Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Ssocsi, a csodalatos város NINCS RÓLA STATISZTI­KA mennyien üdültek ebben az évben a Fekete-tenger szov­jet partján. S a szezonnak nincs még vége. A bársonyos fisz sóikkal értékesebb, mint a július vagy az augusztus: a természet tiszta és szelíd, a le­vegő és a víz hőmérséklete délben egyformán 20—25 fok. Szocslban ezer meg ezer em­ber tölti a szabadságát, pihe­ni ki magát. Hányán lehet­nek? Ha minden kötél sza­kad, annyit megtudhatunk, hogy sehosem fogadtak any- nyi vendéget, mint az idén. Mégis segít a statisztika két számjeggyel: két és fél millió; hetvenezer. Az első az összes üdülőt, a második a külföl­dieket jelzi. Szocsi csodálatos város. A neves finn filmrendező, E. Laine reklámfilmet forgatott róla és ezt a címet adta mű­vének: -Az egészség és a fia­talság forrása«; -Évről évre nő a különböző országokból érkező vendégek serege. Az Utóbbi négy évben megkétsze­reződött a számuk. Százfázen- öt országból utaztak ide turis­ták tavaly nyáron és ősszel. Az egyik tavaszi napon volt Stvan éve; hogy V. L Lenin Fel a Kaukázusra. aláírta Az országos jelentősé­gű gyógyüdülőhelyekről szóló dekrétumot, amely új, szocia­lista alapokra helyezte a szov­jet üdülőhelyek fejlődését Vlagyimir Djics élénken ér­deklődött szervezésük iránt, te­vékenyen részt vett a legfon­tosabb kérdések kidolgozásá­ban. Lenin eszméje volt az orosz gyógyüdülőhelyek inter­nacionalista jellege. így em­lékszik erre vissza N. A. Sze­masko, a szovjet állam első egészségügyi népbiztosa. AMINT FELSZABADULT KRIM a fehérgárdista hordák megszállása alól, Szemasko odautazott Lenin jóváhagyásá­val, “hogy azon melegében ... ingatlant szerezzen üdülők céljára«. “Visszatértem Moszkvába — írja N. A Szemasko az »Amit megéltem és átéltem« című könyvében —, és még azon az estén jelentettem Vlagyimir Iljicsnék, milyen ragyogó táv­latai vamnaik az «össz-arosz gyógyhelyek« megszervezésé­nek 3 Krímben. Vlagyimir Xljjos figyelmesen végighall­gatott, majd így szólt: '»■Fo­galmazzon meg egy dekré­tumtervezetet, de politikai szelleműt, olyat, hogy minden mondata izzón-». Egész éjjel ott ültem a tervezet mellett, más­nap aztán megmutattam Vla­gyimir Iljicsnék. Vlagyimir Iljics jóváhagyta, csupán annyit javasolt, ^ hogy “az összes szovjet köztársaság minden dolgozója számára* szavak után tegyük oda: “va­lamint más országok munkásai szamára, akiket a szakszerve­zetek nemzetközi tanácsai Utalnak be-». »Nem korai ez?« vetettem ellen. Vlagyimir fijics azonban határozottan kitartott javaslata mellett. »En­nek nagy politikai jelentősége lesz« — válaszolta. A dekré­tum fogalmazványába V. I. Le­nin saját kezűleg írta be ezt a kiegészítést« Szocsi pompás illusztrációja mindennek. Az isten háta mö­götti vidék össz-szövetségi gyógyhellyé, világhírű üdülő­hellyé fejlődött a szovjet ha­talom éveiben. A szovjet em­berekkel együtt pihennek és gyógyulnak a népi demokrati­kus országokból érkező vendé­gek, a békeharcasók, s a kül­földi túristák is. A Szocsiba érkezők többsége nagyra értékeli eredményei­ket Abiko Tokini, japán tu­rista, Jamagata prefektúrájá- nak kormányzója azt mondta: “Nem kevés üdülőhelyet lát­tam Olaszországban, Francia- országban és más országokban. Szocsi azonban felülmúlja őket szépségével és azokkal a feltételekkel, amelyeket az emberek üdülése és gyógyulá­sa céljából megteremtettek«. S íme Teodoro Gero uruguayi turista véleménye: »Önöknél pompás szanatórium-palotákat hoztak létre ag egyszerű szov­jet emberek számára.« CSAK A KOHÁSZ SZANA­TÓRIUMBAN mennyi külföldi üdül évedként Megható soro­kat irt a vendégkönyvbe Eloi Torrez, a Venezuelai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja: »Egyszerű kohász vagyok, harminc éve tagja a kommunista pártnak. Ezért az imperializmus ügynökei üldöz­tek és börtönbüntetésre ítéltek, öt év után, amelyet Venezuela egyik koncentrációs táborában töltöttem., megérkeztem a Szovjetunióba, hogy helyreál­lítsam az egészségemet... A Szocsiban töltött napok visz- szaadták fizikai erőmet, meg­erősítették hitemet, s új energiával harcolok majd minden elnyomott ügyéért, a kommunizmusért. Azért, hogy az én sokat szenvedett Vene­zuelámban szintén megteremt­sük a Szocsihoz hasonló üdü­lőhelyek föltételeit, olyanokét, amelyek a dolgozóké, s nem a gazdagoké és a hatalmasoké. Még egy vélemény Antonio Mólától, az Olasz Kommunista Párt nápolyi szervezetének titkárától: »Szocsi a béke és barátság igazi városa. Sok üdülőhelyet láttam a világ or­szágaiban, de Szocsi a legjobb. Mégpedig azért... mert itt minden embernek joga az . Kiülés.« A Szvetlána penzió, a Kau­kázusi Riviéra szanatórium, a Szputnyik nemzetközi tábor és a többi gyógyintézmény nyolcvanöt országból fogadott vendéget ebben az évben. Aki azért utazott ide, hogy felépüljön, annak ott van a •csodálatos« Maceszta, amely­nek kénhidrogénes forrásai sok betegséget gyógyítanak. Aki üdülni akar, a legkülön­félébb lehetőségek között vá­logathat Ott vannak a szín­házak, vendéglők, bárok, várja őket az öregmalom, a Kauká­zusi aub a Zöld papagáj stb. Másoknak kirándulásokat szer­veznek a hegyekbe, aztán sportversenyeket, barátság tá­bortüzeket, üdülők estjét, aemzetköá. hangversenyeket AKI ELJUT SZOCSIBA töltétleiir elmegy a Barátság fájához. A világ csaknem száznegyven országának képvi­selői oltották be a fát s mind­egyik szemzés megeredt Min­den. ősszel útnak indítják aranyló termését az összes kontinensre. A fát mintha nem is Fjodor Zorin kertész, Ivan Micsurin tanítványa nevelte volna fel, hanem a barátság, ez a hatalmas emberi érzés. Erick Heiman költő »Faleve­lekkel irt eposznak« nevezte ezt a fát T5 valóban élő eposz a boldogságról, minden em­berfaj hervadhatatlan 'barátsá­gánál. Szocsi ugyancsak eposz. Mégpedig az emberek barát­ságáról és boldogságáról. A Bojko (Fordította: L G. Termelés és közéleti demokratizmus lig húsz hónap telt el az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése óta — nemcsak általánosan ér­vényesülő tendenciáiról, de kibontakozásának fő jellem­zőiről is korai lenne még ösz- szegezést készíteni Néhány erőteljesen előtűnő vonását azonban már határozottan felismerhetjük, s ezek sorában a legfontosabbak között sze­repel a közélet további demok­ratizálódása. A gazdaságirányítási rend­szer alapvető hatása abban mutatkozik, hogy meggyorsul népgazdaságunk fejlődése és új lendületet kap a szocialista építés. Már a reform előkészítésé­nek időszakában is nyilvánva­lóvá vált, hogy az egyszerű dolgozók is szívesen és fele­lősséggel mondanak véleményt olyan kérdésekről, amelyek munkájukkal vagy a társada­lom fejlődésével kapcsolato­sak, életszínvonalukat vagy egész előrehaladásunkat érin­tik. A reform kiteljesedésének időszakában ennek a közéleti pezsgésnek fokozódásával szá­molhatunk. Az építőipar szervei közül például megyénkben a KPM Közúti Igazgatóságánál es a Közúti Építő Vállalatnál de­centralizáltan, a Somogy me­gyei Tanácsi Tervező Válla­latnál, az Epület-asztalosipari V általainál összevontan, de mindenütt rendszeresen tarta­nak tanácskozást, műszaki konferenciát az időszerű ter­melési kérdésekről. Ezeken a vállalatvezetés őszintén feltár­ja ’ a dolgozók előtt a problé­mákat, s az elhangzó felszó­lalásokból, javaslatokból kitű­nik: a kollektív töprengés, a nyílt helyzetelemzés hasznos lendítő je az üzemi tartalékok feltárásának, a munkafegye­lem megszilárdításának, a gaz­daságosság növelésének. Az ilyen, a jobbítás szándé­kát hordozó viták egyre in­kább az üzemi élet nélkülöz­hetetlen elemeivé válnak, s minden alkotó eszmecserével egy-egy lépést is teszünk elő­re a közéleti demokratizmus fejlesztésének útján. A demokrácia erősítésének és fejlesztésének fo területét napjainkban — a tanácsi, az államigazgatási tevékenység mellett — a termelőüzemek je­lentik. (S a termelő — vagyis értéktermelő — tevékenység­hez a közgazdaságtudomány elfogadott elméleti tétele sze­rint ma már a szolgáltatások jelentős részét is hozzászámít­hatjuk.) Az üzemek, vállalatok nagy többsége példás igyekezettel próbál helyére találni a válto­zott gazdasági környezetben. Kisebb fennakadások, átme­neti és áthidalható nehézsé­gek persze akadnak több he­lyen is, de általában az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a ke­reskedelemben, a szállítás szektoraiban jól halad a mun­ka Amikor pedig nehézségek adódnak, akkor legtöbbször az őszinte, demokratikus légkör­ben lezajló tanácskozások eredményeként gyorsul fel a termelés üteme, hatványozódik meg a nehézségeket elhárító erő. A Kaposvári Tejipari Vállalat 1969. első félévi mér­lege csaknem félmillió forint veszteséget mutatott Brigá­donként, műszakonként be­szélgettek a vállalat vezetői a dolgozókkal, közös döntéssel állapodtak meg a feladatokban, elsősorban az energia-, az alapanyag- és a szállításgaz­dálkodás javítására. Az ered­mény néhány hónap alatt je­lentkezett: a harmadik ne­gyedév végén már hárommU lió forint volt a vállalat nye­resége, s azt remélik, hogy az év végén — hasonló munka­lendület mellett — nyolcmillió forint nyereséget tódnak majd felmutatni. A demokra­tikus légkör, a progresszív vita segítette át a közelmúlt­ban a Kefe- és Műanyagipari Vállalatot is a nehézségeken. A gazdasági vezetők a terme­lő brigádokhoz fordultak: is­mertették velük a megsokaso­dott feladatokat, közvetlen, elvtársi eszmecseréken vizs­gálták felül a termelés foko­zásának lehetőségeit, s végül közösen helyesbítették a ter­melékenységi szintet. A ma­gasabb gyártási követelmé­nyeket azóta is teljesítik. A szocialista demokrácia nyílt légkörében, a tanácsko­zások, értekezletek plénumán nem csupán az üzemelt, válla­latok helyi, kapun belüli prob­lémáiról esik szó. Sok helyütt kifejtették például a dolgozók azt a nézetüket, hogy a meg­fontolt gazdálkodás, a külön­böző célokat szolgáló összegek felhasználása1 nemcsak a ter­melő vállalatoknál kötelező. A nagy tömegek igazságérzete, állásfoglalása nem ad felmen­tést egyes személyek vagy szervek számára a takarékos­ság kérdésében: egész népünk érdeke, hogy az élet minden területén tervszerűség, meg­fontolt pénzfelhasználás ér­vényesüljön. Ez a józan és erőteljes közvélemény félreis­merhetetlen jele közéleti de­mokratizmusunk terebélyese- désének. S tágítva a Kört: a közállapotok bírálata, ameny- nyiben az a közös ügyért, a társadalom érdekében, hangzik el, a haladás, a fejlődés nél­külözhetetlen eszköze. A közéleti demokratizmus terebélyesedése egye­sekben bizonyos ag­gályt is támaszt. Azt mond­ják: az új mechanizmus be­vezetése óta a vállalatok sa­játos vonásai felerősödtek a gazdasági munkában, sőt a he­lyi politikai tevékenységben is. Nem vezet ez bizonyos el- zárkózottsághoz, befelé for­duláshoz? Kétségtelen, hogy megnőtt az üzemek, vállalatok hatáskö­re, az önálló intézkedési lehe­tőség * Kevesebb a kötöttség s ezzel együtt csökkent a fe­lülről érkező utasítások szá­ma. Mindez azt eredményezi, hogy a termelés körülményeit a vállalatok a helyi adottsá­gokhoz igazítva alakítják ki. Az a tény azonban, hogy valamely vállalat gazdálko­dási elképzeléseiben nagyobb helyet tud szorítani a csak ná­la föllelhető, s a munka ered­ményességét is befolyásoló sa­játosságoknak, egyértelműen kedvező változást jelent. Az ilyen helyzet zárkózottsággá, befelé fordulássá csak akkor torzulhatna, ha egyéb ténye­zők nem éreztetnék hatásukat az üzem életében. Márpedig a valóság éppen ebbe az irányba mutat: a központi szándékot, akaratot közvetítő közgazda- sági szabályozók számos ol­dalról érintik a vállalatot A gazdasági tevékenységhez a munkahely sajátosságainak is­merete édeskevés: ismerni kell hozzá a piacot, a kereslet áramlását, a vevők igényeit és a versenytársak ajánlatát, a kínálat intenzitását, az anyag- beszerzés lehetőségeit és más külső tényezőket. Bent kell él­ni az adott gazdálkodási terü­let országos — vagy nemzet­közi — áramlatában ahhoz, hogy a sajátosan helyi adott­ságok figyelembe vehetők le­gyenek. Egy-egy üzem, válla­lat befelé fordulása a közgaz­dasági logika szerint el sem képzelhető, s a gyakorlatban egyértelmű lenne a verseny- képesség feladásával, a gaz­dálkodási-termelési eredmé­nyek leromlásával Márpedig ha igaz, hogy az általánosan érvényesülő gaz­dasági tendenciák és a sajá­tos üzemi vonások ötvözetéből alakítható csak ki a progresz- szív helyi gazdaságpolitika, akkor igaz az is, hogy ennek alapvető eszköze csakis a ter­melési, gazdálkodási progra­mok széles körű ismertetése, beható megvitatása, a wzös munkaprogram lehet. Ez pe­dig ugyancsak a demokratiz­mus fejlődése felé vezet. G azdasági reformunk si­kerének egyik fő for­rása az, hogy a reform kidolgozása és bevezetése de­mokratikus módszerekkel tör­tént Ez a gazdaságiráa/.iási rendszer hatékony érvényesü­lésének fontos biztosítéka is. Bánhldi Tibor Az 6PFU kaposvári kirendeltsége tépkocsirako dókat, szerelőket, raktárosokat vesz föl kaposvári munkahelyre. Fizetés teljesítménybér és megegyezés szerint Szállást biztosítunk. Jelentkezés: ÍPFU kirendeltség Kaposvár, Vásártér u. 10. (97839) Ingyen megkapja a MAGYARORSZÁG 1970-es évkönyvét, ha 1969. december 31-lg előfizet a MAGYARORSZÄG c. politikai és társadalmi hetilapra. 1 hónapra 12 Ft egy negyed évre 36 Ft Előfizethető minden postahivatalban és postai kézbesítőnél. 6 SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 19.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom