Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
Könyvtárközi kölcsönzés A lig ismeretes, pedig nagy lehetőség, nagy értékű segítség olvasóinknak a könyvtárközi kölcsönzés. A rohamos fejlődés, a »■gyorsuló idő« éveiben egyre fontosabb, egyre kevésbé nélkülözhető. Bárhol, barmikor és bárkinek jogában áll igénybe venni. Az olvasó kitölt egy kérőlapot a szükséges, ám a könyvtár állományából hiányzó kötetről, cikkről, kottáról stb. A könyvtár hivatalosan kölcsönkéri a keresett anyagot illetékes társintézményétől, amely — ha rendelkezésére áll — postán megküldi, ha nem, továbbítja a kérést az Országos Széchenyi Könyvtárnak, vagy valamelyik egyetemi könyvtárnak, végső esetben külföldre Ha csak nem valamilyen védett ritkaság a kért cikk vagy kötet, belátható idő alatt eljut az olvasóhoz. A kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár 1968-ban több mint ezer ilyen kérelemmel foglalkozott. Mintegy 600 vidéki igényt a saját állományából teljesített Kaposváron 413-an kértek különböző szakkönyveket, folyóiratcikkeket. Valamennyi kérést továbbították, és közülük mintegy 230 könyvet az Országos Statisztikai Hivatal könyvtára kölcsönzött ki meghatározott időre és viszonylag gyorsan. A többi kérelmet vagy nem lehet teljesíteni vagy időközben külföldre továbbították. Hogy milyen pótolhatatlan segítség ez a szolgáltatás, arra csak egy-két példát. A legtöbb kérelmezőnek általában valamilyen dolgozathoz, tudományos munkához szükséges a Kaposváron vagy a megyében nem található szakirodalom. Ám a szakemberek egyre gyakrabban dolgoznak, kutatnak a legkülönbözőbb termelési témákban is. Ilyen esetben a tudománynak a termeléssel való közvetlen kapcsolatait egyengeti a kutató, s a tudomány közvetlen anyagi erővé válik. É rdekes például egy mezőgazdasági újítás története. Egy kis munka- közösség kidolgozott egy mezőgazdasági gépészeti újítást. A szabadalmi hivatal visszautasította azzal, hogy külföldön ezt már ismerik. Ök azonban nem nyugodtak bele a döntésbe, hanem a megyei könyvtár segítségét kérték. Könyvtárközi kölcsönzéssel megszerezték azt a külföldi szakfolyóiratot, amelynek a segítségével sikerült bebizonyítani a két konstrukció közötti alapvető különbséget, így az újítást elfogadták. De nemcsak mezőgazdasági vagy műszaki szakemberek jelentkeznek a legkülönbözőbb kérésekkel. A nem termelő szakterületeken is végeznek Somogybán tudományos munkát: orvosok, gyógyszerészek, pedagógusok, népművelők stb. Részükre is előteremtik könyvtáraink a tudományos dolgozathoz, a kutatásokhoz szükséges szakkönyveket, szakfolyóirat-cikkeket. Falusi, illetve járási könyvtártól meglehetősen ritka még a hasonló kérelem. Talán sokan nem is tudnak erről a lehetőségről. Az élettel, a szaktudományok új eredményeivel való együtt- haladás követelménye azonban nem ismer falusi és városi kategóriákat. Az ismeretszerzés, a világba való kitekintés igényét a magunkévá kell tennünk vidéken és városban egyaránt. És ebben, a ránk zúduló új ismeretek befogadásában, elrendezésben a tömegtájékoztatás eszközei mellett egyre hngsúlyosabb szerephez jutnak könyvtáraink is. Különösen a könyvtárközi kölcsönzés. A jövő útja persze másképpen alakul itt is. Gyorsabb, eredményesebb szolgáltatást, szilárdabb és közvetlenebb hírközlő kapcsolatokat követel a »gyorsuló idő« könyvtáraink között, és a technika új vívmányai hovatovább nélkülözhetetlenek a könyvtári szolgáltatásokban is. A fotótechnika, a mikrofilmdl- vasás, a szakcikkek fénymásolatának továbbítása, a képtávíró alkalmazása forradalmi változást hoz majd a könyvtárközi kölcsönzésben is. Reméljük, mielőbb. W. E. A% Állami Népi Együttes a szegedi ünnepi játékokon maratja be a Jeles napok ctmfl 41 műsorát. A táncokat Rábai Miklós koreografálta. Rábai-Daróczi—Bárdos: Bethlehem. NEVELÉS Első osztályosok Egy dél-somogyi néprajzi gyűjtő tapasztalatai 1968. szeptember I. volt a határidő... Felépül-e végre a kaposfői iskola? Nagy Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztálya gazdasági csop őrt j ának főelőadója — a járási tanács jelentései alapján — elmondta, hogy a kapós- fői általános iskolához egy új szárny épül, szeptemberre át is adják a négy tantermet. Ezt alátámasztotta Csek József, a Kaposvári Járási Tanács vb- elnöke, és ugyanezt hallottam a Kaposfői Községi Tanácson is. Az általános iskola igazgatónője és az építkezés brigádvezetője azonban másként vélekedett ... Kinek lesz igaza — »tippelhetnénk«, ha nem egy olyan fontos ügyről lenne szó, mint az általános iskola működése. Egy évvel ezelőtt kellett volna fölépülnie! Rosszul is kezdődött az építkezés. A kivitelező, a To- ponári Községi Tanács építőbrigádja kevés szakértelemmel látott a munkához. Ahogy felhúzták a falakat és rá a tetőt, le is kellett bontani a födémet, mert rosszul építették meg A tervezésben is számos hiba akadt — például nem csináltak k ”t az emeletre —, és s igos módosításra volt Sí... .seg. Tehát nem volt megalapozott a tervezés, a kivitelezéssel megbízott to- ponári községi építőbrigád, majd ennek utóda, a Kaposvári Járási Tanács költségvetési üzeme pedig, úgy látszik, nem végzett megfelelő munkát. Az iskolaépület szárnyán egy évvel a határidő után még javában dolgoznak. A szülők és a pedagógusok pedig aggódva figyelik, elkészül-e néhány nap alatt? Az iskola építését a Kaposfői Községi Tanács rendelte meg. Hogyan vélekednek ők? Zákányi Béla, a községi tanács titkára így válaszolt: — Nincs már sok vissza... A parkettázáson dolgoznak. Szeptemberre elkészülhet az iskola, a kályhák beállítása marad csak későbbre. Kányási Mária, a községi tanács elnökhelyettese: — A belső munkálatok elkészülnek, a terep rendezése nem. A tanácsnak van egy háromtagú építőbrigádja. Az miért nem segít az építkezésnél? Zákány-* Béla: — Nem szakemberek. Járdát csinálnak most Ha befejezik, az épület környékének rendezésében segíthetnek majd. Véleményünk szerint fontosabb lenne már most az építkezésnél foglalkoztatni őket hisz van olyan munka bőven, amit el tudnának látni. Az építkezésen öt kőműves dolgozik. Mivel nincs segédmunkás, közülük hárman ezt a munkát végzik. Két festőt és két p'arkettázót találtam még itt Brigádvezetőjük — Pitz Ferenc — így válaszolt arra a kérdésünkre, hogy elkészülhet-e még az iskola szeptember elsejére: — Azt restellem csak, hogy kaposfői vagyok. Ha nem kapok segítséget — embereket —, semmiképpen sem készülhet el az iskola a tanév kezdetére. — Milyen munkálatok vannak még vissza? — A tetőszigetelés — amely részben ugyan elkészült, de rossz, fel kell szedni —, cementlapozás az emeleten, lépcsőburkolás, belső vakolások, vízvezeték-szerelés, az emeleti ablaktokok elhelyezése a falban ... S az építés után természetesen még be is kell rendezni a tantermeket. Vajon az új tantermekben tanulnak-e szeptember 1-től a kaposfői gyerekek, vagy ösz- szezsúfolva éppen ott, ahol lesz helyük? A válasz aligha kétséges... Az elmulasztott órákat — egy egész évet — már nem tudják behozni az építők. Ellenben a hátralévő perceket a legteljesebben ki kellene használni. Persze, ha több munkás érkezne az építkezéshez. A tengernyi mulasztás 'azonban ígv sem pótolható. Éppen ezért nagyon időszerű volna fölvetni a felelősség kérdését. Mindazokat, akiket illet. Horányi Barna SZEPTEMBER ELEJEN újra benépesülnek az iskolák. A diákok hatalmas seregében jó néhány ezren a többinél nagyobb izgalommal és várakozással kezdik az évet Van köztük kisgyermek, kamasz és már szinte felnőtt is, de abban egyek, hogy valami újat kezdenek életükben: első osztályosok. Most lépnek abba az iskolába, amely évekig munkahelyük és második otthonuk lesz. Ha első osztályosokról esik szó, akkor mindenki azokra a kisgyermekekre gondol, akik táskával a hátukon, édesanyjuk kezét fogva indulnak szeptember elején az iskolába; akiknek valóban most kezdődik a komoly munka. Ök az igazán kezdők, velük kell törődnünk a legtöbbet. Egy kis félelemmel és elfogódottsággal lépkednek mellettünk, és görcsösen megfogják kezünket az iskola küszöbén. Különösen akkor, ha most kerül gyermekek közé a mi hatéves kisfiúnk, lányunk; ha még nem járta ki az óvoda »iskoláját«, ahol annyira előkészült az új munkára, hogy alig várja a tanító nénivel meg a sok újjal való ismerkedést Nehezebb azoknak a gyermekeknek is, akiknek nincsen iskolába járó nagyobb testvérük, aki annyi mindent elmesél, annyi mindent megmutat a kisebbnek. Nagyon fostos: ne keltsünk félelmet gyermekünkben az iskolával kapcsolatban, és ne azzal próbáljuk fegyelmezni, hogy majd az iskolában máiképp lesz, ott ezért vagy azért kikapsz a tanítótól. Még akkor se, ha nekünk rossz emlékeink vannak a régi iskoláról. Vannak persze, akik azt mondják; minek abból nagy ügyet csinálni, hogy iskolába megy a gyerek? Majd megszokja. Igen, de mikor? Ezek a szülők megfeledkeznek arról, hogy még a felnőtteknél is milyen nagy »ügy«, ha valami újat kezdenek, akár új munkahelyen, akár például a katonaságnál. A LEGFONTOSABB FELADATUNK megértetni az első osztályos gyermekkel, hogy most ő is dolgozni kezd, úgy, mint mi, csak neki szerszáma a ceruza, a füzet, a könyv, amelyből nagyon sok szépet, újat fog megtanulni. De a munka mellett sok játék is várja az iskolában; a sok kispajtással ugyanúgy fognak játszani, mint eddig Azonban mindezeknél is fontosabb azt megértetnünk vele, hogy mi ugyanúgy mellette vagyunk, mint eddig nem hagyjuk magára. Ahhoz, hogy örömmel, várakozással menjen iskolába gyermekünk, sokat segíthet a jövendő tanító néni is, aki elmegy kis elsősei otthonába, s beszélget velük, próbálja megnyerni bizalmukat De a szülőkkel közösen megvett iskolai fölszerelés, táska, miegyéb mind előkészíti a gyermeket Egyet nem szabad tennie a szülőnek: nem szabad mutatnia, hogy félti, sajnálja gyermekét az iskolától, sőt talán meg is siratja. Említettük a kamaszokat is az első osztályosok között. Róluk, a középiskolákban kezdő nagyfiúkról sem fölösleges beszélni. Sok új tanár, új tantárgy, ismeretlen követelmény. .. Mind kissé bizonytalanná tehetik az első osztályosokat a középiskolában. Különösen a falusi kisikolából, az osztatlan iskolából indulókat, az egyes tárgyakban gyengébb eredményt felmutató tanulókat. Náluk a komoly beszélgetés segíthet: megmagyarázni azt, hogy szorgalmas, becsületes tanulással képesek lesznek megfelelő eredményt elérni; egyszóval önbizalmat adni nem kevésbé fontos. Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb tekintélyünk nekünk, szülőknek lehet előttük. Ezért kell tőlünk a biztatás, a megfelelő érdeklődés problémáik iránt, és a becsületes munka, a tanulás követelménye velük szemben. A középiskolákból egyetemre, főiskolára kerülők eredményes munkáját sokban segíthetjük azzal, hogy szülői tekintélyünkkel hatunk gyermekünkre. Főleg abból a szempontból, hogy a felsőfokú intézményekben is a rendszeres, becsületes munka hozza meg a gyümölcsét és adja meg a jó eredmények, az anyagi előnyök mellé a szülők elismerését, megbecsülését Helytelen nézet az, hogy az egyetemen, a főiskolán nem kell az év elejétől tanulni, erre elég a vizsgák előtti pár hét Innen adódnak a gyengébb eredmények, az utóvizsgák. Jó lenne, ha mi, szülők is segítenénk szétoszlatni e helytelen nézetet, és a magunk eszközeivel elősegítenénk, hogy kezdő nagy fiaink és lányaink évkezdettől évzárásig szorgalmas munkával készüljenek fel hivatásukra. Ha csak ebben segítenének a szülők, ez sem lenne kevés. SOK EZER ELSŐ OSZTÁLYOS indul neki az ismeretlen útnak szeptember elején. Segítsük őket, hogy jól induljanak, és figyeljük: jól is haladjanak tovább. Szelénül Gábor A közektaiMíban Somogy megye déli részén jártunk. A Hippi-Rónai Múzeum tárgyi anyagának kibővítése volt utunk célja. Emellett nem hanyagoltuk el a szellemi néprajz, a népmesék, szokások hiedelmek stb. területét sem. Mindkét témakörben ma már sok időt és kitartást követel a munka. A szellemi hagyományok gyűjtése során ismét találkoztunk egy, már régebben is tapasztalt jelenséggel: legjobb adatközlőink nagy többségükben nem a legidősebb korosztály tagjai. Ez a megfigyelés ellene mond a néprajzban általában uralkodó felfogásnak. A legidősebbek — tapasztalataink szerint — általában hiányosabban emlékeznek, türelmetlenebbek, nehezebben térnek a lényegre stb. Legjobb adatközlőink főleg a 40 évestől 60 évesig terjedő korosztályból kerültek ki. Néprajzi jelentőségű tárgy ma már elég kevés található, főleg a háborús pusztítás, a tárgyak természetes romlása miatt Gyakran az történik, hogy a házak átépítésével egyszerűen kidobják, eltüzelik a fölöslegessé vált bútorokat, használati tárgyakat Egy-egy falu hagyományos szellemi és tárgyi kincsének fölmérése csak házról házra haladva, lassú munkával lenne lehetséges. A falvak rohamosan átalakulnak. Főleg az építkezés, a bútorzat, a használati tárgyak változtak meg. A maradék hagyományos anyag megmentése sürgős miunkát követel. Ezt a munkát egyetlen vagy két- három néprajzos nem tudná megfelelő idő alatt elvégezni ilyen nagykiterjedésű megyében, mint Somogy. A győri és az egri múzeum példájára talán nálunk is lehetne szervezni ún. néprajzi »expedíciókat« Egy kisebb csoport (10—15 fő) rövid idő alatt tarveszerttan végigjárná az adott íalu minden egyes házát Egyformán kutatnának szellemi és tárgyi anyag után. Az expedíció tagjai egyetemi hallgatok, pedagógusok, a honismereti szakkörök gimnazista diákjai stb. lehetnének. Így rövid idő alatt alapos munkát végezhetünk. Problémát a munka anyagi fedezete jelenthet -— ez társadalmi öszefogással megoldható. Sürgős feladat a falvakban az iskolai kiállítások létrehozása. Itt a helyi erőből, helyileg összeállított, bemutatott és őrzött anyagra gondolunk. Igaz. hogy megvalósításuk áldozatos munkát jelentene, de megérné a gond és a vesződ- ség Már néhány lelkes és a saját faluját szerető, becsülő ember is sokat tud tenni a sikerért. Jó példa erre Tótújfalu, ahol egyetlen ember egy tanárnő szervezőkészségének köszönhető a falu kiállításaként néhány hónapra berendezett horvát szoba- Példamutató, szép munkája követésre érdemes. A gyors ütemű építkezéseié egyre másra eltüntetik a régi lakóházakat Elsőrendű fő- adatunk a legrégebbi épületek megörökítése legalább fényképeken. Kastélyosdombón láttunk egy nagyon szép, régi talpasházat. A tetejét már leszedték, nemsokára lebontják az egészet, napjai megvannak számlálva. Sajnos éppen nem volt nálunk fényképezőgép, így valószínű, hogy az épületet már nem örökíti meg senki. Pedig ahol jártunk, segítő gondoskodásban volt részünk. Munkánkban messzemenő támogatóst kaptunk a Barcsi Járási Tanács művelődésügyi osztálytól a művelődési ház igazgatójától és művészeti előadójától, a pedagógusoktól és a meglátogatott községek lakóitól. V Balogh Judit Évnyitó az esti egyetemen Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága közli, hogy a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetemen az oktatás az alábbi időpontban kezdődik a Kaposvár, Beloiannisz u. 18. sz. alatti székházban. Általános tagozat: I. évfolyam szeptember 1., 16 óra. II. évfolyam szeptember 2., 17 óra. III. évfolyam szeptember 3., 17'‘óra. Szakosító tanfolyam: Filozófia I. szeptember 4-én 16 óra. Szoc. pol. gazd. I. szeptember 4-én 16 óra. Nemzetközi munkásmozgalom I. szeptember 4-én 16 óra. Filozófia II. szeptember 5- én 16 óra. Szoc. pol. gazd. II. szeptember 5-én 16 óra. Nemzetközi munkásmozgalom II. szeptember 5-én 16 óra. Igazgatóság SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 24.
