Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Kenyeresek háza a falu közepén áll. Három hatalmas ikerablaka nyílik az utcára, előtte ápolt virágoskert, zöldre pingált vaskerítés. A házban a Ke­nyeres család három generá­ciója lakik, azaz hamarosan már négy, mert a legifjabb Kenyeresné e napokban vár­ja, hogy megérkezik a család legifjabb tagja. A három tágas szoba hatal­mas beüvegezett verandából nyílik. Jobbkéz felől az öregé, Kenyeres Gáspáré. Gáspár bácsi ismert, köztiszteletnek örvendő ember a faluban. Negyven évig viselte a közsé­gi kondás felelősségteljes tisz­tét, utána tíz évig volt a ter­melőszövetkezet sertéseinek gondozója. öt éve ment nyugdíjba, amikor feleségét eltemette, de azóta is közéleti ember: a községi legeltetési bizottság elnöke. Szobájában öreg hálószobabútor, a kettős ágy felett kissé megfakult olajnyomat:' Jézust ábrázolja az Olajfák hegyén. Mellette egy Szűzmária, alatta szögön a megboldogult Kenyeres Gáspárné morzsoígatástól el­kopott rózsafüzére. Szűzmá- riával szemben díszes keret­ben lóg Kenyeres Gáspár if­júkori színes fényképe: kac- kiás bajusszal, mellén a Ká- roly-csapatkeresztteL A középső szobában Ke­nyeres István, a község ta­nácselnöke lakik a feleségé­vel. Csak a falra kell nézni, és márts látható: az alma messze esett fájától. Okleve­lek díszes keretben; az egyik azt tanúsítja, hogy Kenyeres István annak idején második díjat nyert szavalatával a já­rási kultúrversenyen, egy másik arról tudósít, hogy el­nyerte a »-Kiváló munkásőr« címet. A harmadik szoba Kenye­res Mátyásé, aki 1947-ben született. Mátyásból a nagy­szülők orvost, a szülők poli­tikust akartak nevelni, végül is gépésztechnikus lett. Pes­ten tanult, onnan is hozta feleségét, egy szemrevaló pesti csitrit, aki egyenesen a negyedik gimnáziumból eve­zett a házasság révébe. És ha már az előző két s-obában is vetettünk egy pillantást a fa­lakra, ne mulasszuk el ezt a legifjabb Kenyereseknél sem. Itt a falat beborítják a képes­lapokból kivágott színes, .fór tők: Belmondó és Lollobrigi- da, bikinis lányok és ameri­kai kocsik. A szekrények te­tején italos üvegek, rozsdás szenes vasalók, használhatat­lan istállólámpa és porcelán kávéfőző. hogy a három generáció kö­zött teljes hévvel dúl a -ma­napság oly divatos nemzedé­ki harc. Nem. A Kenyeres családban teljes a békesség. Persze, az öreg mindig mor­golódik, hogy az ifjak megta­gadták az istent; Kenyeres A „NÉPFRONT-GYEREK“ István egyre nehezményezi, hogy Mátyásból kihalt a for- radalmiság, de — ahogyan ezt a diplomácia nyelvén fo­galmazzák — az alapvető kérdésekben teljes volt közöt­tük az összhang. Kenyeres Gáspár tsz-nyugdíjas ma is bejár a szövetkezetbe és szí­vén viseli a közös ügyeit. Kenyeres István a falu lelke, szervez, agitál, sok jót tesz a községért. Felesége a helyi nőtanács elnöke, községi vb- tag. Kenyeres Mátyás pedig mint a gépjavító állomás ügyes technikusa a legna­gyobb megelégedésre végzi munkáját. A kis Kenyeres­né, a tsz-iroda adminisztrá­tora, öregek és fiatalok ked­vence. Talán ellenségük sem akadt a faluban, ami pedig manap­ság nagyon ritka. Aztán egy napon megérke­zett a járási kórházból a kis Kenyeresné és vele a család legifjabb sarja: Kenyeres Bri­gitta. A kislány nevét a papa elhatározásából az isteni B. B. után kapta, az idősebb Ke­nyeres-generáció legteljesebb rosszallása ellenére. Mátyás szerzett valahol egy hatalmas Bardot képet, mely elég fe­detlenül ábrázolta a híres francia sex-bombát, és a fo­tót kiszögei te a gyerekágy fö­lé. Mellé tette a kis Brigitta első fényképét. A fotók alá a következő felirat került: »Ilyen volt — ilyen lesz!« Hamarosan datták a pesti osztálytársakkal és a helybeli barátokkal, hogy »Ke­nyeres Brigitta ünnepélyes névavátására folyó hó 15-én kerül sor az alsódombi Ke­nyeres-kúriában.« Mátyás igazi házibulit rendezett a kis jövevény tiszteletére. Amikor a vendégek összegyűltek, ün­nepi beszédet is tartott: — Kedves egybegyűltek! Most, amikor bemutatom Ke­nyeres Brigittát, nem mellőz­hetem, hogy néhány dicsérő szóval megemlékezzek a mű elkészülésében derekas mun­kát kifejtett Kenyeres Má­tyásról, aki a terveket elké­szítette és a kivitelezést vég­rehajtotta. Természetesen az utóbbit kooperációban Ke­nyeres Mátyásnéval, aki ki­váló munkatársnak bizonyult; tanulsága a mű, melyről most lerántom a leplet. Ezzel leemelte a pólyára terített színes selyemkendőt, kitört a taps,‘majd Jocó, Má­tyás osztálytársa és kebelba­rátja lépítt a gyerekágyhoz: — És most elnevezlek az atyádnak és atyád barátai­nak nevében. Viseld a Bri­gitta nevet, válj méltóvá di­cső elődödhöz! — És képlete­sen egy kis pezsgőt csöppen- tett a pólyára. A legidősebb Kenyeres Gáspár ekkor tüntetőén kivo­nult a helyiségből, fogai kö­zött istenkáromlást emleget­ve. Kenyeres István, az új­donsült nagypapa pedig szót kért: — Tisztelt barátaim! A kis ünnepség kedves volt, de ter­mészetesen ez nem elég. Ezért, mint a mű nagyapja, szeretettel meghívom mind- annyiukat a kis Brigitta szo­cialista névadó ünnepségére, melyet egy hét múlva tartunk az alsódombi tanácsházán. A vendégkoszorú örömmel fogadta az új alkalmat egy kiadós ivászatra. Egy hét múlva meg is tar­tották a névadót. A tanács­elnök nagypapa kitett ma­gáért. Részt vett az ünnep­ségen a iskola kórusa, egy úttörő szavalt, , a tsz elnöke pedig ajándékokat adott át. Végül a titkár, aki a szertar­tást lebonyolította, átnyújtot­ta a névadásról szóló emlék­lapot. Este folytatódot a muri Kenyereséknél. A murin Mátyás barátain kívül a község vezetői is részt vettek. Eljött a tsz-elnök, a titkár, képviseltette magát a munkásőrség, és nagypapa veterán barátai. Egy cigány- zenekart is béreltek, mely fel­váltva húzta az ormódi te­metőt és a kislányt a zongo­ránál. A nagypapa rasztott a kis Brigitta feje felett Aztán, amikor napkeltével elcsende­sült a társaság, a pestiek el­mentek a hajnali vonattal, a helybeliek pedig hazatámo­lyogtak szundikálni, üzembe­lépett a nagypapa. Átkopo­gott a szomszédba Mariska néniért, aki a komaasszonya volt. Az öregasszony nagy fekete kendőjébe .burkolta a pólyát és a csomagot halk léptekkel csempészték ki az alvó házból. A közeli plébá­nián már várta őket a pap, és minden különös ceremónia nélkül végrehajtotta a ke­resztelés évezredes szertartá­sát. A szent keresztvíz alá Ma­riska néni tartotta a kisde­det, aki a komplikációk elke­rülése véget a keresztségben is a Brigitta nevet kapta, végtére ilyen szent is akad. Aztán visszacsempészték a gyereket a házba. Hamarosan megérkezett a kis Kenyeres­né, és ott találta őket a nagy­papa szobájában. Brigitta bé­késen aludt, mellette a nagy­papa bóbiskolt, kezében a friss keresztlevéllel. — Matyi, Matyikám ... Ide nézz! — rázta fel az asszony­ka a férjét és kezébe adta a keresztlevelet. — Ezért nem hagysz alud­ni? — morgott Mátyás. — Ha ezt az apád meg­tudja! — Nyugodj meg. délre ezt beszéli az egész falu! — És nem lesz belőle sem­mi baj? — Ha a lány nem fázott meg a keresztvíztől, akkor semmi. Tudod — ült fel Má­tyás az ágyban —, ez olyan »népfrontgyerek« lesz. Brigitta felsírt a pólyában, és csak akkor nyugodott meg, amikor szájában érezte anyja duzzadt mellét. ősz Ferenc Világjáró kiskakas (Kovács József bronzplakettje.) I Mi tűi ent ßag kis üzem igazgató­ja, Rucsái a lelke­sedéstől elfelejtett beszélni, ha meglátta segéd­munkását, Bagamért a ne- hézfogású száz kilók társasá­gában. Csupán a szeme ra­gyogott fényesen, ahogy a férfias tetterőben gyönyör­ködött, míg a többiek nagyo­kat nyögve cigarettáztak vagy rövid töprengés után indultak kikérni a munka­könyvüket. Éppen ezért szíven ütötte a hír, hogy az állóképes izomzat birtokosa tovább akar tanulni, agyába bele­mart a korszellem, s estén­ként álmodozva áll meg a technikumok kivilágított ab­lakai alatt. Azonnal hívatta az oktatási felelőst, Zsiklát, a szájából félelmetes erővel zuhogtak a szavak: — Maga —, maga beszél­te tele Bagamér fejét? Azért, hogy szépítse a statisztiká­ját? Azért emeltük ki —, hogy kirakatpolitikát csinál­jon? A vádlott nagyokat pislog­va hallgatott, nem így Ru- csai, lefekvés előtt rendsze­resen imádkozott a munka- közvetítőhöz megfelelő segéd­munkásokért. — De ember, gondolkoz­zék! Még ha ledoktorálva meg is marad nálunk, em­lékezzék csak vissza az érett­ségizett, diplomás fogmeg erőkre. Ö maga emlékezett, más­kor pirspozsgás bőre hamu­színűre változott, az idegdu- cai, mintha mérges kutya harapdálta volna, sajogtak. Az a lötyögős báró, aki két' jancsiszöget két fordu­lóban fuvarozott a telephely­re. A Wekerle ügyvéd, aki a BTK-ból idézett, ha gyor­sabb ügyintézésre próbálták serkenteni. Szerelemhegyi — ahogy glasszékesztyűben ta­pogatta a nyersanyagot. Mindmegannyi valóságos li­dércnyomás. — Míg Baga- mér? Az a két szép nagy tenyere, meg ahogyan neki­durran a nagy acélos lábai­val a tehernek! fftiért kell ilyen gyöngyszemet idő előtt megrongálni. £ * s menteni a ment­hetőt, azonnal hí­vatta is, az asztalra kávét, konyakot rakatott, s arcára sznvedö mosolyt te­rítve, elgyötörve hozta nyel­vét mozgásba. — Bagamér! Üzemünk büszkesége! Mit hallok? Jól értettem? Nem tetszik a ne­mes életpálya? Amaz bűntudattal osont el tekintetével az igazgatóról. Jól emlékezett, hogy leg­utóbb is nyílt utcán dédel­gették két munkás kezét. Félszegen csöppentett el néhány restelkedő szót. — Nem volna semmi baj. Semmi se volna baj. De... — De? — csapott le rá az igazgató —, ha semmi baj nincs, minek ez a de? Em­ber, hát nem érzi, hogy mi­lyen szívesen cserélnék ma­gával, ha nem tesz tönkre az értelmiségi zsákutca? Nézzen rám! Fogaim helyén lukak, hátam elgörbült a sok üléstől, hajam kihullva. Na­ponta levesmerő kanállal eszem az orvosságot. Nagyon erős volt a konyak — Bagamér egy könnycsep­pet törölt ki a szeméből. Az igazgató is elérzékenyült. — Derék fiú! Látom, meg­ért. Én is megértem. Ha megengedi, fölemelem a bé­rét. És ej, nahát... Hogi milyen régen volt jutalom üdülésen! Bagamér töprengett — igyon-e kínálás nélkül. Rucsai a tétovázást félre­értve, tovább verte a vasat. ■— Hiszen nem mondom én, hogy ne tanuljon, ne ol­vasson! Tessék, itt van rög­tön Piszkos Fred — még én se néztem bele! Vagy vi­gye — itt a mai Népsport. Bajnokság van — tudja, mi­lyen nehéz kapni? Bagamér megköszönte a jóindulatot, de azért kinyög­te: — Hát .., hát ... A kis­lány szeretné, ha ... Amaz tüzelt. Egek, micsoda nő lehet az! Csak az irodakukacok tet­szenek neki. Ö, ha nő lehet­nék, percig nem tétováznék! Én láttam magát hősi akció­ban. Meg amikor a 150 kilót fölemelte. Gratulálok! Felejt­hetetlen élmény volt. ß agamér azt akarta mondani, hogy ak­kor kapott köldök­sérvet. Rucsai szívósan vere­gette a vállát, és nem enged­te szóhoz jutni, — Na, csak gondolkozzék el rajta! És legjobb volna, ha szombaton, békés családi ott­honomban megtárgyalnánk Úgyis annyit be- , lányomnak magá- \ Nem kell azért Azt a másikat ve­se el! Fantasztikus, hogy mibe bele nem vinné magát... Nagy S. József SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, IMS. angmzua U. I Nyelvművelés A készülő Magyar Utónévkönyvről AZ ÚJSZÜLÖTT SOK ÖRÖMET SZEREZ, de sok gondot is okoz szüleinek. Aí egyik kedves gond: mi le­gyen a neve, milyen kereszt­nevet, vagy ahogyan a hiva­talos életben 1895 óta neve­zik, milyen utónevet váiasz- szanak számára. Gond ez a szülőknek, de gond az anya­könyvvezetőnek is. Igaz hogy asztalukon ott van az Anya­könyvi ügyintézés című jog­szabálygyűjtemény, de ez csak elvileg szabályozza az utónevek bejegyzését. Ilyen elvek a következők. A fiúk csak férfi-, a lányok csak női utónevet kaphatnak. Becézett nevet nem lehet be­jegyezni. Tehát például a Mariska nem fogadható el, csak Mária alakban. Olyan idegen nevet sem kaphat a gyermek, amelynek van ma­gyar megfelelője. Tehát Se­bestyén vagy Sebő lehet, de Sebastian nein. Az eddigi szabályok szerint nem lehet bejegyezni egybeírt kettős utónevet sem. Tehát Rózsa Piroska lehet valaki, de Ró- zsapiroska nem. Ezekhez a jogszabályokhoz azonban az említett hivatalos kiadvány nem mellékel névsort, amely tételesen eligazítana szülőt és anyakönywezetöt abban a kérdésben, hogy egy-egy név­kérelem elfogadható-e hiva­talosan, vagy nem. Igaz, hogy egy-két anyakönyvvezetőnek megvan még az 1948-i kiadá­sú jogszabálygyűjteménye, amelyben van ilyen névsor. (Dr. Babó Szilárd: A hatá­lyos anyakönyvi, házassági és vallásügyi jogszabályok. Bu­dapest, 1948.). E könyv 346— 57. lapján található az Utó­nevek jegyzéke, amely kb. ezer anyakönyvezhető és több ezer nem anyakönyvez­hető nevet .tartalmaz. Ez a jegyzék azonban mind a he­lyesírás, mind a névanyag szempontjából korszerűtlenné vált. Jócskán vannak benne elavult és ajánlásra nem ér­demes utónevek. Ilyen ele AcachiuS, Bárbu, Cscsztmir, Eupszichius, Haralampíus, Joanicius, Lyubomir, Osztri- voj, Pafnuc, Rasztiszláv, Zsi- vána stb. De hiányzik belőle az Andrea Anikó, Csaba, Csil­la, Erika, Gyöngyi, Ildikó, Tünde stb. EZÉRT KÉRTE FÖL a Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztálya a Nyelvtudo­mányi Intézetet, hogy készít­sen egy olyan névkönyvet, amely az utónevek kérdésé­ben anyakönywezetöt és szü­lőt egyaránt eligazít E könyvben, melyet a Nyelvtu­dományi Intézet meg'bízásá- ból e sorok írója szerkeszt, kb. háromezer anyakönyvez­hető utónév lesz benne, de egyszersmind több ezer nem anyakönyvezhető névről is tájékoztatást fog nyújtani. Benne lesz röviden a tárgyalt utónevek eredete és jelenté­se. Tájékoztat emellett a könw arról is, hogyan be­cézzük és milyen névnapon ünnepeljük a neveket Mind­járt felötlik az olvasóban a kérdés, ha eddig csak kó. ezer név volt anyakönyvez­hető, honnan vesszük a többi kétezret Már a régi név­jegyzékből hiányzó neveknél (Andrea, Anikó stb.) láthat­tuk, hogy a névdivat válto­zik, nevek kihalnak és ne­vek születnek. A névkönyv is a névkincs gazdagodásának természetes forrásait hasznosítja. Ilyen például a becenevek önálló­sítása, anyakönyvezhetővé té­tele, régi nevek felújítása, újabb névadások szentesíté se, idegen utónevek átvétele, utónévváltozatok önállósítása és néhány egybeírt kettős utónév törvényesitése. A be­cenevek önállósulása más nyelvekben is gyakori. Az Adél német eredetijét, az Adel nevet például valami­kor az Adelheid, Adeltrud stb. becealakjaként használ­ták. Ugyancsak becenév volt régebben az Egon az Egbert, Egmont stb. nevek mellett, a Hugó a Hugubert, Hug- bold stb. mellett. Hasonló a magyarban a Dezső és a Sebő, amely a régi Dezsider- ből, illetve a ma Is élő Se- bestyén-ből rövidült. Ezért önállósítjuk most az Aliz, FAíz és a Zsóka nevet az Erzsébet mellett, a Dórái a Dorottya, a Hannát a Johan­na, a Magdát a Magdolna, a Verát a Veronika mellett stb. A régi nevek közül is többet felújítunk, például Ajtony, Apor, Berény, Bíborka, Dal­ma, Délinké, Déva, Kadosa, Kászon, Szemőke stb. Az újabb névadások közül pár­tolásra érdemesnek találjuk például a Dália, Délibáb, Harmatka, Napsugár, Tavasz­ka neveket. Nem vagyunk nemzetieskedők a magyar névkincsbe beülő, jó hang­zású idegen utónevek átvéte­lében sem. Ezért fogadjuk el ezeket a neveket: Agáta, Au­relia, Barbara, Dorisz, Ema­nuel. Félix, Johanna, Száva, Viktor stb. az Ágota, Aranka, Borbála, Dorottya, Manó, Bó­dog, Janka, Sebő, Győző stb. mellett. Gazdagodást jelente­nek az önállósítható utónév- változatok is. Ilyenek: Anto- nella. Barabás. Felicia, Hella, Lucia, Mariella, Petur stb. az Antónia, Barnabás, Felicitás, Ilona, Luca, Mária, Péter stb. mellett. Az egybeírt kettős utónevek közül csak nagyon kevés meghonosodott névfor­mát törvényesítünk, például Annabella, Annamária. TÁRSADALMI IGÉNYT ELÉGÍT KI a névkönyv a névnapok feltüntetésevei is. Naptáraink csupán 200—500 névnapról tájékoztatnak ben­nünket. Á névnap megünnep­lése hazánkban szinte népszo­kássá vált. Ezért fordul hoz­zánk igen sok levélíró pa­nasszal, miért nincs benne a neve a naptárban, mért van olyan sok János-, László-nap stb. A névnapbeosztás erede­tileg egyházi feladat volt, de ma már elvilágiasodott, hi­szen sok olyan hagyomány- talan név is utónévvé vált az utóbbi száz év folyamán, amely nem büszkélkedhet egyházi névviselővel, szent, boldog, vértanú stb. előddel. Ezek névnapbeosztása a pro­testáns és világi naptárakból és egyéb névkönyvekből szár­mazik. Hogyan kaphatnak névna­pot az egyházilag hagyo- mánytalan utónevek? Össze­kapcsolhatják őket hasonló hangzású, de ismeretien vagy a naptárból hiányzó kereszt­névvel. Az Aladár névnapja például február 20-án van, mivel ezt a nevet hasonlósá­ga miatt az Eleulherius-hoz kapcsolták. Lehet a névnap- beosztás alapja a név szár­mazásbeli rokonsága is. A Roberta-névnapot ezért ün- nepelhetjük meg Róbert nap­ján, június 7-én. A név- könw minden névnél kielé­gíti a nagyközönségnek azt az igényét, amelyet az egyik levélíró így fogalmazott meg; »Minden dolgozónak demok­ratikus joga van ahhoz, hogy névnapia le ' -en— A NÉVKÖNYVNEK lesz egy jogszabály-ismer tető és egy névadási tanácsadó feje­zete is. Ezután következnek betűrendben a női, majd kü­lön a férfinevek. Az anya­könyvezhető neveket a nem a nyakön wezhetőktől más betűtípussal különböztetjük meg. E kézikönyv elsősorban az anyakönyvvezetők hivata­los útmutatója lesz. de bizo­nyára haszonnal és örömmel forgatja majd az érdeklődő nagyközönség is. Megjelenése 1970 végére várható. Dr. Ladó János Rónay György: Isiiének hazafelé Mezőről jövet a domb tetejér naponta föltűnik a két tehén, ugyanabban az esti ragyogásba«, csak napról napra egy kicsit korábban. Vénember Ismerői a lejtőn Megy a vénember. Sárga levelet ejtegetnek utana az akácfa* Egy váll. Egy kalap. Aztán egyebet se látni már, csak villogó kaszája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom