Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
A tanácsok és a szövetkezetek A kormány ez év februárjában hozott határozatának végrehajtásával fokozatosan alapvető változások következnek be a kisipari és fogyasztási szövetkezetek, valamint szövetségek, a tanácsok és az egyéb állami szervek viszonyaiban. A szövetkezetek és szövetségeik új alapszabályt készítenek. A szövetségek mentesülnek az állami feladatok ellátása alól. Az állami feladatokat a szövetkezetek szövetségeitől rövidesen átveszik az arra illetékes állami szervek, tanácsok. Az új irányítási rendszerben az állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaság- politikai eszközökkel, az árral, adóval, hitellel és egyéb jövedelemszabályozókkal lehetővé teszi, hogy a különféle szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődhessenek. Az arra hivatott intézményei révén az állam ellátja a szövetkezetek és szövetségeik törvényes működését biztosító állami felügyeletet, továbbá a szakigazgatási tevékenységet. A kormányhatározat alapján a tanácsokhoz kerül a szövetkezetek és szövetségeik által készített alapszabályok jóváhagyása, a működés engedélyezése, az üzemi tevékenység és gazdálkodás törvényességének ellenőrzése. A jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén a tanács gondoskodik megfelelő törvényes szankciók alkalmazásáról, továbbá ha ilyenre sor kerül, a felszámolási eljárás elrendeléséről. A tanácsok jelentős szerepet kapnak, a mezőgazdaságban már kialakult gyakorlathoz hasonlóan, az országos ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi és pénzügyi érdekek, továbbá a helyi szükségletek és lehetőségek összehangolásában. Az országos állami szervek, minisztériumok az ágazati irányítás keretében állást foglalnak abban, hogy a hatáskörükbe tartozó gazdasági tevékenységből, melyeket és milyen mértékben célszerű az állami, a szövetkezeti, illetve a magánszektorban folytatni, és ehhez megfelelő ösztönzési rendszert alakítanak ki. Ennek ismeretében a tanácsoknak módjuk lesz mérlegelni, hogy a helyi szükségletek kielégítése érdekében hol kell és lehet az állami szerveknek fejleszteni tevékenységüket, és hol célszerű a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok, illetve a magánszektor fejlődését elősegíteni, támogatni. Ezzel régi óhajuk teljesül. Gazdaságpolitikai ösztönzéssel és hatósági tevékenységgel befolyásolni tudják területük gazdasági fejlődését. Előnyösebb helyzetbe kerülnek az állami vállalatok, szövetkezetek és a kisüzemi termelők is, mert tevékenységüket társadalmi és gazdasági jelentőségük szerint ítélik meg, és ennek megfelelően támogatják a helyi, állami, tanácsi szervek. A lapvető változás következik be a személyzeti rrfunka terén is. amely azután teljes mértékben a szövetkezetekhez kerül. A szövetkezeteken belül történik a választás, minősítés, visszahívás. A személyzeti munka állami felügyelete azonban a tanácsok végrehajtó bizottságának feladata lesz. Megnövekednek a tanácsok feladatai, a szakoktatás, szakmai továbbképzés terén is. Az illetékes állami szervekhez kerülnek a polgári védelemmel és a tűzrendészettel kapcsolatos feladatok. A szövetkezetek társadalmi képviseleti szervei jellegének átalakulásával a munkavédelmi feladatok ellátásának eddigi rendszere sem tartható fenn. Ha a SZOT nem tudja megoldani azok átvételét, akkor előreláthatólag azok is a tanácsokhoz kerülnek. Mivel az új alapszabály számos kérdést a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, a területi szövetségek pedig az állami feladatok alól mentesülnek, módosulnak az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, és a tanácsok, illetve a szövetkezetek és szövetségek kapcsolatai. A szövetkezetekben előtérbe kerül az ellenőrző bizottság munkája, de elengedhetetlenné válik a szakigazgatási szervek, a szövetkezetek vezető testületéi és ellenőrző bizottságai között a szorosabb kapcsolatok kiépítése, pl. az állami felügyelet, a szövetkezeti vezetés és ellenőrzés egyes kérdéseinek összehangolása. A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveitől a tanácsokhoz és egyéb helyi állami szervekhez kerülő feladatok átadásáról az országos szervek intézkednek. Azonban központilag csak a feltétlenül országosan szabályozandó kérdéseket rendezik, tehát a szövetkezetek, szövetségeik és a tanácsok, valamint az egyéb helyi, állami szervek viszonyai alapvetően a helyi szervek által közösen kialakított módon fejlődnek a jövőben. E zen munkálkodni már ma is időszerű, hogy az országos rendelkezések, irányelvek megjelenése, tételes végrehajtásuk megkezdése minél kedvezőbb feltételek mellett történhessék. A törvényes rendelkezések kölcsönös betartásán alapuló összhang, a közös érdekeket szolgáló jó kapcsolatok jelentősen előmozdítják a szövetkezetek fejlődését, a terület állami, szövetkezeti és magánüzemeinek társadalmilag, gazdaságilag egyaránt hasznos működését. „...Hivatásom, társadalmi megbízatásom elválaszthatatlan...” Amikor ülést tart a bolhói tanács vagy a végrehajtó bizottság, a tanácsos a vb-tagok is várakozással néznek társukra, Böszörményi Mihály határőr alezredesre. 1963 óta tagja a községi tanácsnak. Mint határőr, az ország különböző szakaszain nagy tapasztalatra tett szert, és ezt önzetlenül kamatoztatja Bolhó fejlődésének érdekében. _ Hivatásom, társadalmi megbízatásom elválaszthatatlan ... Ú gy érzem, kötelességem, hogy mindkettőnek becsű- lettel eleget tegyek — mondja a szerényen berendezett irodában, ahol szolgálati és közéleti tevékenységéről beszélgetünk. Gyerek volt még, éppen tizenhét esztendős, amikor 1945. szeptember elsején magára öltötte a határvadászok terepszínű egyenruháját. Berettyóújfaluban történt ez, s aztán Kiskunhalas, Sopron következett. Innen került a somogyi határszakaszra. Csaknem negyedszázada teljesít határőrszolgálatot. Sok nehéz esztendőt élt át, olyan időszakokat, amikor minden pillanatban a fegyvert kellett szorítani. — Ma már szerencsére más, könnyebb a szolgálat... És az is nagyon jó dolog, hogy a határok őrzése nem csupán a mi feladatunk. A bolhóiak és a többi községben lakók is mind valamennyien — kezdve a legkisebb gyerektől a felnőttekig — határőrök ... Ez az együttműködés, az, hogy a lakosság kötelességének érzi a határőrök munkájának segítését, könnyítését, nem alakult ki magától. Nagy része volt ennek elősegítésében Böszörményi Mihály alezredesnek is. Évekkel ezelőtt az egyik tanácsülésen szóba került, hogy autóbuszgarázs kellene, mert különben a buszt elviszik másik községbe, s ez nehezíti majd a közlekedést a környező falvakba és a járási székhelyre. Éltkor felállt Böszörményi elvtárs és bejelentette: — A határőrség vállalja, hogy megépíti a garázst, erre ne legyen gondjuk ... Vállalásukat teljesítették, felépítették a buszvárót. Az iskola tatarozását is elvégezték, hogy a községfejlesztési alapot járdaépítésre fordíthassák. A lakosság — viszonzásul, s mert ez a határ mentén lakók íratlan kötelessége is — hét határsértő, illetve disz- szidáini szándékozó elfogásában nyújtott segítséget. Négyet a falu lakói fogtak el, s adtak át a határőrségnek. Bolhó már évekkel ezelőtt megkapta az elismerő — Határőr község — kitüntetést. Lakói közül Hargitai Tibor és Desztics János Kiváló határőr kitüntetést, Király Lajos és Borók József pedig oklevelet kapott a határőrségnek nyújtott segítségért Elválaszthatatlan a határőrség és a község sport- és kulturális tevékenysége. Évek óta közösen készülnek a területi és a járási kulturális versenyre, és több szép helyezést értek el. A határőrség emellett segít az iskolai honvédelmi nevelésben. Bolhón és Babó- csán két-két úttörő határőr szakaszuk működik, s hogy még lelkesebben végezzék feladatukat, nemrégen csapat- zászlót kaptak a határőrségtől. A legjobbak: G. Tóth Laci, Marelics Gyuri és Gyurá- kovics Józsi néhány napja érkezett vissza a határőrség siklósi táborából, ahol — jutalomként — két hétig üdülhettek. Bevonuláskor, leszereléskor a község, a tanács, a pártszervezet és a tsz vezetői úgy köszöntik a határőröket, mint tulajdon gyermekeiket. Több mint két évtizedes határőri munkájáért több kitüntetéssel jutalmazták Böszörményi Mihály alezredest: a tíz- és a húszéves Szolgálati érdemérem, a Kiváló szolgálatért érdemérem, a Munkás-paraszt hatalomért érdemérem, a Közbiztonsági érem ezüst fokozata kitüntetésnek a tulajdonosa. Érthetően büszke ezekre a kitüntetésekre. De éppen olyan büszkeséggel hallgatta a napokban a bolhói tanácsülés felszólalóit, amikor a lakosság és a határőrség kapcsolatáról tárgyaltak, s arra kérték őt: — Tolmácsolja a határőröknek a lakosság, és a község vezetőinek elismerését, köszönetét azért a segítségért, melyet a falu fejlődéséhez nyújtottak ... Szalai László Mechanizmus és munkavédelem Csökkent az üzemi balesetek száma Amikor arról beszélhetünk, hogy az elmúlt évekhez képest hogyan alakult a munkavédelem helyzete Somogy ipari üzemeiben, a szélsőséges esetekről is számot kell adni. A Dél-magyarországi Fűrészek barcsi és csurgói üzemének jelentései alapján júliusban huszonnégy dolgozójukat érte baleset Az emiatt kiesett munkanapok következtében tizenhét ember egész havi munkájáról mondott le kényszerűségből a vállalat. A Mechanikai Művek marcali üzemében tavaly egyetlen baleset sem történt, az idén — igaz, hogy azóta megnövekedett a munkáslétszám — fél év alatt huszonhét balesetet jelentettek az SZMT munkavédelmi csoportjának. Jobb az átlagnál — Szerencsére az általános kép ennél jóval kedvezőbb — mondja Suhajda János, az SZMT munkavédelmi csoportjának a vezetője. — Reális helyzetet az ezer dolgozó közül balesetet szenvedők száma mutat,' eszerint Somogy üzemeinek baleseti statisztikája — kivéve a tsz-eket — jobb az országos átlagnál. A termelőszövetkezetekben egyre több az új gép és még mindig kevés a jól képzett szakember. Az építőiparban, az élelmiszeriparban a balesetek száma jóval alatta marad az országos átlagnak. Kedvező a kép az egyéb üzemekben is. Többnyire szigorúan tartják magukat a rendelkezésekhez, az előírásokhoz. Egy feltétel Az ipari üzemekben jelentős változást hozott a kollektív szerződés, a vállalati munkavédelmi szabályzat elkészítése. Ezekben helyet kaptak az egyes munkahelyek speciális munkavédelmi feladatai. Köztük olyanok is, amelyek megoldására korábban nem kerülhetett sor. Ahol gondosan állították össze a vállalat alkotmányát és a munkavédelmi szabályzatot, sok balesetet előidéző okot szüntettek meg. Az úi célgépek használatához óvó rendszabályokat dolgoztak ki, az iparág profiljának, a munkahely sajátosságának megfelelően határozták meg a biztonsági szemlék időpontját és az egyéb tennivalókat. Egy körülmény azonban továbbra is fennáll: hiába a legtökéletesebb védöberende- ' zés, ha gondatlan, felelőtlen ember áll a gép mellett Sok baleset előidézője még manapság is az illetéktelenek amatőrködése, a munkaidő utáni fusizás. Ilyenkor többnyire a vállalatot marasztalják el, ha baleset történik, mert a gépeket nem szerelték föl megfelelő biztonsági berendezéssel. Megtérülő befektetés Két esztendő óta a vállalatok maguk döntenek a biztonsági berendezések megválasztásáról. Általános gyakorlat, hogy az olcsóbb és kevésbé megbízható megoldásokkal élnek. Még mindig találkozni olyan szemlélettel, hogy a munkavédelem javítására minden forint drága, a műszaki fejlesztésre szánt összegek viszont jól kamatoznak, ezért csak a legszükségesebb vagy csak az égetően fontos munkavédelmi problémákat oldják meg. Tavaly egyetlen baleset után több mint kétszázezer forintot fizetett ki az egyik állami gazdaság. A balesetvédelmi célokra fordított összegek nem mindig közvetlenül, gyakran közvetve, hosszabb távon térülnek meg. A közgazdasági szemléletű vállalatvezetés már számol is ezzel. Ami érthetetlen A régi munkavédelmi és óvó rendszabályokat, mivel nem mindig igazodtak az üzemek sajátos tevékenységéhez, néha csak nagy nehézségek árán tartották meg, vagy nem is vették figyelembe. Érthetetlen viszont, hogy egyes vállalatok saját szabályzatukat — amelyet a gazdasági vezetők és a dolgozók egyetértésben alkottak — sem tartják be. A Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban a balesetveszélyes munkahelyek miatt kéthavonta kellett volna megtartani a biztonsági szemléket — így jrja elő a vállalati munkavédelmi szabályzat —, ehelyett fél év alatt egyszer (Tab) vagy egyszer sem (Zákány) voltak kíváncsiak az illetékesek arra, hogyan tartják be a munkavédelmi szabályokat a két gyárban. A fiatalkorúak az előírt négy óra helyett hát, hat helyett nyolcat dolgoztak a marcali téglagyárban. S bár fiatalkorúakat huzamosabb ideig az anyagmozgatásinál nem szabad alkalmazni, ilyen tapasztalatokat is szerzett a munkavédelmi felügyelő. Lehetne sorolni még. Hol milyen mértékben sértik meg a kollektív szerződésben előírtakat, a vállalat munkavédelmi szabályzatát, A szak- szervezeti bizottságok, a munkavédelmi felelősök feladata, hogy az előírások megtartására felhívják a figyelmet. De jogosan fölemelhetik szavukat maguk a dolgozók is. Nagy József Példa helytállásból CSAK NEGYEDSZERRE SIKERÜLT a találkozó pontos helyében, idejében megállapodunk. Rózsa István kál- máncsái tsz-elnök elfoglalt ember. S ezt nemcsak a faluban, de járásszerte is tudják róla. Hetesen beszéltünk meg vele találkozót végül is, ahol szarvasmarhákat készült vásárolni termelőszövetkezetének. Mutatta kis »mindentudóját«, ahová f ölj egyezte, hány helyre kell még mennie. Készen volt már a következő nap programja is: a kocsi Kaposmórőre Kaposújlakra, Zselickislakra, Zselickisfaludra, Zimányba gördül majd vele. A találkozás előtt csak mások elbeszéléséből ismertem Rózsa Istvánt. Mégis a hetesi főtéren álldogáló csoportból azonnal ki tudtam volna választani. Kék ing, világos nadrág volt rajta. Szeme is fiatalosan csillogott. Bőrének barna színe arról tanúskodott, hogy sokat járta a mezőket. ötvenéves, 1963 óta elnöke szövetkezetének. Tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, igazgatósági tagja a barcsi TÖVÁLL-nak, de a Dél-Somogyi Tsz-ek Területi Szövetségének elnökségében, a Hazafias Népfront választmányi testületében, a MÉK termelésfejlesztési bizottságában is ott van. — Minden két hétben van végrehajtó bizottsági ülés — mondta. — A munkám itt ösz- szefonödik pártvezetőségi tevékenységemmel. Az elnöki tevékenység nemcsak gazdasági, hanem politikai irányító munkát is jelent, s az ember mikor a szövetkezet tagjaiért dolgozik, egyben az egész község fejlődéséért is fáradozik. Itt volt például a legelőellátás. Ez már nemcsak szövetkezeti feladat. Azoknak is kellett biztosítani, akik nem tagjai a tsz-nek. Sokféle problémával, sokféle feladattal találkozom. Az óvoda anyagi támogatásáról, színjátszók, úttörők szállításáról kell néha gondoskodnom. Tanácsi , építkezésekhez fuvart adunk. Például a fürdő és a szeszfőzde építkezésénél. A barcsi TÖVÁLL igazgató- sági tagja. Erről így nyilatkozott: — A különböző építkezések sok gondot okoztak a járásban. A tsz-ek közötti építkezési társulás létrehozása fontos volt. Havanként két napon részt kell vennem igazgatósági ülésen. Tervezésnél, vállalkozásoknál megbeszéléseket tartunk. Ilyenkor számolunk be ellenőrző munkánkról is. Hasznosnak érzem ezt. Csak így látom megoldottnak a tsz- építkezéseket. Nálunk száznyolc férőhelyes istállót adtak át. Építeni fognak egy hatvan férőhelyes borjúnevelőt is. Az igazgatósági tagoknak azt is figyelemmel kell kísérniük, hogy a TÖVÁLL ne nagy hasznot húzó társulás legyen, hanem a tagszövetkezetek építési munkáit olcsón és jól elvégző _ vállalat maradjon. Példát is mondok erre. A TÖVÁLL vállalati árat akart számlázni az érintésvédelmi mérésekért, amelyeket a dolgozók biztonsága miatt végeztettünk. Felvetettük, hogy ez az ár magas, és a munkát a vállalati árszabályzat negyven százalékáért végezzék eL A DÉL-SOMOGYI TERMELŐSZÖVETKEZETEK Területi Szövetségében sokrétű munka folyik. Az elnökség kétha- vonként ülésezik. Az elmúlt hónapban Rózsa István a tsz- alapszabályok ügyrendi és munkarendi tapasztalatairól számolt be. De a többi elnökségi taghoz hasonlóan neki is feladata a tsz-ek érdekvédelme. Minőségi ellenőröket állítottak a gabonaátvevő helyekre. Barcson Rózsa István is ott volt, hogy biztosítsa a zavartalan átvételt. A szövetség szervezésében létrejött tanul- mányutakra megfelelő jelölteket kerestek. A múlt hónapban az NDK burgonyatermesztését tanulmányozó küldöttségben például ott volt Horváth Lajos főagronómus is, akit Rózsa István javasolt. Megérkezése után beszámolt tapasztalatairól. ' A kálmártesai tsz-elnök a MÉK termelésfejlesztési bizottságának is elnöke. Erről ezt mondja: — Egyre inkább háttérbe szorul a burgonya- és a zöldségtermesztés. Ezt a bizottságot azért hoztuk létre, hogy próbáljunk az ellen tenni. Bemutatókat szervezünk, agitálunk. Gazdaságilag szeretnénk igazolni, hogy érdemes termeszteni zöldséget és burgonyát. A bemutatók szervezése is feladatom. A község lakói azt mondják, hogy amelyik rendezvényen Rózsa elnök megjelenik, az biztosan jól sikerül. Ezek egyre szaporodnak. A Hazafias Népfront havonta küld tájékoztatót az elvégzendő feladatokról. Rózsa István igyekszik lelküsmeretesen eleget tenni ezeknek is. Napja sokszor hajnali négytől este tíz óráig tart — Hogyan tud egész emberként helytállni a sok feladat elvégzésében? Mosolyogva válaszolt: — N_m érzem ezt az ötven évet. Ahogy a gondok, a tennivalók nőnek, annál inkább otthon vagyok közöttük. Ezek mellett a családomat sem hanyagolom el. Három fiam van. A legidősebb kertészeti egyetemre, a középső a Keszthelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, a kisebbik meg nyolcadik osztályba jár. Szeretik a földet. Ügy érzem, ez egy kicsit az én hatásomnak is köszönhető. Nincs levél, amelyben ne érdeklődnének a faluról, a tsz-ről. TAVALY VÉGEZTE EL a mezőgazdasági technikumot. Tele van energiával. Emberségből, munkavégzésből egy járás példaképe. Leskó László 3 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. augusztus 27.
