A közös gazdaságok politikai, gazdasági és szervezeti erősödése a parasztság többségét meggyőzte a nagyüzem előnyeiről, s így érzi, hogy egyéni boldogulása elválaszthatatlan a termelőszövetkezete! erősödésétől. A tsz-egyesúlések bebizonyították a tagok politikai érettségét. A járási pártbizottság megállapította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrácia. A járás lakói tevékenyen bekapcsolódtak a közügyek megtárgyalásába, a gazdasági épi tés vitáiba. A termelési tanácskozásokon elsősorban olyan javaslatok hangzottak el, amelyek a feladatok jobb és gyorsabb megoldását, a munka alaposabb megszervezését, a hatékonyabb irányítást szolgálták. A tsz-tagok nagyobb figyelemmel kisérik a szövetkezet gazdálkodását, pénzügyi helyzetének alaíkulását Ez pontosain kitűnik a bngádér- tekezletak és a közgyűlések légköréből. Elvi irányítás Számba vette a járási pártbizottság azt is, hogyan való sitottáík meg a párt politikáját az alapszervezetek. A mérgóbb és legtragikusabb eseményeit. Vége a versenynek. Zöld sörösüvegek sorakoznak a klubterem apró asztalain. Laznicsek Imre értékeli a versenyt: Wolpert Gyula, Gál János és Gulyás József asztalosok nyerték el az első három díjat, a KISZÖV ötszáz, négyszáz és kétszázötven forintos pénzjutalmát. A kárpitosok közül ifj. Vadas József, Bárdos János és Halász István érték el a legjobb eredményeket, s nyerték el a pénzjutalmakat is. HÉT FIATAL MEGKAPTA a Szakma ifjú mestere aranyfokozatát, hatan az ezüst fokozatot, s egy fiatal bronzjelvényt kapott. A KISZÖV elnöke elismerően nyilatkozott a fiatalok munkájáról. Elmondta, hogy sokkal többet követelt a verseny, mint a szakmunkásvizsga. Régebben néhány mesternek is becsületére vált volna, ha ennyit tud a szakmáról Méltán birtokosai tehát a Szakma ifjú mestere címnek az ügyes kezű, képzett fiatalok. Szakács Erzsébet leg itt is nagyon kedvező, hiszen a pártszervezetek a járási és a megyei párlérbekezlet, a IX. kongresszus határozatainak szellemében tevékenykedtek, s egyre jobban irányították és irányítják területükön a politikai, a gazdasági és a kulturális életet A párt elvi irányításával nőtt a tömegszer- vezetek és -mozgalmak önállósága, kezdeményezőkcszségc. A párthatározatokból adódó feladataikat mozgalmi sajátosságaiknak megfelelőéin oldják meg. A járási pártértekezlet óta eltelt három évben elért fejlődés ellenére bőven van meg tennivaló. Továbbra is feladat az iparosítás, a meglévő üzemek korszerűsítése és fejlesztése, hiszen Böhönyén például háromszázan nem találnak munkát, s ezért máshova járnak el. A mezőgazdaságban szorgalmazni kell az öreg gépek kicserélését, az állatállomány (kiváltképp a háztáji) számának szaporítását. Nagyon fontos, hogy gyorsan elterjedjenek a termelőszóvetke- zetékben az új termelési módok. A járási pártbizottság felhívta a figyelmet a termelékenység emelésére, a mérnökök, technikusok és agronómu- sok számának növelésére. Feltétlenül meg kell gyorsítani a beruházásokat, s javítani keú’ a szolgáltatáson, a kereskedelmen, a közlekedésen és az egészségügyi ellátáson. A kommunista értelmiségiek alkotó energiáját az eddiginél jobban kívánják felhasználni a községek társadalmi, gazdasági és politikai formálására Nagyatádon és Marcali bein is úgy összegezték az eddig elvégzett munkát, hogy jó úton haladnak. S ez a kedvező mérleg, a még előttük lévő feladatok mind a két járásban tettekre sarkallnak mindenkit. Készül s 108 férőhelyes, magtárpadlásos és önitatós tehénistálló a nagybajomi Zöldmező Tsz részére. 