Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

Zsűri előtt a Barátság Hídja fotópályázat anyaga öt díjat szereztek a somogyiak Vasárnap bemutatták a würinek az V. Barátság Híd­ja fotópályázatra érkezett mű­veket. Hét külföldi fotóklub jelentkezett á Somogy me­gyei Fotó- és Filmklub pá­lyázatára és kiállítására; Ber­linből, Binzből, Drezdából, Bukarestből, Brnóból, Tallin- ból és Mariborból. Három­száztizenhat színes és fekete- fehér kép, százharmincöt fo­tós munkája került a zsűri elé, melynek tagja volt Bent- cze Pál, a Fotó című folyó­irat főszerkesztője, Fájja Sán­dor esztéta, Réti Pál, a Nép­művelési Intézet főmunkatár­sa, Topor Zoltán, a Fotómű­vészek Szövetségének főelő­adója és Üjvári Jenő, a So­mogy megyei Tanács művelő­désügyi osztályának főelő­adója. A kiállításra 143 színes és fekete-fehér képet fogad­tak el. Döntött a zsűri a díjak sor­sáról is. Az I. díjat Dragisa Modrinjak maribori fotósnak Emlékezés apámra, Rozslay Gézának, á Somogy megyei Fotó- és Filmklub tagjának ítélték Mozgás és nyugalom című képéért. Második díja­sok: Horst Thoran (Magde­burg) képének címe Ipari táj, Jávori Béla (Kaposvár) alko­tásának címe Afrika mosolya, és Rein Maran (Tallin) az Oh ..., valamint Ulrich Köhls (Berlin) az Ugrás Tokyó felé című kép szerzője. Harmadik díjasok: Csonka Béla (Kapos vár) Cím nélkül, Ivan Dvor- sak (Maribor) a Hideg nap szerzője, Marianne Jugnickel (Berlin), képének címe Me­zei utak, és Vinko Vedrin (Maribor) a Kilenc kereszt szerzője. A Népművelési In­tézet plakettjét Rozslay Gé­za (Kaposvár) kapta Színváz­latok című fotóiért, a Fotó szerkesztőségének plakettjét Baksa Ferenc (Kaposvár) Já­nos bő’ című munkájáért. A somogyi fotósok tehát "-arattak«, öt díjat szereztek. Az V. Barátság Hídja fotó- kiállítás november 16-án nyí­lik a Latinka Sándor Műve­lődési Ház emeleti helyisé­geiben. iJdülőélet a század eleji Lellén Az üdülés divatja Lellén a múlt század 90-es éveiben kezdődött. Eleinte csak fizető­vendégek jártak ide. Lellén főképp a budapesti értelmisé­giek üdültek: mérnökök, ügy­védék, orvosok, művészek, akik a szerény parasztottho­nokban béreltek maguknak szállást A vendégek akkoriban teljes nyáron át üdültek. Aki egy nya­rat' eltöltött Lellén, az a má­sodik, harmadik évben is visz- szajött. A nyaralók kezdetben mind ismerték egymást. Köz­tük és a házigazdák között meghitt, családias viszony ala­kult ki. Egész éven át kap­csolatot tartottak egymással A leilei gazda, ha Budapesten járt, feltétlenül meglátogatta vendégét. Arról is tudunk, hogy a nyaralóvendégek ott-, hon is össze-összejöttek. A farsang idején több évben rendeztek Pesten saját maguk úgynevezett "lellei bált-“. A gyakoribb vendégek pár év - múlva villatulajdonosok lettek. Az első villát Lisznyay Damó Elemér, a Népszínház művészeinek orvosa építette 1896-ban. Az orvost és bátor követőit sokan kikacagták, hogy legelőre, susogó nád kö­zé építenek palotákat. Ám a villák mégis gomba módra szaporodtak. 1900-ban tizen­kettő, 1914-ben pedig már nyolcvankettő díszítette a par­tot. Az első világháború után még rohamosabban gazdago­dott az üdülőtelep. Parkokat lé­tesítettek, kigyúlt a villany, kövezett járdák futottak végig a sétányokon. Ugyanakkor azonban elvesztették bensősé­ges hangulatukat a korábbi leilei nyarak. Az üdültetésben egyre nagyobb lett az anyagi érdek, megnőtt a kísértés az önző életre. B. J. TV-jegyzet Sarkadi'Imre: Egy eltékozolt nagy élet keserűsége van ebben a be­fejezetlen novellában. Ki volt Sarkadi Imre? Éjsza­kákat átivó, iszákos anar­chista? Mélységeket megjárt írózseni? Ez is, az is egy ki­csit. Ígérete volt a magyar irodalomnak. Teljességében soha ki nem bontakozó egyénisége. Hőse, Sebők Zol­tán farkassal küzd. Sarkadi Imre utolsó éveiben a ne­gatív életérzéssel evvel bir­kózott. Már-már úgy lát­szott: sikerrel. A torzó ön­magáért beszél, bár Sebők Zoltán figurája más Sarkadi- művekben teljesedik ki. A Bolond és a szörnyetegben és az Elveszett paradicsom­ban is találkozhatunk vele. »Sebök Zoltánban is a túl­hajtott invidualizmus, a gát­lástalanság, felsőbbrendűség érzései sűrűsödnek' — ahogy B. Nagy László fogal­mazta. »Volt valami nemes ebben a bolond állatban: ne­mes, hogy elfogadta a ki­hívást, hogy szemtől szem­be küzdött, s nem futamo­don meg, mint...« — így ér véget, ilyen befejezetlenül a novella. Befejezetlenül? Az a »-mint-«, ahol az írás meg­szakad, sokat sejtet. Sebők Zoltánt a farkaskaland ön­maga sorsának felismerésére készteti. A Próza a pódiumon so­rozat szerkesztője jól válasz­totta ki a Sarkadi életmű­ből éppen ezt az írást. Egy Farkaskaland kicsit kulcs az íróhoz is. Szélesebb tömegekkel ismer­tet meg egy maradandó ér­tékű torzó-novellát. A meg­valósítás már nem ilyen egy­értelmű, s ez a sorozat egé­szére is vonatkozik. Még nem mindig találják meg a megfelelő előadási módot a rendezők és a színészek sem. A Farkaskaland rendezője, Közel Mária sem döntött ebben. így aztán egy jó szándékú, de nem egységes produkció született. A no­vel'át Latinovits Zoltán ol­vasta fel, gyakran mélyeit bele a szövegbe. Aztán ját­szani kezdett. Ahhoz a rész­hez éi-ve, amikor Sebők Zol­tán rágyújt, ö is cigarettát vett elő és füstölni kezdett. Aztán újra a könyvbe mé­lyed! Egy másik résznél is­mét megfeledkezett arról, hogy felolvas, ujjai ijesztve közelítettek a kamerához, mintha Sebők Zoltáut segí­tené a farkas ellen. Hol színházat játszott, hol esz- köztelenül adott elő.egy no­vellán belül. Beszédével, ki tudja miért, egy sehol nem létező nyelvjárást utánozott. Milyen jó volt utána hallani Az aranyember című film­ben és fölfedezni: kezdő ko­rában még érthetően, fölvett modorosság nélkül beszélte a magyar nyelvet! Hogy a sorozat e darabja mégis. lenyűgöző volt, az egyedül az író érdeme. L. L. Vt s z m r soNocr Hifim tíz orr* Ka Anak la*ja XXV évfolyam, 226. szám. Kedd, 1969. szeptember 30. kiállítása Budapesten Csehszlovák építő és útépí­tő gépek kiállítását rendezik meg Budapesten, a BNV te­rületén levő csehszlovák pa­vilonban október 7-től 17-ig. A Strojexport Külkereskedel­mi Vállalat által rendezett bemutató az építő és útépítő gépek gazdag együttesét mu­tatja be. A kiállítást gépbe­mutató is gazdagítja. A kiállításon — egyebek között — szerepelnek a szta­tikus hengerek, amelyek kö­zül újdonság a TV 680 H je­lű, hidrosztatikus meghajtású, nagy teljesítményű tandemes henger. Ez a gép az útfelü­letek építésének befejező munkálataira alkalmas. A TV 680 M jelű, nagy teljesítményű tandemes út­henger az aszfaltszőnyegek építésére és javítására ké­szült. A mechanikus kivitele­zés egyszerű konstrukciója révén ez a henger az ebbe a kategóriába tartozó gépek legjobbjaihoz tartozik. A vibrációs hengerek közül f; gyeimet érdemelnek a VV2, VV4 és VV8 jelű, Csehszlová­kiában gyártott új típussoro­zatú hengerek, amelyek a ta­vv i. Vibrációs úthenger. pasztalat szerint nagy fokú tömörítő teljesítménnyel és könnyű kezeléssel tűnnek ki. A hidraulikus rakodók kö­zűi az UN 125 jelű forgó hidraulikus rakodó 180 m3/ óra teljesítménnyel dolgozik. Az UNC 150 jelű homlokzati '-■idraulikus rakodó nagyobb tartalmú lapáttal és 216 m3 óránkénti teljesítménnyel üze­mel Mindkét rakodóhoz 14 usellékberendezést konstruál­tak, amely lehetővé teszi al­kalmazásukat mindenféle da­rabos és ömlesztett anyag ra­kodásához. Az oldalas magas emelésű kocsi a Transporta Chrudin vállalat gyártmánya. Alkal- ■tas a vállalatokon belüli szállításra, főleg a hosszú és nehezen elrakható terhek ra­kodására. A KV 66 jelű csi­gás kirakodó az ömlesztett anyagok kirakodásának meg­gyorsítását szolgálja. A gép óránkénti átlagos teljesítfné- aye majdnem 2 vagon. A kiállítással egy időben előadásokat is tartanak, me­lyen a bemutatott gépeket is­mertetik. Őszi menetrend a Balatonon A Balaton húsz kikötője kö­zül tegnap óta mindössze nyol­cat érintenek a hajók: hétfőn reggel üzemkezdéskor életbe lépett az őszi menetrend/ A kompokon kívül már csak há­rom járat közlekedik. Ezek a fonyód—badacsonyi, a balaton- boglár—révfülöpi és a siófok— balatonfüred—tihanyi járat. Négy hajó bonyolítja le ezen a három útvonalon a forgal­mat Elkészült az első gyors sta­tisztika is. Mint Pinczehelyi Károly forgalmi szakosztály- vezető elmondotta, ebben az évben 1 650 000 embert szállí­tottak a hajóli. Kevesebbet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A bevételek azon­ban nem csökkentek, s ebben részük van a különjáratoknak is: ezeken ugyanis a szolgál­tatással együtt magasabb volt a viteldíj. A Balaton legna­gyobb hajója, a Beloiannisz, negyvennyolcszor indult kü­lönjáratként sétahajózásra, s tizennyolcezer ember szórako­zott a fedélzetén. Jól szerepelt ezen a nyáron a ej éli part legfiatalabb kikö­tője is: Balatonmárián nem kevesebb, mint nyolcvanezer forintért vásároltak hajójegyet az utasok. Kivirágzóit a mexikói agave Először virágzott ki ha­zánkban a szúrós levelű me­xikói agave, amely harminc­negyven évenként egyszer hoz virágot. Az amarillisz félék­hez tartozó növény csaknem 3 méter hajtáson neveli vi­rágait. A fővárosi botanikus kertben levő agavé hosszú vi­rágszárán tíz nagy fürtben 300—400 virágkehely himbá­lózik. A csaknem 15 centimé­teres, halványzöld virágkely- hekből gyakran kicsordul a nektár. TARKA SOROK Motorkerékpáros majmok A londoni állatkertben két majom motorkerék­pározással szórakoztatta naphosszat a nézőket Egymás után rótták a kö­röket a nézők gurultak a nevetéstől, s ez így ment mindaddig, amíg a maj­mok meg nem unták ezt az egyhangúságot Egyszer ugyanis észre­vették, hogy az állatkert kapuja nyitva van, gázt adtak, s kirobogtak a lon­doni utcákra. Az embe­rek hanyat-homlok mene­kültek, a majmokat pedig üldözőbe vette egy teher­kocsi, tetején a ketreccel és a kezüket elkeseredet­ten tördelő idomítókkaL Hirtelen azonban egy közlekedési rendőr állta útját a motorkerékpár­nak. Magasba emelte a tárcsáját, s a motorkerék­párt vezető majom, amely idomítójának pál­cajelzéseit megszokta, le­fékezett Néhány pillanat múlva a ketrec is meg­érkezett, s az idomító hálásan- megszorítva a forgalomirányító rendőr kezét megkérdezte tőle: — Hogyhogy nem ijedt meg? Hiszen a majmok egyenesen ön felé szágul­doztak? — Majmok vagy nem majmok — a közlekedési szabályokat mindenkinek meg kell tartani! — vá­laszolta a rendőr. Magnetofont egy kislányért Peterborough angol vá­rosban néhány hónappal ezelőtt furcsa csereüzletet ütöttek nyélbe. A fiatal Thorme házaspár elcse­rélte kislányát egy mo­dem magnetofonért A kislányt egy idősebb gyer­mektelen házaspár kapta c erébe. A szerződést sza­bályszerűen papírra ve­tették, s mind a négy érdekelt fél aláírta; Néhány hónap múlva Thorme asszony azonban megsajnálta a lányát, visszavitte a magneto­font, s el akarta hozni a gyereklet A kislány űj szülei azonban hallani sem akartak a dologról, a szerződésre és az aláírás­ra hivatkoztak. Végül Thorme asszony a bíró­ság elé vitte az ügyet A perre az ősz folyamán kerül sor, de a bíróság képviselője már kijelen­tette: — Ügy véljük, hogy a bírónak, aki az ügyben majd ítéletet mond, nem lesz nehéz dolga. Ha egy fiatal anyának nem je­lent többet a lánya egy közönséges magnetofon­nál s ezt még aláírásával is megerősíti, akkor a bí­rói döntés n. gyón köny- nyű lesz... Somaggi Slépkp Az MS7MP megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség. Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: U-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somos? megve! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadd: Szabó Gabor. Re^'ildott kéziratot nem órzllnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Lló- Mzetbetö a helyi oostahiva'nlokná! és postáskézbesftőknél Élőfizetési d<1 egy hónapra 20 Ft. index ? zsort K-eszúit a Somogy mejryei Nyomda-» ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezetőd Mautnes Jámtft

Next

/
Oldalképek
Tartalom