Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Az Ifjúmunkás parlament küldöttei voltak Semmit sem elhallgatni. •• Országos tanácskozáson egy megye küldöttének lenni nem kicsi dolog — mielőtt elutaz­tak ezt mindnyájan tudták. A munkahelyükön — felszólalá­sukhoz témát keresve — fo­kozott érdeklődéssel figyelték társaik munkakörülményeit, örömét, gondját. Így aztán akadt észrevétel elég, jó is lett volna elmondani mindet a háromszáz fiatal, a párt-, a KISZ- és az állami vezetők előtt —• csak az idő nem en­gedte. A II. országos ifjúmunkás parlamenten megyénkből öt fiatal vett részt: Szemerédi Olga, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának ipa- ritanuló-oktatója, Szeli Mag­dolna, a Nagyatádi Konzerv­gyár laboránsa, Márkus Mi­hály, a VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyárának szerelője, Horgosi István, a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat karbantartó üzemének eszter­gályosa, valamint Baksa Fe­renc, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás felelőse. A somogyi küldöttek közül csupán Horgosi István kapott szót a parlamenten. — Hozzászólásomban többek között a néha már aggasztó méreteket öltő fluktuációról beszéltem. Munkatársaimmal sokat vitatkoztunk erről: ho­gyan lehetne olyan körülmé­nyeket teremteni, hogy ne kí­vánkozzanak a fiatalok más munkahelyre. Sok súrlódásra ad alkalmat a kezdő szakmun­kások bérének megállapítása, s ez úgy érzem, mindenütt vita téma. Elmondtam és példákkal támasztottam alá, hogy a mun­kaadó nem minden esetben támogatja a fiatal ; dolgozók továbbtanulását. A háromszáz küldött a zá- róülés előtt négy szekcióban tanácskozott — úgy osztották be, hogy a szekciókban min­den megye képviselője jelen legyen. Megkérdeztünk három kül­döttet, mit mondtak volna el az ifjúmunkás parlamenten, ha mikrofon elé állhatták vol­na. MARKUS MIHÁLY: — Én a szakmunkásképzés­ről szóltam volna — bár ezt a szekcióülésen elmondtam. A nagy plénum előtt sem hall­gattam volna el: én többet tennék annak érdekében, hogy a hatórás fiatalok jobban be­illeszkedjenek munkahelyük közösségébe. Javasoltam, hogy a vállalatok a hatórásokat a szakmunkásképző intézetekben taníttassák ki, így ezek a fia­talok is jobban kötődnének a munkahelyükhöz. Sokszor ta­pasztalja az ember, hogy né­hány gazdasági vezető nincs tisztában az ifjúsági termelési mozgalmakkal. Egyébként vé­leményem szerint a termelési mozgalomban esetenként fö­lösleges formaságok is észlel­hetők. Nem mindig kifogásta­lan a KISZ és a szakszervezet együttműködése az üzemek­ben, viták adódnak az értéke­lésnél, a jutalmazásnál és így tovább. — Van valamilyen javas­lata? Az üzemekben egy időben csak egyféle brigádversenyt indítsanak, azt viszont tökéle­tesen szervezzék meg. BAKSA FERENC: —- £n is inkább kritikával élek. A parlamenten akadt, aki elmondott minden jót alapszervezete életéről, csak éppenséggel gondjaikról nem tett említést. Holott egy ilyen fórum lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk a problémáin­kat. Például azt, hogy van­nak vezetők, akik nem isme­rik a rendeleteket, s ez szá­mos vitához vezet. Olyanról is tudok aki a KISZ-fiatalok támogatását szükséges rossz­nak tekintette, ebből adódóan nem törődött velük. Amikor persze a vállalat vezetői, a pártszervezet elé került a do­Mennyit eszünk 15 ér múlva A Belkereskedelmi Kutató- intézet a mezőgazdasági és élelmiszeripari távlati fej­lesztési bizottság megbízása alapján kidolgozta a lakosság élelmiszer-fogyasztásának hosszú távú prognózisát. Milyen lesz az élelmiszer­ellátás, mit eszünk és meny­nyit költünk ilyen célra a következő évtizedekben —ezt vizsgálta a kutatóintézet szak­embergárdája. A látszólag távoli jövő helyzetének elemzése renge­teg mai témát vetett föl. Olyan hiányosságokra derí­tett fényt, amelyek gyors in­tézkedést követelnek; Hiszen az egész prognózis célja a jövő tükrében mérlegelni a mai helyzetet, és kidolgozni a cselekvés programját. Egyes élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből évek óta ki­elégítetlen a lakosság keresle­te. Az árusítás területileg korlátozott, érezteti hatását az árukínálat hiányosságában a termés ingadozása, bő ter­més esetén viszont értékesítési nehézségek adódnak. Az ipari­lag feldolgozott élelmiszerek minősége, áz áru szállítása, az árusítás körülményei gyakran kifogásolhatók. A lakosság élelmiszer-fo­gyasztásának szerkezetét nem­csak táplálkozásélettani okok­ból, hanem a gazdasági fel­tételek oldaláról is elmara­dottnak ítélik. A megtermelt élelmiszereket tetemes vesz­teséggel értékesítik. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagy részét korszerűt­lenül kinálja a kereskedelem — nyers vagy csak elsődlege­sen feldolgozott formában. Kevés a korszerűen csoma­golt termék, lassan bővül az élelmiszerek választéka. Ugyanakkor az elmúlt két évtizedben nőtt a lakosság élelmiszer-fogyasztása, s to­vábbi növekedésre lehet szá­mítani. A Belkereskedelmi Kutatóintézet prognózisa sze­rint 1985-ig 112 százalék­kal nő az élelmiszer és az él­vezeti cikkek fogyasztása, ti­zenöt év múlva eléri szemé­lyenként évente a 16—17 ezer forintot. Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete is megváltozik: emelkedik majd a biológiai­lag értékesebb — állati fehér­jék, gyümölcs és zöldség — élelmiszerek aránya, több iparilag feldolgozott termé­ket fogyasztunk. Érdemes megjegyezni, hogy az élveze­ti cikkek aránya a jelenlegi 27 százalékról 35—36 száza­lékra növekszik. A szeszes italok és a dohányáruk ará­nyának csökkenésére, az al­koholmentes italok és a kávé, a tea hányadának emelkedé­sére számítanak. A táplálkozástudomány sze­rint hazánkban a mintegy 2900 kalória fogyasztása elég­ségesnek tűnik. A hazai fo­gyasztás ezt évek óta tartósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fogyasztott élel­miszerek kalóriaértékének lé­nyeges növekedésével. log, véget vetettek az áldatlan állapotnak. SZEMEREDI OLGA: •— Szekciónk a fiatalasszo­nyok és lányok munkában be­töltött helyével, szerepével foglalkozott. Erről sokat el tudnék mondani sok ismert kérdést. Az én munkahelye­men három műszakban dol­goznak a nők. Ez a tény szá­mos megoldásra váró felada­tot jelent, a jóakarat nem hiányzik... — Ügy tudjuk, beválasztot­ták az ifjúmunkás tanácsba. — ötvenegyünket tiszteltek meg a nagy felelősséggel járó tanácstagsággal. Egyelőre nem tudom pontosan, hogy mi lesz a feladatom, azt azonban meg­ígérem, hogy a tanácsban sem­mit sem fogok elhallgatni. P. D. Hogyan növelheti a szarvasmarha- és sertésállomány a nagyatádi járásban? (Tudósítónktól.) Megyénk tájegységei között a nagyatádi járás állatsűrűség tekiníetében elmarad a me­gyei átlagtól. Ennek oka nem­csak a talaj termőképességé­ben és a vízgazdálkodás vi­szonylagos elmaradottságában van, hozzájárul ehhez a gyen­ge állóeszköz-ellátottság is. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága éppen ezért tűzte leg­utóbbi ülésének napirendjére a közös és a háztáji szarvas- marha- és sertéstenyésztés helyzetét, és vitatta meg fej­lesztésének lehetőségeit. Az elmúlt tíz évben tovább csökkent a járásban a szarvas­marha-állomány. Ezzel egy időben viszont javultak a kö­zös gazdaságokban az ered­mények, azonban nem sike­rült ellensúlyozni a háztáj'' állomány nagyobb mérvű csökkenését. A csökkenésnél közrejátszott még a városia­sodó falusi életforma is. A szarvasmarha-tenyésztés eredményei nem mondhatók jónak. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 1600 literről ugyan csaknem 2000 literre emelke­dett, de ez még jóval elmarad a megyei átlagból. A közös állomány tejtermelését köz­ponti. tehenészeti telepekkel],1 lehetne növelni. A szarvas­marha-tenyésztés eredményei­nek fokozásához a kedvezőbb felvásárlási árak mellett a tárgyi feltételek javítása indo­kolt. A zöldeleség és a siló­takarmány minőségét és meny- nyiségét is fokozni kell, ez a rét- és legelőgazdálkodás ja­vításával, valamint az ered­ményesebb szántóföldi zöldta- karmány-termesztéssel érhető el. Az állategészségügyi viszo­nyok kedvezőek a járásban. A gümőkórmentesítés 1964 óta folyik a tsz-ekben. Tizen­kilenc tehenészet közül nyolc gümőkórmentes, ez az összes tehénállománynak a 41 száza­lékát teszi ki. A háztáji tehe­neknek több mint a fele ne­gatív. Mivel jelenleg a tsz-ek- nél a szétaprózottság, a járu­lékos létesítmények hiánya a jellemző, az illetékes szakosz­tály elkészítette majorfejlesz- tési tervjavaslatát a negyedik ötéves terv időszakára. A járás sertésállománya az eltelt tíz évben egyre nőtt. A tsz-ekben száz hold közös szántóra 31 sertés jut, ez azon­ban még elmarad a megyei átlagból. A háztáji állomány nem csökkent annyira, mint a szarvasmarháknál. A közösben azonban korszerűtlenek a ser­tésférőhelyek, s ez akadályoz­za az intenzív fajták meghono­sítását, pedig az export és a belföldi piac igénye is egyre inkább a «■száraz-« sertéshús felé irányul. Az új sertésistállók építésé­nél már olyan műszaki meg­oldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az eredményesebb tenyésztést és hizlalást. Ilyen sertéskombinát építését határozta el a járás hét termelőszövetkezete, közös társulásban hozzáláttak Há­romfán az építkezéshez. A kombinát évi abrakszükséglete 450 vagon körül lesz, és éven­te mintegy nyolc-kilencezer hízott sertést bocsát ki. A szarvasmarha- és a ser­téstenyésztés továbbfejlesztésé­nek egyik fontos feltétele a közös és a háztáji állattartás lehetőségeinek együttes kihasz­nálása a gazdaságosság, a ter­melési eredmények minőségi és mennyiségi növelése érde­kében. A vb utasította a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, hogy rövid időn belül vizsgálja meg a tehénállomány további csökkenése megakadá­lyozásának lehetőségeit; dol­gozzon ki javaslatot a lakosság tejellátásának megjavítására; 'nyújtson nagyobb segítséget a tsz-eknek a megfelelő telepek építéséhez, a tenyésztésre al­kalmas fajták beszerzéséhez. MAI KOMMENTÁRUNK R harmadik energiahordozó: a földgáz Az országgyűlés legutóbbi ülésén megalkotta az új tör­vényt a gázenergia haszno­sítására. A harmadik ener­giahordozó rohamos térhódí­tásának éppen ezekben az években lehetünk tanúi, hi­szen hazánkban is erőtelje­sen megindult a szénhidrogé­neknek, mint energiahordo­zóknak a hasznosítása. Mu­tatja ezt, hogy az évenként szállított földgáz eléri a 3 milliárd köbmétert, a veze­ték hossza pedig meghaladja a kétezer kilométert. Évente mintegy 14 millió propán-bu­tán gázpalackot töltenek meg az üzemekben. Az utóbbi évek gázleletei és a várhatóan növekvő importlehetőségek módot adnak arra, hogy a nemzetközi fejlődéshez hason­lóan Magyarországon is az eddiginél jóval nagyobb mé­retekben növekedjen az ipar­ban és a háztartásokban a gázfogyasztás. Ennek figyelembevételével dolgozták ki a gázprogramot: 1969 és 1980 között 3 milli- árdról 8 milliárd köbméter­re emelkedik a földgázfel­használás. Ebből 5 milliárd köbmétert fedez a hazai termelés, 3 milliárd köbmé­tert importból biztosítunk. A gázzal fűtött lakások szá­ma 1980-ra a jelenlegi 106 ezerről 506 ezerre emelkedik. A növekedés olyan gyors ütemű lesz, hogy a földgáz- fogyasztás 1975-ben már megközelíti a 7 milliárd köb­métert. Természetszerűen növekszik a városi gáz fo­gyasztása is. A kétféle -gáz felhasználási lehetőségeivel számolva alakították ki az úgynevezett fogyasztói kör­zeteket. A fővárosban 1980-ban gázzal a lakosság 81 száza­léka rendelkezik. Erőteljesen fokozódik a vidék ellátása is. A főváros és a vidék ilyen arányú fejlesztésére számos beruházási program készül. Vidéki városaink a gázellá­tást tekintve 3 csoportra oszthatók: tisztán földgázt; részben földgázt, részben vá­rosi gázt; végül tisztán vá­rosi gázt használókra. A program egyik sarkala­tos pontja Budapest gázellá­tásának nagyarányú fejlesz­tése. A vidék gázellátását nagymértékben elősegíti az országos gerincvezeték meg­építése, azaz olyan hálózat kialakítása, amelybe nem­csak a jelenlegi hanem jö­vőben feltárandó új gázfor­rások és az importgázok is könnyen és gazdaságosan be­kapcsolhatók. A vezeték- rendszerről nemcsak a je­lenlegi fogyasztókat lehet el­látni gázenergiával, hanem a jövőben iparosodó terüle­teket is, mint például a Du­na déli szakasza és a Dráva közötti, valamint ettől nyu­gatra fekvő körzetet. A cél eléréséhez előreláthatólag to­vábbi 1700—1800 km hosszú, különböző átmérőjű vezeték- hálózat kiépítésére lesz szük­ség. Végeredményben 1980-ig lehetővé válik az ország majdnem minden sűrűn la­kott városának és nagyobb községének az értékes föld­gáz fűtőanyaggal való ellátá­sa. A gázprogram anyagi és műszaki feltételeinek vizsgá­lata azt mutatja, hogy a ké­szülékek és szerelvények megfelelő tipizálásával, a ha­zai gyártás fokozásával az igények legnagyobb része ki- -légíthető. A gázprogramban szerep­lő, a fűtőanyag továbbításá­ra szolgáló kb. 1700 km új vezetékrendszert és a vele kapcsolatos létesítményeket a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat építi meg és üzemelteti. E hatalmas méretű munkát jól érzékelteti egyetlen adat is: a gázprogram megvalósí­tására 1975-ig mintegy .-,5 milliárd forintot fordítanak. S. Gy. Közép-somogyi szakemberek szervezett továbbképzése A Közép-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségénél működő számviteli szakemberek klubja nemrég tartott összejövetelén megtár­gyalta a tsz-ek harmadik ne­gyedévi mérlegbeszámolójának előkészítését. Szakbizottságot alakítottak, amely egységesen kidolgozza a mérlegre vonat­kozó fontosabb irányelveket, és segítséget nyújt azoknak a termelőszövetkezeteknek, ame­lyeknél a mérleg elkészítésé nél nehézségek támadnak. A klub elnöksége a szám­viteli dolgozók részére meg­hirdette a közgazdász tovább­képzést, amelyre eddig ötve- nen jelentkeztek. Mint aho­gyan arról Illés János, a klub elnöke tájékoztatott, a tovább­képzés két éven keresztül fo­lyik a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem irá­nyításával, az egyetem pro­fesszorai tartanak majd elő­adásokat. A számviteli szak­emberek egy másik csoportja pedig — mintegy harmincán — az ügyvitelszervezési tanfolya­mon vesz részt. Ezzel a folya­matos továbbképzéssel a szám­viteli szakemberek sokat ta­nulnak, és mindennapi mun­kájukban ■ hasznosíthatják a tanultakat. A klub összejöve­telén a téli kulturális prog­ramról is szó esett, ennek megvalósításában a kaposvári Csíky Gergely Színházzal kí­vánnak együttműködni ## Nagyüzem" a répaföldön A Kaposvári Állami Gazda­ság gázlói területén a répa- termesztést teljesen gépesítet­ték 134 hold répájuk egy táb­lán van a műút mellett. Amerre nézünk, mindenütt csak hosszú répasarok Itt ta­láltuk meg Sós Nándor kerü- letvezető-helyettest. — Szeptember 15-én kezd­tük meg a répa betakarítását ezzel az NDK-beli gépsorral. A módszer, amit látunk — mutat a táblára, ahol két erő­gép vontatja a fejelő és ki­emelő gépeket —, az úgyne­vezett kétmenetes betakarítás. Az egyik gép a répafejeket gyűjti kocsira, ebből kukorica- szárral keverve jó silótakar­mány lesz a hízóbikáinknak. A másik a répatestet emeli ki és rakja pótkocsira — Milyennek ígérkezik a termés? — Az idén sokkal jobb lesz, mint tavaly. 190 mázsát ter­veztünk, de 43 hold eddigi ho­zama alapján 200—210 má­zsát várunk. Közben mellénk érnek a gépek Egy percre megállnak, különválnak a traktorok a pótkocsiktól. Az ülésről Tö­rök József száll le, aki mór 19 éve traktoros. Szemével a vízhordó fiút keresi, s az már fut is feléje. — Jól esik egy kis friss víz ebben a melegben. Már reggel hét óra óta megyünk, de még messze van az este. Szerencsé­re jó az idő. Csak eső ne le­gyen. Bár ezekkel a gépekkel akkor is tudunk dolgozni, de így mégis jobb. — Hogy tetszik a gép mun­kája? — Már három éve dolgozom vele, elégedett vagyok A na­pi öt holdját felszedi. Igaz, el­eihagy néhány répafejet, de két kislány jön mögötte, ók felszedik. Még így is 50—55 ember munkáját végzi el. Na­gyon okos gép. Egyszerre há­rom sort szed fel, és meg is tisztítja. — Mi lesz a répa további sorsa? — fordulok újra Sós Nándorhoz. — A tábla sarkán lerakjuk. Mikor már nagyobb mennyi­ség összegyűlik, jön a rakodó­gép, amely hol Tátompusztán, hol Cserepesen dolgozik, mert olyan nagy a teljesítménye, hogy egy gépsor nem elég a kiszolgálásához. Ilyenkor az­tán van forgalom. A teher­autók megállás nélkül ingáz­nak a cukorgyár és a tábla közt. Sajnos ma még nem min­denütt megy ez így, de évről évre több hasonló gépsort vá­sárolnak a gazdaságok A jö­vő és a múlt érdekes találko­zása, hogy a műút túlsó olda­lán a kisgyaiániak még kéz­zel szedik a répát. Reméljük, nem sokáig... Gy. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom