Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

ff LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint XXV. évfolyam, 184. szám 1969. augusztus 10., vasárnap Nemzetközi atomfegyver-ellenes konferencia Nagaszaki japán városban szombaton véget ért a 15. nem­zetközi altom- és hidrogénfegy­ver ellenes értekezlet. Az értekezlet tízezer rész­vevője határozatot fogadott el, amely hangoztatja, hogy a ja­pán—amerikai »biztonsági szerződés hatálytalanításáért, valamint az Okinava feltétel nélküli visszatérítéséért foly­tatott harcot össze kér kap­csolni az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért küzdő mozgalommal. A konfennciát szakaszonként Tokióban, Hirosimában és Nagaszakiban rendezték meg az atom- és Ív drogén fegyverek betiltásáért küzdő japán ta­nács kezdeményezésére. (MTI) Jé úton halad a szövetkezetek erdőgazdálkodása A kereskedelem fejlesztéséhez szükséges« a közgazdasági szabályozók és ösztönző' rendszerek módosítása Csaknem 1500 hold erdőterü­lettel rendelkeznek a kaposvá­ri járás termelőszövetkezetei. Számottevő ez az ágazat, és nagy értéket jelent a tsz-ek- nek. Nem mindegy hát, hogyan szervezik meg erdőgazdálkodá­sukat Ahogy tegnapi ülésén a kaposvári Járási Tanács végrehajtó bizottság is értékel­te, igen jelentős változás, ked­vező Irányú fejlődés követke­zett be a gazdaságok ezirányú tevékenységében. Az Erdőbirtokossá^ Tár­sulások és a Legeltetesi Bizott­ságok megszűnésével fokoza­tosan nőtt a nagyüzemi gaz­daságok erdőterülete, s vele párhuzamosain a fakitermelés / is. Az értékesítési gondok sza­porodása arra készítette az irá­nyítókat, hogy az okszerű gaz­dálkodás érdekében saját szak­embereket állítsanak be. Ma már a járás szövekezeteiben 16 erdész és egy erdőmémök dolgozik. Ez a mintegy másfél éve történt intézkedés igen nagy előrelépést jelentett A szakemberek fölmérték a gaz­dálkodási lehetőségeket, és terveket készítettek a kiterme­lésre, az erdőfelújításra és az erdőtelepítésekre vonatkozóan. Szükséges megemlíteni azt is, - hogy a szépen meginduló fej­lődés nem mentes a hibáktól. Bár a telepítéseket felújításo­kat elvégezték a gazdaságok, de ezek ápolásáról nem min­den esetben gondoskodtak. Nemegyszer nehézségeket oko­zott a csemeték biztosítása is. Ezért vetette föl a végrehajtó bizottság jövőre vonatkozóan egy olyan társulás létrehozá­sának gondolatát, amelyek fel­adata volna több tsz számára előállítani az ültetési anyagot. 1967-ig piacra történő fafel­dolgozás a tsz-ékben lényegé­ben nem volt. Az előbb emlí­tett változások lehetővé tették, hogy olyan üzemeket létesítse­nek a szövetkezetek, amelyek piacképes áru termelésére al­kalmasak. Kezdeti nehézségek e téren is jelentkeztek. Hiány­zott a körültekintő piackuta­tás, így nem egy esetben olyan árut gyártottak, amelyet aztán nem tudtak megfelelően érté-' kesíteni. Az elmúlt évben már — okulva a hibákból — biztos partnereket kerestek. Néhány szövetkezet — mint például Visnye, Simonfa, Bárdudvarnok — látva a fel­dolgozásban rejlő lehetősége­ket, olyan gépeket és berende­zéseket szerzett be, amelyek kel nemcsak a saját termelési faanyagot képes feldolgozni, hanem más gazdaságokét is. Ez a kezdeményezés minden­képpen helyes volt. Hiszen így a piac igényeinek megfe­lelően folyamatossá vált a fel­dolgozás, állandó munkalehe­tőséget biztosítva a tagoknak, másrészt ezzel a módszerrel megoldódott azoknak a tsz-ek- nék az értékesítési problémá­ja is, amelyek nem rendelkez­nek feldolgozóüzemmel. Ter­mészetesen mindezen túlmenő­en a szövetkezet egész gaz­Folytatja munkáját a román pártkongresszus A Romám Kommunista Párt X. kongresszusának szombat délelőtti ülésén felszólalt Ion Ionita vezérezredes, a fegyve­res erők minisztere. Beszédé­ben rámutatott, hogy mindad­dig, amíg fennáll az agresszív NATO katonai tömb, szükség van a Varsói Szerződés állan­dó erősítésére. Kijelentette,. hogy a román fegyveres erők imperialista agresszió esetén készek bármely pillanatban teljesíteni a Varsói Szerző­désben vállalt kötelezettségei­ket A délelőtti ülésen folytatód­tak a külföldi delegációk ve­zetőinek felszólalásai. Dél­után a plenáris ülés befejezté­vel ismét munkához láttak a kongresszus bizottságát A bi­zottságok elnökei a hétfői ple­náris ülésen tesznek jelentést a kongresszusnak. (MTI) IZVESZTYIJA/ A% európai biztonság kérdése Leonyid Zavjalov, az Izvesz­tyija munkatársa a lap szom­bati számában cikket irt az európai biztonság problémái­ról Ebben egyebek között megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagországainak fel­hívása az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó össz­európai értekezlet Összehívá­sára széleskörű nemzetközi el­ismerésre talált. »Aligha téve­dünk — folytatja Zavjalov —, ha azt állítjuk: megértek a feltételek ahhoz, hogy áttér­jünk azokra i gyakorlati lépé­sekre, amelyek magának az értekezletnek az előkészítését biztosítják«. A cikkíró rámutat, hogy a sajtóban és a hivatalos véle­ménynyilvánításokban gyak­ran előfordulnak olyan állítá­sok, amelyek szerint az érte­kezlet összehívása előtt »ala­pos előkészítésre« van szük­ség. »Nem kétséges, hogy az értekezletet elő kell készíteni, mégpedig jól kell előkészíte-. ni.« Akadnak azonban olya­nok, mindenekelőtt a tanács­kozás összehívásának ellenfe­lei között, akik az előkészítés­sel kapcsolatos frázisok ürü­gyén magának a tanácskozás­nak meghatározatlan időre va­ló elhalasztását szeretnék el­érni. Zavjalov cikkének befejező részében megállapítja: »A mai Európa vitathatatlan realitá­sait képezik a háború utáni határok. A második világhá­ború eredményeit senki sem vizsgálhatja felül. A béke erői erősebbek azoknál, akik sze­retnék semmissé tenni a há­ború utáni elrendeződést, visz- szavetni Európát a tegnaphoz, amikor a militaristák saját be­látásuk szerint rajzolták en­nék a földrésznek a térképét« dálkodását segíti, javítja ez a melléküzemág. A visnyei tsz például a múlt évi másfél mil­liós árbevétel helyett az idén csaknem négy és fél milliós árbevételt tervezett, és vár­hatóan ez több, mint egymillió forint tiszta hasznot hoz a közösségnek. összességben megállapítható, hogy a kaposvári járás szö­vetkezetei a kezdeti nehézsé­gek után helyesen értelmezték az erdőgazdálkodás és feldol­gozás feladatát, s ez az ágazat egyre jelentősebb jövedelem- növelő tényezőként szerepel gazdálkodásukban. A Belkereskedelmi Minisz­térium értékelve vállalatainak tevékenységét pozitívumként állapította meg az áruellátás javulását. Ugyanakkor hiá­nyosságokat is feltárt, ame­lyeknek megszüntetésére gyors intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett, mint például az export korlátozása, a kapa­citásbővítő termelői beruházá­sokra nyújtható hitel, a köz­szükségleti cikkek tőkés im­portjának emelése, az áruköl- esönakciók stb. A minisztérium a gazdaság- irányítási rendszer »tanuló­évét« vizsgálva megállapította Kőtelező a gépjármű biztosítás! Az Állami Biztosító tájékoz­tatása szerint sokan nem fi­zetik be a gépjármű-szavatos­sági biztosítási díjait. Pedig e biztosítása forma kötelező, mert ez az egyetlen biztosíték arra, hogy a kárvallottak hoz­zájussanak a kártérítéshez. Egyben annak az érdekét is szolgálja, aki járművével bal­esetet, karambolt idéz elő, mert mentesül az anyagi erejét esetleg meghaladó kötelezett­ségek alól. A díjfizetés tömeges elha­nyagolása miatt az Állami Biz­tosító most még erélyesebben szorgalmazza a kötelező gép­járműszavatossági biztosítás díjának beszedését Jogszabály írja elő, hogy a hátralékos összeget az illetékes tanácsok pénzügyi osztályai közadók módjára hajtsák be. A nem- fizetőket az Állalmi Biztosító írásban figyelmezteti, s ha a felszólítás eredménytelen, a követelést átteszi a tanácshoz. Az Állami Biztosítónál arra is rámutatnak, hogy — főleg a motorosak — gyakran a for­maságok mellőzésével adják— veszik a jármüvet, nem kémek igazolást az eladótól arról, hogy fizetett-e adót és kifizet­te-e a biztosítási díjat Ilyen esetben annak kell a díjat megfizetnie, akinek a nevére a forgalmi engedély szól. (MTI) Épül az ország legkorszerűbb vasútvonala Budapest és Miskolc között fog felépülni az ország leg­korszerűbb vasúti pályája. Az eddig használatos 48 kg/folyó- méteres síneket 54 kg/-osra cserélik ki, s evvel egyidejűleg átépítik a pályatest »ágyaza­tát« is. A korszerű vasútvonal lehetővé teszi majd, hogy a vonatok 140 km-es utazó­söbességge! közlekedhessenek. Jelenleg Miskolc és Nyéklád- háza között dolgoznak az épí­tők, s ez a szakasz még ebben az évben elkészül. Képünkön: A felső-zsolcai telephelyen korszerű módsze­rekkel előre összeszerelik a pályatest egyes elemeit azt is, hogy a közgazdasági ösztönzők sem mindig a meg­felelő irányban befolyásolják az ipari és a kereskedelmi vál­lalatok döntéseit. A minisztériumnak ezzel kapcsolatos észrevételeiről, ja­vaslatairól többek között eze­ket mondta nyilatkozatában Keserű Jánosné miniszterhe­lyettes az MTI munkatársá­nak. A hatékonyabb vállalati ér­dekeltség megteremtése érde­kében foglalkozunk azzal, ho­gyan kell és lehet a jövőben az ösztönzőket, a szabályozó­kat finomítani, mennyiben .szükséges a módosításuk. Erre vonatkozó vizsgálataink, ja­vaslataink egy része rövid idő alatt megvalósítható, míg egy részükre csak később, további alapos közgazdasági számítá­sok után kerülhet sor. Az új mechanizmusban egy­re kedvezőbb forrna például a nagy- és kiskereskedelem kap­csolatában a közös üzemelte­tésű bolt, a bizományosi konst­rukció; további terjedésüket azonban hátráltatja a forgal­mi- és kereskedelmi adó-lero­vás jelenlegi módszere. Javas­latunkra nemsokára egyszerű­sítik az elszámolási rendszert, s a bizományi ügyleteknél a Magyar Nemzeti Bank hitel­keret-elvonást nem alkalmaz. Rövidesen olyan rendelkezés is megjelenik, amelynek alap­ján viszamenőleges, január 1-i, hatállyal csökentili a kisebb települések és a külső kerüle­tek alapvető ellátását szolgáló bolthálózat eszmei bérleti di­ját, s a forgalmuk után ártá­mogatásban részesítik az ilyen boltokat üzemeltető vállalato­kat. Ugyanakkor már tárgya­lunk az illetékes szervekkel a munkaigényes, sok problémát okozó eszmei díjrendszer meg­szüntetéséről, a tényleges bér­leti díjrendszer fejlesztéséről, az üzletbér differenciálásáról. Helyesnek tartanánk, ha a részesedési alap emelkedését elsősorban az elért többletfor­galomtól tennék függővé. Szó lehet arról is, hogy a részese­dési alapot a nyereség száza­lékában több évre előre köz­pontilag határozzuk meg, vagy esetleg a nyereségi megosztá­sánál csak a bérköltség és az állóeszköz volumenét vegyük figyelembe. Átmeneti megol­dásként elképzelhető az is, hogy a fogyasztási cikk-keres- kedelémben már 1970-ben kor­rigáljuk a részesedési alap képzésének jelenlegi gyakor­latát. Mindenesetre olyan megoldásra törekszünk, amely nem teszi érdekeltté a keres­kedelmi dolgozókat az ideihez hasonló arányú készletcsök­kentésben. Az eszközgazdálkodás terü­letén is szükség van bizonyos előrehaladásra, az álló- és for­góeszközállomány fejlesztésé­nek gyorsítására, az igények és a lehetőségek jobb összhang­jára. Ezért Iteresünk megoldá­sokat, végzünk számításokat például a fejlesztési adó mér­tékének esetleges változtatásá­ra, Illetve arra, hogy elmoz­dítsuk az eszközöknek a vál­lalatok közötti áramlását. Ugyancsak szükségesnek tart­juk annak rendezését, hogy a tanácsok költségvetésében a lakásépítési keretek jobban szolgálják a vállalatok háló­zatfejlesztését. Nem sikerült rendezni az árváltozásból adódó készlet­értékkülönbözet elszámolását, amely jelenleg hátrányosan befolyásolja a vállalatok gaz­dálkodását A minisztérium álláspontja az, hogy az árvál­tozások hatása ott jelentkez­zen, ahol a döntést hozzák, vagyis a hatósági árváltozások a költségvetést, a vállalati döntések körébe tartozó ár­módosítások pedig a kockáza­ti alapot, illetve « vállalati eredményt érintsék. Akad tennivaló ezenkívül még a kereskedelmet ösztön­ző rendszerek egyéb területén is. A minisztérium a negyedik ötéves terv kereskedelempoli­tikai célkitűzéseivel összhang­ban készíti a kereskedelem fejlesztési koncepcióját Egy­úttal további széles körű szá­mításokat végez a szabályozók finomítására. Olyan megoldásokat kere­sünk, amelyek a cél érdeké­ken a leghatékonyabbak, s a vállalatok gazdálkodásában várhatóan a legkevesebb zök­kenőt okozzák — fejezte be nyilatkozatát Keserű Jánosné. (MTI) Befejeződött az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszaka Genfben véget ért az ENSZ Gazdasági és Szociális Taná­csának 47. ülészaka. Az ülés­szakon megvitatták a világ gazdasági helyzetét. A vita során kiderült, hogy míg a szocialista országokban folyta­tódott i termelés állandó és tervszerű növekedése, a tőkés országok gazdaságában viszont fokozódtak az olyan negatív jelenségek, mint a valutarend­szer válsága, az infláció, az emelkedő katonai kiadások. A fejlődő országok képvi­selői hangsúlyozták, hogy or­száguk gazdasági, tudományos, és műszaki haladásához elen­gedhetetlenül szükség van kül­ső segítségre. Bírálták a nyu­gati országok képviselőinek azt az »elméletét«, hogy a fej­lődő országok problémáinak megoldása a szóbanforgó or­szágokban a lakosság növeke­désének korlátozásától függ, továbbá azt a követelésüket, hogy a fejlődő országok te­remtsenek kedvezőbb feltétele­ket a magántőke befektetések­hez. A szovjet .küldöttség kije­lentette, hogy a Szovjetunió elősegíti a fejlődő országok politikai és gazdasági függet­lenségét, jelentős segítséget nyújt ezeknek az országoknak. Sürgették az ülésszakon: az ENSZ hasson oda, hogy a fej­lődő országokban komoly szo­ciális és gazdasági reformok történjenek, a belső erőforrá­sokat jobban kihasználják, és ezek az országok mentesülje­nek a külföldi monopóliumok kizsákmányoló uralmától. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom