Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ..npn$> Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli XXV. évfolyam, 224. szám 1969. szeptember 27., szombat Budapestre érkezett Dr. Lrlio Kaleva Kekkemen a Finn Köztársaság: elnöke Loaemezt Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Urho' Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A finn államelnök kíséreté­ben Budapestre érkezett Ahti Karjalainen külügyminiszter, Erkki Itkonen akadémikus, Heikki Hannikainen protokoll­főnök, Unto Nurmela bánya- tanácsos, llmari Hustich pro­fesszor, Urpo Levő ezredes, az elnök szárnysegéde, Risto Hyvarinen, a külügyminiszté­rium politikai osztályának ve­zetője, " Niilo Saksela profesz- szor, Arvo Hautala, a szak­szervezeti Szövetség elnöke, s több vezető beosztású szemé­lyiség. Az elnököt és kíséretét ün­nepélyesen fogadták a Ferihe­gyi repülőtéren, ahol már jó­val az érkezés előtt több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A repülőteret magyar és finn zászlók, üdvözlő feliratok dí­szítették. A betonon díszzász­lóalj sorakozott fel csapatzász­lóval. A vendégek fogadására meg­jelent Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elríökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Pé­ter János külügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, továb­bá az Elnöki Tanács több tag­ja, Rónai Rudolf, hazánk hel­sinki nagykövete, valamint a politikai, gazdasági és kultu­rális élet több más vezető személyisége. Ott volt a fogad­tatáson Mártii Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe, aki a magyar főváros­ban csatlakozott az elnök kí­séretéhez. Jelen volt a fogad­tatásnál a budapesti diplomá­ciai képviseletek több veze­tője és tagja, továbbá a ma­gyarországi finn kolónia tag­jai. Negyed kettőkor tűnt fel a repülőgép, amelyet a határtól a magyar légierőit valászgép- köteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással elsőként üdvözölte a repülőgépből kilépő finn ál­lamelnököt és kíséretét. Dísz­jel harsant, a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a Finn Köztársaság elnökének, majd felcsendült a finn és a ma­gyar himnusz. Közben 21 tü­zérségi díszlövést adtak le a finn államfő tiszteletére. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Lo­sonczi Pál társaságában ellé­pett a diszzászlóal.j előtt, s kö­szöntötte az egységet. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadtatásukra megjelent ma­gyar közéleti vezetőket, s a diolomáciai képviseletek veze­tőit és tagjait üdvözölték. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Lo- * sonczi Pál társaságában elha­ladt a fogadtatására megjelent fővárosi dolgozók sorai előtt, s barátságosan integetve kör sző ütötte őket. Magyar és finn zászlócskák emelkedtek a ma­gasba. A részvevők meleg sze­retettel köszöntötték a testvé­ri finn nép képviselőit Ezután Losonczi Pál mon­dott üdvözlő beszédet, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány és az egész magyar nép nevében meleg szeretettel köszöntötte a finn köztársasági elnököt és kíséretének valamennyi tag­ját — finn testvéreinket — hazánk fővárosában. A többi között ezeket mond­ta; Megtiszteletetés számunkra, hogy elfogadta meghívásunkat és kíséretével együtt megis­merkedik népünk mai életé­vel és munkájával. Az ön magyarországi tartózkodása nagy esemény és öröm mind­annyiunk számára. Biztosak vagyunk benne, hogy találko- zásunk tovább erősíti orszá­gaink és népeink szoros ba­ráti kapcsolatait Majd így folytatta: Elnök úr! ön bizonyára már az első pillanatban érzi, hogy baráti földre érkezett Mi mindent elkövetünk, hogy ez az érzés hassa át itt-tartóz- kodása minden percében. Bármerre is járnak majd or­szágunkban, tapasztalni fog­ják. azt az élénk érdeklődést, őszinte tiszteletet és szeretetet, amely nálunk mindenütt meg­nyilvánul a testvéri finn nép élete és munkája iránt. Ebben a szellemben készül­tünk megbeszéléseinkre is a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekben. Biztosak vagyunk benne, hogy meg­beszéléseink és az Önök ta­pasztalatai minden vonatko­zásban tovább erősítik kölcsö­nös megértésünket és együtt­működésünket. Fenntartás nélkül bízhatunk ebben, hi­szen a magyarokat és a finne­ket történelmi múlton alapuló testvéri barátság és hagyomá­nyos kapcsolatok fűzik egy­máshoz, s a mai nemzetközi viszonyok között sok új, közös, nagy feladat áll előttünk. S bár országaink társadalmi rendszere különbözik, s jelen­tős a földrajzi távolság is kö­zöttünk, kapcsolataink eddigi fejlődése is az együttműködés további sok, hasznos lehetősé­gével biztat bennünket. Losonczi Pál szavaira Kek­konen elnök válaszolt. őszinte köszönetét fejezte ki a rendkívül szívélyes fogadta­tásért és a baráti szavakért. — Nem először járok itt; tu­dom, hogy magyarországi lá­togatás a finn ember számá­ra olyan maradandó élménye­ket jelent, amelyekre csak itt tehet szert. Mi, finnek egy családba tartozunk Önökkel, magyarokkal. Vérségi, etnika’ kapcsolat van közöttünk, s nyelvünk Is hasonló csengésű. Akaratlanul is ezek az első gondolatok, amelyek az ide ér­kező finn ember eszébe ötle­nek. Hiszen mi — immár több emberöltő óta — kétoldalúan, tudatosan vállaltuk ezt a kölcsönös vérségi és nyelvi kapcsolatot. Kölcsönösen ta­pasztaltuk, hogy közös múl­tunk különféle árnyalatainak kutatása gazdagítja egymáshoz Tegnap délután Budapestre érkezett dr. Urho Kaleva Kekkonen a Finn Köztársaság elnöke. A repülőtéren a vendéget és kíséretét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Fock Jenő a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, az országgyű'és elnöke, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja fogadta. Képünkön: Losonczi Pál ke­zet fog az .érkező KekkonenneL (Képtávírón érk. — MTI—KS) fűződő kapcsolatainkat, és szi­lárd alapját alkotja közös kul­turális érdeklődésünknek. Mindezeken túlmenően is bizonyára van okunk hangsú­lyozni, hogy a jelenben élünk, hogy a törzsek népekké vál­tak, hogy állampolgáraink mindinkább a világ polgárai­vá válnak, akikben mélyen él az együvétartozás érzése az egész emberiség — és maga­sabb fejlettségi fokon talán a világ egésze iránt. Mi, az önök vendégei, tud­juk, hogy egy szorgalmas nép korszerűen fejlett orszá­gába érkeztünk, amelynek eredményeivel érdemes megis­merkednünk. Érdekes, sokol­dalú program vár ránk, ame­lyet házigazdáink állítottak össze számunkra. Nagy vára­kozással tekintünk látogatá­sunk elé az Önök szép orszá­gában, s már előre is öröm tölt el bennünket. Hiszem, hogy ez a látogatás a továbbiakban is szilárdítani és gazdagítani fogja az or­szágaink közötti nagyszerű kapcsolatokat — mondta be­fejezésül a finn államfő. A díszegység díszmenete után a vendégek gépkocsikba ültek, és a magyar államférfiak társaságában szállásukra haj­tattak. (MTI) Dr. Urho Kaleva Kekkonen Losonczi Pálnál és Fock Jenőnél Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke tegnap délután az Or­szágház Munkácsy-termében fogadta dr. Urho Kaleva Kek­konent, a Finn Köztársaság elnökét. A finn államelnök ezután látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács el­nökénél. A Minisztertanács tegnap ülést tartott. A kormány meg­hallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének beszámolóját a Ho Si Mi/nh elvtárs temetésén részt vevő magyar párt- és kor­mányküldöttség útjáról; Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámoló­ját a Bulgária felszabadulásá ­nak 25. évfordulója ünnepsé­gein részt vevő magyar párt­ós kormányküldöttség útjáról; valamint a pénzügyminiszter jelentését a KOST tagországok pénzügyminisztereinek szep­tember 16. és 18. között Ma­gyarországon tartott tárgyalá­sairól. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány határozatot hozott hazánk részvételéről az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete (FAO) kon­ferenciájának Rómában, no­vember 8. és 27. között sorra kerülő 15. ülésszakán. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy hazánkat kor­mányküldöttség képviseli az Egyetemes Postaegyesület (UPU) október 1-én Tokióban kezdődő. 16. kongresszusán. (Az Egyetemes Postaegyesület 1874-ben alakult, célja előse­gíteni az országok közötti kü­lönböző postaszolgálatok meg­szervezését, tökéletesítését, el­mélyíteni az együttműködést) Magyarországot, amely a pos taegyesületnek megalapítása óta tagja, 1964-ben beválasz­tották az egyesület végrehajtó tanácsába. A Minisztertanács határoza­tot hozott az Állami-díj, és Kossuth-díj bizottságának ősz szetételéről. A bizottság elnö­kévé dr. Ajtai Miklóst, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhelyette­sét nevezte ki. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége tájékoz­tatta a kormányt a munkaidő- csökkentés tapasztalatairól. Az előterjesztők megállapították, hogy eddig az iparban és az építőiparban mintegy kétmil­lió dolgozó munkaidejét csök­kentették, és ezeknek a dolgo­zóknak azonos kereset mellett évente huszonöttel több sza­badnapjuk van. A kormány megállapította, hogy megfelelő ütemben halad a munkaidő csökkentésére ho­Tanácsi vezetők értekezlete A Pénzügyminisztériumban tegnap megbeszélést tartottak a megyei szintű tanácsok ille­tékes végrehajtó bizottsági ve­zetői és pénzügyi osztályveze­tői részvételével. A minisztérium vezetői tájé­koztatást adtak a pénzügyi po­litika aktuális kérdéseiről, az 1970. évi költségvetés elkészí­tésének feladatairól, a tanácsi szabályozási rendszer működé­séről és tervezett továbbfej lesztéséről. A tájékoztatást vita követ­te, amelynek során a tanácsi vezetők ismertették a tanácsi gazdálkodás helyzetét — terű létük tapasztalatai alapján, és javaslatokat tettek az 1970. évi költségvetés egyes problé­máinak megoldására. (MTI) Tegnap délután Kekkonen finn államelnök látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél. Felvételünk a találkozóról készült (középen a két tolmács ül). (Képtávírón érk. — MTI—KS) A magyar-jugoszláv határügyi bizottság ülése Belgrádban szeptember 22-e és 26-a között megtartották a magyar—jugoszláv határügyi fő vegyesbizottság IV. üléssza­kát. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Siklósi Ferenc ez­redes, a BM Határőrség orszá­gos parancsnokságának osz­tályvezetője, a jugoszláv dele­gációt pedig Franjo Micsetics, a belügyminisztérium csoport­főnök-helyettese vezette. A fő vegyesbizottság ülés­szaka értékelte a magyar—ju­goszláv határ rendjét és ezzel összefüggésben a helyi vegyes­bizottságok tevékenységét. Megállapították, hogy k ma­gyar—jugoszláv határon a helyzet jó és rendezett zott határozat végrehajtása, és ezzel javultak az érintett dol­gozók életkörülményei. Gon­dot okoz, hogy a vállalatok sok esetben nem szervezik meg a hét végón a vasúti ko­csik rakodását és ezzel nehezí­tik az áruszállítás zavartalan lebonyolítását. A Minisztertanács elemezte a megnövekedett szabadidő fel­használásának tapasztalatait, és megállapította, hogy na­gyobb gondot kell fordítani a kulturált pihenés feltételeinek biztosítására. Felhívta a szak- szervezetek, az ifjúsági szer­vezetek. a tudományos intéze­tek, a közművelődési intézmé­nyek és vállalatok vezetőit: fordítsanak erre nagyobb fi­gyelmet Az építésügyi és városfej­lesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter közös előter­jesztése alapján a kormány rendeletben újra szabályozta az állami tulajdonban álló ház­ingatlanok eladásának feltéte­leit. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy társasházzá tör­tént átalakítás után a tizenkét lakásosnál nem nagyobb épü­letekben levő lakásokat ma­gánszemélyek öröklakásként megvásárolhassák. Az átalakí­tásról az illetékes tanács — il­letőleg az eladásra jogosult ál­lami szerv — gondoskodik. Magánszemélyek megvásárol­hatják a vegyes (részben álla­mi. részben személyi) tulaj­donban levő trásasházakban az állami öröklakásokat is. A vásárlásra elsősorban a bérlők jogosultak. Állami in­gatlant azonban csak az vásá­rolhat, akinek — illetőleg csa­ládjának — a vásárlás után legfeljebb egy állandó lakása és egy üdülés céljára szolgáló házingatlana lesz. Az ingatlanok vásárlói ár- kedvezményben részesülnek, a vételárat részletekben fizethe­tik. Ez esetben az összeg 10 százalékát a szerződés megkö­tésekor fizetik ki, a többit évi 3 százalékos kamat mellett a bentlakók huszonöt, a másutt lakók pedig tizenöt év alatt törleszthetik. A megvásárolt házingatlanra öt évre szóló el­idegenítési és terhelési tilal­mat kell a telekkönyvbe beje­gyezni. A vételárból származó bevételt a tanácsok (állami szervek) elsősorban lakásépí­tésre és az állami lakóépületek javítására használhatják fel. Állami szervek irodai, gaz­dasági, szociális, kulturális, testnevelési, sportolási, üdülte­tési célra felhasználható ház­ingatlanukat — amennyiben már nem tartanak igényt rá­juk — eladhatják társadalmi szervezeteknek, szövetkezetek­nek. A rendelet intézkedik az ilyen épületek vételárának megállapításáról, a fizetési fel­tételekről és az eladásból szár­mazó bevételek felhasználásá­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: BOGY A IMBfE: Együtt a néppel és fegyverbarátainkkal (3. oldal) KERCZA IMRE: Hírnév a kesztyűben (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: JÓZAN ÁLMODÓK (5. oldal) BÖDIS ISTVÁN: Az imperializmus elleni harc vezető ereje (6. oldal) BERTHA BULCSU: SZOMBAT DÉLUTÁN (7. oldal) ANATOLIJ BOJKO: Visszatért boldogság (8. oldal) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom