Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

A közli fi balesetek ......... *B Rb£B ípktf, H ol tartunk a tömegízlés fejlesztésében? MŰVELŐDÉSPOLITIKAI irányelveinkben, az MSZMP kulturális elméleti munkakö­zösségének állásfoglalásában, az Országos Népművelési Ta­nács irányelveben és másutt is gyakran találkozunk a mű­vészi Ízlés fejlesztésének fel­adataival, a hivatásos művé­szetek és a népművelés teen­dőivel. E dokumentumok egyértel­műen megállapítják, hogy a művészetekkel való érintkezés korunkban többé nem a szemlélődés és kikapcsolódás ünnepi élménye. A művé­szet ma egyre nagyobb töme­gek számára válik napról napra térben és időben hoz­záférhetővé. A kultúra de­mokratizálódási folyamatát meg kell gyorsítani. Ehhez főleg értékes művészi élmé­nyek nyújtása, a művészeti ismeretek folyamatos közve­títése, a művészi aktivitásra nevelés segíthet hozzá. A népművelés művészeti nevelő munkája tervszerű és célirá­nyos tevékenység, amely a művészeteket, azok teljes for­makészletét használja fel az ember sokoldalú, harmonikus fejlődésének előmozdítására. A népművelési intézmé­nyek — művelődési otthonok, klubok, könyvtárak stb. — feladata elősegíteni az ön­berek művészeti irodalmi is­mereteinek gyarapodását, a művészetek formanyelvében való jártasságát, vagyis fej­leszteni művészi ízlésüket, ér­zelmi életüket. Hogyan teljesítik ezt a fel­adatukat a járás művelődési otthonai, könyvtárai, klubjai és népművelőink? Ezt vizs­gálta egy bizottság a közel­múltban, s ennek alapján a Nagyatádi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A JÁRÁS NÉPMŰVELÉSI INTÉZMÉNYEI a gyakorlat­ban is kezdik keresni a mű­vészeti nevelés nagyobb tö­megekre ható új formáit, módszereit. Szorgalmazzák a művészeti vetélkedők, anké­tok, klubok, könyvterjesztő napok, kiállítások, író-olvasó találkozók szervezését. Az iro­dalmi műveltség fejlesztésében az volt a cél, hogy a klasszi­kus irodalom és a jelen prob­lémáját ábrázoló szocialista eszmeiségű irodalom legjobb alkotásai eljussanak az olva­sókhoz. A járás könyvtárai­ból 1968-ban kölcsönzött könyvek mintegy hatvan szá­zaléka szépirodalmi mű volt. Ugyanakkor — elsősorban a járási székhelyen — egy év alatt mintegy félezer művé­szeti 'ismeretterjesztő művet kölcsönöztek ki. Közkedveltek az író-olvasó találkozók. A könyvtárak és az iskolák jó kapcsolatát jel­zi, hogy nem ritka már a könyvtárban megtartott iro­dalomóra, a felső tagozatosak könyvtári sétája, az irodalmi fejtörők és a könyvismertetés ifjú olvasóik részére. Ezt a kapcsolatot még szorosabbra kell fűzni és arra törekedni, hogy a gyermekolvasók meg­lehetősen magas létszámát ké­sőbb is megtartsák. A járásban a hivatásos színházak csak Nagyatádon, Lábodon és Segesden tudnak fellépni. Nagyatádon évente 14—16, a másik két község­ben 8—10 előadást tartottak. Így jelenleg még viszonylag elenyésző a színházi élmény­ben részesülők száma. Ezek­nek a körét elsősorban a köz­ségi gazdasági vezetők segít­ségével lehetne bővíteny ök biztosíthatnák, hogy évente négy-öt alkalommal külön buszok vinnék az érdeklődő­ket a színházi előadásokra Kaposvárra és a járási szék­helyre. Erre lehetőséget ad a tsz-ek kulturális alapja is, amelyet gyakran nem a ren­deltetésének megfelelő célra használnak fel. A