Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) elmúlt húsz évben majdnem hatszorosára emelkedett. A nők szakmai képzését továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni. Veres József a továbbiakban az üzemek felelősségéről, a tanulóknak nyújtott üzemi segítség nagy jelentőségéről szólt. A « képzés feltételeinek biztosításáért, korszerű tanműhelyek létesítéséért a miniszter külön köszönetét mondott a Dunai Vasmű, a Ganz-MÁVAG, a Beloiannisz Gyár, a Csepel Művek, a Budapesti Lakásépítő Vállalat, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, a Gyapjúfonóipari Vállalat és más vállalatok vezetőinek és illetékes munkatársainak. Hozzáfűzte azonban, hogy a jó példákat sajnos még nem minden vállalat követi. Az új gazdasági mechanizmus azonban a szakmunkástanuló-képzésben is több kezdeményezésre, nagyobb felelősségérzetre ösztönzi majd a vállalatokat. A termel es műszaki alapjainak változásával, az önállóbb termelésszervező munka kialakulásával olyan szakmunkások iránt növekedett az igény, akiket a változó feladatoknak megfelelően a legjobban tudnak foglalkoztatni a vállalatok. Ilyen szakmunkásokat akarunk nevelni és ezért fokozatosan megszüntetjük a szakmai _ oktatás túlzott differenciáltságát, és megteremtjük a széles alapon nyugvó, lépcsőzetesen felépülő szakmai képzést. Számítanunk kell arra, hogy a szakmunka a legösszetettebb szellemi és fizikai tevékenységek közé fog tartozni, ennek megfelelően az elméleti oktatásra szánt időt emelnünk kell, A képzés feltételei jelenleg nincsenek egészen összhangban az igényekkel, 1966-ig ugyanis számottevő fejlesztésre lényegében nem került sor. Az utóbbi években azonban kormányzatunk már igen jelentős anyagi eszközöket biztosított a szakmunkásképző iskolák fejlesztésére, az elmaradás csökkentésére. A harmadik ötéves terv időszakában várhatóan 624 tantermet, 1110 tanműhelyi munkahelyet létesítenek, az otthonok befogadó- képessége pedig több mint 3400-zaí bővül. A fejlesztést folytatni kell, mert iskoláink zsúfolták, nehéz körülmények között — általában két műszakban — oktatnak. Folyamatban van a távlati iskolahálózat-fejlesztési terv kidolgozása, amely messzemenően figyelembe veszi a lakosság települési viszonyait és a gazdaság regionális fejlesztését. A miniszter ezután utalt arra, hogy a népgazdaság szerkezetében és a képzésben végbement változások nyomán mind több jogszabály jelent meg, s e jogszabályok között ma már nehéz eligazodni. Veres József rámutatott, hogy az 1949. évi 4. törvény — az akkori helyzethez igazodva — a nem *lami szektorokban meghagyta a tanulók szerződtetésének rendszerét. Mint mondotta, erre ma már nincs szükség, mert a jogokat és kötelezettségeket nem a két fél megállapodása, hanem a jogszabályok írják elő. Az előterjesztett törvényjavaslat — folytatta — a képzést úgy szabályozza, hogy az megfeleljen a gazdasági, az oktatáspolitikai, a szociális és az egészségügyi követelményeknek egyaránt. Ugyanakkor átfogó, egységes és korszerű jogszabályi rendezésre törek- l szik. Az eredményes képzés alapvető követelménye, hogy szoros kapcsolatban álljon a termeléssel. A törvényjavaslat értelmében ezért a gyakorlati oktatást továbbra is elsősorban a vállalatoknál kell megszervezni. Ez biztosítja, hogy a szakmunkás-tanulók már a választott szakma megtanulása közben megszokják az üzemi légkört, beilleszkedjenek az üzemi kollektívába, részt vegyenek a termelési tervek teljesítésében. A törvényjavaslat hangsúlyozza az iskolák és o vállalatok kapcsolatának fontosságát. Lehetőséget ad arra is, hogy a vállalatok és a tanulók között az eddigieknél hatékonyabb érdekeltségi kapcsolat alakuljon ki: a vállalat a képzési idő utolsó félévében ösztöndíj helyett szakmunkás- bért is fizethet tanulójának, sőt a termelésben elért eredmény alapján az előírt juttatásokon felül jutalmat is adhat. A nehezen beiskolázható szakmák tanulóit társadalmi ösztöndíjban részesíthetik. Az új szabályozás széles körű lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok felnőttek képzése útján jussanak újabb szakmunkásokhoz. Ezien túl is lesz lehetőség egyéni felkészülés alapján a szakmunkásképesítés megszerzésére, sót új lehetőségként a jövőben esti szakmunkásképző iskolát is lehet szervezni. A képesítéssel már rendelkező dolgozók — meghatározott szakmai gyakorlat letöltése után — rokonszakmában újabb szak- munkásképesitést szerezhetnek, ha kiegészítő vizsgát tesznek. A törvényjavaslat — folytatta — szociális és egészség- ügyi szempontból is egységes, átfogó rendezésre törekszik. A javaslat értelmében csökken a szakmunkástanuló fiatalok fizikai igénybevétele. A jelenlegi, általában 48 órás foglalkoztatási idő 42 órára mérséklődik. Ezzel a népgazdaság egyes szektorai kozott megszűnnek az egyébként teljesen indokolatlan és sok vitát kiváltó különbségek. A törvény- tervezet a jelenlegi évi 30 munkanap szabadság helyett a többi iskolatípusban szokásos oktatási szünetet, 46—46 napot biztosítja a tanulók részére. A javaslat egészségügvi vonatkozásai biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tanulók megfeleljenek a választott szakma egészségügyi követelményeinek. A képzési idő alatt gondoskodni kell a fiatalok rendszeres orvosi vizsgálatáról. A törvénytervezet megtiltja a tanulók éjjeli foglalkoztatását kötelezővé teszi munkaegészségügyi oktatásukat és előírja az iskolai munkavédelmi szabályzat kidolgozását A javaslat törvényi szinten kíván gondoskodni a tanulók munkavégzésével összefüggő szociális juttatásokról. Előírja, hogy a tanulót ugyanolyan munkaruha-juttatás illeti meg, mint a vele azonos munkafeltételek között dolgozó idősebb munkásokat Munkanapokon mindenütt kedvezményes étkeztetés jár a tanulónak. A javaslat változatlanul fenntartja és törvényi szinten rögzíti szocialista fejlődésünk jelentős vívmányát: a tanulókat megillető társadalombiztosítási és szociális juttatások rendjét. Expozéja befejező részében a miniszter rámutatott, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor nagy figyelmet fordítottak az érintettek széles körének véleményére. A szakmunkásképzés helyzetéről — még a törvényalkotó munka megkezdése előtt — tárgyaltak a megyei tanácsok és a párt-végrehajtóbizotlsá- gok, a megyei pártbizottságok oktatási felelősei, a nagyvállalatok vezetői. Napirendre tűzték a témát az országos diáktanácskozáson és az oktatási szakemberek értekezletein. A felmerült indítványok többségét figyelembe vették. A törvényjavaslatot megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta a SZOT elnöksége, a KISZ intéző bizottsága és az Országos Oktatási Tanács. Meggyőződésem, hogy — elfogadása esetén — az új törvény eléri célját, jól szolgálja munkásosztályunk és társadalmunk ügyét. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot — fejezte be beszédét Veres József munkaügyi miniszter. • » • Több hozzászólás után az elnöklő Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés a szerdai vitát lezárta, s úgy határozott, hogy — a szakmunkás-képzésről szóló törvényjavaslat vitájával,' valamint a gázenergiáról szóló törvényjavaslat tár gyalásával — csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását. Egymilliós kereslted elemfejlesztés Marcaliban (Tudósítónktól.) A marcali fogyasztási szövetkezetnek a Baglas etterem megnyitásával felszabadult néhány üzlethelyisége. Az igazgatóság ebben az évben, ki- iiasználva a lehetőségeket, tovább fejleszti a járási székhely üzlethálózatát. A régi vendéglő helyén műszaki szaküzlet nyűik, ahol televíziót, rádiót, járműveket, háztartási gépeket, és ezek alkatrészeit árusítják. Az új műszaki szaküzlet átalakítása 400 000 forintba került, a berendezés — amelyet egy budapesti cég szállít — újabb 150 000 forintba. A műszaki üzlet mellett korszerű húsbolt készült. Ennek átalakítása 80 000 forint volt Most végzik az átépítési munkákat a vasútállomás mellett lévő vendéglőben is, amelyet önkiszolgáló étteremmé alakítanak. A régi szálloda helyiségeiben lesz a modern konyha. Erre 250 000 forintot irányoztak elő. A vendéglő kész lesz még ebben az évben. A negyedik szaküzletet a Finommechanikai Vállalat volt műhelyei helyén alakítják ki. Ide kerülnek az üveg- és porcelánáruk. Az átalakítási munkálatokat a marcali szövetkezet saját építőbrigádja végzi. Ismét „eziisttermést” várnak Vesén (Tudósítónktól.) Az időjárás az idén kedvezett a véseieknek, és nemcsalt a szántóföldeken, hanem a gyümölcsösben is szép termésre számít az egyesült Üj Elet Termelőszövetkezet. A fiatal almáskertben a fák ágai földig hajolva roskadoznak a bő termés alatt. A mintegy 67 holdas gyümölcsös törpefái már a múlt évben is figyelemre méltó, eredménnyel örvendeztették meg a termelőszövetkezetet. Két kiváló minőségű fajtájuk, a jonatán és a starking az erfurti kiállításon második dijat nyert A jó minőség mellett most a meny- nyiség is rekordot ígér: csaknem 120 vagon almára számítanak. A zamatos gyümölcs nyolcvan százalékát exportra szánja a termelőszövetkezet. A gazdag termés a hozzáértő gondozásnak, a gyakori permetezésnek meg a szerves trágya bőséges adagolásának köszönhető. A tsz vezetőségét most már a szedés és a tárolás gondja foglalkoztatja Erre a munkára előreláthatólag két-három héttel korábban keiül sor az idén, mint a múltévben. iueOszuki kOm A műszaki könyvnapokat az idén október 15-e és noveift- ber 4-e között rendezik meg — jelentette be a szerda délelőtti sajtótájékoztatón Fischer Herbert, a Műszaki Kiadó irodalmi vezetője. Az országos megnyitót a legnagyobb vidéki iparvárosban, Miskolcon tartják. 33 féle új .szakkönyvet jelentet meg a szakmai napokra a Műszaki, az Akadémiai, a Mezőgazdasági, a Táncsics ér a Zrínyi Kiadó. A könyvnapok idején körülbelül 300 helyen tartanak or szágban műszaki ankétokat, ahol a friss kötetek szerzői találkoznak majd a műszak: könyvek olvasóközönségével. Mai kommentárunk! Békét a világnak! A béke vágya egy idős az emberiséggel. Békében akart élni és dolgozni a rabszolga és a jobbágy, a polgár és a munkás, de az állandó viszálykodások és a háborúk az emberek millióinak életét oltatták ki, az özvegyeknek, árváknak csupán a béke reménye maradt vigaszul. A második világháborúig a béketörekvések csupán a háború befejezésére irányultak, s csak húsz évvel ezelőtt Párizsban fogalmazták meg hatszázmillió ember békevágyát, hogy soha többé ne legyen háború! Az első béke-világkongresszus után szervezett formát öltött a mozgalom, békevédelmi bizottságok, béketanácsok alakultak majd minden országban, s a kongresz- szusok Stockholmban, Bécs- ben, Moszkvában vagy Helsinkiben egy-egy olyan akció elindítását kezdeményezték, amely a világközvélemény nevében lépett fel a hideg- háborús kísérletek és az intervenció ellen. Amikor 1949-ben Párizsban tanácskozásra ültek össze a béke hívei, a történelem első olyan kongresszusán vettek részt, amelyen elhatározták, hogy megakadályozzák egy újabb világháború kitörését. Békeidőben indult el útjára a békemozgalom, s ezzel a lépéssel az emberiség igazi célját, az életet, a békét, a békés alkotómunkát és a népek közötti barátságot fektették új alapokra. Kimondták, hogy a háború nem természeti csapás, hanem az emberek akaratának szülötte, csak ők akadályozhatják meg, tehát a háború elkerülhető. A békéért vívott harc nem rövid lejáratú akció, terminusokhoz kötött kampány, hanem mindennapos és rendszeres munka, a szocialista társadalomban pedig az ország felvirágoztatásának és a szocializmus felépítésének szerves része. A béke ügye nem egy osztályé, egy párté, hanem minden becsületük életét, hazáját, népét szerető emberé. Munkások, parasztok, tudósok, írók, művészek, a legkülönbözőbb foglalkozásúak álltak a béke gondolata mellé, munkájukkal segítve az egyetemes érdeket. Gondoljunk csak olyan személyiségekre, mint Joliot Curie, Albert Schwizer, Bertrand Russel, Sartre, Chaplin, Ehrenburg és sorolhatnánk, még tovább őket. Hónapról hónapra, évről évre újabb milliók, s velük együtt országok és földrészek haladó erői csatlakoznak a békemozgalomhoz. A világpolitikai események alakulásával a békemunka módszerei is változnak, de ez nem jelenti a húsz évvel ezelőtt meghatározott elvek feladását. Az imperializmus állandóan új utakat és lehetőségeket keres, hogy érdekeinek megfelelően tűzfészkeket gyújtson a világon, helyi háborúkat robbantson ki, fokozza a' fegyverkezési versenyt, és politikájával egy termonukleáris háború veszélyét hordozza magában. -A kommunista és munkáspártok ez évi moszkvai tanácskozásának fő dokumentunia szerint az imperializmus bűnös tevékenységének végét kell vetni, a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek egyesülniük kell, hogy a szocialista világrendszer erejére támaszkodva közösen küzdhessenek az emberiség megmentéséért. Népünk és megyénk lakossága egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy békét akar, az ember teljes jogú emberré válását és felemelkedését, a teremtő, alkotó munka és az örömteli élet békéjét. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntjük a megyei békeaktíva valamennyi részvevőjét és azokat a küldötteket, akik Somogyot képviselik majd a VII. magyar békekongresszuson. S. G. Sorozáson A hadsereg életéről beszél Dévai György őrnagy. Izgatott, kíváncsi fiatalemberek gyülekeznek a fegyveres erők kaposvári klubjában. Sorozásra jöttek. Sorsforduló ez az esemény mindenki életében, a felnőtté válás egyik bizonyítéka. S ezzel együtt megnő az állammal szembeni kötelességük. Korban azonos, iskolai végzettség, munkabeosztás tekintetében különböző emberek. Érdeklődve kérdezgetik egymást, ki, hová, melyik fegyvernemhez szeretne kerülni. Sokan régi barátok, iskola- és munkatársak, akik megegyeznek, hogy ha lehet, egy alakulathoz kérik magukat. Cseresznyés István, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat tmk- részlegének technikusa is arra vár, hogy szólítsák, illetve orvosi vizsgálatra kerüljön. — Húszéves vagyok, bizony jobb lett volna már 18 éves korban elkezdeni a katonai szolgálatot, de hát az iskola ... Na mindegy... Azt szeretném, ha technikusi képzettségemet kamatoztathatnám a hadsereg ben, s járművek mellé, valamilyen gépesített egységhez kerülhetnék. Szeretném az ifjúsági szervezetben nyert tapasztalataimat is — vállalatomnál KISZ szervező titkár vagyok — hasznosítani. Találomra szólítok meg egy másik fiatalt, Dankó Attilát, ö is technikus — a Mezőgazda- sági Gépgyárnál. — A hadseregről nem sokat tudok, így elképzelésem sincs arról, milyen alakulathoz kérjem magam. Én is azt szeretném, ha a technikumban tanultaknak a hadseregben is hasznát vehetnem. Valamennyien orvosi vizsgára ' mennek, csak egészséges emberek kerülhetnek a hadseregbe. Ha valaki rejtett betegségre panaszkodik, kórházi, illetve szakorvosi kivizsgálásra küldik. S közben a várakozók a hadsereg életével ismerkednek. Dévai György őrnagy ismerteti velük a tudnivalókat, amelyeket egy katonai szolgálat előtt álló állampolgárnak ismernie kell. Persze kérdezhetnek is. Nagyon sokan kíváncsiak a bevonulás időpontjára — ezt majd idejében megtudják —, mi a tennivalójuk üzemükben, vállalatuknál, de igen sok kérdést tettek föl bel- és külpolitikai eseményekkel kapcsolatban is. — Neve? — Antal János. — Foglalkozása? — Vízvezeték-szerelő. — Üz-e valamilyen sportot, van-e hobbija, s ha maga dönthetne, milyen fegyvernemhez szeretne kerülni? — Ejtőernyős kiképzést kaptam az MHSZ-néL Eddig ötven ugrásom volt Kérném, hogy ejtőernyős egységhez osz- szanak be — hangzik a felelet Koós József őrnagy, a sorozó bizottság elnöke szorgalmasan jegyzi a válaszokat, a kérelmeket. Tapasztalatait így összegezi: — Évről évre képzettebb, iskolázottabb és fegyelmezettebb fiatalok kerülnek sorozásra. Szinte kivétel nélkül vonzódnak a korszerű, gépesített alakulatokhoz, gépkocsizóknak, vagy pedig rádiósnak kérik magukat. Mi valamennyiük kívánságát figyelembe véve — iskolai végzettségük, szakképzettségük alapján — javasoljuk őket a különböző fegyvernemekhez. Szalai László SOMOGYI NEPÁAP Csütörtök, 1969. szeptember 25. 3