1972- re egy 400-as, komplett szarvasmarhatelep létesítését tervezi a termelőszövetkezet. Az Istállót a nagyberki TÖVAL építi. Korszerűsödnek, bővülnek a somogyi tejüzemek. A marcali üzem felújítása már befejezéséhez közeledik, a beruházás költségei elértek az ötmillió forintot. Kicserélik a kazánt, és bővítik a sajtpincét Csurgón is. Több lépcsőből álló beruházás megvalósításához kezdenek hamarosan a Kaposvári Tejipari Vállalatnál. A vajüzem dolgozóinak szociális ellátottsága nem kielégítő, az irodahelyiségek is szűkösek. A vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, Vass Gyula elmondta, hogy az átépítés terveit a Somogy megyei Tanácsi Tervezőiroda készíti, a kivitelezés munkáit pedig a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi majd. A Tejipari Tröszt már rendetlkeA Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának igazgatója, Küher János tájékoztatott az idei év felvásárlásának eddigi tapasztalatairól. Október 20-ig 1300 vagon burgonyát, 1450 vagon zöldségfélét es 1650 vagon gyü- -mölcsót vettek át a termelőktől. Ez összesen 400 vagonnal több, mint amennyit a múlt év- azonos időszakában vásárolták föl. — A zöldségnél 270, a gyümölcsnél 150 vagon az emelkedés, ugyanakkor húsz vagonnal kevesebb Burgonyát vásároltunk, mint tavaly iyenkor — mondta Küher Jáno6. — Még visszavan jelentős meny- nyiségű fejeskáposzta, sárgarépa, alma és burgonya átvétele. Az idei jó termésre jellemző, hogy őszibarackból a tervezett 90 vagon helyett 125, sárgabarackból a tavalyi 42 vagonnal szemben az idén 360 vagonnal vettünk. Igaz, ebből 100 Vagon export volt, 100 pedig cefrének ment Említést érdemel, hogy éves viszonylatban az idén alacsonyabbak voltak az árak, mint tavaly. Jobb tárolási lehetőséggel még lejjebb szoríthatnánk a jelenlegi zésükre bocsátott egymillió forintot. A Tejipari Vállalat központja és az irodahelyiségek a sajtüzem területére kerülnél:, ott emeietraepítést végeznek. A korszerűsítés második szakasza a fekete-fehér öltözőmosdó és az igényeknek megfelelő ebédlő létesítése. Orvosi rendelés is kezdődik az üzem területén, így a sajt- és vajüzemben egyaránt megfele- lelő egészségügyi ellátásban részesülnek a dolgozók. Űj, gázfűtéses kazánt építenek majd a sajtüzemben. A negyedik ötéves terv időszakára húzódik át a beruházás harmadik fázisának a megvalósítása, a termelőüzem bővítése, korszerűsítése. Modern üzemet kívánnak kialakítani megfelelő energia- és vízeilászintet. Ehhez modern hűtőházak, korszerű tárolás kellene. Az egyre növekvő árumennyiséget hagyományos módszerekkel kezelni ma már lehetetlen, kevés fizikai munkást kapunk hozzá. A közltjövőben mindenképpen modernizálni kell a tárolók a paci tó st. — A megnövekedett áru- mennyiség nűlyen problémát okoz? — Vegyük példának az alma felvásárlását. A hulló almát hely hiányában nem tudtok megvenni. 40 vagon étkezési almát raktároztunk. Exportra 35 vagon ment ki. A tárolási lehetőségünk 80 vagon. Ez több ugyan, mint ameny- nyire a megyének szüksége van, de annál kevesebb, mint amennyit tárolni kellene. A jó termés főként az állami gazdaságoknak okoz gondot. Szállítási nehézségeink is vannak. A tervszerű kocsiki használ ás önmagában nem segít, szükség lenne a kocsipark növelésére is. Üjabb probléma, hogy nem kapun!: a göngyölegjizáUít is- hoz elegendő vagont. Kénytelenek vagyunk ezt közúton fuvarozni, lényegesen drágább költséggel. — Hogyan alakul a teli és a tavaszi ellátás?1 — Felkészültünk rá. Sajnos a hagyományos módszerek itt is hátráltató tényezők. Ez azt jelenti, hogy ezer vagon áruból össí trín s*áz*. vagonnyit tudunk fedett helyen elhelyezni. így a forgalmazás, az értékesítés kevésbé gazdaságos, nem óvható meg kellően az áru minősége. Általában minden cikkből többet tárolunk az előző évinél. Szeretnénk jó ellátást biztosítani. Nyoicsz z tonna almát, ezerhárcms , tonna zöldségét, háromé c tonna burgonyát, ezenkívül elegendő savanyúságot is tárolunk. — Importból milyen választék várható? — Talán még ebben a hónapban normál nagyságú citrom kerül az üzletekbe. Decembertől pedig lesz ellendő narancs és mandarin — fejezte be a tájékoztatást Küher János igazgató. tással, jó belső úthálózattal. Mészáros István SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. október 28. Lajos Géza A szakma ifjú mesterei Korszerűsödő tejüzemek
