Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
Megyei aktíva ülés Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) — A termelés, az értékesítés ebben a gazdasági ágban a tervezettnek megfelelően, egyes részleteiben annál is kedvezőbben alakult. Az előzetes fölmérések szerint a mezőgazdasági hozamok mintegy 6—8 százalékkal lesznek magasabbak az 1968. évinél. A kalászosok termésátlaga tovább növekedett, búzából 15,4 mázsa, őszi árpából 15,1 mázsa az egy holdra jutó termésátlag, mindkettő több a tavalyi évben betakarított termésnél. A hozamok növekedésével számolunk a burgonyánál, a kukoricánál és a cukorrépánál is. Minden jel arra mutat, hogy az állatállomány részére szükséges takarmány biztosítva lesz. A mezőgazdaság beruházásairól szólva megemlítette a tájékoztató, hogy az építés jellegű beruházások meggyorsulták, s várhatóan a tavalyi, viszonylag magas szintet is sikerül túlszárnyalni. Hátráltatták viszont a TÖVÁL-ok tevékenységét az építőanyag-ellátás nehézségei és egyes pénzügyi rendelkezések. Különösen örvendetes, hogy a mező- gazdasági üzemek ez évben több mint 50 százalékkal nagyobb összeget fordítottak gépek vásárlására, mint az elmúlt esztendőben. A tájékoztató a továbbiakban az áruellátás helyzetét taglalta, s ennek során megállapította, hogy a kiskereskedelem az év első kilenc hónapjában 9—11 százalékkal bonyolított le nagyobb forgalmat, mint a múlt év azonos időszakában. Ez az emelkedés lényegében megegyezik a forgalom országos növekedési ütemével. —i Az áruellátást összességében megfelelőnek minősíthetjük — hangoztatta Szigeti elvtárs —, mert az alapvető cikkekből bőséges a kínálat. Számos nehézség is adódott azonban. Különösen a ruházati cikkek, a vas-műszaki áruk, az építő- és a tüzelőanyagok ellátása volt nehézkes. Egyes árucsoportoknál nőtt a hiánycikkek száma, s romlott a minőség is. Az áruellátás kapcsán tért ki az előadó az árszínvonal alakulására: — Az árnövekedés mértéke összességében 2—3 százalékot tesz ki, ami a népgazdasági tervben megjelölt határ korúi mozog. Kedvező, hogy az alapvető cikkek és a szolgáltatások árai stabilak, nem változnak. Az egyéb cikkek árszínvonala azonban meghaladja a kívánatos mértéket, és az árváltozások tendenciája sem megnyugtató. Foglalkozott a beszámoló a zöldség- és gyümölcsellátással, és hangsúllyal húzta alá: e termékeknél az ellátás jobb feltételeit önmagunknak kell megteremtenünk; kívülről, felsőbb szervektől ehhez nem várhatunk segítséget. Ezt követően a dolgozók életszínvonalának alakulásáról beszélt Szigeti elvtárs: — Megállapításunk szerint az utóbbi esztendőkben tovább emelkedett a megye lakosságának életszínvonala. A lakosság pénzbevételei a múlt évben 9 százalékkal, az idén 8 százalékkal nőttek. Igaz, a jövedelem gyarapodása jórészt a foglalkoztatottak számának növekedéséből o,dódott, de fokozódtak, az egy főre eső átlagjövedelmek is. A szocialista iparban, 1968 első feléhez viszonyítva, 1969 első félévében a havi átlagkereset 1,8 százalékkal, az egy munkásra jutó bér és az egyéb személyi jövedelem együttes összege (döntően az éves nyereségrészesedés miatt) 5,4 százalékkal emelkedett. Ennél is jelentősebb a kereseti változás az építőiparban: az együttes személyi jövedelem 11,9 százalékkal magasabb, mint 1968-ban volt. Az életszínvonalra hatást gyakoroló egyéb tényezők — a munkaidő csökkentése, a gyermekgondozási segély időtartamának felemelése, a kommunális és kulturális ellátás javulása stb. — elemzése után Szigeti elvtárs kifejtette: az árszínvonal növekedése, az árak emelkedése együtt járt a jövedelmek, differenciálódásával. Jelentős rétegek vannak, akiknek jövedelem-növekedése időközben lényegesen meghaladta az árak emelkedését, viszont az ármozgások kedvezőtlenül hatottak a nagy családosok, a csupán nyugdíjból élők, a kiskeresetűek és a többgyerekes családok élet- színvonalára. A továbbiakban a gazdasági vezetés néihány gyakorlati jelenségével, az üzemi demokrácia kérdéseivel, a szakember- ellátással. a munkaerő-vándorlással foglalkozott Szigeti elvtárs, és hangoztatta: — A vezetők törekszenek arra, hogy rendszeresen tanácskozzanak a dolgozókkal. Újabban gyarapszik az üzemek kollektív munkájával kapcsolatos helyeslő vagy bíráló vélemények, hasznos javaslatok száma. Még mindig elhangzanak azonban olyan megnyilvánulások is — ipari és mezőgazdasági üzemeinkben egyaránt —, amelyek alkalmasak arra, hogy a szocialista demokráciát a szabadosság irányába torzítsák el. Helytelen, hogy a szocialista 'demokrácia fejlesztése, erősítése érdekében dolgozóink, sőt még a párttagok, a vezetők sem mindig lépnek fel kellő eréllyel. A beszámoló befejező része a pártszervek és pártszervezetek időszerű tennivalóit foglalta össze, megállapítva azt, hogy a pártszervezetek munkastílusukban, munkamódszereikben igazodnak a megnövekedett feladatokhoz. Ma is érvényes az a meghatározás, mely szerint a pártmunkának, a gazdaságszervező tevéicenyV élem ény csere Kovács Emire lati igazgatók. az aktívaülés szünetében. Balról jobbra: főmérnök, Nagy Lajos és Suri Sándor vállaségnek vannak évtizedek óta bevált, hasznos vonásai, melyeket az új körülmények között is eredményesen lehet alkalmazni. De fokozott követelményként jelentkezik, mind a pártszerveknél, mind a párt- szervezeteknél: mint vezető politikai testületek, rendelkez- zenk azzal az áttekintőkészséggel, amely biztosítja, hogy az állandó változás állapotában levő gazdálkodási terület legfontosabb kérdéseiben biztosan eligazodjanak. Szükség van ennek kapcsán arra is, hogy ismerjék és befolyásolják a közösségnek, a vezetőknek s beosztottaknak termelési emberi kapcsolatait. — A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer pozitív hatásai még nem bontakoztak, még nem is bontakozhattak ki társadalmi életünk minden területén — mondta befejezésül Szigeti elvtárs. — Ehhez hosz- szabb időre van szükség. Egy sor ellentmondást mindennapi munkánk során felszámoltunk, viszont — mint ahogy várható volt — újabb ellentmondások is keletkeztek. Akkor járunk el helyesen, ha keressük, kutatjuk ezeknek az ellentmondásoknak okait, s nem torpa- . nunk meg előttük, hanem a és feloldásukra mozgósíthatjuk a I párt és a tömegek erejét. Szakember-ellátottság, gazdálkodási tapasztalatok Ezt követően Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tájékoztatta az ülés részvevőit a megye iparának ember-ellátottságáról és azok műszaki és közgazdasági szakhelyzetéről. Az elmondottakból kitűnt, hogy a somogyi vállalatok szakember-ellátottsága egyenetlen: az állami ipari vállalatok és telepek 13 százalékánál nincs magasan képzett műszaki munkavállaló, 40 százalékánál ötnél kevesebb egyetemet, főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzett műszaki dolgozik. Okleveles közgazdász az üzemeknek több mint egyharmadánál nem tevékenykedik. Elemezte a tájékoztató a szakemberellátás kedvezőtlen alakulásának okait, a szakemberek vállalati tevékenységét, sajátos problémáikat, anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. Végül ismertette azokat a fő feladatokat, melyeket a megyei párt-vb a műszaki és a közgazdasági szakemberek foglalkoztatásával, képzettségük, politikai tisztánlátásuk növelésével kapcsolatiban a gazdasági vezetők elé állított. A két tájékoztatót követő vitában Suri Sándor, a 13. sz. AKÖV igazgatója a gazdasági munkában a bátor, megalapozott kockázatvállalás szükségességére hívta fel a figyelmet, és szóvá tette, hogy a szállítási vállalatoknál alkalmazott eszközlekötési járulók — helytelenül — az eszközállomány alacsony szinten való tartására ösztönöz. Bogó László, a MÉSZÖV elnöke az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek javuló tevékenységéről adott számot, s hangoztatta: a gazdasági szabályozók néhány gyengeségének helyesbítésére van szükség, hogy a szabályozók natá- sa még erőteljesebben érvényesüljön. Főleg a kis települések és a Balaton-parton működő kereskedelmi egységek bérleti dijának és eszközlekötési terheinek mérséklését, a készlet- és az átlagbér-gazdálkodás kötöttségeinek feloldását, a szövetkezeti kereskedelem fejlesztési adójának csökkentését látja időszerűnek. Dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára felszólalásában utalt arra, hogy a gazdasági eredmények javítására irányuló erőfeszítések mellett fokozott gondot kell fordítani az egészséges munkahelyi körülmények, a nyílt és elvtársi üzemi légkör kialakítására, a dolgozók kulturális és szociális helyzetének fokozatos javítására is. Szót emelt az egyes helyeken tapasztalható ridegség, sértő bánásmód ellen, és sürgette, hogy az üzemi hatáskörök leadásánál kellő önállósággal, döntési joggal is ruházzák fel a középvezetőket. A vita összefoglalójában Szigeti elvtárs megállapította, hogy — mint a felszólalások is utaltak rá — eredményesen fejlődött megyénk politikai, társadalmi és gazdasági élete az utóbbi két esztendő során, a gazdasági mechanizmus reformja hatékonyan gyorsította és gyorsítja ezt az előrehaladást — egész szocialista építésünket. Az aktívaiilés Bíró Gyula zárszavával ért véget. MAI KOMMENTÁRUNK Párttitkári értekezletek — szakosítva A párt munkastílusa megkívánja, hogy magasabb legyen a párttitkári értekezletek színvonala is. Kétcsatornás minden ilyen találkozó, mert egyrészt a város vagy a járási pártbizottság tájékoztatja a területén működő alapszervezetek titkárait az időszerű feladatokról, az új párthatározatokról, a bélés külpolitikai helyzetről, másrészt a párttitkárok is el-- mondják, hogyan hajtják végre a határozatokat az üzemben vagy a termelőszövetkezetben, milyen gondjaik, problémáik vannak. Ilyenformán minden titkári értekezlet nagyon fontos fórum, a választott vezetők kicserélhetik tapasztalataikat és átadhatják egymásnak a jó munkamódszereket. Megyénkben is kétféle titkári értekezletet tartanak a városi és a járási pártbizottságok: általánosat és szakosítottat. Az elöbbin minden párttitkár részt vesz, az utóbbin pedig csak egy-egy csoport. A gyakorlat bizonyítja, hogy akkor a legnagyobb az aktivitás, akkor alaposabb a vita, rendszeresebb az eszmecsere, ha külön hívják össze a csúcstitkárokat, a pedagógus pártszervezetek titkárait, az ipari üzemek, az állami gazdaságok, a hivatalok, intézmények, a termelőszövetkezetek párttitkárait stb. S ez természetes, hiszen az általános értekezleten minden felszólaló figyelembe veszi, hogy a teremben ülők sokasága nem ismeri, esetleg nem is érti az őket foglalkoztató sajátos problémákat. Ezért kérnek szót általában jóval kevesebben, mint a szakosított titkárin. Egyetlen pártbizottság sem mehet el szó nélkül emellett, hiszen ezek a fórumok kiválóan alkalmasak a pártközvélemény megismerésére is, és a tájékozódás, a második csatorna sem maradhat ki a titkári értekezleten. Éppen ezért föltétlen érdemes szorgalmazni a párttitkárok kisebb csoportjaival való találkozásokat. Az alapszervezetek önállóságának növekedésével együtt jár az önálló üzemi, termelőszövetkezeti politikára való törekvés. Ennek eredményeiről, esetleges akadályairól, a párt határozatai végrehajtásának állásáról csak akkor számolhatnak be a párttitkárok a lehető legrészletesebben, ha nem feszélyezi őket a más területen dolgozók tömege. A megyeszékhelyen és a járásokban is növekszik s pártszervezetek száma. Kaposváron például több mint százötven párttitkár vesz részt általános értekezleten, éppen ezért a városi pártvégrehajtó bizottság a közelmúltban úgy határozott, hogy még rendszeresebbé teszi a szakosított titkári értekezleteket. Ugyanezt mondhatjuk el például a Kaposvári Járási Pártbizottság törekvéséről is: a most csiszolódó új munkastílus jegyében többször szeretnék összehívni külön tanácskozásra a csúcstitkárokat, a termelőszövetkezeti, az állami gazdasági és a községi párttitkárokat. Az általános párttitkári értekezletre a jövőben is szükség van, hiszen bizonyos tájékoztatók másképpen nem is képzelhetők el, a hatékonyabb, magasabb színvonalú pártmunka azonban mindenhol szükségessé teszi, hogy mind gyakrabban éljenek ezzel a kipróbált és bevált módszerrel. A szakosított titkári értekezletek gyümölcse az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és a hivatalokban érik majd be, a párt- szervezetek még jobb irányítói lesznek a területüknek. L. G. Őszi a teherszállításban Az idén ősszel mind a közúton, mind pedig a vasúton a leorábbmái lényegesen nagyobb igénnyel jelentkeztek a fuvaroztatók. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyinál jóval gazdagabb termést takarítana/k be. Különösen jól fizettek a gyümölcsösök, s ez erősen befolyásolja a szállítási körülményeket. A cukorrépa betakarításánál már számolni kellett a megszüntetett gazdasági vasutak kapacitásának pótlásával Miután ezek a területek kiesnek a nagyobb állomások körzetéből, a szállítást csak tehergépkocsikkal lehet megoldani. Része van az idei őszi szállítások torlódásában annak is, hogy azok a vállalatok, ame- iyek élhettek volna az előszállítások lehetőségével, nen- használták ki azt az időszakot, amikor még kedvezményt is kaptak volna — a szállítási holt szezonban. Több teher az országúton Az AKÖV is arra törekszik, hogy egész éven át folyamatosan lekösse szállító kapacitását. Ebből következik, hogy ilyenkor, amikor kétszeres igény jelentkezik, nincs, aki elvállalja a sürgős fuvarozást A feltételes szállításokra alig tartalékolnak a fuvarozó vállalatok. Móricz Jenő, a megyei szállítási bizottság titkára és Ró nai Gyula, a megyei tanács szállítási főelőadója arról tájékoztatott bennünket, hogy bár az igényele az idén har- niinc-negyven százalékkal magasabbak, mint tavaly vagy azelőtt, különösebb fennakadások még nem voltak. A szállításokat aszerint mérlegelik, melyik fontosabb a népgazdaság szempontjából. Nem késlekedhetnek az építőanyagok, amikor a lakásépítés a legfontosabb feladataink közé tartozik, és folyamatosan biztosítani kell a cukorgyár üzemelését is. Az idén különben sok teherkocsit köt le a répaszállítás. Az AKÖV ennek a vállalásának is eleget tesz. Ugyanig elvégzi a lakosság tüzelőjének hazaszállítását. Itt meg kell jegyezni, hogy a tüzelő akadozó szállításárnak megyén kívüli akadályai vannak. A répa, a gyümölcs, a burgonya behordása, tovabbfiuva- rozása egyaránt fontos, ugyanúgy, mint ahogy a vetőmag és a műtrágya kiszállítása sem odázható el. Az erdészetnél is most kell a teherautó, hiszen a jó időben minden napot kikeli használni. Kezdeményez a MÁV A lehetőségein belül mindem segítséget megad a MÁV Pécsi Igazgatósága ahhoz, hogy az őszi szállítási csúcs minél zökkenőmentesebb legyen Somogybán. Kezdeményezéssel fordult a megrendelőkhöz: a kihasználatlan römkszállitó kocsik átalakításával enyhíteni lehetne a kocsihiányun. Amelyik vállalat átalakítja a rönkhordó kocsit, annak az igazgatóság bármikor rendelkezésére bocsátja saját szállításaihoz. Az Űtépítő Vállalat és a tanácsi építőipar 10—15 kocsi átalakítását tervezi a kezdeményezés alapján. A szárnyvonalakon gondot okoz a pálya teherbíró képessége. Hiába kap ■ nak a rakodáshoz hatvantonnás új kocsikat, ha csak félig tölthetik meg a sínek minősége miatt. A megyei szállítási bizottság és a MÄV Pécsi Igazgatósaga az őszi csúcs idején is össze tudta egyeztetni a legfontosabb érdekeket a süi-gető feladatok megoldásakor. A hét végi szállítások szervezésében a Kaposvári Cukorgyár és a MÁV jó partnerre tatait egymásban. Az irányvanatok, a hét végi szállítások jó ütemezése nagy gondot vesz le az őszi szállítási kampányban leginkább érdekelt vállalatok, intézmények válláról. Nincs elég rakodó A bel- és külföldi piacra is késve érkezik a bárdudvarno- ki alma — kevés a gépkocsi. Sokszor nagyabb rakományok Időznek a vasútállomásokon is, mert nincs elég rakodó. A nehéz fizikai munkákhoz, mint amilyen a kocsi- és a vagonrakás, még a legkedvezőbb fizetési körülmények között is nehéz elég embert kapni. Az AKÖV jó úton jár a rakodást gépesítő törekvésével. Sajnos náluk egy másik gond is jelentkezik: kevés a gépkocsivezető. A kocsik még csak bírnák a két, három műszakot is, de a gépkocsivezetők csak a nyújtott műszakokat — azt sem tartósan. Akik rövidebb időre mégis vállalják a két- műszakos munkát, megközelítően sem érhetnek el olyan teljesítményt, mintha valaki pihenten ülne be helyettük a volán mögé. Az őszi teherszállítási csúcs végeztével mindenképpen le kell vonni a szükséges tanulságokat. Tiltakoznak a vállalatok az éves anyagszükséglet felének fél évvel előbb történő leszállítása ellen. Pedig ha egy szoros őszi szállítási idényben kicsúsznak a határidőből vagy részlegeket, brigádokat állítanak le anyaghiány miatt, kérdés, hogy nem veszítenek-e többet a réven, mint ami bejönne a vámon. Mert iiiszen érthető, hogy a nagj' készletektől is anyagi következmények miatt félnek a vállalatok. Az őszi szállítások előre tervezésénél azzal is egyie inkább számolni kell, hogy a teherszállítás útja fokozatosan az országút lesz a vasút helyett. Ehhez pedig mindinkább a gépesített rakodás szükséges. A kereskedelem már jó ideje él azzal a bevált gyakorlattal, hogy szállítási terveit előre egyezteti a fuvarozóval, s így biztosítja az áruellátást. Ez teszi lehetővé, hogy őszi csúcs ide, őszi csúcs oda, a karácsonyi áruk időben az üzletek, a vásárlók rendelkezésére áll - nak majd. Nagy József SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. október 22.
