Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Közös közlemény dr. Úrin Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnök magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, 1969. szeptember 26 és október 1 kö­zött hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Útjára elkísérte Ahti Karjalai- nen külügyminiszter és több más közéleti személyiség. Látogatása során a finn köz- társasági elnök tárgyalásokat folytatott Losonczi Pállal,. az Elnöki Tanács elnökével, Fock Jenővel, a Minisztertanács el­nökével és Kállai Gyulával, az országgyűlés elnökével. A finn elnök találkozott és megbeszéléseket folytatott Ká­dár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalásokon széles körű esz­mecserére került sor a magyar —finn kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és a legfontosabb nemzetközi problémákról. A felek megelégedéssel álla­pították meg. hogy tovább fej­lődik a magyar—finn barát­ság, a két nép és a két ország történelmi múltjának gyökerei új szálakkal erősödnek a tár­sadalmi, a gazdasági és a kul­turális élet minden területén. Az elnök és kísérete a látoga­tás során a magyar—finn ba­rátság számtalan megnyilvá­nulásával találkozott. A vendé­gek meglátogatták ,a Lábatlan; Papírgyárat, amely magyar és finn mérnökök, munkások együttműködésével, jórészi finn berendezésekkel épül. A kulturális program keretében megtekintették a Kalevala magyar művészek alkotta szín­padi előadását, amely a ma­gyar—finn kulturális csere ki­emelkedő eseménye. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a múlt évben alá­írt hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodás kedvező le­hetőségeket teremtett a gazda­sági kapcsolatok fejlődéséhez. Ügy értékelik, hogy ezeknek a kapcsolatoknak újabb lendüle­tet ad a látogatás alkalmával. Magyarország és Finnország között megkötött gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési megállapodás. Mindkét fél kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vízum- kényszer megszüntetéséről a látogatás idején aláírt egyez­mény további kedvező feltéte­leket teremt az idegenforgalom fejlődéséhez. A tárgyalások megerősítet­ték a két kormánynak azt a készségét, hogy folytatódjanak az illetékes szervek között ki­alakult hagyományos kapcso­latok és konzultációk. Ezek ke­retében előkészületek történ­nek konzuli egyezmény köté­sére. Megelégedéssel állapították meg, hogy hasonlóan »értékelik a nemzetközi helyzetet. Hang­súlyozták annak fontosságát, hogy a kormányok tartsák tisz­teletben és maradéktalanul ér­vényesítsék az Egyesült Nem­zetek alapokmányának elveit — a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az együtt­működés fejlesztése érdekében Európában és az egész vilá­gon. A felek leszögezték, hogy aktívan közte kívánnak mű­ködni az európai biztonság megteremtése érdekében. KŐI csönösen kifejezték azt a re­ményüket. hogy a finn kor­mány kezdeményezésének megfelelően alapos előkészítés­sel összeül Helsinkiben az európai biztonsági konferencia. Dr. Urho Kaleva Kékkőnél), Koalíciós tárgyalások Bonnban A bonni kormány, amely az alkotmány szerint még október 20-ig hivatalban van, tegnap rövid, egyórás minisztertaná­csot tartott. Egyedüli témája a közalkal­mazottak bérkövetelésének kérdése volt. A kormány meg­bízta Benda belügyminisztert, hogy pénteken kezdje meg a tárgyalást a közalkalmazottak szakszervezetével — egy »át­meneti megoldásról-“. Bonnban kedden, röviddel éjfél előtt véget ért az SPD és az FDP vezetői között a két párt tagjaiból alakítandó koa­líciós kormányról folytatott tárgyalások első fordulója. A kormány ajánlata megközelíti azt a követelést, amelyet a szakszervezet támaszt. Az MTI értesülése szerint a tárgyalásokat tegnap folytat­ták. Walter Scheel, az FDP elnö­ke a keddi tanácskozás után közölte, hogy messzemenő megegyezésre jutottak bepoliti- kai, társadalom- és gazdaság- politikai kérdésekben. A teg­nap délutáni találkozón külpo­litikai kérdéseket vitattak meg. Strauss, a keresztényszocia­lista CSU elnöke, aki koráb­ban sem helyeselte a CDU— CSU-nak a szociáldemokraták­kal létrehozott »nagykoalíció­ját«, hanem pártjának és az FDP-nek a szövetsége mellett szállt síkra, kedden München­ben kijelentette, hogy az SPD és az FDP koalíciója »az FDP végét jelentené-*. Strauss sze­rint a liberális FDP-rtek a CDU—CSU-mal kellene koalí­cióra lépnie. Megkezdődtek a tárgyalások egy koalíciós kormány meg­alakításának lehetőségeiről a szociáldemokraták és a sza­bad demokraták vezetői között. Képünkön balról jobbra: Schiller, aki a jelenlegi kormányban a szociáldemokraták gazdaságügyi minisztere, Scheel, a Szabad Demokrata Párt elnöke és Brandt külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt elnöke. (Telefotó: AP—MTI—KS) SOMOGYI néplap Csütörtök, 1968. október 2. a Finn Köztársaság elnöke, meghívta Losonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét, tegyen hiva­talos látogatást Finnország van. Losonczi Pál a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontjában később állapod­nak meg diplomáciai úton. (MTI) Az európai Buztonsagj minden állam érdeke Az Európa Tanács Strass- bourgban ülésező pol> tikár bi­zottsága a biztonsággal és a békés egymás mellett éles kér­déseivel foglalkozó európai ér­tekezlet megtartása mellett foglalt állást. A közgyűlés ülésének refe­rátumát a politikai bizottság nevében A. Bemporad olasz szocialista képviselő tartotta. A képviselő megállapította, hogy megvan a haladás reális lehetősége a nyugat- és kelét­európai országok között tartan­dó párbeszéd elérésére, a fe­szültség enyhítése és az együít- múködés felé vezető úton. E célok megvalósítása nem lehet csupán egyes országoknak vagy a nagyhatalmaknak az ügye — ebben tevékeny szere­pet kell játszania minden ér­dekelt államnak. Bemporad felhívta a 18 eu­rópai ország képviselőiből álló Európa Tanácsot, hogy járul­jon hozzá a nyugat- és kelet­európai országok kapcsolatai­nak megjavításához,- és rámu­tatott: e téren az Európa Ta­nács hasznos cs konstruktív szerepet játszjiat. Az előadó »megvitatásra ér­demes alapnak« nevezte a Var­sói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó testületének a budapesti értekezleten elfoga­dott felhívását; amely szorgal­mazza az európai biztonság és a békés egymás melleit élés meglátásával foglalkozó eu­rópai értekezlet megtartását. S hangoztatta, hogy a nyu­gati országoknak is pozitív vá­laszt kelj adniuk erre a fel­hívásra. (MTI) Az ENSZ általános politikai vitája A békéért és biztonságért, a gyarmati elnyomás ellen Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájában kedden este felszólalt Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere. Kijelentette, hogy kormánya üdvözli és támogatja azokat a dokumentumokat, amelyeket a ■Szovjetunió terjesztett a nem­zetközi biztonság ügyében az ENSZ közgyűlése elé. Basev hangoztatta, hogy a nemzetközi feszültség fennmaradásának egyik fő oka bizonyos hatalmak más népek belügyeibe va­ló fegyveres beavatkozá­sában rejlik. Az idegen területen álomáso- zó csapatok kivonása a nem­zetközi légkör egészségessé té­telének elengedhetetlen felté- lete — mondotta. Ha az Egyesült Államok va­lóban véget akar vetni a há­borúnak Vietnamban — foly­tatta beszédét Basev —, ezt az­zal bizonyíthatja, hogy megfe­lelő lépéseket, tesz á páriZsi tárgyalások munkájának meg­könnyítésére — egy igazságos és ésszerű megegyezés felé. Rámutatott a szónok arra is, hogy a Dcl-Korea területén ál­lomásozó amerikai csapa­tok további fenyegetést jelentenek a távol-keleti béke és biztonság ügyére. Az ENSZ és a béke érdekei — hangoztatta — azt követelik, hogy világos és kategorikus határozat szülessék az idegen csapatok Dél-Koreából való ki­vonására. Basev külügyminiszter ez­után a közel-keleti helyzetről szólott. Leszögezte, hogy a vi- ;ág e térségében a nemzeti függetlenség, a területi sérthe­tetlenség és a kölcsönös biz­tonság elvei alapján lehet igaz­ságos és tartós békét teremteni. Az arab országok álláspontja kedvező feltételeket teremt eh­hez. Izrael azonban nyíltan semmibe veszi a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát. A szónok ezután kifejtette, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó szovjet, javaslatok két legfon­tosabb eleme a békés egymás mellett élés elveinek tiszteletben tartása és a regionális biztonsági rendszerek lét­rehozása. A bolgár kormánynak ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy az európai biztonsági rendszer megteremtése reális feladat, amelyet 1. a realitások elisme­rése; 2. a második világháború után kialakult helyzet elisme­rése; 3. a vitás nemzetközi kér. déseknek békés eszközökkel való megoldása útján lehet el­érni. Ami a leszerelést illeti, a bolgár külügyminiszter sürge­tően szükségesnek nevezte egy olyan nemzetközi konvenció kidolgozását és aláírását, amely megtiltja a vegyi és baktérium­• • Összefogásra készül a chilei baloldal Jacques Chonchol, a Chilei Egységes Népi Akciómozga­lom (MAPU) elnök jelölt je egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a chilei szocialista for­radalom és az egész chilei nép fő ellensége az amerikai im­perializmus, a helyi ipari és fináncburzsoázia, valamint a földbirtokos oligarchia. Ezért ezek ellen a legeltökéltebb harcot kell folytatniuk közös erőfeszítéssel az összes balol­dali erőknek. Chilében a jövő évben lesz­nek az elnökválasztások. A chilei Egységes Népi Akció­mozgalom választási program­jában szerepel — mint Chon­chol közölte — a baloldali pártokat és minden haladó né­pi szervezetet tömörítő nép­front létrehozása. A MAPU fő céljai között szerepel az, hogy Chilében a kapitalista rendszer helyett szocialista rendszert hozzon létre. (MTI) Az USA latin-amerikai politikája A Pravda tegnapi száma kommentálja azt a bejelentést, amely szerint október végén Nixon amerikai elnök a nyil­vánosság előtt ismerteti az Egyesült Államok »új« latin­amerikai politikáját. A bejelentést megelőzően — szeptember 28-án — Nixon és Rockefeller New York-i kor­mányzó megvitatták ez utóbbi­nak a latin-amerikai országok­ban tett körútjáról szóló jelen­tését A jelek szerint — írja a Pravda cikkírója — az Egye­sült Államok latin-amerikai »új« politikája továbbra is csu­pán újonnan megfoltozott, észak-amerikai kényszerzub­bony marad. (MTI) Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter. fegyverek használatát, illetve előírja azok megsemmisítését.- Beszéde végén Ivan Basev kijelentette, hogy a fajüldöző rendszerek to­vább éléséért az Egyesült AllamokafT'Angliát és egy sor más nyugati hatalmat terheli a felelősség. Síkraszállt egyúttal amellett, hogy a fiatal fejlődő államok­nak független nemzetgazdasá­guk létrehozása érdekében minden lehetséges segítséget meg kell adni. * * * Kenya külügyminisztere éle­sen elítélte a gyarmatosító ha­talmak fajüldöző politikáját. »Az a véleményünk — mon­dotta — elérkezett az ideje annak, hogy az afrikai kontinen­sen teljes mértékben fel­számoljuk a gyarmatosí­tás erőit«, Ami a nemzetközi feszültség más kérdéseit illeti, Kenya képviselője a Közel-Keleten az ENSZ Biztonsági Tanácsa hatá­rozatának végrehajtását. Vietnamban pedig az ide­gen államoknak a dél- vietnami nép belügyeibe való be nem avatkozása megvalósítását tartja szük­ségesnek a problémák rendezése érdekében. A kenyai külügyminiszter végül felhívta az ENSZ-tagál- lamokat, hozzanak intézkedé­seket a nukleáris fegyvereknek a jelenlegi szinten való »be­fagyasztására«. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Púja Frigyes. a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének első helyet­tese tegnap megbeszélést tar­tott New Yorkban. A teljes egyetértés és a testvéri barát­ság légkörében lezajlott talál­kozón az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának munkájával ösz- szefüggő kérdéseket vitattak meg. Gromiko a nap folyamán ta­nácskozott még Jan Marko csehszlovák külügyminiszter­rel, majd Zahedi iráni külügy­miniszterrel. Gromiko és Rogers harmadik találkozója Nem tettek közzé tájékoz­tatást Gromiko szovjet és Ro- . gers amerikai külügyminiszter harmadik találkozójáról. A New Yorkban kedd este lezaj­lott megbeszélés után Gromi­ko közölte, hogy a két ország között folytatódnak a tárgya­lások a közel-keleti kérdésről, s a harmadik találkozó kizá­rólagos témája ez volt. Sajtókörökben úgy tudják, hogy a miniszterek a közel- keleti rendezés alapelveinek kidolgozásán fáradoznak, s a további megbeszéléseken, ame­lyek előreláthatólag Dobri- nyin szovjet nagykövet és Sisco, az amerikai külügymi­nisztérium' közel-keleti ügyek­ben illetékes államtitkára kö­zött folytatódnak, formálisan is elkészítenek egy dokumen­tumtervet, amely a Biztonsági Tanács határozata végrehajtá­sának módját javasolja. Ez a dokumentum előzőleg a négy­hatalmi megbeszélés részvevői elé kerülne majd ENSZ-köz- vetítéssel, illetve közvetlenül az érdekelt országokhoz. Amerikai részről utaltak ar­ra, hogy a keddi megbeszélé­sen szó volt az úgynevezett »rhodoszi formula«, az ENSZ- közvetítés 1949-ben bevált módszerének alkalmazásáról. Rogers külügyminiszter egyébként . »szükségesnek és konstruktívnak« nevezte a Gromikóval folytatott tárgya­lásokat. A két külügyminiszter még­sem nyilatkozott árról: tör­tént-e valamilyen efőrehala- dás a nézetek egyeztetése te­Rogers előzőleg tanácskozott Golda Meir izraeli miniszter- elnökkel és több arab külügy­miniszterrel is. Ami az előrehaladást illeti, Rifai jordániai külügyminisz­ter Rogersszel folytatott ta­nácskozása után azt mondotta a sajtó képviselőinek, hogy a közel-keleti . válság politikai megoldására irányuló erőfeszí­tések sorában előrehaladás »mindaddig nem történhet, amíg Izrael világosan el nem kötelezi magát, hogy kivonja csapatait a megszállt terüle­tekről. (MTI) Az egység látszatáért Az angol munkáspárt kong­resszusa tegnap belpolitikái és gazdasági kérdésekről tárgyalt. Ugyancsak a délelőtti ülésen terjesztette elő George Brown a párt alvezére a munkáspárt Egy nemzedék- munkalerve cí­mű programját, amely nem módosítja lényegesen a párt eddigi politikáját, hanem ki­zárólag a választók megnyeré­sét célozza, Több küldött kifogásolta, hogy a munkáspárti kormány megtűri a munka niHkii" iséget. A kongresszus vitájának alap­hangja azonban jóval szelíd :bb volt, mint az elmúlt évek tár- melyikében. mert a köze'jő vá­lasztások előtt az egység és összetartás látszatát igyekez­nek kelteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom