Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
Ssocsi, a csodalatos város NINCS RÓLA STATISZTIKA mennyien üdültek ebben az évben a Fekete-tenger szovjet partján. S a szezonnak nincs még vége. A bársonyos fisz sóikkal értékesebb, mint a július vagy az augusztus: a természet tiszta és szelíd, a levegő és a víz hőmérséklete délben egyformán 20—25 fok. Szocslban ezer meg ezer ember tölti a szabadságát, piheni ki magát. Hányán lehetnek? Ha minden kötél szakad, annyit megtudhatunk, hogy sehosem fogadtak any- nyi vendéget, mint az idén. Mégis segít a statisztika két számjeggyel: két és fél millió; hetvenezer. Az első az összes üdülőt, a második a külföldieket jelzi. Szocsi csodálatos város. A neves finn filmrendező, E. Laine reklámfilmet forgatott róla és ezt a címet adta művének: -Az egészség és a fiatalság forrása«; -Évről évre nő a különböző országokból érkező vendégek serege. Az Utóbbi négy évben megkétszereződött a számuk. Százfázen- öt országból utaztak ide turisták tavaly nyáron és ősszel. Az egyik tavaszi napon volt Stvan éve; hogy V. L Lenin Fel a Kaukázusra. aláírta Az országos jelentőségű gyógyüdülőhelyekről szóló dekrétumot, amely új, szocialista alapokra helyezte a szovjet üdülőhelyek fejlődését Vlagyimir Djics élénken érdeklődött szervezésük iránt, tevékenyen részt vett a legfontosabb kérdések kidolgozásában. Lenin eszméje volt az orosz gyógyüdülőhelyek internacionalista jellege. így emlékszik erre vissza N. A. Szemasko, a szovjet állam első egészségügyi népbiztosa. AMINT FELSZABADULT KRIM a fehérgárdista hordák megszállása alól, Szemasko odautazott Lenin jóváhagyásával, “hogy azon melegében ... ingatlant szerezzen üdülők céljára«. “Visszatértem Moszkvába — írja N. A Szemasko az »Amit megéltem és átéltem« című könyvében —, és még azon az estén jelentettem Vlagyimir Iljicsnék, milyen ragyogó távlatai vamnaik az «össz-arosz gyógyhelyek« megszervezésének 3 Krímben. Vlagyimir Xljjos figyelmesen végighallgatott, majd így szólt: '»■Fogalmazzon meg egy dekrétumtervezetet, de politikai szelleműt, olyat, hogy minden mondata izzón-». Egész éjjel ott ültem a tervezet mellett, másnap aztán megmutattam Vlagyimir Iljicsnék. Vlagyimir Iljics jóváhagyta, csupán annyit javasolt, ^ hogy “az összes szovjet köztársaság minden dolgozója számára* szavak után tegyük oda: “valamint más országok munkásai szamára, akiket a szakszervezetek nemzetközi tanácsai Utalnak be-». »Nem korai ez?« vetettem ellen. Vlagyimir fijics azonban határozottan kitartott javaslata mellett. »Ennek nagy politikai jelentősége lesz« — válaszolta. A dekrétum fogalmazványába V. I. Lenin saját kezűleg írta be ezt a kiegészítést« Szocsi pompás illusztrációja mindennek. Az isten háta mögötti vidék össz-szövetségi gyógyhellyé, világhírű üdülőhellyé fejlődött a szovjet hatalom éveiben. A szovjet emberekkel együtt pihennek és gyógyulnak a népi demokratikus országokból érkező vendégek, a békeharcasók, s a külföldi túristák is. A Szocsiba érkezők többsége nagyra értékeli eredményeiket Abiko Tokini, japán turista, Jamagata prefektúrájá- nak kormányzója azt mondta: “Nem kevés üdülőhelyet láttam Olaszországban, Francia- országban és más országokban. Szocsi azonban felülmúlja őket szépségével és azokkal a feltételekkel, amelyeket az emberek üdülése és gyógyulása céljából megteremtettek«. S íme Teodoro Gero uruguayi turista véleménye: »Önöknél pompás szanatórium-palotákat hoztak létre ag egyszerű szovjet emberek számára.« CSAK A KOHÁSZ SZANATÓRIUMBAN mennyi külföldi üdül évedként Megható sorokat irt a vendégkönyvbe Eloi Torrez, a Venezuelai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja: »Egyszerű kohász vagyok, harminc éve tagja a kommunista pártnak. Ezért az imperializmus ügynökei üldöztek és börtönbüntetésre ítéltek, öt év után, amelyet Venezuela egyik koncentrációs táborában töltöttem., megérkeztem a Szovjetunióba, hogy helyreállítsam az egészségemet... A Szocsiban töltött napok visz- szaadták fizikai erőmet, megerősítették hitemet, s új energiával harcolok majd minden elnyomott ügyéért, a kommunizmusért. Azért, hogy az én sokat szenvedett Venezuelámban szintén megteremtsük a Szocsihoz hasonló üdülőhelyek föltételeit, olyanokét, amelyek a dolgozóké, s nem a gazdagoké és a hatalmasoké. Még egy vélemény Antonio Mólától, az Olasz Kommunista Párt nápolyi szervezetének titkárától: »Szocsi a béke és barátság igazi városa. Sok üdülőhelyet láttam a világ országaiban, de Szocsi a legjobb. Mégpedig azért... mert itt minden embernek joga az . Kiülés.« A Szvetlána penzió, a Kaukázusi Riviéra szanatórium, a Szputnyik nemzetközi tábor és a többi gyógyintézmény nyolcvanöt országból fogadott vendéget ebben az évben. Aki azért utazott ide, hogy felépüljön, annak ott van a •csodálatos« Maceszta, amelynek kénhidrogénes forrásai sok betegséget gyógyítanak. Aki üdülni akar, a legkülönfélébb lehetőségek között válogathat Ott vannak a színházak, vendéglők, bárok, várja őket az öregmalom, a Kaukázusi aub a Zöld papagáj stb. Másoknak kirándulásokat szerveznek a hegyekbe, aztán sportversenyeket, barátság tábortüzeket, üdülők estjét, aemzetköá. hangversenyeket AKI ELJUT SZOCSIBA töltétleiir elmegy a Barátság fájához. A világ csaknem száznegyven országának képviselői oltották be a fát s mindegyik szemzés megeredt Minden. ősszel útnak indítják aranyló termését az összes kontinensre. A fát mintha nem is Fjodor Zorin kertész, Ivan Micsurin tanítványa nevelte volna fel, hanem a barátság, ez a hatalmas emberi érzés. Erick Heiman költő »Falevelekkel irt eposznak« nevezte ezt a fát T5 valóban élő eposz a boldogságról, minden emberfaj hervadhatatlan 'barátságánál. Szocsi ugyancsak eposz. Mégpedig az emberek barátságáról és boldogságáról. A Bojko (Fordította: L G. Termelés és közéleti demokratizmus lig húsz hónap telt el az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta — nemcsak általánosan érvényesülő tendenciáiról, de kibontakozásának fő jellemzőiről is korai lenne még ösz- szegezést készíteni Néhány erőteljesen előtűnő vonását azonban már határozottan felismerhetjük, s ezek sorában a legfontosabbak között szerepel a közélet további demokratizálódása. A gazdaságirányítási rendszer alapvető hatása abban mutatkozik, hogy meggyorsul népgazdaságunk fejlődése és új lendületet kap a szocialista építés. Már a reform előkészítésének időszakában is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyszerű dolgozók is szívesen és felelősséggel mondanak véleményt olyan kérdésekről, amelyek munkájukkal vagy a társadalom fejlődésével kapcsolatosak, életszínvonalukat vagy egész előrehaladásunkat érintik. A reform kiteljesedésének időszakában ennek a közéleti pezsgésnek fokozódásával számolhatunk. Az építőipar szervei közül például megyénkben a KPM Közúti Igazgatóságánál es a Közúti Építő Vállalatnál decentralizáltan, a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, az Epület-asztalosipari V általainál összevontan, de mindenütt rendszeresen tartanak tanácskozást, műszaki konferenciát az időszerű termelési kérdésekről. Ezeken a vállalatvezetés őszintén feltárja ’ a dolgozók előtt a problémákat, s az elhangzó felszólalásokból, javaslatokból kitűnik: a kollektív töprengés, a nyílt helyzetelemzés hasznos lendítő je az üzemi tartalékok feltárásának, a munkafegyelem megszilárdításának, a gazdaságosság növelésének. Az ilyen, a jobbítás szándékát hordozó viták egyre inkább az üzemi élet nélkülözhetetlen elemeivé válnak, s minden alkotó eszmecserével egy-egy lépést is teszünk előre a közéleti demokratizmus fejlesztésének útján. A demokrácia erősítésének és fejlesztésének fo területét napjainkban — a tanácsi, az államigazgatási tevékenység mellett — a termelőüzemek jelentik. (S a termelő — vagyis értéktermelő — tevékenységhez a közgazdaságtudomány elfogadott elméleti tétele szerint ma már a szolgáltatások jelentős részét is hozzászámíthatjuk.) Az üzemek, vállalatok nagy többsége példás igyekezettel próbál helyére találni a változott gazdasági környezetben. Kisebb fennakadások, átmeneti és áthidalható nehézségek persze akadnak több helyen is, de általában az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szállítás szektoraiban jól halad a munka Amikor pedig nehézségek adódnak, akkor legtöbbször az őszinte, demokratikus légkörben lezajló tanácskozások eredményeként gyorsul fel a termelés üteme, hatványozódik meg a nehézségeket elhárító erő. A Kaposvári Tejipari Vállalat 1969. első félévi mérlege csaknem félmillió forint veszteséget mutatott Brigádonként, műszakonként beszélgettek a vállalat vezetői a dolgozókkal, közös döntéssel állapodtak meg a feladatokban, elsősorban az energia-, az alapanyag- és a szállításgazdálkodás javítására. Az eredmény néhány hónap alatt jelentkezett: a harmadik negyedév végén már hárommU lió forint volt a vállalat nyeresége, s azt remélik, hogy az év végén — hasonló munkalendület mellett — nyolcmillió forint nyereséget tódnak majd felmutatni. A demokratikus légkör, a progresszív vita segítette át a közelmúltban a Kefe- és Műanyagipari Vállalatot is a nehézségeken. A gazdasági vezetők a termelő brigádokhoz fordultak: ismertették velük a megsokasodott feladatokat, közvetlen, elvtársi eszmecseréken vizsgálták felül a termelés fokozásának lehetőségeit, s végül közösen helyesbítették a termelékenységi szintet. A magasabb gyártási követelményeket azóta is teljesítik. A szocialista demokrácia nyílt légkörében, a tanácskozások, értekezletek plénumán nem csupán az üzemelt, vállalatok helyi, kapun belüli problémáiról esik szó. Sok helyütt kifejtették például a dolgozók azt a nézetüket, hogy a megfontolt gazdálkodás, a különböző célokat szolgáló összegek felhasználása1 nemcsak a termelő vállalatoknál kötelező. A nagy tömegek igazságérzete, állásfoglalása nem ad felmentést egyes személyek vagy szervek számára a takarékosság kérdésében: egész népünk érdeke, hogy az élet minden területén tervszerűség, megfontolt pénzfelhasználás érvényesüljön. Ez a józan és erőteljes közvélemény félreismerhetetlen jele közéleti demokratizmusunk terebélyese- désének. S tágítva a Kört: a közállapotok bírálata, ameny- nyiben az a közös ügyért, a társadalom érdekében, hangzik el, a haladás, a fejlődés nélkülözhetetlen eszköze. A közéleti demokratizmus terebélyesedése egyesekben bizonyos aggályt is támaszt. Azt mondják: az új mechanizmus bevezetése óta a vállalatok sajátos vonásai felerősödtek a gazdasági munkában, sőt a helyi politikai tevékenységben is. Nem vezet ez bizonyos el- zárkózottsághoz, befelé forduláshoz? Kétségtelen, hogy megnőtt az üzemek, vállalatok hatásköre, az önálló intézkedési lehetőség * Kevesebb a kötöttség s ezzel együtt csökkent a felülről érkező utasítások száma. Mindez azt eredményezi, hogy a termelés körülményeit a vállalatok a helyi adottságokhoz igazítva alakítják ki. Az a tény azonban, hogy valamely vállalat gazdálkodási elképzeléseiben nagyobb helyet tud szorítani a csak nála föllelhető, s a munka eredményességét is befolyásoló sajátosságoknak, egyértelműen kedvező változást jelent. Az ilyen helyzet zárkózottsággá, befelé fordulássá csak akkor torzulhatna, ha egyéb tényezők nem éreztetnék hatásukat az üzem életében. Márpedig a valóság éppen ebbe az irányba mutat: a központi szándékot, akaratot közvetítő közgazda- sági szabályozók számos oldalról érintik a vállalatot A gazdasági tevékenységhez a munkahely sajátosságainak ismerete édeskevés: ismerni kell hozzá a piacot, a kereslet áramlását, a vevők igényeit és a versenytársak ajánlatát, a kínálat intenzitását, az anyag- beszerzés lehetőségeit és más külső tényezőket. Bent kell élni az adott gazdálkodási terület országos — vagy nemzetközi — áramlatában ahhoz, hogy a sajátosan helyi adottságok figyelembe vehetők legyenek. Egy-egy üzem, vállalat befelé fordulása a közgazdasági logika szerint el sem képzelhető, s a gyakorlatban egyértelmű lenne a verseny- képesség feladásával, a gazdálkodási-termelési eredmények leromlásával Márpedig ha igaz, hogy az általánosan érvényesülő gazdasági tendenciák és a sajátos üzemi vonások ötvözetéből alakítható csak ki a progresz- szív helyi gazdaságpolitika, akkor igaz az is, hogy ennek alapvető eszköze csakis a termelési, gazdálkodási programok széles körű ismertetése, beható megvitatása, a wzös munkaprogram lehet. Ez pedig ugyancsak a demokratizmus fejlődése felé vezet. G azdasági reformunk sikerének egyik fő forrása az, hogy a reform kidolgozása és bevezetése demokratikus módszerekkel történt Ez a gazdaságiráa/.iási rendszer hatékony érvényesülésének fontos biztosítéka is. Bánhldi Tibor Az 6PFU kaposvári kirendeltsége tépkocsirako dókat, szerelőket, raktárosokat vesz föl kaposvári munkahelyre. Fizetés teljesítménybér és megegyezés szerint Szállást biztosítunk. Jelentkezés: ÍPFU kirendeltség Kaposvár, Vásártér u. 10. (97839) Ingyen megkapja a MAGYARORSZÁG 1970-es évkönyvét, ha 1969. december 31-lg előfizet a MAGYARORSZÄG c. politikai és társadalmi hetilapra. 1 hónapra 12 Ft egy negyed évre 36 Ft Előfizethető minden postahivatalban és postai kézbesítőnél. 6 SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 19.'