Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
Kedvező változások az iparban Szedik a burgonyát Darányban I hatékonyság javításának fontos eszköze a termelés összetételének változtatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron értékesíthető cikkek termelésének részarányát a korszerűtlen, az elavult, a csak kedvezőtlenül értékesíthető gyártmányok rovására, ez több nyereséget hoz a vállalatnak és nagyobb hasznot a népguzda- ságnak. Az iparágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltolódásokra van lehetőség. Sok mi 11 Tárd forint megtakarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csökken a drága szén, és növekszik a termelékenyebben előállítható, olcsóbban beszerezhető és gazdaságosabban felhasználható földgáz és kőolaj aránya. A reform piaci szerepének növelésével, a vállalati érdekeltség fokozásával céltudatosan ösztönzi ezeket a változásokat. Milyen eredményeket hozott az első másfél esztendő? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparágban. Az adatok félreérthetetlenül tanúsítják, elkezdődött, pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedvező irányú átalakulása. A szerény eredmények , egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakuláshoz, csakúgy, mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak termelésének ösz- szetételében tapasztalhatunk jelentősebb változásokat így az alumíniumkohászatban, a híradás- és vákumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azonban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedéséhez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelés összetétele azonban lényegében nem változott A közlekedési eszközöket gyártó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lényegesen növekedett az iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelése stagnált, sőt csökkent. Az építőanyag-ipari termelésnek ma már több mint felét előre gyártott beton épületelemek és szerkezetek alkotják, holott ezeknek az elemeknek a gyártását csupán az 1960-as évek elején kezdték. 11 mezőgazdasági gépek termelésének részaránya félreérthetetlenül az utóbbi évek erőteljes gyártmányfejlesztése (egyebek közt licanc vásárlása és a nemzetközi kooperáció) nyomán növekedett A ter- mónybetakarító gépek termelése 2,2-szeresére, a takar- mányelőkészító gépeké 2,9 szeresére, a mezőgazdasági szállítóberendezéseiké 2,1-szeresére, a tejfeldolgozó gépeké 4,7-sze- resére, a szőlészeti-borászati gépeké pedig 2,5-szeresére nőtt a vizsgált időszakban. Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fogyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például a szintetikus mosószerek növekvő gyártásában és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szintetikus szállal kevert' textíliák részaránya is 1968-ban. A pamutiparban 9,4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalékról), a gyapjúiparban 19.4 százalékra (14,7-ről), a textilruházati iparban 13,2 százalékra (10,1-ről), a kötszövött iparban 30-rol 36,2 százalékra. (A hazai vegyiszáltermelésben a szintetikus szálak aránya az 1960. évi 8,7 százalékról 48,5 százalékra nőtt 1968-ban.) Nőtt t Minden vezetőnek közös gondja legyen a nők helyzete » Megyénk élelmiszeripara hétezer embert foglalkoztat. Ebből több mint háromezer a nő, s közülük mindössze száz- harmincnyolc szakmunkás. A húskombinátban, a Kaposvári Tejipari Vállalatnál és a Nagyatádi Konzervgyárban végeztek felmérést a nők helyzetéről az ÉDOSZ megyei bizottságának munkatársai, és a tapasztalatokat együttes ülésen vitatták meg az üzemek szb-títkáraival. A foglalkoztatottság és a végzettség nemek közti arányának megoszlása beszédes bizonyíték, de a háromezer nő bérezése, munkakörülményei, kulturálódási lehetőségei alapos vizsgálatra szorulnak. A három vállalatnál végzett elemző felmérés tapasztalata az, hogy azonos munkakörben általában a férfiak többet keresnek nemegyszer két-háromszáz forinttal is. A Nagyatádi Konzervgyárban például — mint a jelentést követő vitából kiderült —1 eleve rosszabbak a bérkategóriák, mert az üzem dolgozóinak nagy része nő, jóllehet többségük szakmunkás. A vita során sokan állították, hogy a bérezést az emberhez viszonyítva állapították meg. Mert előfordulhat az is, hogy azonos munkakörön belül a férfi dolgozó végzi a munka nehezét. Az az igazság azonban, hogy az ilyen megközelítés kizárólag a munka milyenségéhez viszonyít, nem az emberhez. Mert ha az adott munkakörön belül könnyebb is a női dolgozó munkája, lehet, hogy az erejéhez képest a legtöbbet nyújtja. Éppen úgy, mint a férfi munkás a nehezebb munkánál. És ha az emberhez viszonyítunk, akkor munkája épp olyan értékes, mint bárkié. Fölösleges dolog tehát az arányeltolódás ma- gyarázgatása. Ezen segíteni kell! És szükséges, hogy az élelmiszeriparban dolgozó nők keresetén javítsanak. Sok nő szívesen tanulna, képezné magát a szakmában. Sokan cserélnék fel szívesen a segéd- vagy a betanított munkás címet a szakmunkáséra. Csak éppen nincs rá lehetőség ... Olyan probléma ez, amely a húskombinátban is megoldásra vár. A dolgozók képzését viszont nem lehet elszakítani a gyár alapvető gazdasági érdekeiből. És itt csak csak akkor teljesíthetik a nők kérését, ha találkozik a két érdek, ha elkészül a húskonzervüzem, ahol nagy szükség lesz majd képzett női szakmunkásokra. Ál ta1 ár.os tapasztal at az, hogy főleg szezonidőben 1 túl- óráztátják a nőket A gazdasági érdek azonban nem lehet kizárólagos indok ehhez. És ezt a gyárak vezetőinek okvetlenül figyelembe kell venniük. Még ha rohamos ütemű termelés folyik, akkor is meg kell szüntetni az olyan munkaidő-beosztást, mint amilyent a húskombinátban tapasztaltak, ahol néha több mint tíz órát is eltöltenek munkában az asszonyok. A »nők üzemében-« rendkívül nagy jelentőségük van a megfelelő szociális létesítményeknek. Korszerű mosdóval, öltözővel rendelkezik a Nagyatádi Konzervgyár, és. jelentősen fejlődött e téren a húskombinát is. A helyzet csupán a Tejipari Vállalatnál nem kielégítő, és a problémát csak az üzem fokozatos felújításával oldhatják meg. Nagyon sok a panasz az orvosi ellátásra a Nagyatádi Konzervgyárban. A községi tanácsnak sokkal többet kellene ezzel törődnie. Közös gondjuk az asszonyoknak gyermekeik bölcsődei, óvodai elhelyezése. Olyan probléma ez, melyre az üzemek és a tanácsok közös anyagi összefogása oldhat meg. Kevés a női vezető. Sokan éppen ennek tulajdonítják azt, hogy a szakszervezetek és a gazdasági vezetés nem foglalkozik mindig kellőképpen — van, ahol évente csak egyszer tekintik témának — a nők helyzetével. Pedig egyáltalán nem igaz az, hogy a nők érdekeit csak női vezetés képviselheti jól. Közös gondja kall legyen minden vezetőnek egyaránt. 170 holdon termeltek burgonyát az Idén a darányi Üj Elet Tsz-ben. A fehér fajtából 110—120 mázsás, a rózsából 90—100 mázsás termést takarítanak be holdanként. Rózsából 38 vagon vetőburgonyát szállítottak el más tsz-eknek. Képünkön: Az utolsó hold terméseit szedik feL Hideg a termál a műanyag habbal kárpitozott bútorok aránya. Az összes bútorfelület 83 százalékát már a mosható poliészterrel fényezték 1968-ban. Nőtt a különböző építőanyagok, szerelvények termelése. Az egészségügyi finomkerámiai termékek termelése például 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pedig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerámia termékei iránt ( a herendi porcelánt kivéve) viszont csökkent a kereslet Itt említhetjük meg, hogy a híradástechnikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rádó, magnó) termelési részaránya, a villamos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, padlókeféQők, porszívók) termelése pedig (a forróvíztáro- lók kivételével) abszolút mértékben is csökkent az elmúlt másfél évben. Mindebben szerepet játszott az import és egyes ciikkednk kifogásolható minősége, illetve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. A gyártmányösszetétel változtatása, a hatékony termelés kedvező szerkezetének kialakítása nemcsupán népgazdasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszakában a gyártmányösszetétel változtatása maíiúO'Uláciának számított, mivel központilag meg. szabták a tennivalókat Ma a vállalatok rugalmasan igazíthatják saját terveiket a műszaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez persze pontos, megbízható információ éppen úgy szükséges, mint a műszaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licenc vásárlása, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. A vállalati politika fontos része az optimális gyártmányösz- szetétel meghatározása és kialakítása. Ehhez pedig nemcsak az új gyártmányok bevezetésére és térhódítására, hanem a régi, elavultak visszafejlesztésére, termelésük megszüntetésére is szükség van. A kedvező gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatoknál — profil- és yálasztékszű- kítést is feltételez, ami viszont a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, elsősorban a szocialista országok intenzív gazdasági együttműködését igényli. K. J. A fürdőzők naponta panaszkodnak: a kaposvári termálban hidegek a termek. A hő- iégkamra ajtaján negyvenöt Celsius-fokot jelölnek, a belső teremben hatvanat... — A valóságban még sohasem melegedett be ennyire egyik száradóhelyiség sem — mondja Jakab József, a fürdő vezetője. — Pedig már 1967 áprilisa óta működik a termál. Közvetlenül az átadás után jelezték az építőknek, hogy nem mindenhol érhető el a kívánt hőmérséklet az épületben. Azóta kiderült, hogy nemcsak az építők tévedtek, haném a tervezők is. A lecsapódó gőz a helyenként rosszul kiképzett vezetékekben akadályozza az áramlást, és így nem egyenletes mindenütt a fűtés. Már háromszor alakítottak a kazánokon, fokozták a gőznyomást is, jóformán eredmény nélkül. Az épületet fűtő berendezésről nem lehet bemelegíteni a hő- légkamrákat. Ottjártunikkor is barátságtalanul hidegek voltak. A fürdő melegét a tervek szerint 13 Marabu típusú kazánnak kellene biztosítania. Csakhogy ezek már a beépítésükkor sem voltak korszerű fűtőeszközök. Két-három nagy teljesítményű, korszerű kazánnal könnyebben fel lehetne érni a magasabb hőfokot. Tavaly beépítettek egy tartályt, hogy a csövekben levő vizet könnyebben le tudják venni, s így biztosítsák az egyenletes áramlást. Azonban ez sem vált be, most még a korábbinál is rosszabb a fűtés. A Beruházási Vállalat egy hónappal ezelőtt megküldte a tervezők észrevételeit az épi- tővállalatnak, de azóta még semmi intézkedés nem történt Most, amikor még nincs nagyon hideg, 6—7 kazán működik. később mind a tizenháromra szükség lesz, pedig néhánynak tartalékban kellene állnia, ha netán valamelyik meghibásodik, legyen mihez nyúlni. N nrég levelet kapott szerkesztőségünk, melyben a fürdőzők azt írják, hogy a hő- légkamrák farkasordítók, és legszívesebben meleg, kötött holmikban sétálnának a termálban, hogy ne fázzanak. Észrevételük nem alaptalan, az összehasonlítás a régi, Berzsenyi utcai gőzfürdővel azonban már túlzás. Kétségtelen, hogy egy fürdő értékét elsősorban az jelenti, hogy menynyire tud kellemes környezetet és ehhez szükséges meleget adni a gyógyulást, kikapcsolódást keresőknek. Jön a tél, de talán még nincs későn hozzákezdeni a fűtőcsövek cseréiéhez, javításához. A termálba főként gyógyulást kereső idős emberek járnak, akik nem náthát,. influenzát, hanem meleg vizű medencéket, kellemesen fűtött termeket keresnek. Most hatszáz ember látogatja naponta a termált, a téli időszakban kilencszáz, ezer is. Ezt a körülményt nem szabadna figyelmen kívül hagyni. N. 3. Gondjaink, terveink 1971 végére várható áru a háromfai sertéskombinátból A LABODI BÉKE, AZ ÖT- VÖSKONYI ARANYKALÁSZ, a nagyatádi Búzakalász, a ri- nyaszentkirályi Rinyavölgye, a taranyi Május 1. és a háromfai Új Bálázd a Termelőszövetkezet társulásos alapon építi Háromfán a megye egyik legnagyobb sertéskombmát- ját. A 42 millió forintba kerülő mammutberuházás költségeit arányosan osztották meg egymás között a társszövetkezetek. Ebben a létesítményben 480 kocát helyezhetnek el, s évente 8000, egyenként egymázsás hízott sertést értékesíthetnek innen. Németh József, a taranyi Május 1. Tsz és egyúttal a társulás főkönyvelője elmondta, hogy az eredeti tervben, jóval kevesebb építés szerepelt, azonban a későbbiekben ez megváltozott, s most ezzel a 42 millióval úgy számolnak, hogy »kijönnek« belőle.* A megnövekedett költség miatt az előirányzott két év helyett három évre nyúlik el a beruházás, ugyanis a termelőszövetkezetek csak így tudják az amortizációs és fejlesztési alapjukból előteremteni az évenként szükséges összeget. Jelenleg két hizlaldának és hat fiaztatónak az építése mintegy 60—70 százalékra áll; eddig 15,4 millió forintot építettek be a kombinátba, s megközelítőleg 2 millió forint értékű építőanyag áll rendelkezésre a helyszínen, amit majd jövőre használnak feL Az építkezés tehát folyik, s »menet közben« is történnek változások a korábbi tervhez képest Ilyen például a fűtési rendszer módosítása. Olajfűtést vettek számításba annak Idején, de mivel mód nyílik a földgáz hasznosítására is ezen a területen, ezzel a lehetőséggel akarnak élni. A múlt héten a társulás vezetői az illetékes vállalatok képviselőivel egész napos tanácskozáson és helyszíni bejáráson vettek részt, s aláírtak egy megállapodást, amely szerint a kombinát elkészülésá idejére — 1971-re — a földgázt is igénybe veheti a társulás. Ez az előzetes megegyezés azért is kellett, hogy a tagszövetkezetek felkészülhessenek anyagilag az akkor sorra kerülő bekötés megfizetésére. Tanulmányterv készül a gáz gazdasági hasznosítására, s jóllehet már most tudják, hogy ez többe kerül majd, mint az olaj, mégis ezt választják. (A babó- csa—nagyatádi fővezeték csatlakoztatásától kapna gázt a kombinát, valamint a három- fai Űj Barázda Termelőszövetkezet fő majorjában létesítendő kenyérüzem és húsfeldolgozó isj A KOMBINÁTOT A NAGYATÁDI JÁRÁS tsz-einek önálló, közös építőipari vállalkozása építi alvállalkozók közreműködésével, s az első árukibocsátás 1971 végére várható. — Mi késztette az említett közös gazdaságokat arra az elhatározásra, hogy létrehozzák ezt a beruházást? Mi volt például a taranyi Május 1. Termelőszövetkezet indítéka? — kérdeztem Németh elvtárs- tóL — Induljunk ki * Tarany példájából. Ránk esik a kombinát felépítési, berendezési költségeinek a 20 százaléka. Hogy ez miért éri meg nekünk? Azért, mert a hagyományos nevelési, hizlaiási módszer nem gazdaságos, a termelés nem kifizetődő. Erre egy kis számolás után hamar rájöttünk. 4,7—5,2 kiló abrakból állítottunk elő egy kiló sertéshúst. Ugyanezt a kombinátban 3,5—3,8 kiló abrakkal elérhetjük, ugyanakkor megtarthatjuk az állategészségügyi előírásokat, ezáltal az elhullási arány számottevően mérsékelhető. Emellett a kombinátban — vásárolt koncent- rátummal — magunk állá thatjuk elő a takarmánykeveréket, ezt is nehéz lenne önállóan megvalósítani egy kis vagy közepes nagyságú gazdai Ságban. A társulásban részt vevő termelőszövetkezetek némelyikében még a mienknél is nagyobbak a férőhelyproblémák. (Taranyban egy átalakított épületből lett sertéshizlalda.) Hadd tegyem hozzá* hogy a magas fokú gépesítésre, a korszerű technológiák alkalmazására is csak így nyílik lehetőség. 1 Megtudtuk azt is, nogy miért éppen Háromfán építik fői ezt a jelentős létesítményt Háromfa ugyan nem központi hely, de itt van a társszövetkezetek legnagyobbika, s itt folyik — egyelőre eladásra — a tőzegkitermelés. A tőzeggel az a tervük, hogy sertéstrágyával keverve, helyben hasznosítanák, miután a kombinátban már megkezdődött a termelés. — A Nagyatádi Járási Pártbizottság és a járási tanács vezetői, munkatársai nem fukarkodtak a segítségadásban, s ha ez továbbra is így lesz, biztosnak látszik g szép tervek megvalósulása — mondta Németh elvtárs. — Sok közbeeső problémát az ő közreműködésükkel oldhattunk meg, és számítunk támogatásukra ezután is, hisz 1971-ig még sok gondunk lesz. SOKAT TEHET A GONDOK ENYHÍTÉSÉÉRT a generálkivitelező, a TÖVÁL, és annak alvállalkozói. Szükség van az összehangolt munkára annál is inkább, mert a társszövetkezetek 1971-re a minimálisra csökkentik sertéshizlalási ágazatukat, hiszen aZ eddig erre fordított erő átmegy a kombinátba. S a népgazdaság számít az innen kibocsátandó hízott sertésekre. Hernesz Ferenc T, T. SOMOGYI BTÉPLAF Szombat, 1969. október IS. 3