Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

Kedvező változások az iparban Szedik a burgonyát Darányban I hatékonyság javításának fon­tos eszköze a termelés össze­tételének változtatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron ér­tékesíthető cikkek termelésé­nek részarányát a korszerűt­len, az elavult, a csak kedve­zőtlenül értékesíthető gyárt­mányok rovására, ez több nye­reséget hoz a vállalatnak és nagyobb hasznot a népguzda- ságnak. Az iparágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltolódásokra van lehető­ség. Sok mi 11 Tárd forint meg­takarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csökken a drága szén, és nö­vekszik a termelékenyebben előállítható, olcsóbban besze­rezhető és gazdaságosabban felhasználható földgáz és kő­olaj aránya. A reform piaci szerepének növelésével, a vállalati érde­keltség fokozásával céltudato­san ösztönzi ezeket a válto­zásokat. Milyen eredményeket hozott az első másfél eszten­dő? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparág­ban. Az adatok félreérthetet­lenül tanúsítják, elkezdődött, pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedve­ző irányú átalakulása. A sze­rény eredmények , egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakuláshoz, csakúgy, mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlő­dő iparágak termelésének ösz- szetételében tapasztalhatunk jelentősebb változásokat így az alumíniumkohászatban, a híradás- és vákumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azon­ban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedésé­hez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a ter­melés összetétele azonban lé­nyegében nem változott A közlekedési eszközöket gyár­tó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lénye­gesen növekedett az iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelé­se stagnált, sőt csökkent. Az építőanyag-ipari termelésnek ma már több mint felét előre gyártott beton épületelemek és szerkezetek alkotják, holott ezeknek az elemeknek a gyár­tását csupán az 1960-as évek elején kezdték. 11 mezőgazdasági gépek ter­melésének részaránya félreért­hetetlenül az utóbbi évek erő­teljes gyártmányfejlesztése (egyebek közt licanc vásárlása és a nemzetközi kooperáció) nyomán növekedett A ter- mónybetakarító gépek terme­lése 2,2-szeresére, a takar- mányelőkészító gépeké 2,9 sze­resére, a mezőgazdasági szállí­tóberendezéseiké 2,1-szeresére, a tejfeldolgozó gépeké 4,7-sze- resére, a szőlészeti-borászati gépeké pedig 2,5-szeresére nőtt a vizsgált időszakban. Általában növekedett a kor­szerűbb, a keresettebb fo­gyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például a szintetikus mosószerek növekvő gyártá­sában és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szinte­tikus szállal kevert' textíliák részaránya is 1968-ban. A pa­mutiparban 9,4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalék­ról), a gyapjúiparban 19.4 szá­zalékra (14,7-ről), a textilruhá­zati iparban 13,2 százalékra (10,1-ről), a kötszövött iparban 30-rol 36,2 százalékra. (A ha­zai vegyiszáltermelésben a szintetikus szálak aránya az 1960. évi 8,7 százalékról 48,5 százalékra nőtt 1968-ban.) Nőtt t Minden vezetőnek közös gondja legyen a nők helyzete » Megyénk élelmiszeripara hétezer embert foglalkoztat. Ebből több mint háromezer a nő, s közülük mindössze száz- harmincnyolc szakmunkás. A húskombinátban, a Ka­posvári Tejipari Vállalatnál és a Nagyatádi Konzervgyár­ban végeztek felmérést a nők helyzetéről az ÉDOSZ megyei bizottságának munkatársai, és a tapasztalatokat együttes ülésen vitatták meg az üze­mek szb-títkáraival. A foglalkoztatottság és a végzettség nemek közti ará­nyának megoszlása beszédes bizonyíték, de a háromezer nő bérezése, munkakörülményei, kulturálódási lehetőségei ala­pos vizsgálatra szorulnak. A három vállalatnál vég­zett elemző felmérés tapaszta­lata az, hogy azonos munka­körben általában a férfiak többet keresnek nemegyszer két-háromszáz forinttal is. A Nagyatádi Konzervgyárban például — mint a jelentést követő vitából kiderült —1 eleve rosszabbak a bérkategó­riák, mert az üzem dolgozói­nak nagy része nő, jóllehet többségük szakmunkás. A vi­ta során sokan állították, hogy a bérezést az emberhez viszonyítva állapították meg. Mert előfordulhat az is, hogy azonos munkakörön belül a férfi dolgozó végzi a munka nehezét. Az az igazság azon­ban, hogy az ilyen megköze­lítés kizárólag a munka mi­lyenségéhez viszonyít, nem az emberhez. Mert ha az adott munkakörön belül könnyebb is a női dolgozó munkája, le­het, hogy az erejéhez képest a legtöbbet nyújtja. Éppen úgy, mint a férfi munkás a nehezebb munkánál. És ha az emberhez viszonyítunk, akkor munkája épp olyan értékes, mint bárkié. Fölösleges dolog tehát az arányeltolódás ma- gyarázgatása. Ezen segíteni kell! És szükséges, hogy az élelmiszeriparban dolgozó nők keresetén javítsanak. Sok nő szívesen tanulna, ké­pezné magát a szakmában. Sokan cserélnék fel szívesen a segéd- vagy a betanított mun­kás címet a szakmunkáséra. Csak éppen nincs rá lehető­ség ... Olyan probléma ez, amely a húskombinátban is megoldásra vár. A dolgozók képzését viszont nem lehet el­szakítani a gyár alapvető gaz­dasági érdekeiből. És itt csak csak akkor teljesíthetik a nők kérését, ha találkozik a két érdek, ha elkészül a húskon­zervüzem, ahol nagy szükség lesz majd képzett női szak­munkásokra. Ál ta1 ár.os tapasztal at az, hogy főleg szezonidőben 1 túl- óráztátják a nőket A gazda­sági érdek azonban nem lehet kizárólagos indok ehhez. És ezt a gyárak vezetőinek ok­vetlenül figyelembe kell ven­niük. Még ha rohamos ütemű termelés folyik, akkor is meg kell szüntetni az olyan mun­kaidő-beosztást, mint amilyent a húskombinátban tapasztal­tak, ahol néha több mint tíz órát is eltöltenek munkában az asszonyok. A »nők üzemében-« rendkí­vül nagy jelentőségük van a megfelelő szociális létesítmé­nyeknek. Korszerű mosdóval, öltözővel rendelkezik a Nagy­atádi Konzervgyár, és. jelentő­sen fejlődött e téren a hús­kombinát is. A helyzet csupán a Tejipari Vállalatnál nem kielégítő, és a problémát csak az üzem fokozatos felújításá­val oldhatják meg. Nagyon sok a panasz az orvosi ellá­tásra a Nagyatádi Konzerv­gyárban. A községi tanácsnak sokkal többet kellene ezzel törődnie. Közös gondjuk az asszonyoknak gyermekeik böl­csődei, óvodai elhelyezése. Olyan probléma ez, melyre az üzemek és a tanácsok közös anyagi összefogása oldhat meg. Kevés a női vezető. Sokan éppen ennek tulajdonítják azt, hogy a szakszervezetek és a gazdasági vezetés nem fog­lalkozik mindig kellőképpen — van, ahol évente csak egy­szer tekintik témának — a nők helyzetével. Pedig egyál­talán nem igaz az, hogy a nők érdekeit csak női vezetés kép­viselheti jól. Közös gondja kall legyen minden vezetőnek egyaránt. 170 holdon termeltek burgonyát az Idén a darányi Üj Elet Tsz-ben. A fehér fajtából 110—120 mázsás, a rózsából 90—100 mázsás termést takarítanak be holdanként. Rózsá­ból 38 vagon vetőburgonyát szállítottak el más tsz-eknek. Képünkön: Az utolsó hold terméseit szedik feL Hideg a termál a műanyag habbal kárpitozott bútorok aránya. Az összes bú­torfelület 83 százalékát már a mosható poliészterrel fényez­ték 1968-ban. Nőtt a különböző építőanya­gok, szerelvények termelése. Az egészségügyi finomkerá­miai termékek termelése pél­dául 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az elő­ző év hasonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pedig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerá­mia termékei iránt ( a herendi porcelánt kivéve) viszont csök­kent a kereslet Itt említhetjük meg, hogy a híradástechnikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rádó, magnó) termelési rész­aránya, a villamos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, padlókeféQők, porszívók) ter­melése pedig (a forróvíztáro- lók kivételével) abszolút mér­tékben is csökkent az elmúlt másfél évben. Mindebben sze­repet játszott az import és egyes ciikkednk kifogásolható minősége, illetve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. A gyártmányösszetétel vál­toztatása, a hatékony termelés kedvező szerkezetének kialakí­tása nemcsupán népgazdasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszaká­ban a gyártmányösszetétel vál­toztatása maíiúO'Uláciának szá­mított, mivel központilag meg. szabták a tennivalókat Ma a vállalatok rugalmasan igazít­hatják saját terveiket a mű­szaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mind­ehhez persze pontos, megbíz­ható információ éppen úgy szükséges, mint a műszaki fej­lesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licenc vásárlása, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. A vállalati politika fontos ré­sze az optimális gyártmányösz- szetétel meghatározása és kia­lakítása. Ehhez pedig nemcsak az új gyártmányok bevezeté­sére és térhódítására, hanem a régi, elavultak visszafejleszté­sére, termelésük megszünteté­sére is szükség van. A kedve­ző gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatok­nál — profil- és yálasztékszű- kítést is feltételez, ami viszont a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, elsősorban a szo­cialista országok intenzív gaz­dasági együttműködését igény­li. K. J. A fürdőzők naponta panasz­kodnak: a kaposvári termál­ban hidegek a termek. A hő- iégkamra ajtaján negyvenöt Celsius-fokot jelölnek, a belső teremben hatvanat... — A valóságban még soha­sem melegedett be ennyire egyik száradóhelyiség sem — mondja Jakab József, a fürdő vezetője. — Pedig már 1967 áprilisa óta működik a ter­mál. Közvetlenül az átadás után jelezték az építőknek, hogy nem mindenhol érhető el a kívánt hőmérséklet az épületben. Azóta kiderült, hogy nemcsak az építők té­vedtek, haném a tervezők is. A lecsapódó gőz a helyenként rosszul kiképzett vezetékek­ben akadályozza az áramlást, és így nem egyenletes minde­nütt a fűtés. Már háromszor alakítottak a kazánokon, fo­kozták a gőznyomást is, jó­formán eredmény nélkül. Az épületet fűtő berendezésről nem lehet bemelegíteni a hő- légkamrákat. Ottjártunikkor is barátságtalanul hidegek voltak. A fürdő melegét a tervek szerint 13 Marabu típusú ka­zánnak kellene biztosítania. Csakhogy ezek már a beépí­tésükkor sem voltak korszerű fűtőeszközök. Két-három nagy teljesítményű, korszerű kazánnal könnyebben fel le­hetne érni a magasabb hőfo­kot. Tavaly beépítettek egy tar­tályt, hogy a csövekben levő vizet könnyebben le tudják venni, s így biztosítsák az egyenletes áramlást. Azonban ez sem vált be, most még a korábbinál is rosszabb a fű­tés. A Beruházási Vállalat egy hónappal ezelőtt megküldte a tervezők észrevételeit az épi- tővállalatnak, de azóta még semmi intézkedés nem tör­tént Most, amikor még nincs nagyon hideg, 6—7 kazán mű­ködik. később mind a tizen­háromra szükség lesz, pedig néhánynak tartalékban kellene állnia, ha netán valamelyik meghibásodik, legyen mihez nyúlni. N nrég levelet kapott szer­kesztőségünk, melyben a für­dőzők azt írják, hogy a hő- légkamrák farkasordítók, és legszívesebben meleg, kötött holmikban sétálnának a ter­málban, hogy ne fázzanak. Észrevételük nem alaptalan, az összehasonlítás a régi, Ber­zsenyi utcai gőzfürdővel azon­ban már túlzás. Kétségtelen, hogy egy fürdő értékét első­sorban az jelenti, hogy meny­nyire tud kellemes környeze­tet és ehhez szükséges mele­get adni a gyógyulást, kikap­csolódást keresőknek. Jön a tél, de talán még nincs későn hozzákezdeni a fűtőcsövek cseréiéhez, javításához. A ter­málba főként gyógyulást ke­reső idős emberek járnak, akik nem náthát,. influenzát, hanem meleg vizű medencé­ket, kellemesen fűtött terme­ket keresnek. Most hatszáz ember láto­gatja naponta a termált, a téli időszakban kilencszáz, ezer is. Ezt a körülményt nem sza­badna figyelmen kívül hagyni. N. 3. Gondjaink, terveink 1971 végére várható áru a háromfai sertéskombinátból A LABODI BÉKE, AZ ÖT- VÖSKONYI ARANYKALÁSZ, a nagyatádi Búzakalász, a ri- nyaszentkirályi Rinyavölgye, a taranyi Május 1. és a három­fai Új Bálázd a Termelőszö­vetkezet társulásos alapon építi Háromfán a megye egyik legnagyobb sertéskombmát- ját. A 42 millió forintba ke­rülő mammutberuházás költ­ségeit arányosan osztották meg egymás között a társ­szövetkezetek. Ebben a léte­sítményben 480 kocát helyez­hetnek el, s évente 8000, egyenként egymázsás hízott sertést értékesíthetnek innen. Németh József, a taranyi Május 1. Tsz és egyúttal a tár­sulás főkönyvelője elmondta, hogy az eredeti tervben, jóval kevesebb építés szerepelt, azonban a későbbiekben ez megváltozott, s most ezzel a 42 millióval úgy számolnak, hogy »kijönnek« belőle.* A megnövekedett költség miatt az előirányzott két év helyett három évre nyúlik el a beru­házás, ugyanis a termelőszö­vetkezetek csak így tudják az amortizációs és fejlesztési alapjukból előteremteni az évenként szükséges összeget. Jelenleg két hizlaldának és hat fiaztatónak az építése mintegy 60—70 százalékra áll; eddig 15,4 millió forintot épí­tettek be a kombinátba, s megközelítőleg 2 millió forint értékű építőanyag áll rendel­kezésre a helyszínen, amit majd jövőre használnak feL Az építkezés tehát folyik, s »menet közben« is történnek változások a korábbi tervhez képest Ilyen például a fűtési rendszer módosítása. Olajfű­tést vettek számításba annak Idején, de mivel mód nyílik a földgáz hasznosítására is ezen a területen, ezzel a lehe­tőséggel akarnak élni. A múlt héten a társulás vezetői az illetékes vállalatok képvise­lőivel egész napos tanácskozá­son és helyszíni bejáráson vettek részt, s aláírtak egy megállapodást, amely szerint a kombinát elkészülésá idejére — 1971-re — a földgázt is igénybe veheti a társulás. Ez az előzetes megegyezés azért is kellett, hogy a tagszövetke­zetek felkészülhessenek anya­gilag az akkor sorra kerülő bekötés megfizetésére. Tanul­mányterv készül a gáz gazda­sági hasznosítására, s jóllehet már most tudják, hogy ez töb­be kerül majd, mint az olaj, mégis ezt választják. (A babó- csa—nagyatádi fővezeték csat­lakoztatásától kapna gázt a kombinát, valamint a három- fai Űj Barázda Termelőszö­vetkezet fő majorjában létesí­tendő kenyérüzem és húsfel­dolgozó isj A KOMBINÁTOT A NAGY­ATÁDI JÁRÁS tsz-einek ön­álló, közös építőipari vállalko­zása építi alvállalkozók köz­reműködésével, s az első áru­kibocsátás 1971 végére vár­ható. — Mi késztette az említett közös gazdaságokat arra az elhatározásra, hogy létrehoz­zák ezt a beruházást? Mi volt például a taranyi Május 1. Termelőszövetkezet indítéka? — kérdeztem Németh elvtárs- tóL — Induljunk ki * Tarany példájából. Ránk esik a kom­binát felépítési, berendezési költségeinek a 20 százaléka. Hogy ez miért éri meg ne­künk? Azért, mert a hagyo­mányos nevelési, hizlaiási módszer nem gazdaságos, a termelés nem kifizetődő. Er­re egy kis számolás után ha­mar rájöttünk. 4,7—5,2 kiló abrakból állítottunk elő egy kiló sertéshúst. Ugyanezt a kombinátban 3,5—3,8 kiló ab­rakkal elérhetjük, ugyanakkor megtarthatjuk az állategész­ségügyi előírásokat, ezáltal az elhullási arány számottevően mérsékelhető. Emellett a kom­binátban — vásárolt koncent- rátummal — magunk állá that­juk elő a takarmánykeveré­ket, ezt is nehéz lenne önál­lóan megvalósítani egy kis vagy közepes nagyságú gazda­i Ságban. A társulásban részt vevő termelőszövetkezetek né­melyikében még a mienknél is nagyobbak a férőhelyprob­lémák. (Taranyban egy átala­kított épületből lett sertéshiz­lalda.) Hadd tegyem hozzá* hogy a magas fokú gépesítés­re, a korszerű technológiák al­kalmazására is csak így nyí­lik lehetőség. 1 Megtudtuk azt is, nogy miért éppen Háromfán építik fői ezt a jelentős létesítményt Háromfa ugyan nem központi hely, de itt van a társszövet­kezetek legnagyobbika, s itt folyik — egyelőre eladásra — a tőzegkitermelés. A tőzeggel az a tervük, hogy sertéstrá­gyával keverve, helyben hasz­nosítanák, miután a kombi­nátban már megkezdődött a termelés. — A Nagyatádi Járási Párt­bizottság és a járási tanács vezetői, munkatársai nem fu­karkodtak a segítségadásban, s ha ez továbbra is így lesz, biztosnak látszik g szép ter­vek megvalósulása — mondta Németh elvtárs. — Sok köz­beeső problémát az ő közre­működésükkel oldhattunk meg, és számítunk támogatá­sukra ezután is, hisz 1971-ig még sok gondunk lesz. SOKAT TEHET A GON­DOK ENYHÍTÉSÉÉRT a ge­nerálkivitelező, a TÖVÁL, és annak alvállalkozói. Szükség van az összehangolt munkára annál is inkább, mert a társ­szövetkezetek 1971-re a mini­málisra csökkentik sertéshiz­lalási ágazatukat, hiszen aZ eddig erre fordított erő át­megy a kombinátba. S a nép­gazdaság számít az innen ki­bocsátandó hízott sertésekre. Hernesz Ferenc T, T. SOMOGYI BTÉPLAF Szombat, 1969. október IS. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom