Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

Megyei béke aktívát tartottak Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) rétsági gyűléseket, nagygyűlé­seket szerveztünk a bolgár, a csehszlovák, az NDK, a len­gyel, a szovjet, a kubai, a mongol, valamint a jugoszláv nép képviselőinek részvételé­vel. Ezeken a találkozókon jobban megismerhette me­gyénk lakossága a baráti or­szágok életét, az ő képviselő­jük pedig meggyőződhetett a mi népünk őszinte barátságá­ról és bákeakarásáról. Különös jelentősége van en­nek a munkának,» ha arra gondolunk, hogy népünk gon­dolkodását még a felszabadu­lás előtti időszak iskolapoliti­kája mennyire megrontotta. Ez ma már a múlté. A párt és a kormány őszinte inter­nacionalista politikája egyet­értést váltott ki a nép köré­ben. Jól tudjuk, hogy új, sza­bad életünket, a kizsákmá­nyolás és az úri elnyomás megszűnését a felszabadító szovjet hősöknek köszönhet­jük, akikkel vállvetve küzdöt­tek és estek el a bolgár nép fiai. Úgy vélem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy a me­gyében megrendezett barátsági rendezvényeink jól szolgálták a somogyiak internacionalista gondolkodásmódjának fejlődé­sét. Tudatára ébredtünk, hogy erőnk együtt nő a baráti né­pek erejével, hogy a magyar nép fejlődése és minden nem­zeti értéke elválaszthatatlanul összefügg a szocialista világ- rendszer népeivel való barát­sággal, hogy a nemzeti és a nemzetközi' elválaszthatatlan egymástól. Megyénk békemoz­galma két évtizedes tevé­kenységének és benne az el­múlt hat esztendő munkájá­nak legfontosabb értéke az, hogy e területen is eljutottunk a szocialista nemzeti egység kialakításához, mert a béke megvédésének ügyében a tár­sadalom minden rétegénél és minden tagjánál egyetértésre találtunk. Köszönetét mondok ezért a társadalmi és a tömeg­szervezetek megyei, járási és községi vezetőinek és aktivis­táinak, a párt- és állami szer­vek vezetőinek, megyénk jó szándékú katolikus és protes­táns papjainak, népfrontmoz­galmunk vezetőinek és aktivis­táinak. Arra kérem őket, hogy a továbbiakban sem csökkenő lelkesedéssel és odaadással dolgozzanak. Számunkra erőt és biztatást ad a munkában, hogy a világ békemozgalma egy olyan szer­vezett erőre támaszkodhat, mint a szocialista országok tá­bora, és ezen belül a Szovjet­unió, amelyek politikájukkal és egész tevékenységükkel a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálják. A békeharc magával hozta, hogy a kapi­talista országok haladó erői, politikusok, tudósok, művé­szek, egyházi férfiak, munká­sok és diákok, mind erőtelje­sebben emelik fel tiltakozó szavukat kormányaik politiká­ja ellen. Ennek lehetünk tanúi egyes amerikai nagyvárosok­ban, Londonban va^y Párizs­ban egyaránt. Sok még a tennivaló Az imperialisták, a töke urai azonban nem nyugsza­nak, profitvágyuk újabb há­borús gócok kialakítására, he­lyi háborúk kirobbantására hajtja őket. Ezért békemoz­galmunknak tovább kell foly­tatnia tevékenységét a békés egymás mellett élés gondola­tának elmélyítéséért, a fegy­verkezésig verseny megszünte­téséért, a leszerelés megvaló­sításáért, az európai biztonság megteremtéséért, és fokozni kell a szolidaritást a vietnami nép iránt. Tevékenységünkhöz rendkí­vül magas szintű és mélyre­ható értékelést adott a 75 kommunista és munkáspárt ez év június 5-e és 17-e között tartott moszkvai tanácskozá­sa. Megállapították, hogy az imperializmus a fő vétkes ab­ban, hogy az elmúlt világhá­borúk mintegy százmillió em­beréletet oltottak ki, s mérhe­tetlen anyagi kárt _és szenve­dést okoztak. Felelősek Ázsia, Afrika, Latin-Amerika óriási tömegeinek éhezéséért, írástu­datlanságáért, nyomorúságáért. Rámutat a dokumentum arra is: a béke védelmének elen­gedhetetlen feltétele, hogy rá- kényszerítsék az imperialisták­ra a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élését. A kis települések lakosságáért (Tudósítónktól.) A kaposfői fogyasztási szö­vetkezet kilenc, íőleg kis tele­pülés ellátásáról gondoskodik, ebből öt községbe csak földút vezet. Pedig "a kisasszondiak, a bányaiak, a lipotfaiak, a zsippóiak és a Kiskorpád bel ­ső területén élők, s a környe­ző hegyekben lakók is várják a jó ellátást a legfontosabb cikkekből. A földút miatt kocsival fu­varozzák az árut, 30 000 forin­tot fizet ezért évente a fo­gyasztási szövetkezet a terme­lőszövetkezeteknek, a nagyke­reskedelmi vállalatok viszon t ennek az összegnek csak 30— 40 százalékát fedezik. A forga­lom a kis községek boltjaiba kevés, s ez eleve ráfizetést je­lent. A szövetkezet úgy szervezte meg a könyvelését, hogy szinte boltonként mindig látják, mit kell tenni, ' hol szükséges se­gíteni. Szeretnék, ha a nagy­kereskedelmi vállalatok is hoz­zájárulnának a kis községek ellátása miatt felmerülő ma­gas költségek fedezéséhez. Érthetően nagy figyelemmel kísérik azoknak a nagyobb forgalmú kereskedelmi üzle­teiknek a munkáját, amelyek részben ellensúlyozzák5 a kis üzletek veszteségeit A kiskor­páéi építő- és tüzelőanyag-te­lep például a szövetkezet idei 43 milliós forgalmához előre­láthatólag l'í millió forint ér­tékű áru eladásával járul hoz­zá. Az I960, évi várható 900 000 forintos összes nyere­ségnek — amely a tavalyinál 350 000 forinttal több — 40 százalékát a telep jé munkája adja. Pedig tavaly enné a telep­nél még nem volt ilyen kedve­ző a kép, a forgalom 1967-hez viszonyítva 3 millióval csök­kent. Ennek oka a rossz áru­beszerzés volt, meg az, hogy sok vevőnek — fuvareszköz hiányában — nem tudták ha­zaszállítani az árut Azóta új vezető került a telep élére, aki sokszor van úton, és így sike­rült az eddig hiába keresett cikkeket is beszerezni. Az áru jóval- több, mint az előbbi év­ben, és a ‘választék is javult. A fuvarozás megoldására nem volt pénzük, ezért cél­részjegyből vásároltak egy gépkocsit, melyet gebines használatra adtak ki. Ez a gépkocsi elsősorban az építő- és tüzelőanyag-telep szállítá­sait végzi. A gebinessel 8 év­re kötött szerződés szem előtt tartja a szövetkezet, a vásár­lók, a lakosság érdekeit Nincs is baj azóta a telep áruszállí­tásaival. Érthető, hogy forgal­ma ez évben ismét eléri az 1967. évi 12 milliót, és a ta­valyi nyereség előreláthatólag megtízszereződik. A földes utak miatti veszte ségeket a tagság érdekében vállalják továbbra is Kapos- főn; de ahol segíteni lehet, ott alapos elemző munkával meg­keresik a módját Nagy volt az út Párizstól napjainkig, voltak buktatók és voltak eredmények is. Ebben az a legnagyobb, hogy ma a békét akarás uralja az egész világot. Dolgozzunk tovább az­zal a hittel és meggyőződéssel, hogy a háborúra spekulálók fölött győzedelmeskedik a jó­zan ész, és megvalósíthatjuk a népek nagy álmát: békét a világnak, békét minden nép­nek. A beszéd után szünetet tar­tott a békeáktíva, majd a hozzászólások következtek. Jakab Sándor csurgói pedagó­gus a gyermekek internacio­nalista szellemű nevelésének feladatairól beszélt, s ehhez a gondolathoz kapcsolódott Boa Józsefnek, a siófoki városi KISZ-bizottság titkárának és Pavlekovics Mária tótújfalui tanítónőnek a felszólalása is. Sebestyén József katolikus püspöki helynök arról az út­ról szólott, amit a katolikus egyház a felszabadulás óta megtett. Megköszönte azt a lehetőséget, hogy a papok is kivehetik részüket a békemun­kából, s ezáltal az ország fel­virágoztatásának is részesei lehetnek. Dr. Szigeti Gyula reformá­tus esperes, Jakab Lászlóné iskolaigazgató, dr. XJngár Sán­dor, a KISOSZ megyei titká­ra, Horváth Péter belegi nép- frontelnök, Varga István mar­cali iskolaigazgató és Dévai Zoltán, az Országos Béketa­nács tagja, mind-mind a bé­keszerető emberek gondolatait fogalmazták meg és ismertet­ték a körzetükben, a munka- területükön lezajlott békeak­ciók eredményeit. A jelenlegi nemzetközi hely­zet ismertetéséből indult ki dr. Gervay Béla, majd fel­tette a kérdést: — Indokolt-e a világ népei­nek optimizmusa, hogy a há­ború elkerülhető? Igen, indo­kolt — adta meg a választ —, hiszen a Szovjetunió és a szo­cialista tábor ereje a hábo­rús feszültségek enyhítésének biztosítéka, és olyan erő, amelyre a békeszerető embe­rek százmilliói támaszkod­hatnak. A magvar békemozgalom nemcsak támogatásával veszi ki részét a világmozgaiomból, hanem kezdeményez is. A vietnami nép melletti szolida­ritási akció a szocialista or­szágokban és szerte a világon követésre talált, anyagi és er­kölcsi segítséget adott az ame­rikai agresszorok ellen. A szocialista országok közül, a Szovjetunió után hazánk nyúj­totta a legnagyobb segítséget Vietnam népének — mondotta dr. Gervay Béla. fi felszólalások után Erdélyi Józsefnek, Kunercz hajósnak, Tálos hászlónénak és Sebes­tyén Józsefnek a békemozga­lom kitüntető jelvényét nyúj­tották át, majd megválasz­tották a VII. magyar béke- kongresszuson részt vevő ti­zenöt somogyi küldöttet. A békeaktíva-ülést Sándor Lajosné zárta be Várnai Zseni költőnő soraival: »>Kezünk szo­rosan egybekapcsolva / a föld­golyót védőn körülkarolja, / mint egy végtelen élő koszo­rú, / hogy ne lehessen többé háború.« w Megjelent az Útközben Több mint száz oldalon gaz­dag tartalommal jelent meg az MSZMP Somogy megyei Bizottsága időszakos kiadvá­nyának, az Ütkózbennek ez évi harmadik száma. A Gazdsági élet rovatban Lengyel László ír a megye IV. ötéves tervjavaslatának elkészítéséhez kapcsolódó főbb elvi kérdésekről, s helyzet elemzésekkel támasztja alá a kifejtett nézetek, időszerűsé gét, hasznosságát A megye fejlesztési és beruházási kér­déseit elemzi Lóvéiéi Lajos, a, Magyar Beruházási Bank megyei fiókjának igazgatója. Prjevara Pál a gazdasági parancsnokok társadalmi, po­litikai helyzetéről, a vezetők munkastílusáról, anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, szak­mai képzettségéről, valamint az üzemi demokrácia kérdé­seiről fejti ki véleményét. Czigány Károly cikke a szo­cialista munkavérseny-moz- galom új vonásait ismerteti, A párt és a népfront felhívása nyomán Újabb vállalások Üzemen belüli senyre hívták ki egymást a brigádok a Pamutfonó-ipari munkaver- | zálják, újítják a raktári tech­nológiát. Az Iparcikk-kiskereskedel­Vállalat Kaposvári Gyárában. I mi Vállalatnál és az Élelmi­A verseny legfontosabb felté­telei között szerepel, hogy az idősebb szakmunkások segít­sék a gyárba került fiatalo­kat, szerettessék meg a szak­mát a kezdőkkel. A VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyárában kiveszik részüket a jubileumi munka­versenyből a szoc:alista cí­mért küzdő brigádok, a mun­kabrigádok, a műhelyek és a gyár több mint ezerkétszáz dolgozója A Mosonmagyaró- óvári Mezőgazdasági Gépgyár­ban nyújtott műszakot tarta­nak, és televíziót ajándékoz­nak valamelyik alsó tagoza­tos iskolának. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat hét fiókja hétszáz dolgozójának vállalása az, hogy modemi­szer-kiskereskedelmi Vállalat­nál is a jubileum jegyében szervezték meg a munkaver­senyt. Az élelmiszerüzletek dolgozói elhatározták, hogy segítik a gyengébb egysége­ket, fokozzák a költségmeg­takarítást, az iparcikk-szaküz- letek dolgozói pedig társadal­mi munkában csinosítják az üzleteket, a portálokat. A homokszentgyörgyi fo­gyasztási szövetkezet első­ként határozta el a fogyasz­tási szövetkezetek közül, hogy csatlakozik a jubileumi mun­kaversenyhez. A dolgozók a múlt évinél 10 százalékkal magasabb eredmény elérését • állalták a forgalom és a nyereség növelésében és foko­zottabban segítik a kulturá­lis munkát is. Szerényi János Termelőszö­vetkezeti egyesülések a ka­posvári járásban című írá­sában a nagyobb földterületen gazdálkodó szövetkezetek ked­vező tapasztalatairól számol be. A számok tömör nyelvén is sokat mondanak azok a táb­lázatok, amelyek o megye el­ső félévi gazdasági fejlődésé­ről, áruforgalmáról, beruhá­zási eredményeiről, művelő­dési, egészségügyi, lakásépí­tési, népmozgalmi adatairól tájékoztatnak. A Somogyi tükör rovat az imperialisták fellazító politi­kája elleni harc néhány ta­pasztalatáról. a művelődési élet őszi tennivalóiról, a so­mogyi napok rendezvénysoro­zatáról és a családi esemé­nyek társadalmi megünneplé­sében kialakult szokásokról ad áttekintést. Az Eredmények és köve­telmények a politikai okta­tásban című anyagban Ki­rály György pillant vissza az 1968—69. évi politikai oktatás tapasztalataira, s felvázolja az új oktatási idény főbb fel­adatait. A felszabadulás 25. évfor­dulójára való készülődés je­gyében méri föl Balajcza Já­nos a társadalmi haladásért életüket áldozott hősök, már­tírok somogyi emlékműveinek helyzetét. Javsolja: utcákat, tereket kellene a történelmi eseményekről és nagyjainkról elnevezni, hogy minden tele­pülésen legalább egy utcanév, illetve emléktábla hirdesse történelmünk legdicsöbb ese­ményét, a felszabadulást. Az Irányjelzöben a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár tá­jékoztató szolgálata a nem­zetközi k vnmunista mozga­lommal és a gazdasági me­chanizmus reformjával kap­csolatban megjelent legjelen­tősebb cikkek jegyzékét adja közre. Legfőbb feladatuk Barcs fejlesztése Alig egy éve, hogy a Barcsi Községi Tanács építőbrigádja költségvetési üzemmé fejlő­dött. Előtte már csaknem nyolc esztendőn át tevékeny­kedtek a járási székhely fej­lesztése érdekében, de most egy esztendő alatt összehason­líthatatlanul többet tettek, mint megelőzően bármikor. — Legfőbb feladatunk most is Barcs fejlesztése, lakások, üzletek és más építkezések megvalósítása. Építőipari te­vékenységünk értéke — ha si­kerül terveinket megvalósítani — az idén eléri a 15 millió fo­rintot. Kavicsüzemünk bevéte­le csaknem 5 millió forint lesz. Feladatunk ezenkívül a járá­si székhely parkosítása, virá- gosítása, szépítése, az utak rendbe hozása — mondotta munkájukról Bázing Márton, a költségvetési üzem igazgatója. S ha a fejlődő, szépülő Bar­csot nézzük, valóban el kell ismemi jelentős érdemüket. A Hősök tere és a fürdő melletti park, a Dráva-híd környéke, az OTP-irodaház, az ABC- áruház, az üzletsor, az ikerla­kások, az ifjúsági lakótelep házai, a DÉDÁSZ-kirendeltség ■épülete, a fürdővel szemben épülő új lakóház, a hattanter­mes, befejezés előtt álló isko­la és még több, kifogástalanul kivitelezett épület dicséri a költségvetési üzem munkásait. Gibiser József főkönyvelő ar­ról is tájékoztat, hogy egy esz­tendő alatt százezreket költöt­tek gépesítésre, hogy köny- nyítsék, illetve gyorsítsák a munkát Tehergépkocsikat ro­torokat, értékes esztergagépet vettek tmk-műhelyükbe. Az építőrészlegük munkáját gyorsfelvonó — emellé még egyet vesznek — könnyíti, s jövőre befejezik a teljes gépe­sítést, darut, betonkeverőket vásárolnak. Központosítva végzik majd a betonkeverést, úgy szállítják gépkocsikkal az építkezésekre. Ehhez azonban nagyobb te­rületre lenne szükségük, de a kiutalás körüli huzavona már hónapok óta tart. Jogos kéré­süknek a tanács remélhetőleg hamarosan eleget tesz. Alakuláskor szakembergon dokkal küzdöttek, s ez még jelenleg is nehezíti munkájú kát. Ezért határozták el, hogy a szükséges utánpótlást maguk nevelik föl. Jelenleg tizenkét tanuló sajátítja el náluk a kőműves-, a festő-, a lakatos- és a viLlanyszerelő-szakmát. Barcs központjában, az I ABC-áruház mellett tetszetős virágüzlet csábítja vásárlásra a község lakóit. Az üzem brigád­ja építette ezt a korszerű üz­letet, és a kertészetükben ter­mő virágokat árusítják. A hét­ről hétre emelkedő forgalom igazolja az üzem vezetői ötle­tének sikerét. Építőipari tervük teljesítését hátráltatta az, hogy a Dráva- híd megnyitása előtt az üzem­nek csaknem a teljes gárdája parkosítással, az. utak rendbe hozásával, illetve sortataro­zással foglalkozott. Mintegy 20 százalékkal maradtak le ter­vükben, s csupán kavicsüze­mük dicsekedhet azzal, hogy tervét a hat hónap alatt 119 százalékra teljesítette, s ezzel mintegy 600 000 forint nyere­séget hozott az üzemnek. A jelenlegi jó idő azonban lehetőséget ad arra, hogy épí­tőipari részlegük behozza a lemaradást Segíti ezt az is, hogy az üzem történetében most kezdtek először egy 10 milliós vállalkozás kivitelezé­sébe. A Dráva-hídhoz vezető út elején egy kétemeletes ke­reskedelmi központot alakíta­nak ki, ahol különböző üzle­tek, a biztosító kirendeltsége kap helyet, az emeleteken pe­dig lakások lesznek. Sz. L. Gyorsfelvonó könnyíti az új iskola építését. SOMOGYI NÉPÁAP Kentek, 1969. szeptember 26. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom