Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
<b' üj C /V) '«APQ&& * Ára: 1 forint VIIAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 219. szám 1969. szeptember 21., vasárnap ENSZ A szocialista országok közös javaslata a vegyi és baktériumfegyverek betiltásáról Andrej Gromiko külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője S. Jedrychowski lengyel külügyminiszterrel beszélget az ENSZ-közgyűlés szünetében. Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A nemzetközi helyzet valamennyi fontos kérdése szóba került az ENSZ közgyűlésének második napi vitájában. A legnagyobb érdeklődés természetszerűen Gromiko szovjet külügyminiszter beszédének szólt. Számos megfigyelő szembeállította a szovjet kormány konkrét és átgondolt javaslatokra alapuló állásfoglalását a közgyűlésen Nixon elnök felszólalásával, amely általános vélemény szerint nem tartalmazott új gondolatokat. Széles körű érdeklődés fogadta a szovjet javaslatot a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló felhívásra vonatkozóan. Ez a javaslat lényegében megerősíti az ENSZ szerepét a világ békéjének fenntartásában, növeli a világszervezet és ezen belül a Biztonsági Tanács tekintélyét, de egyúttal közvetlenül bekapcsolhatja a béke megvédésébe a világszervezeten kívül álló országokat is. Több megfigyelő kiemelte, hogy Gromiko ismét felelevenítette azt a javaslatot, amely egyébként az ENSZ-alapokmány egyik pontja, hogy a Tanács tagjai magas szinten rendszeresen tartsanak tanácskozásokat, s ne csak adott válságok megoldásával foglalkozzanak, hanem tekintsék át a nemzetközi helyzet egészét is. Ugyancsak nagy visszhangot keltett o szocialista országok közös javaslata a vegyi és bakteriológiai fegyverek gyártásának, tárolásának és alkalmazásának megtiltásáról. A javaslat szerzői között a Magyar Népköztársaság is ott van. Hazánk korábban már többször is felvetette ezt a kérdést az ENSZ fórumán. A Gromiko-be szódén kívül összesen hét felszólalás hangzott el a pénteki két ülésen. Nagy érdeklődést keltett a perui külügyminiszter, Edgardo Mercado Jarrin beszéde, amelyben részletesen ismertette a perui forradalom programját és Peru külpolitikájának alapelveit. Mercado tábornok azt emelete ki, hogy az országban most nacionalista forradalom zajlik le, amelynek célja a népi egység kialakítása, az ország függő viszonyának megszüntetése, Peru gazdasági fejlesztése. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban jogosnak és igazságosnak minősítette a külföldi olajtársaságok államosítását és a kormány többi hasonló jellegű intézkedését. Hangoztatta, a kormány messzemenően figyelembe veszi a törvényes rendelkezéseket Ugyanakkor Mercado élesen elítélte azokat a kísérleteket, amelyek e folyamatod közvetlen erőszakkal. vagy gazdasági fenyegetéssel igyekeznek megakadályozni. Országa külpolitikájának egyik sarkalatos pontjaként emerte ki azt, hogy Peru kapcsolatokat létesít a szocialista országokkal, amelyektől eddig el volt zárva. Aicsi Kiicsi japán külügyminiszter felszólalásában többek között az ENSZ reformját sürgette, beleértve a Biztonsági Tanács bizonyos fokú átszervezését is. A külügyminiszter javaslataival a tagállamok egy része nem ért egyet. A japán javaslat lényege, hogy a Tanács állandó tagjainak létszámát bővítsék, Ugyanakkor pedig szüntessék meg a vétójogot Csaknem valamennyi felszólalás foglalkozott a vietnami háborúval, és lépéseket sürgetett annak megszüntetésére. Ugyancsak fontos helyet foglalt el a beszédekben a közel- keleti válság. Abba Eban izraeli külügyminiszter, aki utolsónak szólalt fel, ezzel kapcsolatban ismét éles kirohanásokat intézett az ENSZ, az arab államok és a szocialista országok ellen, minden eszközzel igazolni próbálva Izrael agresszív magatartását (Telefoto — AP—KS.) Tegnap a diplomáciai találkozók és a megbeszélések sorozata folytatódott a világ- szervezet székhelyén. Több küldöttség vezetőjével találkozott például Gromiko szovjet külügyminiszter és Rogers amerikai külügyminiszter is. A NATO-külügyminiszterek hétfőre tervezett úgynevezett munkaebédjét ismeretlen okok miatt lemondták, annak ellenére, hogy Villy Brandt bonni külügyminiszter külön erre az alkalomra időzítette New York-i utazását Brandt a tervek szerint holnap találkozik Rogers amerikai külügyminiszterrel és Stewart angol külügymindsz- terrel. Valószínűleg ugyancsak holnap kerül sor Gromiko és Schumann francia külügyminiszter megbeszélésére is. (Folytatás a 2. oldalon.) KARJALAINEN NYILATKOZATA az európai biztonságról és a finn—magyar kapcsolatokról ÖSSZEHÍVTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 13. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. szeptember 24-ére, szer dán 11 órára összehívta. (MTI) A szocialista országok ENSZ-kűldötteinek levele U Thanthoz Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán részt vevő belorusz, bolgár, magyar, mongol, lengyel, román, szovjet ukrán és csehszlovák küldöttség 1969. szeptember 19-én levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. A levélben a küldöttségek kormányuk megbízásából kérik a főtitkárt, tűzzék fontos és sürgős kérdésként az ENSZ- közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére ezt a kérdést: »A vegyi és baktérium- (biológiai) fegyverek kidolgozásának, előállításának, készletei felhalmozásának eltiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése.« Amikor e kérdésnek a közgyűlésben való megvitatását indítványozzák, a fenti államok kormányai abból indulnak ki, hogy olyan veszedelmes, tömegpusztító fegyverek teljes kiküszöbölése az államok fegyvertárából, mint ami- nők a vegyi és baktérium- (biológiai) fegyverek, a népek békéjének és biztonságának fenntartását és megszilárdítását szolgálná. Az említett országok kormánya időszerűnek és halaszthatatlanul szükségesnek tartja e probléma megoldását, különösen a jelenlegi viszonyok között, amikor sok országban munkálatok folynak a vegyi- és baktériumfegyverek tökéletesítésére, gyártására és készleteinek felhalmozására. Ez azzal a • veszéllyel jár, hogy az emberiség áldozatává válhat egy olyan háborúnak, amelyben vegyi és baktériumfegyvereket használnak, mert egy ilyen háború következményei súlyos kihatással lennének a civilizáció egész fejlődésére, az egész emberiség jövőjére. Az ENSZ, valamint a leszerelési bizottság keretei között a vegyi és baktériumfegyvereket illetően eddig kifejtett erőfeszítések bizonyos reményt keltő eredményekkel jártak. Az ENSZ-közgyülés több ha tározata — amelyeket a tagállamok túlnyomó többsége elfogadott — leszögezte, milyen nagy jelentőségű az 1925. június 17-én kelt genfi jegyzőkönyv, ez eltiltotta a fojtó, mérgező és más hasonló gázok és bakteriológiai eszközök háborúban való használatát, és fontos, általánosan elismert nemzetközi jogszabályokat tartalmaz. Az ENSZ főtitkárának a leszerelési bizottság kezdeményezésére a vegyi és baktérium- (biológiai) fegyverről és esetleges használatának következményeiről készített jelentése szintén bizonyítja, hogy a vegyi és baktériumfegyver használata katasztrofális következményekkel járna az emberiségre nézve. Ez a dokumentum fokozta annak felismerését, hogy elengedhetetlenül szükség van olyan intézkedésekre, amelyek törvényen kívül helyezik nemcsak a vegyi és baktérium- (biológiai) fegyver használatát, hanem magát e fegyvert is. E cél elérését elősegítendő fenti küldöttségek kormánya felhívással fordul minden állam kormányához, -hogy kellő figyelmet tanúsítson a vegyi és baktérium- (biológiai) fegyverek kidolgozásának, előállításának, s a készleteik felhalmozásának eltiltásáról, és e fegyverek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése kérdésének megvitatása iránt. A fenti államok a közgyűlés elé terjesztik megvitatás végett egy ilyen egyezmény tervezetét. Ha a közgyűlés olyan határozatot hozna, amely támogatja az említett egyezmény megkötésére irányuló javaslatot, meggyőződésünk szerint komolyan elősegítené a béke ügyét, az egész emberiség érdekeit szolgálná. A dokumentumlevelet A. Gurinovics, a Belorussz Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, S. Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, J. Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, M. Tarabanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, L. Tojv, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, Ahti Karjalainen finn külügyminiszter, aki az Egyesült Nemzetek közgyűlésének ülésszakán vesz részt New Yorkban, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. »A finn kormány Helsinkit javasolta az európai biztonsági konferencia és az esetleges előkészítő tárgyalások színhelyéül — mondotta nyilatkozatában. — Harminckét országnak küldtünk erről memorandumot, s eddig már több mint húsz választ, illetve elsődleges állásfoglalást kaptunk. Tudomásunk szerint azok a kormányok, amelyek eddig nem válaszoltak, szintén tanulmányozzák a kérdést. Remélhetjük, hogy ez a nagy vállalkozás folyamatosan előbbre jut. Csak egy későbbi időben mondhatjuk meg azonban, hogy mi látszik a legalkalmasabb módszernek az ügy továbbfejlesztéséhez.« A külügyminiszter, aki Ur- ho Kekkonen elnök .kíséretében rövidesen hazánkba látogat, az elnök útja kapcsán válaszolt a finn—magyar kapcsolatok jövőjéről feladott kérdésre is. “Finnországban rendkívüli megelégedéssel fogadtak, hogy az ország elnökének módja lesz Magyarországra látogatni — jelentette ki Ahti Karjalainen. — Mint külügyminiszter, tavaly magam is tettem hivatalos utazást Magyarországon. Országaink kapcsolatai minden viszonylatban jól fejlődtek, de természetesen még igen sok lehetőség áll nyitva a már meglévő szoros kapcsolatok továbbfejlesztésére és megszilárdítására a kultúra és a műszaki tudományok területén és más vonatkozásokban is. Bizton feltételezhetjük, hogy a most sorra kerülő hivatalos látogatás elősegíti ezt a kívánatos fejlődést«. Az ENSZ-közgyülés munkájáról szólva a finn külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben három olyan kérdés van, amelynek megoldása sürgető feladat: Vietnam, a Közel- Kelet és Nigéria, mert mindhárom esetben még vér folyik a harcokban«. Remélem, hogy a közgyűlés 24. ülésszaka megjavítja a nemzetközi légkört, s így mind közvetlenül, mind pedig közvetve elősegíti a válságok felszámolását. Arra is törekednünk kell, hogy tovább folytatódjanak a leszerelési tárgyalások is, amelyeknek kimenetele főként a nagyhatalmaktól függ — fejezte be nyilatkozatát a finn köztársaság külügyminisztere. (MTI) / Mit NYÍLIK C. Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, D. Belokolosz, Kaposváron a dél-dunántúli építészet! kiállítás, a Palmlro Togliatti Megyei Könyvtár nagytermében. A kiállítás anyaga a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei tervező vállalat munkáiból készült. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere. PROVOKÁCIÓ A moszkvai Pravda kom- mentárában foglalkozik a szu- détanémetek revansista bajtársi szövetségének idei kongresszusával. “A jelenlegi találkozó egyértelműen provokatív célokat követ, ellentmond a békeszerető népek részéiül a feszültség enyhítésére, az össz-euró- pai együttműködés megteremtésére és az európai biztonság megvédésére tett erőfeszítéseknek. Különös — mutat rá Bo- riszov —, hogy egy efféle ösz- szejöveteí a semleges Ausztria területén történik, amely államszerződésben kötelezte magát, hogy nem enged m#g semmiféle náci és militarista tevékenységet. A cikkíró azzal zárja fejtegetését, hogy az ilyen engedékenység csak nyugtalanítja Ausztria szomszédait, és nem szolgálja magának az osztrák népnek az érdekeit sem.