filmművészet területén az elsőrendű feladat az volt, hogy a nézők megismerkedje­nek a film formanyelvével. Ez a törekvés vezette a nagyatá­di népművelőket, amikor megszervezték a filmesztéti­kai szabadegyetemet, amely­nek eddig megtartott öt év­folyamán évente mintegy há­romszáz néző ismerkedett meg a film történetével, kife­jezési eszközeivel és a mai modem filmirányzatokkal. Ezt a kört is kívánatos lenne bő­víteni pl. a körzeti székhely­községekben. A MŰVÉSZETI NEVELÉS egyik legelmaradottabb terü­lete a képzőművészeti neve­lés. Művelődési intézmé­nyeink nem rendelkeznek megfelelő kiállítási lehetősé­gekkel, ezért a képzőművé­szeti alkotások bemutatására nem is nagyon vállalkoznak. Ezen sürgősen változtatni kellene, mert a másik olda­lon bőségesen terjesztik a giccses fércműveket: a vásári árusok pultjain hemzsegnek az ízlésromboló falvédők, a térítők, a képek, a porcelán- figurák, melyeket viszont elő­szeretettel vásárolnak elsősor­ban a falu lakói. A lakosság zenei ízlésének fejlesztését szolgálták a járá­si székhelyen megrendezett filharmóniai hangversenysoro­zatok. Hatásukra jött létre az ifjú zenebarátok köre. A ze­nei ízlés fejlesztését szolgál­ja csaknem másfél száz nö­vendékével a zeneiskola is, azonban — mindezek ellenére — be kell ismernünk, hogy a lakosság zenei ízlésének fej­lesztése terén eddig nem sok eredményt tudtunk elérni. Pedig a tömegtájékoztatás, a tv, a rádió előadásai, a sajtó cikkei is eljutnak a felnőtt lakosság többségéhez. Tájéko­zódásaikon népművelőink azt állapíthatták meg, hogy az emberek nagy számban né­zik a tv színházi közvetíté­seit, képzőművészeti soroza­tait, a Zenei figyelőt, a Tv Galériáját és más hasonló té­májú előadásokat. Utoljára hagytam a műked­velő művészeti nevelő mun­kát. Ifjúsági klubjaink vál­tozatos, sokszínű programot valósítottak meg. Tagjaiknak jelentős része valamilyen művészeti ággal is közelebbi kapcsolatba került A klu­bokban, csoportokban folyó művészeti nevelés a fiatalok általános műveltségének nö­velésére, ízlésének fejlesztésé­re irányul. A közös színház- és mozilátogatások, a rádió- és tv-műsorok közös hallga­tása, nézése, majd az előadá­sokat követő viták jó alkal­mat teremtenek ízlésük pal­lérozására is. A különböző öntevékeny művészeti csopor-. tokban közreműködő fiatalok száma az utóbbi években csökkent, a produkciók ízlés­nevelő hatása pedig sok eset­ben erősen vitatható. Egy-egy rosszul sikerült színdarab vagy bemutatott néptánc in­kább rontja a nézők ízlését, mint emelné. Ezen csak a szakvezetés további javításá­val és bőségesebb műsor­anyaggal lehetne segíteni. Sajnos ez utóbbi ellen gyak­ran merül fel kifogás: kévés a jó, műkedvelő együttesek­nek írt színdarab és jelenet. AZ ELMONDOTTAK nem­csak járási, hanem megyei, sőt országos gondot, problé­mát is jelentenek. Nem ha­szontalan elgondolkodnunk mindezen. És azon is, hogy a tömegízlés fejlesztését csak további kitartó nevelő mun­kával, az eddigieknél na­gyobb erőfeszítéssel lehet el­érni. Dorcsi Sándor Tavaly tizenhatan, az idén már huszonkilencen vesztették életüket közúti baleset miatt — az év első felében. Ezzel kapcsolatban, a gyógyító-élet­mentő munka sajátosságairól kértünk interjút dr. Bodosi Mihálytól, a kaposvári megyei kórház baleseti sebészetének főorvosától. — Az életmentés döntő szakasza, a sérültek ellátása a baleseti osztályon követ­kezik. Mi történik azután, amikor a somogyi utakról visszaérkezik a mentő? Ál­talában milyen tényezők be­folyásolják a súlyosan, élet- veszélyesen sérültek életben maradását; mik a fogyaté­kosságai, visszahúzó erői en­nek az alternatív folyamat­nak? — A mentőhálózat ma már képes arra, hogy — a riasz­tott mentőkocsi és a baleset távolságától függően — egy órán belül mindenképpen or­vosi ellátást kapjon a sérült. Mi sajnos nem vagyunk köz­vetlen rádiókapcsolatban a mentőkocsival. Szükség esetén a kocsiból a mentőközpontot értesítik URH-rádión. Innen városi telefonon kapjuk a jel­zést: mire számíthatunk, hány súlyosabb műtét várható. Hoz­zánk általában korszerű — de nem mindig idejében meg­kezdett — orvosi elsősegéllyel érkeznek be a sérültek. Ha egynél több a sérültek száma, akkor sürgősségi sorrendben kerülnek a műtőbe. Ismert a baleseti osztály zsúfoltsága, és a korszerűtlen kezelő és mű­tő viszonyai. A szükségállapo­tok szükségmegoldást kíván­nak nemegyszer. Ha éppen foglalt a műtő, átcsoportosí­tunk; a kisebb, halasztható műtétekkel várunk, vagy va­lamelyik kezelőhelyiségben vé­gezzük el azokat. Ezen csak a rekontsrukció, az új beteg- felvételi, új kezelő- és mű­tőblokk segíthet. A súlyosak életeben mara­dása sok mindentől függ. Na­gyon sok múlik azon, milyen testhelyzetben van a balese- tes, és kaphat-e azonnali első­segélyt (pl. súlyos vérzésnél vagy légzészavamal). Ez fel­épülésük, valamint a károso­dások mértéke szempontjából is hallatlanul fontos idő, és nemegyszer a sérült élete mú­lik a szakszerű elsősegélyen. Van egy olyan tévhit, hogy a rendőrség és a mentők megér­kezéséig az eredeti testhelyze­ten nem szabad változtatni. Ez azonban a sérült személyre — akit nemcsak lehet, de szük­séges is kiemelni és azonnali elsősegélyben részesíteni —. nem vonatkozik. A gépjármű- vezetők többsége nem eléggé Már évekkel ezelőtt felsej­lettek a végső megoldás kör­vonalai. Történészek állítása szerint az első lökést az ad­ta, hogy Detroit az 1972-es évjáratú kocsikba kívánság­ra elektromos kávéfőzőt is szereltetett. A New York környéki, New Jersey — és Long Island-beli kisvárosok­ból bejáró hivatalnokok, akik ekkoriban már ötkor keltek azért, hogy kilencre irodájuk­ba érjenek, örültek az újítás­nak, hiszen gyakorta kellett reggeli nélkül elindulniuk. Nemsokára mar majdnem minden kocsiban volt kávé­főző, s a hidak, alagutak be­járata előtt összetorlódó ko­csisor utasai vidám csoporto­kat alkottak, csevegtek, kár­tyáztak, s közben élvezettel szürcsölték finom, frissen ké­szült kávéjukat. Ügy nagy­jából félóránként a hangos- beszélő egy-egy biztosítási sorszámot mondott be, mire a tulajdonos felkapta a fejét, búcsút intett a többieknek, s elhajtott — egészen a követ­kező torlódásig. Detroit gyorsan reagált az utasok újabb szükségleteire: az 1973-as modellekhez már kenyérpirítót is készítettek, majd nemsokára beszerelték járatos az életmentés korsze­rű formáiban, bár az utóbbi időben nagy gondot fordítunk oktatásukra. Lehetséges ugyanis, hogy valaki minta­szerűen tud kötözni, de a sé­rült egyszerűen megfullad — mert nem kap levegőt. Az Or­szágos Trachomatológiai Inté­zet igazgatójának, dr. Szántó Györgynek a felmérései alap­ján a halálos sérültek tizen­öt-húsz százaléka ma is él­hetne. ha sérülése után a lég­zését biztosítani lehetne, és az elvérzést, illetve a sokkos ál­lapotot megelőzhetnénk a helyszínen, azonnal. — Főorvos úr, hogyan lát­ja a súlyos közúti balesetek alakulását az idei évben? — Nálunk az osztályon ész­revehető, hogy tavasztól mint­egy 25 százalékkal megnövek­szenek a gépjármű-baleseti sé­rülések. A baleset kiváltó okai a rendőrségre tartoznak. De sok mindent mi is észreve­szünk: Fokozódott a motoros bal­esetek súlyossága, a bukósisak kötelező használata ellenére is. Ezt azzal a tévhittel magyará­zom, hogy némelyek szerint a bukósisak most már abszolút értelemben életet ment. Két­ségtelenül életet menthet, de — sajnos — a bukósisak vise­lésével sokak virtuskodása, merészsége is nagyobb lett... Számottevően gyarapodott az alkoholos állapotú sérültek száma is. Ez pedig mind az ittas vezetők, mind a króni­kus alkoholisták esetében sok­kal súlyosabb depressziós ál­lapotot eredményez a baleset­nél. Ami gyakran — éppen az alkohol miatt — végzetes. Ha rajtam állna megszigorítanám jelenlegi elbírálásukat. Teljes absztinencia kellene a vezetés ideje alatt Vagy, vagy... Az alkohol hatása ugyanis nagy mértékben egyéni. Ezért a cselekvőképesség tekintetében nem az ezrelékes érték jelen­ei a hatás fokát. — Az íróasztalon kettős barométert látok. Van-e kü­lönleges rendeltetése ennek a műszernek itt, az osztá­lyon, s általában az időjárá­si frontok igen gyakori vál­tozását észrevenni-e a bal­eseti sebészet betegforgal­mában ? — A műszernek fontos sze­repe van a várható időjárási frontok, a páratartalom jelzé­sében. Állandóan figyeljük, és ha szükséges, már a követke­ző napra tudjuk, hogy meg kell erősíteni az ügyeletet, az orvosi készenléti állapotot. Ilyenkor az orvosok, műtős­nők szolgálaton kívül is csak elérhető helyen taririzkodhat­a grillsütőket, s a gyorsfor­galmi utakon a benzin sza­gával a sült szalonna csábí­tó illata elegyedett. A kisvárosi háziasszonyok hamarosan irigykedni kezd­tek utazó férjük izgalmas, változatos országúti életére, ezért minden alkalmat meg­ragadtak, hogy életük párját elkísérhessék New York-ba, akár úgy is, hogy spulnin- ként vették meg a varráshoz szükséges kellékeket. A Long Island-i autósztrádán mint­egy ezernyi bridzs-klub ala­kult, és a hazafelé vezető utat koktélpartik, teaestélyek élénkítették. Ez idő tájt Long Island belsejéből a Wall Streetig általában több na­pig tartott az út; egy házas­pár például Columbus napján (október 12-én indult haza New Yorkból, és újévkor ér­kezett meg Long Island-re. A végleges megoldást vé­gül is a véletlen hozta meg. Az Edison Társaság túlterhelt kábelein szakadás történt, s a legfontosabb közlekedési alagutak környékén felásták az utcákat. Méghozzá mindez pénteken történt, közvetlenül víkend előtt. Délután fél négykor százötven rendőr- helikopter körözött New York kijáratai fölött, taná­nak. Sajnos, többnyire nem hiába ... Időjárási frontok idején kisebb mértékben, de észrevehetően több a közúti gép.jáiműBalesetek száma. Ha­sonló készenlétben voltunk éppen a várdai súlyos karam­bol idején is ... .— Vannak-e tipikus sérü­lései a közúti baleseteknek? — Igen, vannak leggyak­rabban összetett s'rüléssel hozzák be a balesetest. Közü­lük valók a legsúlyosabbak is. Az első félévben 207 balesetes közül csupán 44 személynek volt egy sérülése. 163-an egy­nél több sérülést szenvedtek. Jellemző, hogy a közúti bal­esetek áldozatainak 87 száza­léka koponyasérüléssel keiül ide. Vagyis fej-, Illetve köny- nyebb vagy súlyosabb agy­sérülésük is volt. (Agyrázkó­dás, agyzúzódás, agyroncsoló­dás.) A motorosoknak rend­szerint nyaki és gerincsérülé­sei vannak, agyrázkódással. A gépkocsikban ülőket pedig a baleset irányától függően me­dence-, felsővégtag-törések; mellkas-összenyomódás, fejsé­rülések érik. — A sérültek ellátása után úgy gondolom —, még nem érnek véget az or­vos felelősségteljes, nehéz órái. Hiszen gyakran már a műtét közben megérkeznek a hozzátartozók — kétség­beesve. Őket is meg kell nyugtatni. Ez hogyan szokott sikerülni? — Általában a rendőrség értesíti a hozzátartozókat a balesetről. Emberileg igyek­szünk megérteni azt az álla­potot, amely — a szeretteik életéért való aggódás miatt — hozzátartozóikat általában jel­lemzi. Ám gyakran erélyesen vissza kell tartanunk a rész­vétüket hibásan értelmező embereket. A sterilitás védel­me érdekében sem engedhet­jük közel a súlyos sérültek hozzátartozóit. Hosszabb eset­ben azonban egyszerűen nem hiszik el, hogy igazat mond az orvos ... Türelmes meggyőzé­sük bizony igen sok energiát fölemészt. Ugrásszerű az emelkedés: huszonkilenc a halottak szá­ma ... És ki tudja, hány nyomorék és hány testi-7elki rokkant a saját vagy mások figyelmetlensége, felelőtlen­sége miatt! Augusztust jegyzünk. És tegnap és ma és holnap is hányszor össze-összeborzon- gunk napjában, ha fülünkbe hasít a jellegzetesen félel­metes vijjogás egyre mesz- szebbröl, északnyugatról, jobbára a leilei műül fe­lől. .. Wallinger Endre csókát osztogatva a gépkocsik vezetőinek. Az egyik helikop­ter azonban túl alacsonyra szállt, beleütközött egy men­tőautóba, és felrobbant. Egy plakátművész a Variak Stree- ten kocsijával nekirohant a vízvezeték-csöveknek, s az egész területet hamarosan víz borította. A polgármester szükségállapotot rendelt el és elbocsátotta hivatalából a közlekedésrenúészet főnökét. Minden utcát eltorlaszol­tak a járművek. A kocsik nem mozdulhattak, mert mint a komputerek hamaro­san kimutatták: annyi idő kellene az összebonyolódott forgalmi rend helyreállításá­hoz, hogy ezalatt a kocsik már jóvátehetetlenül el is avulnak. így hál a végső megoldás tervezői elérték cél­jukat. Az autóban élés persze már nem volt ismeretlen az utazók számára, s ezért nem is estek kétségbe. Csakúgy, mint nagyapáik, akik szekér­karavánokkal vágtak neki a vadnyugatnak, ők is alkal­mazkodtak a környezethez. A kocsikban éltek és haltak, s boldogok voltak. És fecs­kék vertek tanyát a Lincoln- alagútban. Pordfiotta* Zilahi Judit MINI A DIVAT Japánban elkészítették a világ legkisebb bendzsóit. Pará­nyi méretei ellenére tökéletesen fel lehet hangolni a mi­ni hangszereik húrjait. Egy japán cég Hamburgban mutatta be a maga nemében valószínűleg egyedülálló mini minivizorát. Képernyője egy levélbélyeg nagyságával egye nlá Harland Manchester: Autóban élünk SOMOGYI NÉPLAP •romba*. IMS. »agneitm SL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom