Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Túl a 100 millió forinton Kedvező az idegenforgalmi mérleg A Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal elkészítette az üdülési idény zárómérle­gét. E szerint a tó somogyi oldalán a május 1-től augusz­tus végéig terjedő időszak­ban 179 000 vendég összesen egy és negyed millió napon át vette igénybe a hivatal el­helyezési és egyéb szolgálta­tásait. (— Valamelyest elmaradtunk a tavalyi vendégvárástól — összegezi tapasztalatait Fodor János, a hivatal vezetője. — Al kempingekben negyvenezer­rel kevesebb napot töltöttek Vendégeink, s ennek alapve­tő oka, hogy az NDK-beli lá­togatók száma a tavalyinak csaknem egyharmadára csök­kent. A fizetovendeg-szolgá- lat forgalma sem érte el ná­lunk a tavalyi szintet — nyil­vánvalóan azért, mert az idén rajtunk kívül már az IBUSZ is vállalkozott az ez irányú igények kielégítésére. Pénz­ügyi terveinket azonban túl­haladtuk, s ezt a szolgáltatá­sok bővítésével értük eL Valuta — 25 millióért Mi is változott a hivatal munkájában a korábbi idő­höz képest? Elsősorban és döntően az, hogy tevékenységét igyekszik a vendégek igényeihez hozzá­igazítani- Az idén első alkalom­mal állították össze a »Tiznap Magyarországon* és az »Egy hét a Balatonon« elnevezésű programot, melynek kereté­ben a hivatal működési terü­letén kívülre is elkalauzol­ták a vendégeket, biztosítot­ták teljes ellátásukat, az ét­kezéstől a motorcsónak-kirán­dulásig. A szolgáltatások ki- szélesítésére törekedve repü­lőjegyet, a nemzetközi vasúti járatokra helyjegyet árusítot­tak, a vendégek számára uta­zási (autóbusz^ vasút, hajó) lehetőséget teremtettek, strandcikkek és horgászfelsze­relések kölcsönzésével foglal­koztak, a kempingekben új játéka u tomatákat helyeztek üzembe, huszonhárom helyen pénzbeváltót működtettek. Ez utóbbi hálózat az idény fo­lyamán összesen 25 millió forint értékű valutát vásárolt. — Jelentősen megnőtt az idén a szervezett kirándulá­sok iránti kereslet — nyújt tájékoztatást a hivatal veze­tője. — Négy autóbuszt állan­dóan, további hatot pedig időszakosan béreltünk az AKÖV-től vendégeink utazta­tására. Különösen a Balaton körüli utak, a borkóstoló tú­rák és a Budapestet, Bugacot érintő kirándulások bizonyul­tak népszerűnek. Emelkedett az általunk indított különha- jók és a vízitaxik forgalma Személyenként 10-12 nap A vendégforgalom számait, jelenségeit vizsgálva, ké't fi­gyelmet érdemlő tény buk­kan elő. Az egyik: a nyári beküldi turizmus tovább izmosodott. Ebben az évben húszezerrel több vendégéjszakát töltöt­tek a magyar állampolgárok a tó mellett, mint 1968-ban, s egy-egy személy átlagos tar­tózkodási ideje — fizetőven­dég-szolgálati elhelyezésnél — 10-12 napra emelkedett Azt bizonyítja ez, hogy dolgozó­ink körében a Balaton válto­zatlanul hódít, s hogy szabad­ságukat mind többen fordít­ják üdülésre, pihenésre. A másik megállapítás arról tanúskodik, hogy a nyaraló­házak sikere a derűs várako­zást is felülmúlta. A fonyód- bélatelepi és a szemesi bun­galóváros háromszáz ágyá­ban az elmúlt négy hónap során nyolcezerrel több éj­szakát töltöttek el a — több­ségükben külföldi — vendé­gek, mint tavaly. A csalá­dos üdülés céljaira kitűnően alkajlmas, otthonosan beren­dezett, kényelmet biztosító faházacskákba sokan tértek vissza a tavalyi üdülők kö­zül, s búcsúzáskor jó néhá- nyan előjegyeztették magu­kat már a jövő évre is. A nyaralóházak egy-egy szálláshelye a főidényben száz, az utóidényben hetven forintba kerül. A belföldi vendégek közül csak nagyon kevesen szánnak ennyit a szállásköltségre, legtöbben a középár körül mozgó, 40-60 forintos elhelyezést keresik. Ennek az igénynek a motel, az olcsóbb touring hotel és a fizetővendég-szolgálat szo­bái felelnek meg Komplex szolgáltatások — A szálláshelyek tekinte­tében lényeges változást nem irányoztunk előre a jövő esz­tendőre — említi a terveket Fodor János. — Uj létesítményként azo­kat a nyaralóházakat említ­hetem, amelyek telepítését a szantocti Keu-Kempingnél 1970-ben kezdjük meg. Bala- tonföldváron üdülőhelyi klu­bot alakítunk ki a motel szomszédságában. Segítségé­vel, kísérleti jelleggel, az esti programoknak kívánunk he­lyet és lehetőséget adni. Egyébként a komplex szolgál­tatásokra törekszünk, ilyen igény jelentkezik mind erő­teljesebben. Ennek keretében az utazás, az elhelyezés, az étkezes, a szórakozás és a sportolás gondjainak megol­dásában egyaránt vendégeink rendelkezésére állunk arra törekedve, hogy az ügyinté­zéssel minél kevesebb időt kelljen eltölteniük. Az idén nyílt lehetőségeket tovább bő­vítve mind több külföldi utazási irodával teremtünk kapcsolatot nyaraltatási akci­ók kölcsönös szervezésére. Az idei nyár együttes for­galma meghaladta a százmillió forintot a Somogy megyei Ide­genforgalmi Hivatalnál. Több ez mint a tavalvi ered­mény — és bizonnyal keve­sebb annál, amennyit majd 1970-ben elérnek. (Bánhidi) A Somogy megyei Idegen­forgalmi Hivatal naponta összesen 28 000 személyt tud elhelyezni. A kempingekben több mint 15 000 személy szá­mára van hely, a fizetőven­dég-szolgálat 11 400 ágyat tart nyilván további szálláslehető­séget a nyaralóházak, a hét­végi faházak, a motelek és a turistaszállók nyújtanak. Tóm Jones vagy Udo Jürgens ? Miből lesz az aranylemez? — Keresik a Régi csibészeket Az idő hűvösebbre fordult, vége a strandolásnak, a nyári sétálásnak, egyre több fiatal magnózik és lemezjátszózik. — Naponta három—négy­száz vevő nyitja ránk az aj­tót. Csak a kis lemezekből tízezer forint értékűt adtunk el. Az üzlet forgalma évről évre huszonöt százalékkal emelkedik, — mondta Szei- fert József, a kaposvári hang­szer- és lemezbolt vezetője. — Véleménye szerint melyik szám nyerte meg legjobban a közönség tetszését a fesztivá­lon hallott hatvan közül? — A sláger vitathatatlanul a Nem vagyok teljesen őrült, ebből akár aranylemez is le­het, de inkább az énekesek neve a vonzerő. Nem számot kérnek, hanem az énekest. Ez­zel, ugye nem tudunk szol­gálni, ezért adjuk legismer­tebb táncdalaikat Kovács József dalát például, a Talált tárgyak osztályára mentem címűt már csak úgy kérik, hogy a Szabó családosból ad­jon ! ! ! — Több lemezújdonság is megjelent. Ezekből mit keres­nek? — Az Illésék Rock and Roll Rézijét és az Omega együttes Régi csibészeit. — Több ismert énekes és együttes volt vendégünk a közelmúltban. Velük készül- tek-e hanglemezek? — Bár Tom Jones még nem járt Magyarországon, népszerűsége semmit nem csökkent, fogynak is a leme­zei, de Udo Jürgens sem pa­Bírósági jegyzetlapok „Majd én megmutatom...!“ Évekkel ezelőtt kezdődött a történet. Valami csekélységen kaptak össze, talán már egyi­kük sem emlékszik, hogy mi volt a vita oka. A vitából rendszeres szóváltások támad­tak, röv'd idő múlva már az egész falu tudta, hogy a két család rossz viszonyban van. Minden alkalmat megragad - tak, hogy bosszantsák a má­skat. Izzott a gyűlölet, még az általános iskolás korú gye­rekeiknek sem engedték meg. hogy együtt menjenek az is­kolába. Egyszer azon vesztek össze, hogy a kerítés állítólag nem a kijelölt helyen áll, más­szor azon, hogy a tyúkok át- repdesnek a kerítésen. Ha ép­penséggel semmi okot sem ta­láltak, hát átkiabáltak egy­másnak. Az idén tavasszal aztán tettlegességre is sor került. Előbb a két családfő, majd az asszonyok is botot fogtál?. Bí­rósági ügy lett belőle, mind­két részről könnyű testi sértés a vád. A tanácsvezető bíró­nak nincs könnyű dolga as igazságot nehéz kideríteni. Mindkét családnak varrnak barátai — így tanúi is. Még akkor is, ha a tanú a történ­tekkor nem járt arra, meges­küszik, hogy látta: a másik fél kezdte a verekedést. Tulajdonképpen p,z lenne a célszerű, ha a bíróság előtt kibékülnének és visszavonnák a vádat. De hallani sem akar­nak róla, hogy megszüntes­sék az értelmetlen hercehur­cát. »Majd én megmutatom ezeknek a gazembereknek, hogy nem ússzák meg szá­razon!« Mire a másik: »Majd otthon találkozunk, de keresz­tülszúrlak a vasvillával!« Hiába a jó szó, engedni nem akarnak. S a jegyzőköny­vek szaporodnak, rabolják a bíróság idejét, tanúkat citál­nak, emelkednek a költségek. Elgondolkodik az ember: míg mások azon fáradoznak, hogy minél jobban dolgozza­nak, minél szebbé tegyék családjuk életét. naszkodhat, gyakran kérik da­lait Az International beat nagy lemezből országosan is kiugró mennyiséget adtunk el. — Milyen a többi lemez forgalma? — Az idegenforgalmi sze zonban az átutazóknak kö­szönhetjük, hogy rengeteg ma- gyamótalemezt adtunk el. Vannak évente rendszeresen visszatérő vevőink, akiknek egy alkalommal 800—1000 forintos számlát állítottunk k:. A művészlemezekről, saj­nos, ezt már nem tudom el­mondani, bár »fogyogat«, de közel sem annyi, mint ameny- nyit raktározunk. — Es a hangszerforgalom? — A nyár ilyen szempont­ból nem kiugró évszak. Egy- egy gitár, dob esetleg gazdára talál, ősszel 'azonban, amikor megkezdődik a zeneiskola, már sokkal több a vevőnk. A minap három pdanínót is eladtunk, de az év végéig biztosan jönnek többen is. — Milyen híreik vannak? — Október első felére vár­juk a Metró és az Illés együttesek nagy lemezét, már kapható a Neotonék és Poór Péter kis lemeze, s reméljük, hogy a hanglemezgyár újabb felvételeket is készít. Komoly­zenében : magyar operafelvé­telek kaphatók Pataky Kál­mánnal, Szabó Lujzával; az iskoláknak és a verskedve­lőknek a Magyar költők k:s- lemezsorozatot ajánlhatjuk, ez színművészeink közre­működésével készült. Gy. A. Két éve mondta ki a bíró- kellett volna állnom, de én ság a válást, az asszonynak mindig igazat adtam az négyszáz forint gyermektartást ámnak apámnaJí. Erre ítélt. A volt férj egy darabig . , ,, ,L fizette is rendesen, hat hónap tanítottak, így nevelkedtem, óta azonban egyetlen fillért Már megvolt a fiúnk, de a sem adott postára. Az asszony szüleim még mindig azt em~ most panászt tett a bíróságon. legették, hogy a férjem zabi­A gyereket is elhozta a tár- gyalásra, aki nagyanyja ölé- gyerek, s hogy sohasem lesz ben üldögélve várta az édes- rendes ember belőle. Hiába anyját. mondogattam, hogy jól élünk, Az asszoiy vallomása után a pénzét is hazaadja, nincs rossz a férfit szólították be. Meg- , • ■ Aztán nern bír. állt egy pillanatra az ajtóban, tarsasaga' • • Aztan nem keze még a kilincsen volt A tam tovább, beadtam a való­gyermekét nézte. Aztán lassan pert. Képzeljék el, milyen ér­odament hozzá, magához ölel- volt szemébe nézni annak te. Csak harmadszori felszólí- , , . tásra lépett a pulpitus elé. az embernek, aklt verettem- Miért mulasztotta el ki- * aki_ “tett engem, a fizetni a gyermektartást? gyerekünket —’ Nem engedték, hogy ta- Megeredtek a könnyei, a lálkozzam a fiammal. Hogy tárgyalóteremben senki sem sétálják a kicsivel, beszélges­sek vele. Hiszen olyan értei- mozdult. mes, és ragaszkodik is hoz- — Még a válás után is re- zám... ménykedtem, rendbejöhet A volt feleség lesütötte a minden, a férjem sem háza- czemét, cipője orrával látha- sodott meg, nekem meg tatlan mintákat rajzolt a par- eszembe sem jutott ilyen kettára. őrültség. Amikor csak ot sze­retem. Kimondhatatlanul bán­— Hivatalosan kérhette , . ,,,. tott, hogy mindig csak a gye­volna joga van látni a gyér- rek^rt ^t, azt soha nem kér­meKet' dezte, velem mi van, hogyan — Elegem van a hivatalos élek egyedül. Persze, meg tu- eljárásokból, a válás egy élet- dóm érteni, am't _ tettem vé­ré elvette a kedvemet a ki- le • • • Később bezártam a ki- .. .. ... , ,, . csit, azt akartam, hogy ker­hncselestol. Gondoltam, ha jen< bogy könyörögjön. Vála­,vnem fizetek, majd megengedi szóltam volna: Itt a gyerek és ( a feleségem... itt vagyok én is. Kezdjük új­Giardino Publicóba, az ottanii Az asszony felállt és tekin- ^’J^ken Maid^riköltöfünk Ä hogyané Äj“ ~ Ä SA ki onnan, három nappal ké- f szegezve beszelni kezdett. Az utolsó szavakat már nem sobb pedig átadott egy Milani £n is bűnös vagyok, ké- a bíróságnak mondta, a férfi Reszánovics névre szóló iga-i . fordult. Isimet csend. És zolványt, mely szerint susakii ’ g akkor a bíró felfügesztette a születésű, fiumei lakos vagyok,# En nem akartam elválni a tárgyalást. - aki az ottani Danubius hajó-J férjemtől, a szüleim miatt Q is megérezte: nem lesz gyárban dolgozik. f történt minden, ők ki nem áll- több tárgyalás. Az első világháború után. t hatták. Tudom, a sarkamra Pintér Dezső 1918. november 17-én vonultakf be az olasz csapatok Fiúméba. Első dolguk volt, hogy a főbb* utcák neveit átkeresztelték olaszra, annak ellenére, hogy a lakosok zöme horvát, német s magyar volt, és csak igen kis százalékban olasz. Igaz, vi­szont, hogy az úgynevezett fiu- máner nyelvet —, amely ke­veréke volt a horvátnak, a né­metnek a magyarnak és az olasznak is — mindenki be­szélte, aki Fiúméban született, vagy huzamosabb időt töl­tött ott. A város főutcáját már a monarchia alatt többször átkeresztelték. Va­laha Állomás utca volt, majd Baross utca lett, végül pedig Deák Ferenc utcának hívták. Az olaszok bevonulása^ után egyszerre Via Dieciasette Noviembrére változtatták (azazhogy: November 17-e út­ja). Ez a hirtelen átolaszosítás nagy visszatetszést keltett lakosság között Ugyanis ak-# kor még nem dőlt eL, hogy' Fiúmét Olasz- vagy Horvátor-J szághoz csatolják. j 8. Vonatunk majdnem egy órai késéssel indult Zágrábból, mert várnia kellett a Kapron- ca felől jövő szerelvényre. A nemvárt késés miatt izgalmam a tetőfokára hágott. Látnom kellett, hogy a rendőrségről és a katonarendórségről már jól ismert kopók a vagonokba felszállni akarókat is igazoltat­ják. Sőt közvetlenül1 a moz­dony mellett lévő postacso­mag-kocsiig is eljöttek. Alihoz, ami most történt tudni kell, hogy az igazoltatók főleg a hosszú szakállú és ha­jú személyekre »mentek rá« minthogy az újságok így kö­zölték személyleírásomat és fényképemet. Az egyik vára­kozó utasnak, egy nagy sza­kállú mohamedánnak megrán- cigálták a szakállát. A derék Allah-hivő nyilván azt hitte, hogy játszani akarnak vele, és furkósbotjával egy jó nagyot ütött a detektív kezére. Az visszaütötte, és ebből nagy verekedés lett. Ez viszont oda- csődítette a többi kopókat, és abbahagyták az igazoltatáso­kat. Amikor a vonatvezető a trombitájával megadta az in­dulás jelét, szinte érezni vél­tem, hogy tekerődik le a nya­kamról a kötél. Reggel érkeztünk a már em­lített határállomásra, amely­nek horvát oldalán Bukari, az olasz oldalon pedig Baccari volt felírva. Itt mindenkinek le kellett szállni a csak hor­vát—olasz határig közlekedő vonatról, és át kellett szállni a fiúméi szerelvényre. A végállomáson a zágrábi vonat mindkét oldalát meg­szállták a detektívek, és a ka­tonarendőrség emberei. Az igazoltatás ismét élőiről kez­dődött. Én pedig az olajoskannával és a kerékvizsgálö kalapáccsal a kezemben a mozdony kere­keit ütögletve átsétáltam a közvetlen előttünk álló moz­donyig. Odamentem a moz­donyvezetőhöz. A nevére még ma is emlékszem, Lukács Jó­zsefnek hívták. Közöltem ve­le megbízatásomat, amit ké­sőbb a másik mozdonyvezető is igazolt. A határállomásról Fiúméig már csak egy ugrás az út, és a Susak folyó hídján áthaladva szerencsésen megérkeztem Fiúméba, ahol szokás szerint a mozdonyt azonnal lekapcsol­ták, és befuttatták a / fűtőház­ba. Megbíztam a fűtöházban dolgozó egyik elvtársat, hogy menjen el a pártba, és szerez­zen egy alkatomra való civil ruhát. Nem telt bele egy óra, és megjelent a főtűház tuso- lójában egy tömött, nyírott bajuszú, erősen kopaszodó elvtárs, csomaggal a hóna alatt. — Tessék — mondotta. — Elhoztam az egyik öltönyömet, mert a maga által küldött elv­társ azt mondta, hogy egyfor­ma testalkatunk van. Az illetőt Kemper Józsefnek hívták, és az ottani illegális Kommunista Párt titkára volt Alapos fürdés után átöltöz­tem, és elmentünk a fiúméi munkás-betegsegélyező pénz­tár főorvosához, dr. Mailän- derhez, aki a Kommunista Párt ottani elnöke volt. Nekik a tényeknek megfelelően mondtam el a dolgokat A lapokból már tudtak a zágrábi szökésről, csak azt nem. hogy én vagyok az egyik szökött rab. Kemper elv társ elvitt az n (Folytatjuk) ERTESITES Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a Somogy megyei helyi autőbuszjőratok téli menetrendjének kialakításával, összehangolásával kapcsolatos értekezletünket f. hó 15-én (hétfőn) reggel 8 órákor tartjuk Kaposváron a megyei tanács földszinti kistermében. Kérjük, hpgy az értekezleten a vállalatok és intézmények is képviseltessék magukat 13. sz. AKÖV, Kaposvár. (77969) E iOMOGYINÉPLAP Vasárnap, 1969. szeptember Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom