Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
Balatoni ügyeskedők Dupla fekete — szimpla kávéból — Fagylalt recept á la Nagy Jogtalan haszon a kakaón — Ezeknek is épp most kellett idejönni! Most várhatunk a jó kávéra, amíg az ellenőrzéssel végeznek. Az ember még üdülés közben is csak bosszankodik ... A szántódi 308-as ABC- áruházhan mondta ezt jól hallhatóan az egyik feketére váró vendég, amikor kiderült, hogy előtte éppen ellenőrök kérnek kávét, hogy meggyőződjenek a minőségéről. A vendég zsörtölődése nem volt jogos. Az ellenőrök feketéjében az előirt kávémennyiségnek csak 67 százaléka volt meg, amiből bizony csak nagyon gyengécske kávét lehet főzni. Százezrek élvezik ezekben a napokban a Balatont, a nyár örömeit. S éppen az ő érdekükben fáradoznak szinte éjjel-nappal az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a Minőségvizsgáló Intézet, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai és a társadalmi ellenőrök. — Egy liter kakaót kérek. .. Mennyit fizetek? Hat forintot, nem sok ez egy kicsit? — Nem kérem, ennyi a vállalat által megállapított hivatalos ár. Ez a párbeszéd több alkalommal is elhangzott júliusban a Sütőipari Vállalat balatonsaemesi 16-os Jej boltjában. Aztán mégis kiderült, hogy Szemest Jenöné boltvezető rosszul ismeri, az árakat, mert a kakaó literjéért csak öt forintot kérhetne. A vizsgálat megállapította, hogy rövid idő alatt ez az üzlet 3060 forint jogtalan nyereségre tett szert, ennyivel fizettetett többet a reggelizőkkel. A »Kicsi-« bisztróban (Balatonszárszó, állomás) Kováét. Gyuláné boltvezető alaposan felöntötte tejjel a kakaót. Eljárása — enyhén szólva — minőségror.tés. Mindkettőjük ellen szabálysértési eljárás indult. — Finom ez a fagyi. Elárulná, hogyan készíti? — Etz kérem üzleti titok. Csak annyit: ilyet ne is keressen a vállalatnál, szövetkezetnél, mert azok sajnálják a belevalót Sokan megkérdezték Nagy Dezső balatonfenyvesi magán- fagylaltárust hogyan készíti termékeit. Az ellenőrök azonban érdeklődés helyett mintát vettek. Nagy receptje körülbelül így fogalmazható meg: végy annyi cukrot, vajat, csokoládét, karamellát stb. amennyi az előírásnak éppen a fele, és habosítsd fel. Jól jár a vendég, mert azt hiszi, sokat kap, s jól jársz te is, mert így olcsóbb lesz neked, és többet adhatsz el. öt minta közül négy rossz volt. A vaníliás, az őszibarack, a i csokoládé szárazanyag — il- j Intve zsírtartalma gyatrának^ bizonyult. S nem is olyan renn már tapasztaltak nála sonlót. Kutrovácz György balatonfenyvesi magán- ■ .ylaltasnál az eperfagylalt ■" zonyult gyengének: a szárazanyag-tartalom csaknem három százalékkal volt kevesebb az előírtnál. Érdemes volna a tanácsoknak fölfigyelniük, ahol sorozatosan minő- scgrontást tapasztalnak, megvonni az illetők iparengedélyét. A fagylaltról még annyit: az ellenőrök hat mintát vettek Balatonbogláron a szövetkezet termelő üzemében, és csak egynél tapasztaltak lényegtelen eltérést! Gyenge volt a zsírtartalma a Sütőipari Vállalat balaton- boglári 18-as boltjában vett tejfölmintának. Mindössze 13 százalék. Ezt a tejfölt éppien lábosból árusították, míg a kannában levő zsírtartalma 15,6 százalékosnak bizonyult. Hogyan változhatott meg, amíg a kannából kiszedték?... A sütőipari válla’at siófoki üzemében is baj volt a minőséggel, mert a briós és a fo- nottkaláos zsírtartalma nem volt megfelelő. A meg el ta nács kereskedelmi o;zíá’yc viszont arra hívta fel a vállalat igazgatójának figyelmét, hogy az árakat pontosabban határozza meg, s azok megtartását jobban ellenőriztess;. Ugyanis nemcsak a szentesi boltjuknál tapasztaltak áreltérést a kakaó árusításánál, hanem a túrósbuktánál és a kevert kuglófnál is. Egyiket olcsóbban, a másikat drágábban adták. A feketével a legtöbb helyen baj van. A kávéfőzők az MINDENNAPOS PÜRBESZÍD Húsz üzemben, intézményben vizsgálata meg a Kaposvári Városi Pártbizottság a kommunisták és a pár- tonkívüliek politikai informálásának és tájékoztatásának módszereit és helyezetét, az üzemi agitáció, a munkaverseny és a pártoktatás hatékonyságát. A városi pártbizottság elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a megyeszékhe előírt adag nagy részét meg- ^ho^an folytatjákapártakarítják. Balatonfenyvesen a »Kúpja« vendéglőben az előírt mennyiségnek csak 62,5 százaléka volt a kávéban, s a »Határ Csárdá«-ban is hasonló volt a helyzet. Itt 64,5 százalékot találtak, s ez mesz- sze van az elfogadható 85— 90 százaléktól! S csupán két helyen főztek jó minőségű kávét: a bala- tonboglári és a fonyódi ABC áruházban. Szalai László beszédet az alapszervezetek a kaposváriakkal, milyen gyors és pontos a tájékoztatás, nyíltsága és őszintesége tovább erősíti-e a párt és a tömegek közötti bizalmat. A vizsgálat tapasztalatait Török László agitációs és propaganda előadó terjesztette a városi párt-végrehajtó bizottság elé. E szerint a kaposvári pártszervezetek a taggyűléseken rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat a kül- és belpolitikai eseményekről, va2841 anya otthon van A közvélemény aligha fogadott mostanában olyan egyöntetű helyesléssel intézkedést, mint a gyermekgondozási segély bevezetését. Az 1967-ben született kormány- rendelet hatálybalépése óta eltelt időszak általánosítható tapasztalatokkal is szolgált Ezek közül az egyik az, hogy a lehetőségek ellenére Somogy azok közé a megyék közé tartozik, ahol a legkevesebben élnek ezzel a kedvezménnyel. Országosan az édesanyák 67,4 százaléka, megyénkben pedig 61,6 százaléka veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt 7 Kik veszik igénybe A családok döntésében jelentős szerepet játszik az, hogy hol dogozik, mit csinál és mennyit keres az édesanya. Országos viszonylatban az iparban dolgozó nők élnek leginkább a lehetőséggel. Ez a megállapítás érvényes So- mogyra is. Sőt, az ipari üzemekben dolgozó édesanyák az országos átlagnál is nagyobb számban veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A pamutiparban például minden száz szülő nő közül kilencvenöt, a ruhaiparban pedig nyolcvanhét él ezzel a lehetőséggel. Ennek ellenpólusa a mező- gazdaságban dolgozó asszonyok helyzete: ők az országos átlagnál is kisebb mértékben veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt Nemcsak a foglakozási ágak szerint lehet jelentős különbséget tenni, hanem a kereset nagysága szerint is. Általános tapasztalat, hogy az alacsonyabb fizeté- sűek inkább élnek a lehetőséggel, mint azok, akik többet keresnek. Jól bizonyítja ezt, hogy a segélyt igénybe vevők kétharmadának utolsó havi keresete ezer és ezerötszáz forint között mozgott. Azok közül az asszonyok közül, akiknek fizetése kétezer forinton felül van, elenyésző a segélyre igényt tartók száma. Az elsőt követi a második Ennek ellenére évről évre többen veszik igénye a kedvezményt A bevezetés évében — 1967-ben — 1300 édesanya maradt otthon hosszabb időre, a múlt esztendőben négy-ötszázzal nőtt a számuk, s az idén júniusban már 2841 családanya részére folyósították a segélyt. Egyáltalán nem lehet különösnek tartani azt, hogy elsősorban a huszonöt évesnél fiatalabbak teszik ki a segélyezettek felét. Annak ellenére, hogy ezek az anyák a munkahelyükön is kezdők, nincs nagy tapasztalatuk, élnek a lehetőséggel, s maguk gondozzák a gyermeküket. A munkában álló huszonöt évesnél fiatalabb feleségeknek a hatvanöt százaléka maradt ilyen címen három évig távol munkahelyétől. A segély bevezetése egy kicsit harc volt az egyke ellen is. A statisztikai jelentésekből az olvasható ki, hogy azokban a családokban, ahol már megérkezett az első, a »trónörökös« hamarosan jelentkezett a második gyermek is. Mindez a születések számának növekedését jelenti a megyében. Igaz, az emelkedés egyáltalán nem nagy (addig, amíg 1965-ben ezer anyára 52 gyerek jutott, a múlt évben már ötvenöt), de sikerült a korábbi csökkenő tendenciát megfordítani. 1971-ben kilencszáz gyerekkel több Ez az örvendetes jelenség a korábbi gondok enyhülését is magával hozta: a segély bevezetése óta csökkent a bölcsődékben az elhelyezési nehézség. Ez azonban nem jelent teljes megoldást, hiszen az óvodai férőhelyek száma nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy a létszám nő a segély lejárta után. A statisztikusok számítása szerint két év múlva az óvodás-korúak .zárna kilencszázzal emelkedik. Az akkori igények kielégítéséhez már most meg kell tenni az első lépéseket. A művelődésügyi miniszter nemrégiben szabályozta éppen ezért a gyermekgondozási segély lejárta után óvodába készülő gyerekek jelentkezését. A tervezésre és a megfelelő fogadásra itt is szükség van. Kercza Imre lamint a gazdaságpolitikai kérdésekről. Különösen eredményes gazdaságpolitikai agitá- ciót folytatták a pártszervezetek a múlt évben. Érdemes kiemelni, hogy a külpolitikai tájékoztatás iránt megnőttek az igények, s ma már nem elégszenek meg az emberek az események magyarázásával. Hiába olvassák el az újságban, hallgatják meg a rádióban és nézik meg a tévében a külföldi eseményeket, ez nem elégíti ki őket, hanem beszélni akarnak ezekről a kérdésekről. Az alapszervezetek többsége kielégíti ezt az igényt, s választ ad a kaposváriak kérdéseire. Ebben a munkájukban segített a párttitkároknak és rajtuk keresztül a párttagságnak politikai tájékoztatása. A jövőben még nagyobb támogatást kapnak a titkárok, mert negyedévenként előzetes tájékoztatókat tart részükre a városi pártbizottság, sőt ugyanilyen időközben írásos anyagokat küld nekik. Ebben a külpolitikai kérdéseken kívül elsősorban a városi tervek, fejlesztések és gondok szerepelnek majd. Minden évben egyszer beszámol a városi tanács vb-elnöke a párttitkároknak a megyeszékhely előtt álló feladatokról, számot ad a város- fejlesztés eredményeiről. Nem kétséges, hogy mindez olyan muníciót ad a pártszervezeteknek, hogy az eddiginél önállóbban, bátrabban politizálhat. Erre ösztönzi őket a városi pártbizottság is a kötetlen témájú taggyűlések szorgalmazásával. Á legutóbbi titkári értekezleten hangzott el a felhívás, és a textilmúvekben már ebben a hónapban tartanak ilyen taggyűlést. Ezen a fórumon a kommunisták az üzem. a város, az ország vagy a világ helyzetéről kérdezhetnek, mondhatnak véleményt. S hogy mit remél ettől a városi pártbizottság? Hogy azok a párttagok, akik ma még gyakorlatlanok és bátortalanok az önálló véleményformálásban, kedvet és ösztönzést kapnak ezeken a friss szellemű taggyűléseken. Általános tapasztalat, hogy rendszeresen tájékoztatják a pártszervezetek az üzem vagy az intézmény párton kívüli dolgozóit a pártnapokon. Nagy lehetőségeket rejt magában a szocialista brigádmozgalom. Naponta nyolcezer munkás jár be a megyeszékhelyre. Életüket a menetrend szorítja korlátok közé, ők azok, akik minden gyűlésről elsietnek a buszhoz vagy a vonathoz; őket lehet a legnehezebben tájékoztatni az üzem és a város, az ország és a világ eseményeiről. A brigádgyűléseken eddig is tartottak tájékoztatókat, a jövőben azonban A. VEINER — G. VEINER: A Somogy megyei Vizes Csatornamű Vállalat kőművest, vízvezeték-szerelőt, férfi és női segédmunkásokat fölvess lelantkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 18. Q (77156) Emellett szólt az időpont. A délutáni műszakok általában 15 és 17 óra között kezdődnek. Ehhez a fél kilenc túl késő. Az éjszakai műszakot 22 óra és 24 óra között kezdik. Ehhez viszont túl korai... Azonkívül volt egy merőben szociológiai természetű feltevésem ... Sarapov elnevette magát. — Te csak ne nevess. A nők rendszerint igen pontosan érkeznek munkahelyükre, útban hazafelé azonban átlag egy órát eltöltenek a különféle bevásárlásokkal. A férfiak éppen ellenkezőleg: tizenöt-húsz perces késéssel érkeznek munkahelyükre, de elég pontosan távoznak. Ezért gondoltam, hogy hazafelé tart. Ezután következett a második szakasz: a fiatalembernek ott kell dolgoznia valahol a közelben. Ebben nem kételkedtem. Először arra gondoltam, hogy talán valahonnan távolabbról érkezik és Vladikinó- ban csak átszáll. Ezt a variációt azonban elvetettem. Megmondom miért. Legfeljebb a 83-as autóbuszon érkezhetett | volna Vladikinóba, a Szokol felől, vagy a helyiérdekűvel. Az autóbusz elesik: a Nyakigláb a cirkusz felé utazott, arrafelé pedig átszállás nélkül rövidebb úton is eljuthatott volna. — És a helyiérdekű? — érdeklődött Sarapov. — Az is elesik. A megállója valóban ott van a közelben. De a buszmegállóhoz a telken át vezet a leghosszabb út Ezenkívül, ebben az időszakban mindössze két szerelvény áll meg Vladikinöban: a 8.10- es és a 8.31-es. Ha a 8.10- essel érkezik, a 8.26-os buszt csípheti el. ő pedig minden alkalommal a 8.37-es- re szállt fel! Világos tehát: a közelben dolgozik. — Világos — bólintott Sarapov. — De hol van ez a »közelben«? A gyilkosság színhelye gyakorlatilag megegyezik a buszmegállóval. A kerület térképén nagy kört rajzoltam, középpontjában a gyilkosság színhelyével. A Nyakigláb északnyugati irányból közeledett a telken át a megállóhoz. A kör délkeleti felét ezért rögtön be is satíroztam. Maradt az országút, a vasútvonal és a Botanikuskert határolta szektor. Az azon túli rész már közelebb esik a következő buszmegállóhoz. A következtetés: a Nyakigláb a vladikinói lakónegyedből jött. A munkahelyéről! — Na és? — biztatta érdeklődve Sarapov. — Itt keletkezett a probléma: hol dolgozhat? Szaveljev- vel közösen felderítettük a terepet A terepszmlére kijelölt körzetben az alábbi vállalatok működnek: egy nagy- és egy kis üzem, egy vegytisztító, étterem, falatozó és két szálloda: a Bajkál és a Zaria. A fémfeldolgozó üzemnél kezdtük. Ne feledkezz meg róla, hogy a Nyakigláb csak másnaponként jelenik meg, 20 óra 30-kor. Az üzemben — nulla. A tisztviselők 5-ig dolgoznak, a második műszak 4- kor, a harmadik pedig este 11-kor kezdődik. Szaveljev a biztonság kedvéért még ellenőrizte, nincs-e olyan munkásuk, aki 8—fél 9-ig dolgozna. Ni cs. Ez tehát elesik. — A következő állomás a »Szabad munka« kalapgyár volt A munka itt valóban elég szabad, mert a könnyűiparnak ez az óriása 17 óráig működik csak, ezután lelakatolják. Ezután következtek az üzletek. Igazi eposz. Hat darab van belőlük. Két iparcikküzlet, egy papírkereskedés, egy pékbolt, két élelmiszerüzlet. Az első hárommal köny- nyen boldogultunk: hétfőn zárva tartanak. A pékbolt csak másnaponként van nyitva: kedd, csütörtök, szombaton. Az élelmiszerüzletekben kizárólag nők dolgoznak. — Távirati stílusban: étkezde. Hétkor bezár. Meghalt. Falatozó. Fél 11-ig működik. 8—fél 9-kor senkinek sem ér véget a munkaideje. Pont — És most következtek a szállodák. Erre gondoltam és fejfájást kaptam: körülbelül kétezer beosztott! Keresztet vetettünk és munkához láttunk. Információnk szerint az ügyeletes munkások, villany- szerelők stb. másnaponként dolgozlak, 8.30-tól 20.30-ig. Végre! A Bajkállal kezdtük, ez van közelebb a buszhoz. Tizenkét szerelőt találtunk. Hatan dolgoznak hétfőn, szerdán és pénteken. Négyen harmincéven aluliak. Közülük kettő magas növésű. Egyikük a szomszéd házban lakik. Nyikita Alekszandrovics Ka- zancev azonban a Szuharev ucából jár be. Szuharev utca 36. öt perc a cirkusztól. Eny- nyi az egész. — Ez igen! — bólintott Sarapov. — Jó munka volt. — Elnevette magát: — Neptun!... Megszólalt a telefon. Sara-' pov felvette a kagylót. — Szaveljev? Hol vagy? Vezesd egyenesen hozzám!... A fekete kabátos, magas növésű fiatalember kissé sááltalánossá kell tenni ezt a módszert, mert ezeken a fórumokon lehet eszmecserét folytatni a naponta sok kilométert vonatozó, buszozó bejáró munkásokkal. A vizsgálat ismételten bebizonyította, hogy a termelési tanácskozás a gazdaságpolitikai tájékoztatás egyik legjobb módszere, mert a dolgozók véleményt formálhatnak minden lényeges kérdésről, a gazdasági vezetők pedig új lendületet adhatnak a munkához az elért eredmények ismertetésével és a feladatok meghatározásával. A legtöbb kaposvári üzemben és hivatalban felismerték a szemléltető-eszközök mozgósító erejét. Ennek köszönhető, hogy mind több helyen készítenek írásos anyagot, adnak ki sokszorosított vagy nyomtatott üzemi híradót, szerkesztenek érdekes és mindig friss anyagokat közlő faliújságot. Ezek, valamint az MTI képes tablói és a hangos híradók hatékonyabbá teszik a tájékoztatást, megkönnyítik a vállalat feladatainak megismertetését, s összeforrottabb munkára mozgósítanak mindenkit. A városi párt-végrehajtó bizottság éppen ezért arra ösztönzi az üzemeket, hivatalokat és intézményeket, hogy még színesebb és érdekesebb faliújságokat szerkesszenek, aknázzák ki a hangos híradóban rejlő gazdag lehetőségeket, s ahol erre mód van: jelentessenek meg üzemi híradót sokszorosítva vagy nyomtatva. A pártszervezetek a jövőben rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat a helyi problémákról, s az önálló politizálás jegyében minden fórumot — pártcsoport-értekez- let, brigádgyűlés, termelési tanácskozás — felhasználnak: a politikai informálásra. A város közvéleményének régi óhaját teljesíti a városi pártbizottság azzal, hogy a Hazafias Népfront városi elnökségével karöltve megszervezi a szélesebb körű tájékoztatást. A megyeszékhely lakói ezután gyakrabban találkozhatnak a város politikai, tanácsi és társadalmi vezetőivel, s minden őket érdeklő kérdésre választ kaphatnak ezeken a beszélgetéseken. A kaposvári is folytattak párbeszédet az emberekkel, a most elfogadott program azonban biztosíték rá, hogy mindennapos és az eddiginél jóval hatékonyabb legyen a szocialista demokráciát erősítő tájékoztatás. Lajos Géza padt volt, de egyébként nyugodtan viselkedett. Csak a kezei árultak el idegességet, ahogy a sapkáját szorongatta. A falnak dőlt, mint aki független a jelenlevőktől. Szaveljev, bal kezében a Nyakigláb táskájával, karon fogta: — Jöjjön, csak jöjjön. Üljön le. Hosszú beszélgetés lesz. A fiatalember dühösen elhárította a figyelmeztetési: — Ne lökdössön. Nem vagyak süket! — Akkor jó — mosolygott békeszeretően Szaveljev. — Ha leülne, mégis jobban lial- laná az elvtársakat. — Életem nagy álma! Sarapov és Tyihonov hallgatagon méregette. Sarapov szólalt meg elsőnek. — Mi van a bőröndjében, fiatalember? — Mi közük hozzá? A holmim. A saját holmim — hangsúlyozta a szót. — És miért olyan haragos? — Talán megszokták, hogy itt mindenki könnyekbe tör ki? »Az istenért, csak engedjenek szabadon!« — Nem. Akinek nincs félnivalója, az nem sopánkodik. Szóval, mi van a bőröndben? — Ha van ügyészi felhatalmazásuk, megnézhetik. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 10.
