Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

HÁZI VILLANYSZERELÉS Bármilyen vé­kony fonalból, a megfelelő vastag­ságú tűvel nieg- horgolhatjuk ezt a kedves, csipke- betétes blúzt. A méreteknek meg­felelő kezdő lánc- szemsort laza horgolással ké­szítsük. Behor­goljuk cgyráhaj- tásos pálcával. A pálcákat megszá­molva állítjuk be a mintát. A kö­zépső pálcát meg­jelöljük, fi ettől balra és jobbra is a 12. pálcát ismét megjelöljük, majd pedig ettől a 18. pálcát jelöljük meg. Ezután kezdjük a mintás horgolást. 1. sor: A szélé­től az, első jelölé­sig egyráhajtásos pálcákat horgo­lunk, a 18. pálcá­ra is egyet, 2 láncszem után rö­vidpálcával öl­tünk a 3. egyrá- hajtásos pálcára. Újabb 2 láncszem, s a következő 3. pálcára egy rö­vidpálca, 6 lánc­szem után rövid­pálcával öltünk a fi. pálcára, 2 lánc­szem után rövid­pálca a 3. pálcá­ra, újabb 2 lánc­szem és a har­madik pálcától 25 egyrahajtasos pál­cát horgolunk 25 pálcára, ismétel­jük az előző részt és a maradékot az oldalig behor­goljuk egs ráhaj- tasos pálcával. 2. sor: 3 lánc­szemmel fordu­lunk, az egyrá­hajtásos pálcákra Ismét egyráhajtá­sos pálca kerül. A mintás rész: 2 láncszem után a második 2 láncszemes ívbe rövid­pálcával leöltünk, a 6 láncszemes ívbe 12 egyráhajtásos pálcát hor­golunk, rövidpálcával leöltünk az első 2 láncszemes ívbe, egyráhaj­tásos pálcák a pálcákra. A mintás részre ismételjük a mintát, a to­vábbiakban tehát csak a mintás részt közöljük. A mintás részeken kívül ugyanis mindig egyráhajtá­sos pálcákat horgolunk. 3. sor: 2 láncszem, a 12 pálcára 10 egyráhajtásos pálca, az első cs utolsó elmarad, 2 láncszem. 4. sor: 2 láncszem, 10 rövidpálca, 2 láncszem. 5. sor: 2 láncszem, 4 rövidpálca, 3 láncszem, 2 rövidpálca, 3 lánc­szem. 4. rövidpálca, 2. láncszem. fi. sor: 2 láncszem, 1 rövidpálca az első röviüpálcára, 2 láncszem és rövidpálca a 4. rövidpálcára, fi láncszem után rövid pálca az elsőre, 2 láncszem és rövidpálca a 4-ikre. 2 láncszem. Innen a 2—6. sorig is­mételjük a mintát annyiszor, ami­lyen hosszú blúzt akarunk. Az utolsó minta befejező hatodik so­rát azonban az egyráhajtásos pál­cákra is kiterjesztjük. A rajz sze­rint a blúz felső részén a középső pálcasorokra két minta, mindkét oldalon pedig 1—1 mintasor készül a leírás alapján. A két minta talál­kozásánál a középső ívbe öltünk le rővidpálcával. Az ujjak köze­pére egy mintás csíkot horgolha­tunk, a hátát végig egyráhajtásos pálcával készíthetjük. Az enyhén átgőzölt, összeállított blúz nyakkivágását és ujját rövid­pálcával és pikóval körülhorgoljuk. A blúz aljára a második minta (legyező minta) 4 első sorát hor­goljuk. NEM OLYAN RÉGEN még alakom kívül, szigetelő csigák­hoz erősítve futottak körbe a Lakásokban a kezdetleges szi­getelésű villanyvezetékeit. Ma már csak a falhoz simuló kap­csolók és dugaszodé aljzatok árulkodnak róla, hogy a fal­ban, védőcsövek oltalma alatt ott rejtőzik az elektromos rendszer. A falban futó veze­tékek javítása szakemberre tartozó feladat. Az ezermester elégeljen meg a falon kívüli vezetékek, a kapcsolók és csat­lakozók no meg a lámpák, háztartási készülékek apróbb elektromos hibáinak kijavítá­sával — természetesen csakis áramtalanított belső hálózat, kikapcsolt villanyóra és kicsa­vart biztosíték mellett. A lakás elektromos hálóza­tának biztosítékai mindig le­gyenek rendben. Csak az elő­írt értékű biztosító betéteket használjuk, feltétlenül kerül­jük a biztosíték »megdrótozá- sat«, hiszen a rosszul mérete­zett áthidalással éppen azoktól az előnyöktől esünk el, ame­lyekért a biztosítékokat létre­hozták. Gyakran megesik, hogy több elektromos háztartási fo­gyasztó egyidejű működtetése esetén kikapcsol a fogyasztás- mérő automatája, kiolvad a biztosíték, vagy kézzel jól ér­zékelhető melegedés tapasztal­ható a kapcsolóknál, csatlako­zóknak illetve a falban futó vezeték nyomvonala mentén. Az első két esetben olyan túl­terhelésről van szó, ami meg­haladja a vezetékrendszer biztonságos terhelhetőségét, er­re reagál az automata vagy a biztosíték. Az utóbbi eset arra vall, hogy a biztosíték olvadó­betétje nem megfelelő, vagy az automata rosszul van beál­lítva, mivel jelentős túlterhe­lés esetén sem lépnek műkö­désbe. Ez már sok lakástűz­nek volt az előidézője. Rövidzárlat esetéin első dol­gunk az legyen, hogy a hiba előidézőjét függetlenítjük a hálózattól. Csak ezután sza­bad biztosítékcserét végrehaj­tani, illetve »felcsapni" az au­tomatát Megesik, hogy' izzó­lámpa kiégésekor a rövidzár­lathoz hasonló jelenség játszó­dik le, az izzóspirál elszaka­dása (elégése) pillanatában olyan nagy túlterhelés adódik mely a biztosítékot kiolvaszt» ja. Ilyenkor nincs értelme érintkezési hibára gyanakod­ni, szétszedni a kapcsolót vagy A beteg szobanövények ápolása A késő őszi és a téli hóna­pokban, amikor kevesebb a napfény, gyakran előfordul, hogy egy-egy szobanövényünk levele kezd elsárgulni vagy száradni. A növény szemmel láthatóan beteg. Ennek többfé­le oka lehet: napfény hiány, vízhiány, füstös levegő, kiélt föld, vagy bizonyos nyomele­mek hiánya. Ezen úgy segít­hetünk, hogy ősszel a virágo­kat az ablakba vagy az ablak közelébe tesszük, hogy minél több fényt kapjanak. Az öntö­zést korlátozzuk, azaz a szük­ségnek megfelelően látjuk el a növényeket vízzel. Ha a földje nedves, nem szükséges min­dennap meglocsolni. Egyes növények nagyon ér­zékenyek a tömény cigaretta­* «* ÍZ r.. !*< * 1U _J meg-' M'w Sí CD füstre: levelük lekókad, sárgul, ha a helyiséget nem szellőztetjük rendszeresen. Az őszi átültetést idejében végezzük el. A házigazdának kell tudnia, hogy egy-egy szo­banövény milyen régen nem. R_bb értesültanlc arTÓ1< volt átültetve. Tehát ezt a£hogy a Magyar Távirati Iro* munkát mindenütt a szükség-f da közölte az orosz kormány nek megfelelően kell elvégez-J üzenetét, amely így szólt: f Amennyiben ki végzik Kor- n*- fvint és társait, úgy represz­Ha a növény levelei mindentszáliakónt (idegen állam jog­látszólagos ok nélkül kezdenek i fTíő cselekménye követkéz- “ \ tében alkalmazott megtorlás. sárgulni, vagy barnás folt ke-l— Szerk.) a még fogságban letkezik rajtuk, ez azt jelenti A levő magas rangú katonatisz- hogy a talajból bizonyosatok közül hat személyt — , , . .. , köztük két grófot és egy bá­nyomelemek hiányoznák. Ezt [rót _ ugyanarra a mesterségesen kell pótolni. i juttat. A szobanövények leveleiről (i Ez a hír a Pesti Napló rendszeresen töröljük le a port)f“rke“tó^nek az erké­, i lyen evy több meter hosszú nedves szivaccsal vagy puha^ plakáton lett kifüggesztve, rongyai. 4 Rajta volt a hat túsz neve is. a foglalatot, elég egy újabb izzólámpát becsavarni. A vil­lanykörte üvegbúrájának a menetes foglalattól való elválá­sa esetén — igen gyakori hi­ba — rendkívül óvatosan vé­gezzük a kicsavarást, feltétle­nül áramtalanítsuk a belső há­lózatot. AZ IZZÓLÁMPÁK serce­géssel, vibrálással kísért fénykibocsátása rossz érintke­zésre, vezetékszakadásra en­ged következtetni. Ilyenkor lé pásról lépésre haladva kell megkeresnünk a hibát; a ser­cegés apró elektromos szikrák átütéséitől származik, ami hő­fejlődéssel jár, így a melege­dés tapintása révén, vagy a pörkölődő szigetelőanyag jel­legzetes szaga után szimatolva kereshetjük meg a szakadás helyét. Sok esetben nincs is szakadásról szó, csupán a kap­csoló átégett, elkopott érintke­zőlemezed között üt át a szikra. Ezt a hibát az ügyes barkácsoló könnyen ki tudja javítani használt kapcsolók alkatrészei­nek »összeházasításával" vagy kapcsolócserével. Különösen vidéken gyakori, hogy az izzó­lámpa a hálózat' feszüllségin- gadozása következeiében vib­rál, változtatja fényerejét Ezt. akkor tudjuk biztonsággal megkülönböztetni a kontaktus­hibától, ha rádió szól a helyi­ségben: ha a fónyingadozás a hangszóróban hallható serce­géssel párosul, csakis érintke­zési hibáról, törésről, szaka­dásról lehet szó. HÁZTARTÁSI GÉPEK ÜZEMBE HELYEZÉSE előtt gondosan Unuimányozzuk ni a használati utasítást, abbó' kiderül, hogy' milyen érintés­védelmi rmd szabályokra keli figyelemmel lennünk. Van rá eset, hogy az útmutató íölde- léses dugaszolóaljzat használa­tát írja elő, de az. eseiek több­ségében a gépek már úr. ket­tős feigAeléssel készülnek, ezekhez nem kell védőföldelés. A következő »aranyszabályt« azonban minden esetben tart­suk be- egyszerre ne érintsük a bekapcsolt gépet és a víz-, gáz- vagy fútővezetéket. Hacsak lehet, kerüljük el a villanyvezetéknek a falon va­ló vezetését, inkább a legkö­zelebbi dugaszolóaljzathoz csatlakozva ún. lengő vezeték­kel továbbítsuk az áramot, akár több hosszabbító össze­kapcsolása révén is. Különö­sen veszélyes a vezetéknek a falra való felszegezése, hiszen a szeg felszakíthatja a szige­telést, érintkezésbe kerülhet az áramot vezető fémmel, aminek később beláthatatlan követ­kezményei lehetnek. A hajlítga- tásnak kitett szabad vezetéket mindig úgy válasszuk meg, hogy annak fém erei sodrott huzalból legyenek. A tömör erű huzal ugyanis a többszöri hajlitgatástól eltörik, miköz­ben a szigetelőréteget is fel­szakíthatja. Idővel a sodrott erű vezeték szigetelőrétege is megrepedezhet, ilyenkor a szi­getelőszalaggal való javítgatás helyett cseréljük ki az elavult vezetéket. VANNAK, AKIK ÖSSZE- CSAVARASOS toldással, szi­getelőszalaggal való »bepólyá- zással" készítenek több rövi- debb vezetékből egy hosszab­bak Ez legföljebb csak rövi- debb időre szóló, átmeneti megoldás lehet, mivel a Szige­telőszalag hamar elveszti ta­padó képességét, lecsúszik a csatlakozásokról, de egyébként sem tudja tökéletesen taivol tartani a nedvességet a csu­pasz vezetékrészektől. OTTHON CSALÁD A jó bor előfeltétele a tisztaság Lassan vége a szüretnek. Ilyenkor megsokszorozódnak a tennivalók. Használat előtt a hordók tisztaságát a követke­zőképpen vizsgáljuk meg: a hordó nyílásán befújunk, vagy nyitott tenyérrel ráütünk. En­nék hatására a ■ levegő meg­mozdul, ekkor megszagoljuk. Ha a hordó jó, használható, akkor bor- vagy kénszagot ér­zünk. Az alkalmatlan hordóból viszont ecetes, dohos, minden­képpen kellemetlen szag árad. A hordó tisztaságának vagy fertőzöttségének megállapítá­sára nagyon jó szolgálatot tesz, ha a hordóba égő gyertyát bo­csátunk, amely ha elalszik, a hordó fertőzött, szennyes. Gyenge penészedés esetén előbb hideg, majd szódás-lúgos forró vízzel, ezt követően tisz­ta forró vízzel, végűi hideg vízzel mindaddig öblögetjük, amíg a víz teljesen színtelen, szagtalan marad. A mosást azért kell hideg vízzel kezdeni, mert a forró víz hatására a dongák pórusai kitágulnak, szétnyílnak, és így a szennye­ződés még mélyebbre szívódik. Régebbi keletű p>enészesedés esetén a hordó fenekét kivesz- szük, a szennyeződés így köny- nyen és tökéletesebben eltávo­lítható. Ha a p>enész, dohoso- dás mélyen a dongákba ette magát, akkor késsel, hordóka- paróval vagy gyaluval távolít- juk el a megfertőzött részt, majd a már említett hideg, forró, szódás-lúgos vízzel ala- pos kezelés alá vesszük. Ké­sőbb hideg vízzel áztatjuk, öb­lögetjük. Nagyobb üzemekben a hordókat gőzkazánokkal szokták gőzölni, ez sokkal ha­tásosabb fertőtlenítés! módszer. Alkalmazása főleg szennyesebb hordóknál indokolt. Az új hordókat is igeh gon­dosan kell előkészíteni a must erjesztésére. Ellenkező esetben az új bor könnyen csersavat, növényi gyantákat, faízt kap­hat. Az új hordókat árnyékos helyen két-három napig hideg vízzel áztatjuk, utána 3—i- szer forró, majd szódás-lúgos vízzel forrázzuk, ezt követően meleg és hideg vízzel öblö­getjük, és végül ismét 3—4 napig hideg vízzel áztatjuk. Áztatás után a hordókat akna­nyílással lefelé csurgóra állít­juk, majd ha a hordóból min­den víz kicsöpögött, és a hordó belseje kiszáradt, akkor be- kénezzük, lehetőleg azbeszt kénszelettel. A hordók tisztításához csak­is olyan anyagokat használ­junk, amelyek nem hagynak maguk után különféle szago­kat, ízeket. Egy pillanat alatt százan és százan álltak meg a plakát alatt, és ki így, ki úgy kom­mentálta az ügyet. Huszár Károly, az akkori miniszterelnök — amint érte­sült erről — azonnal elrendel­te a kifüggesztett plakát be­vonását, s az összes lapnál a hír zárlatát is. A vérre szom­jazó magyar kormány nem hitte el, hogy Oroszország végre is hajtja fenyegetését, és december 29-én — a fi­gyelmeztetés ellenére föl­akasztatta Korvin Ottót és társait Az ellenintézkedés sem vá­ratott magára. December 30- án végrehajtották a hat ma­gas rangú túszon az ítéletet (Sajnos, Korvint és társait ez­zel már nem tudták megmen­teni. Annyit azonban elértünk a laarbergi távirat után, hogy a magyar ellenforradalmi kor­mány — látva becstelen tet­tének következményét — nem merte már végrehajtani a töb­bi népbiztos és a vezető kom­munistára kiszabott halálos ítéletet. Kénytelen volt en­gedni. És mint megtudtuk, az ezt követő időben ’az orosz és a magyar kormány megbízottjai között megindultak Rigában a fogolycserére vonatkozó tár­gyalások is. Ennek következ­tében sikerült négyszázhúsz halálra és hosszú fogházbün­tetésre ítélt forradalmár éle­tét megmenteni.) Űjév után beléptem én is mint kisegítő — hetenként há­romszori szolgálattal — a szikratávíró-állomásra. Ügy intéztük a dolgot, hogy mindig Schurllal együtt vol­tunk szolgálatban. Ettől az időtől fogva három hónapon át már titkos jelű üzeneteket váltottunk Moszkvával — a megbeszélt magasabb • hul­lámhosszon. Ezek az üzenetek azonban nem mentek mind’g akadály nélkül. Feltűnt nekünk egyszer, hogy ha páros napokon küld­tünk táviratot, akkor a moszk­vai nagyállomás következete­sen visszakérdezte a távirat számát és szövegét. Ezáltal ki voltunk téve annak, hogy a megváltoztatott hullámmagas­ság ellenére, egyszer mégis­csak elcsípnek és kinyírnak bennünket. Furcsának talál­tuk ezt a dolgot. Egy {járat­lan napon aztán megérdeklőd­tük a moszkvai adótól, nogy páros napokon miért kérdezik vissza a távirat számát és szövegét Az eredmény: két hét múlva lelepleztek a moszkvai nagyadór.ál egy be­épített ellenforradalmi tenge- rés»tisztet, aki mindig vissza­kérdezte a távirat szövegét. Tudta azt, hogy a hivatalos adás után egy másik hullám- magasságon adunk, s nyilván arra számított a moszkvai le- adóba beépített ellenforradal­mi áruló, hogy egyszer majd csak feltűnik a bécsi adónak is az állandó visszahívás, és akkor lelepleződünk. Arra persze nem gondolt hogy a laarbergi állomáson mi fog­juk fel az ő visszahívásait. Megtudtuk azt is. hogy elnyer­te méltó büntetését Egyszer egy sürgős távirat leadása közben készüléktö­rést — szaknyelven szólva ha went — leap tunk, és nem tudtuk az adást befejezni. Azt sem tudtuk, hogy mikorra ja­vítják meg., Schurl barátunk azonban nem esett kétségbe. Azt eszel­te ki, hogy nekem egypár napra beteget kell jelentenem. S a leadandó táviratot (amely akkor már rejtjeles volt) elvi­szem a németországi königs- wusterhauseni szikratávíró-ál­lomásra, hogy azt a legköze­lebbi — Moszkva felé irányí­tott adásukban — továbbítsák. Ezt a manővert azért tehet­tük meg, mert tudtuk, hogy a német állomások adásai nin­csenek alávetve az előzetes cenzúrának, mint a mienk. (Hogy miért volt így, azt mi sem tudtuk.) Erre a cenzúra nélküli leadásra akkor jöttünk rá, mi­kor a német adónak elrom­lott egyszer a készüléke, és sürgönyben küldött nekünk egy nyílt távlratszöveget az­zal a kéréssel, hogy továbbít­suk Moszkvába. Ez azonban nem történhetett meg, mert Bécsben a nyugati cenzorok letiltották (ezt aztán közöltük is a németekkel). A rejtjeles távirattal a zse­bemben még aznap este Kö- nigs-Wusterhausemba utaztam, és egy »hivatalos" kísérőle­véllel együtt átadtam a né­met állomás vezetőjének. Az ehhez szükséges hivatalos pa­pírokat Schurl szerezte meg Müller kapitány asztaláról, és ráhamisítottuk a nevét. A német állomás mit sem gyanítva azonnal továbbította üzenetünket Moszkvába. Ezt a műveletet más okokból ugyan, de még kétszer megis­mételtük. (Folytatjuk) B somogti NÉPLAT Szerda, 1969. október 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom