Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

TANÁCSI IRÁNYELVEK a vállalatok belső ellenőrzéséről A vállalatok megnövekedett önállósága /és felelőssége, in­tézkedési jogkörük — és egy­ben kockázatvállalásuk — ki- szélesedése, az adózás és nye­reségelvonás több csatornás rendje, s számos egyéb té­nyező előtérbe helyezte az el­lenőrzés kérdését a gazdaság- irányítás új rendszerében. Az állami vállalatok tulajdo­nosa továbbra is az állam ma­radt, s tulajdonosi érdekei­nek, jogainak biztosítása cél­jából megfelelő irányítási ha­táskörrel ruházta fel a válla­latok felügyeleti szerveit: a minisztériumokat, a tanácsi végrehajtó bizottságokat. A Somogy megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya — élve e hatáskörrel — össze­állította és a tanácsi vállala­tokhoz eljuttatta a belső el­lenőrzés kialakításával kap­csolatos álláspontjait, javasla­tait, ajánlásait Hármas lépcső A vállalatok igazgatói kö­telesek az irányításuk alatt ál­ló szervezet belső ellenőrző sének kialakításáról gondos­kodni — mondja ki a Gaz­dasági Bizottság már koráb­ban közreadott határozata. S hogy az ellenőrzésnek ez a formája valóban hatékony le­gyen, a GB-határozat lehető­séget is biztosit hozzá: a bel­ső ellenőrzés rendjéről a ve­zetők saját hatáskörükben döntenek. A megyei tanács irányelvei hathatós támogatást nyújtanak a gazdasági vezetőknek e fel­adatuk megoldásához. A szak- igazgatási szerv javasolja, hogy a belső ellenőrzés eddigi három ága — egységes rend­szert képezve — o jövőben is tevékenykedjen. Ennek kere­tében a vállalatok vezetői, in­tézkedésre jogosult parancs­nokai személy szerint gyako­rolják ellenőrzési jogukat; működésben marad az auto­matikus, munkafolyamatokba beépített ellenőrzés, és to­vábbra is funkcionál, illetve fontosságát, jelentőségét te­kintve növekszik a belső el­lenőri hálózat tevékenysége. Fontos követelménnyé lép elő a belső ellenőrzés e há­romlépcsős építményével szemben, hogy az egyes reví- ' ziós szintek kiegészítsék egy­mást, összehangoltan, fölösle­ges párhuzamosság nélkül működjenek, s összességükben hatékony rendszert alkossa­nak. A szervezeti megoldás te­kintetében a tanácsi pénzügyi osztály két variánst ajánl. Az elsőben a hivatásos b?lső el­lenőri apparátus közvetlenül a vállalat igazgatójának irá­nyítása alatt áll, a másik el­rendezés szerint a főkönyve­lőség szervezetéhez tartozik. Ha az igazgató igényt tart a belső ellenőrzés közvetlen irá­nyítására, akkor gyorsabban, áttételek nélkül jut informá­cióhoz, viszont egyéb felada­tai mellett és miatt nem tud foglalkozni a belső ellenőri gárda szakmai instruáiásával Az új mechanizmus belső vállalati ellenőrzését a tartal­mi bővülés jellemzi, a ni a gazdálkodás megváltozott fel tételei között mindenképpen indokolt. Jelentős feladata — a többi között — a beruhá­zási, fejlesztési és állóeszköz- gazdálkodási tevékenység, az anyaggazdálkodás és a terme­lési költségek, a készletalaku­lás és az értékesítés figyelem­mel kísérése, s mindezzel a vállalati munka gazdasági hatékonyságához való hozzá­járulás. A belső tartalékok feltárásában, a döntések elő­feltételét képező gazdasági elemzések elvégzésében és a szükséges információk szol­gáltatásában. a hiányosságo­kat előidéző okok, a munka- szervezési, költséggazdálkodási gyengeségek fölfedésében, s ezek kapcsán az intézkedések megalapozásában a belső el­lenőrzés olyan fontos szolgá­latot tehet, melyet egyetlen gazdasági vezető sem nélkü­lözhet A mérleg revíziója A belső ellenőrzés őre az üzemi rend és szervezettség fenntartásának, mely nélkül eredményes gazdasági tevé­kenység aligha képzelhető el Egy következő láncszemként kapcsolódik ehhez a felsőbb utasítások, a jogszabályi elő­írások érvényre jutásának, vizsgálata, a végrehajtás so­rán előbukkanó nehézségek jelzése, s az elhárításukra vo­natkozó javaslatok kidolgo­zása. A kibontakozott vállalati önállóság körülményei között a belső ellenőrzés elsőrendű feladata az állami költségve­téssel, valamint az adósokkal és hitelezőiekéi kapcsolatos elszámolások vizsgálata, az alapok kezelésének figyelem­mel kísérése, a társadalmi tu­lajdon védelmének biztosítása. Ez utóbbit nem alkalomsze­rűen, állandó és rendszeresé vizsgálódással kell megoldani,í s a felelősség és a hatáskö-JÁ. VEINER rök egyértelmű, világos elha­tárolásával be kell vonni eb­be a vállalat valamennyi dol­gozóját Az adóhatóság revíziója szemügyre veszi — az állami költségvetéssel szembeni kö­telezettségek teljesítésének el­bírálása során — a vállalat gazdálkodásáról készített évi mérleget, s az annak alapját képező elszámolásokat. A mér­leg helyes vagy pontatlan ösz- szeállítását nagymértékben befolyásolja a vállalat leltá­rozási és értékelési tevé­kenysége. S minthogy a hi­bás, a valóságtól eltérő adato­kat tartalmazó mérleg a vál­lalat működésének megítélé­sekor megfelelő elmarasztalás­sal jár, a gazdasági vezető aligha nélkülözheti az eszkö­zök értékelésének előírásszerű elvégzését vizsgáló, belső re­víziós tevékenységet. Együttes biztosíték , Mint a fentiekben már szó esett róla, a belső ellenőrzés rendjének és szervezetének kialakítása a gazdasági vezető feladata. Ez a jogkör egyben biztosítékát is jelenti annak, hogy az ellenőrzési feladatok szabályozásában messzeme­nően érvényesíteni lehet a sa­játos helyi és szakmai szem­pontokat, a célnak leginkább megfelelő tartalmi és formai megoldásokat lehet válasz­tani. A megyei tanács vb pénz­ügyi osztályának irányelvei nem kötik meg a vállalatve­zetők kezét, nem tartalmaz­nak kötelező utasításokat. De mondanivalójuk rendezett­ségével, a főbb ellenőrizendő gazdálkodási területek felso­rolásával, a javasolt vizsgálati módszerek rögzítésével fontos és hasznos segítséget jelente­nek. Az irányelvek szerint kialakított belső ellenőrzés megnyugtató biztosítékot nyújt ahhoz, hogy a vállalatok az új gazdasági mechanizmus klímájában a központi irá­nyítás elgondolásainak megfe­lelően, a népgazdaság és a vállalati közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva, az előírásokat követve, eredmé­nyesen tevékenykedjenek. Bánhidi Tibor A nyolcadik dicséret Még ma is megilletődött kis­sé, amikor a legutóbb kapott dicséretének körülményeit föl­eleveníti. Nehezen találja a szavakat, hogyan adja vissza élethűen a nemrégen történte­ket. Pedig Németh Ferenc ha­tárőr talpraesett, a szolgálattal járó feladatokat jól ismerő katona. De idézzük fel az ese­ményeket saját elmondása alapján. — Szolgálatban voltam, út-, illetve gépjármű-ellenőrzésen. Figyelmünket már korábban felhívták arra. hogy a barcsi Dráva-hid megnyitásával je­lentősen megnővekedett a mi területünkön is áthaladó hazai és külföldi gépkocsik száma, ezért gondos. körültekintő munkát végezzünk. Éppen ez iárt az eszemben, amikor egy útkanyarból váratlanul ha­talmas gépkocsi bukkant fel. Annyi időm volt, hogy a ve­zetőnek jelzést adjak a meg­állásra. A kocsiból kilépő egyik utas már magyarázni akarja, hogy kik foglalnak helyet a járműben, amikor lá­tom: Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Szerencsére nem vesz­tettem el a lélekjelenlétemet, a kocsi oldalához léptem, je­lentést tettem, megmondtam a nevemet, feladatomat és en­gedélyt kértem a szolgálat folytatására. Nemcsak a határőr lepődött meg a váratlan találkozáson, hanem parancsnoka is, amikor nemsokára telefonhoz hívták és közölték vele; Németh Fe­renc határőrt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke a szolgálat példás ellátásáért dicséretben részesítette Ez a nyolcadik dicséret, amely a fiatal határőr nyil­vántartási lapjára felkerül. Egyszerű fizikai munkás volt, bevonulása előtt a Győr-Sop- ron megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott állványo­zóként. Amikor őt és a többi KISZ-istát elbúcsúztatták be­vonuláskor, a vállalat KISZ- titkára arra kérte őket: telje­sítsék becsülettel katonai szol­gálatukat. A lapon olvasom a bejegy­zéseket: »A szolgálat példás ellátásáért- »A kiképzésben elért kiváló eredményéért* »Helyes intézkedéséért.« »Kö­rözött személyek elfogásáért« S a szóbeli dicséretek mel­lett három esetben is kapott jutalomszabadságot, amelyet otthon tölthetett szüleinél, a Tényö melletti Hollómajorhan. Egy alkalommal látta, hogy az egyik vasútállomáson té­pett ruhájú, vérző arcú, síró leány ugrik le a vonatról. Ösztönösen úgy érezte, intéz­kednie kelt S valóban, az tör­tént, hogy a fiatal leánnyal egy részeg férfi erőszakosko­dott. Hiába indult tovább a vonat, körbetelefonálta a szomszédos állomásokat, s a garázda személy elnyerte méltó büntetését. Két körözött személy elfogását a szolgálat figyelmes ellátásának köszön­hette. Kérdésére először arra hivatkoztak, hogy közeli roko­naikat szeretnék meglátogatni, ám, hamarosan kiderült, hogy rokonaik ettől az országrész­től nagyon távol laknak. Szán­dékuk — a határ illegális át­lépése — a határőr ébersé­gén hiúsult meg. Németh Ferenc határőr egy azok közül a fiatalok közül, akik tetteikkel bizonyítják: a katonai szolgálat teljesítését becsületbeli feladatuknak tarfc­ják- SZ. L. Gyermek- és ifjúságvédelem a kaposvári járásban A Kaposvári Járási Tanács keddi ülésén — a művelő­désügyi osztály és az igazga­tási osztály előterjesztésében — megtárgyalta a járásban folyó gyermek- és ifjúságvé­delmi munkát. A járás ifjúságának mint­egy öt százalékát érinti a ta­nácsi és társadalmi szervek­nek ez a tevékenysége. Az a fő feladat, hogy hatósági in­tézkedésekkel biztosítsák az anyagi, erkölcsi vagy egészsé­gi szempontból veszélyeztetett helyzetbe került gyermekek töretlen fejlődését, illetve megelőzzék a veszélyeztetett­séget. Nyolc éve alakult ki a gyer­mek- és ifjúságvédelem jelen­legi szervezete, ez idő alatt a munka iránya je­lentősen megváltozott. Koráb­ban a családok nehéz anyagi körülményei okozták a gon­dokat, néhány éve azonban az egészségügyi és erkölcsi okok a döntőek. Ebben a vál­tozásban jelentősen közreját­szott, hogy a termelőszövet­kezetek gazdaságilag megerő­södtek, és jóval több munka- alkalmat kínálnak a falusi lakosságnak, mint korábban Továbbra is figyelembe ve­szik azonban a családok ese­tenkénti nehéz anyagi helyze­tét, és éppen ezért a Kapos­vári Járási Tanács költségve­tésében évenként százezer fo­rintot fordít a gyermekek se­gélyezésére. A járási állami és társadal­mi szervek összehangolt fjü- ságvédelmi rr inkát végeznek. 1p61 óta renoszeresen munka- értekezleteket tartanak, eze­ken számba veszik a szüksé­ges megelőző és óvó intézke­déseket, segítséget nyújtanak a községeknek. A lelkiismeretes munka eredményeként csökkent a já­rásban a veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekek szá­ma, 1965-ben a községi taná­csok 775 ilyen gyermeket tar­tottak nyilván, jelenleg rnár csak 440-en vannak. Ez az eredmény összefügg azzal is, hogy a jobb feltételek követ­keztében lehetőség nyílt a sú­lyosabb körülmények között élő gyermekek állami gondo­zásba vételére. Rendkívül fontos területe a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának a hátrányos hely­zetű tanulók segítése. A ka­posvári járásban a tanács vb és a művelődésügyi osztály sokrétűen oldotta meg ezt a feladatot. Egyrészt az iskolai oktatás különböző módszerei, másrészt a segélyezési formák — tanszersegély, ingyenes ét­keztetés — jelentettek nagy segítséget a gyermekek fejlő­désében. Ezeken túl a műve­lődésügyi osztály pályázatot is hirdetett a pedagógusok ré­szére a hátrányos helyzetű ta­nulók segítése újabb módsze­reinek kidolgozására. A járási tanács eredményes­nek ítélte a kaposvári járás­ban folyó gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkát. Javultak az ifjúság nevelését szolgáló feltételek, hatékonyabb lett a megelőző munka, és az egyéb­ként sok gondot jelentő fiatal­korú bűnözések száma a já- fásban tovább csökkent G. VEINER: ÉRTESÍTÉS Az utazóközönség szives figyelmébe ajánljuk, hogy 1969. szeptember 1-től naponta közlekedő — gyorsjáratú autóbuszt állítunk forgalomba KAPOSVÁR — KECSKEMÉT között. A járat Kaposvárról 6.00 órakor indul Igái fürdő, Törökkoppány, Tamási, Simontornya, Dunaföldvár, Izsák, .Kecskemét útvonalon. Kaposvárra 15.00 órakor Kecskemétről indul. 13. sz. AKÖV, KAPOSVÁR (77678) NYOMOÍ ZASI m 3ANÜG’ ÍBEN 36. Az ajtó kinyílt, Sztasz or­rát friss kenyér és tejszag csiklandozta. Hófehér hajú és lányosán fiatal arcú asszony állt az ajtóban. — Anna Fjodorovna? — Igen. Hozzám? — Szeretnék beszélni önnel. Az asszony ragyogóan tiszta szobába vezette a vendéget. Tyihonov szégyenkezve nézte sáros lábnyomát. Az asszony elmosolyodott: — Nem tesz semmit Ügyis takarítanom kell Csak ma ér­keztem meg. Tíz napot töltöt­tem a fiamnál. A falon kreol bőrű, jó vá­gású fiú fényképe függött, és Tyihonovnak úgy tűnt vala- nol már látta ezt az arcot t — Bocsásson meg, Anna ’Fjodorovna! Mikor utazott el .a fiához? i — Múlt kedden. Miért? — jAz asszony hangja aggodal- J mássá vált i — Csak kérdezem. — Tyi- Jhonov megértette, hogy Anna f Fjodorovna Hizsnyak nem tud éTanya halápiról, elkerülhette figyelmét az újságközlemény. Némi töprengés után kimond­ta: i — Anna Fjodorovna, én a moszkvai bűnügyi rendőrség nyomozója vagyok. Szomorú esemény hozott Önhöz. I — Mi történt? — az asszony elsápadt. I — Emlékszik Tánya Akszjo- novára ? Az asszony mondani akart valamit de nem jött ki hang a torkán. Bólintott. — Tizenegy nappal ezelőtt megölték — mondta Sztasz. — Megölték!... Megölte... Megölte az átkozott!... Sztasz körülnézett Az éjsza­kai utca néptelen volt, csak a meztelen faágak hajladoztak a hideg szélben. Az utcai lámpák nemigen birkóztak meg a sötétséggel. Sztasz va­cogott A pályaudvarra, az el­ső vonatra! Persze sehol egy taxi. Tyihonov egyre jobban nyújtotta a lépését, a végén már futott. A mellében tompa fájdalmat érzett, a lapockájá­ban szúrást. Két évvel ezelőtt pisztolygolyó okozott roncso­lást a tüdejében. »Kibírod azt az ötszáz métert! — biztatta magát Sztasz. — És aztán, fel az éjszakai expresszre!« A pályaudvari őrszobában szürkeruhás férfi üldögélt: — Segítséget? Moszkvából? Meg­lesz. Addig üljön le. Tyihonov leült a keskeny, szörnyen ké­nyelmetlen lócára, behunyta a szemét. Nehezen lélegzett, ke­zével törölgette a homlokát. A szürkeruhás férfi tárcsá­zott — Zina? Itt Szudarjev őr­nagy. A 71-es számú vonatra kérek egy kétszemélyes fülkét. Nincs? Hogyhogy? És ha elle­nőrzőm? Tessék? Mégis van? Nagyszerű. Tyihonov elvtárs fogja átvenni. Sztaszhoz fordult: — A hetes pénztárnál átve­heti a jegyét. Külön fülké­ben utazhat Ügy látom, nem fog ártani egy kis pihenés. — Köszönöm. Kérem, segí­tene nekem, hogy eljussak a postára? Azonnal telefonálnom kell. — Azonnal! — mondta Szu­darjev, és behivatta az ügye­letest. — Pahomov! Gyújtsd be a motort, vidd el az elvtársat a Goncsan utcába! Tíz perc múlva már kap­csolták is a jarcevói munkate­lep vezetőjét. — A feladatot teljesítettük — közölte a távoli hang. — Plecsun határozottan felismer­te a 3. számú fényképen azt az embert, aki megvette tőle a puskát. Tyihonov letette a kagylót. Az asztalon ott feküdt előtte Sarapov távirata: »RAY BRADBURY FAN­TASZTIKUS ELBESZÉLÉ­SEK ClMÜ KÖTETÉT 1966. I. 26-ÁN ADTÁK KI T. SZ. AKSZJONOVÄNAK«. A vonat reggel 6-kor ért Brjanszkba. Még sötét volt. A peroncjn lárma, sürgés-for­gás. Tyihonov az autóbusz­megálló felé indult. A pénz­tárosnő sajnálkozva közölte: — Az Ön autóbusza 12 perccel ezelőtt elment. A kö­vetkező tíz óra nulla ötkor indul. Tyihonov halkan átkozódni kezdett. — És nem lehetne össze­egyeztetni: a menetrendet a vonatok érkezésével? A nő széttárta a karját: — Ez nem tőlem függ. — Tudom. Amikor siet az ember, a pech-maximum el­ve uralkodik. — Minek az elve? — A pech-maximumé. A vajas kenyér mindig a vajas felével esik a földre. A nő elmosolyodott: — És ha nem? — Akkor valami hiba csú­szott a dologba... Tyihonov elindult a nép­telen utcán, és halkan károm­kodott. Mi a csudát csinál­jon négy óra hosszat? Bolto­zatos kapu mellett haladt el, a kapu fölött tábla: »Fürdő«. Kapóra jött neki az ötlet... A víz kihűlt a kádban, Sztasz felébredt a hidegtőL Megengedte a forróvizet. A vízsugár rugalmas volt és hajlékony mint a gumi. Sztasz lepedőbe burkolózott, leült a díványra, majd ké­nyelmesen öltözni kezdett. Az óramutató a 9-es felé közele­dett. Sztasz átdobta a vállán a pisztolytáska szíját, a fegy­vert a hóna alá erősítette... (Folytatjuk) B SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 3L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom