Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Üdvözlet a Szeliger tóról Itt ered a Volga. Kaspi -tengerbe. A nagy orosz folyó forrásához igen sokan elzarándokolnak, vállalva a háromnapos hajó- és gyalog­túra minden nehézségét A XIX. században épült első volgai zsilip és a XVTL szá­zadi orosz építészet remeke, a fából ösaerótt sirkovi temp­lom ugyancsak sok érdeklődőt vonz. A kamszíomolisták Peno és Runo falvakat keresik föl: itt született és Itt végezték ki a németek a hős partizán­lányt Liza CsajkináL Az Ivan Grigorjev hajó mindennap éjjeli kirándulásra viszi fedélzetén a turistákat A gyalogszerrel vagy ladikon ki­rándulók bográcsába az úszó boltok visznek húst és más élelmiszert Amikor eljön az ősz, megindulnak a tóhoz a gombaexpresszek. A kalinyi- niak háncskas árral fölszerel­kezve mennek vargányát és ri- zikegombát gyűjteni Osztasfcovban tovább élnek a hagyományok. Hadászata, há­ló- és csónakkészítése ma is híres. Úgy tartják, hogy a luc­fenyőből épített ladikok sze­rencsét hoznak a halászoknak. Még mindig varrják a vízhat­lan fehér 'bőrcsizmákat, költé- nyeket és kétujjas kesztyűket a halászoknak. Az ország egyik leghíresebb bőrgyárát Osztaskovbam találjuk. A vol­gai tavak élővilágának tanul­mányozására fiókintézetert ál­lított fel a Halgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a városban. Osztaskov egyre igazibb fő­városa a turizmusnak. Egy­szerre vonzza az idegeneket a múltjával és hagyományaival, valamint kényelmes szállodái­val, korszerűsödő kereskedel­mi, vendéglátó és úthálózatá­val. Keresztbe tett szekercék Júliusban és augusztusban benépesült diákokkal a Szeli­ger környéke. Terepszínű dzsekit hordtak vörös emblé­mával, amelyben két kereszt­be tett szekerce alatt ez állt: Szeliger — 69. A Komszomol hívó szavára ezer egyetemis­ta és főiskolás érkezeit az önkéntes építőtáborokba, hogy részt vegyen a Szeliger, a Szokol és a Csajka turislatá- bor fejlesztésében. Moszkvai és kalinyini orvostanhallgatók, jövendő pedagógusok, mérnö­kök fogtak szerszámot S a nemzetközi építőtáborban ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai diákok segítették az ál­mok valóra váltását. Az első turistatábor har­minchat évvel ezelőtt épült a Szeliger partján. Ezt a néme­tek teljesen lerombolták, s csak 1946-ban épült újjá. A Szeligerről elnevezett tábor azóta a tó legöisszkomforto- sabb kirándulóhelyévé fejlő­dött Éppen tíz évvel ezelőtt avatták fel a Szokol-tábort, amely elsősorban a fiatalok paradicsoma. A csodálatos tavak, folyók, erdők egyre több turistát von­zanak ide, éppen ezért két év­vel ezelőtt megszületett a ha­tározat, hogy a Szeliger két partján üdülő- és turistaöve­zetet alakítanak ki. 1975 nya­rán, a nagy fejlesztési tervek megvalósulása után ötször annyian pihenhetnek az öt nagy táborban, mint jelenleg. A Volga forrásánál szálloda, Osztaskovban új kikötő épül, a tó körül tizenhárom turista­tábor és három penzió. A leg­jobban a Szeliger-tábort fej­lesztik, vasbetonból és üvegből modem szállodákat, étterme­ket, klubokat, filmszínházat, szolgáltató- és áruházat építe­nek. A komszomolista diákok csaknem egymillió rubel ’érté­kű építő- és szerel óm unkával segítették a két hónap alatt a fejlesztést A mi megyénk gyöngysze­me a Balaton, kalinyini bará­tainké a Szeliger. A jövőben éppen ezért érdemes még szo­rosabbra fűzni a két főváros: Osztaskov és Siófok testvér- kapcsolatát Ezt biztosan elő­segíti, hogy a jövő hónapban küldöttség érkezik testvérme­gyénkből Somogyba. Elsősor­ban a magyar tenger kereske­delmét, vendéglátását és üdül­tetését tanulmányozzák, hogy a jó tapasztalatokat a Szeliger két partján kamatoztassák. Lajos Géza Messze földön híres ez az erdők koszorújában megbúvó tó, amelynek ugyanúgy a Val- dáj-hátság a bölcsője, mint a Volgának, a nagy orosz folyó- nak. A Szeliger tó kistest­vére a Balatonnak, mivel ép­pen feleakkora, mint a magyar tenger. f Két évvel ezelőtt egy ka­posvári azt mondta viccből, hogy szívesein kerekekre ra­katná ezt a csodaszép helyet, s legalább egy darabkáját Ma­gyarországra szállítaná. A ka­linyini vendéglátók azonnal hajlandók voltak egyezséget kötni azzal a kikötéssel, hogy a somogyiak vissza útban el­küldik cserébe a Balaton egy részét „Erdei csoda” A tréfa alapja az a külön­bözőség, amely a Szeliger és a Balaton között van. Testvér- megyénk híres tava elsősor­ban a kirándulók paradicso­ma. Azért tódulnak ide Kali- nyinból és az ország más ré­szeiből a turisták, mert vég­telen csendet és nyugalmat találnak itt, ózondús levegőt szívhatnak. A táj szépsége, a természet fenségessége miatt nevezik a Szeligert »erdei cso­dának-«. Ha repülőről nézzük a Volga forrásvidékét, akkor bisebb-nagyobb tavak össze­függő láncolatát látjuk felül­ről. Legtöbben gyöngyfüzérhez hasonlítják őket amelynek a Szeliger a legnagyobb és a legszebb éke. Partja csodála­tosan szép: emitt magas fe­nyőkkel koronázott, amott íö- venyes és zöld tisztásokkal tarkított Tavaiban és folyói- ban huszonkét fajta hal él (viaszlazac, dévérkeszeg, csu­ka, süllő, sügér, menyhal, ve­resszárnyú koncér, vágó dur- bincs), s hat évvel ezelőtt an­golnát Is telepítettek a tóba. Júliusban és augusztusban von a legmelegebb a tónál. A hősiég azonban sohasem tik­kasztó, mert szinte mindig fúj a szél. A Szeliger vize hide­gebb a Balatonénál, mert átla­gos mélysége kétszer akkora, mint a magyar tengeré, sőt helyenként eléri a harmincöt métert A tó fenekét vastag gyógyiszapréteg borítja, s et­től gyógyhatású a víz. Dr. Kér- csikov, aki a vidék legjobb is­merője, állítja, hogy a Szeli­ger klímája különösen jó ha­tású az ideges, túlterhelt em­berekre, az influenzából, tüdő- gyulladásból és légcsőhurut­ból felépülőkre. A Szeliger tó mindig nagy szerepet játszott a történelem­ben. Valamikor rajta keresz­tül vezetett a novgarodiak fontos kereskedelmi útvonala. A Nagy Honvédő Háború éveiben a tó körüli erdőkből vezették a partizánok a har­caikat a fasiszták ellen. Obe- liszkek és szobrok hirdetik a hősi harcok emlékét a kör­nyéken. Az ötnapos munkahét beve­zetése óta egyre többen ve­szik fel szombatonként a há­tizsákot, s indulnak él Moszk­vából, Leningrádból, Kali- nyinból a kedvelt kiránduló- helyekre. Repülőn, vonaton, gépkocsin vagy autóbuszon ér­keznek ide a természetbará­tok, s többnyire gyalog, ladi­kon vagy hajón folytatják út­jukat. Rövidebbr-hosszabb tú­rára mennek a környékre Alrik minden volgai tóra kí­váncsiak, azok kétszáz kilo­métert hajóznak, s tíz-tizenkét napig 'vannak úton. A főváros: Osztaskov Minden turistaút Osztaskov­ban kezdődik és fejeződik be. Siófokhoz hasonlítja minden nálunk járt kalinyini, mert a Szeliger fővárosa. Az ősi vá­ros a kalinyini terület észak- nyugati csücskében fekszik, mégpedig egy félszigeten, amely mélyen belenyúlik dé­len a tóba. A táj szerelmesei innen mennek tovább a ki­rándulóhelyekre. A Volga, amelynek első fontos kikötője Kalinyin, nem messze Osztas- kovtól ered, s 3690 kilométert hömpölyög, mire beleömlik a Értesítés ! A nősök temploma és a Húskombinát között folyó csatornaépítési munkálatok miatt — amelyek előrelátha­tóan egy hónapig fognak tartani — f. hó 21-től az alábbi forgalomszabályozás válik szükségessé: Egyirányú lesz a Húskombinát — Hősök temploma közti útvonal, amelyen csak a város központja felé tartó járművek kapnak szabad utat. Ugyancsak egyirányú for­galom lesz a Zalka Máté és Hársfa u. kereszteződésétől a Gorkij tt, Nyugat-lvánfa u. teljes hosszában, erre csak a városból kifelé tartó járművek mehetnek. Ennek kap­csán az autóbuszjáratok útvonala is változik. L A 6-os sz. helyi járat útvonala a vasútállomástól a Gorkij utca felé menet változatlan. Visszaútban nem a Gorkij utcán át, hanem a Hősök temploma felé közle­kedik. Ezért a Gorkij utcából a vasútállomás felé utazók ' már sikkor szánjanak fel az autóbuszra, amikor az a Vágóhíd felé közlekedik. 2. A 7-es sz. helyi járat útvonala Szentjakabról a vasútállomás felé jövet változatlan. A vasútállomástól Szentjakab felé menet nem érinti a Hősök templománál, a Gyár utcánál és a vágóhídnál levő megállókat, mert a Hársfa utcán, Gorkij utcán át — megállás nclkúl — közlekednek a buszok. 3. A Szentjakabon át közlekedő távolsági autóbusz­járatok a városból kifelé menet nem érintik a Hősök templománál és a vágóhídnál levő megállókat. (Mert a Gorkij utcán át közlekednek.) A fenti megállók helyett a Hársfa utcai helyi és a Nyugat-lvánfa utcai helyi meg­állóhelyeken állnak meg. SOMBER. _____________ _______________________ ___(77537) Fehérterror 1919-ben Az első kaposvári mártírok A z első Kaposváron ki­végzett mártír, akinek a nevét ismerjük, Szé­kely Armand, a Veszprém me­gyei kormányzótanácsi biztos titkára volt 1919. augusztus 20-án, Szent István napján a szűzmáriás fehér zászló liba- tollas vitézei úri szórakozásra készültek. Előző napon a késő délutáni órákban érkezett meg Prónay Pál kapitány páncél­vonatával és legényeivel Ka­posvárra. Az ifjúsági temp­lomban (Szent Imre), amely egyúttal a katonáké is volt, az ünnepi istentisztelet után, me­lyen egy tábori pap beszélt a kellően «föllelkesített-« Prónay- legények a városban razziát tartottak. Kedvenc vadászterü­letük az állomás és környéke volt. Itt fogták el azokat a menekülő volt vöröskatonákat, akik megpróbálták a szerb de­markációs vonalat megközelí­teni. Augusztus 20-án mene­külés közben fölismerték, hogy Székely Armand volt zalaeger­szegi lakos azonos a Veszprém megyei titkárral. Az első meg- kínzás után a kaposvári fűtő­ház mellett lévő páncélvonat­hoz vitték, ahol a délutáni órákig tovább kínozták. A vasúti fűtőház mögött lévő Malomárok partján egy magá­nyos fűzfához vonszolták az alig mozgó Székelyt, és az ott várakozó »urak és hölgyek« előtt a Prónay-legények meg­kezdték a kivégzést. »Lapáttal, fegyverrel ütik. Nem hal meg, mert azonnal visszaejtik a földre. Többször megismétlik ezt, közben a pribékek gúnyo­san vigyorogva az Internacio- nálé első sorait éneklik« — írta a korabeli krónikás. Székely Armandot csak a következő évben anyakönyvez­ték, mely szerint a harminc­éves újságíró: »... Kaposvá­rott a vasúti fűtőház mögött, a Malomárok partján 1919. évi augusztus hó 20-án akasztás következtében elhalt.« Másnap, augusztus 21-én Prónay a börtönből elrabolta dr. Szántó Imrét, Latinra Sándor titkárát Érről írta naplójában Prónay: »Több volt bizalmi embert, sőt egy főbűnöst, egy zsidó ügyvédet a fogdából elv'tettem«. A fia­tal Szántó gazdag rokonságá­tól magas váltságdíjat remélő Prónay, csalatkozva reményei­ben, barbár kínzást eszelt ki. A tűző napon az akkori Hon­véd téren kátránypapírköteg- be burkolták a kikötött Szán­tót A fél n^pon át teljesen agyongyötört Szántót az esti órákban a kaposvári várro­moknál lóhoz kötve a vasúti Sínek közti, talpfákon föl-le húzatták. Végül is agyonlőtték, és egy nádas, mocsaras részbe dobták. Szántó Imre halotti anya könyvében ez áll: »A ha­lál ideje 1919. augusztus 21. délután 1 óra Dr. Szántó Im­re ügyvédjelölt, Kaposvár, Széchenyi tér 10. sz. alatti la­kos, 30 éves nőtlen...-* 15-16 Éves leányok! Jelentkezzetek fonóipari tanulónak Jelentkezni lehet mindazoknak, akik az általános iskolát elvégezték. . Jelentkezés személyesen, 1Ű69. VIIL 29-én reggel 9 órakor a PAMUTFONÓ-IPARI VÄLLALATNÄL, Kaposvár, Jutái út 6. sz. alatt Általános iskolai bizonyítványát mindenki hozza magával! Szállást tudunk biztosítani. Iparitanuló-képzésünk 1 éves. Szóban bővebb fel­világosítással szolgálunk. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kapcfevári Gyára. ______________ (9Ö96) A megyei böitönsbe ugyan­ezen a napon, augusztus 21-én délután két órakor ittas fehér t'sztek és mintegy szakasznyi fölfegyverzett kulákparaszt »... katonákból álló fegyveres csapat tört be. Először Latinat élvtársat keresték, aki éppen az udvaron sétált. Nekiestek öten-hatan és hajánál fogva földre dobták, ahol puskatus­sal agyba-főbe verték. Latinca elvtárs azt kiáltotta feléjük: — Ez embertelenség«/ Latinén bordatöréssel, Farkas János koponyatöréssel, Szalma István pedig egyik szemét elveszítve maradt a börtönudvai on. A többi letartóztatott elvtársat is megverték úgy, hogy a »cel­lák falai tele voltak vérfröcs- köléssél«. Prónay ezek után a Kapos­vár határában lévő szarkavári kastélyban ütötte fel főhadi­szállását Páncélvonata, amely továbbra is az állomás kör­nyékén állt parancsnokával, a szadista Pánczél Miklós fő­hadnaggyal újabb áldozatokra vadászott Augusztus 25-én felismerte az egyik letartóz­tatottban volt iskolát Imát, Hajdú Imrét. Hajdú Imre a • Tanácsköztársaság idején m pécsi munkászászlóalj poBti- kai biztosa volt A volt pécsi vöröskatonákkal együtt levit­ték a páncélvonathoz Hajdút Itt egy vagonban egész nap kínozták, szeme láttára verték agyon több bajtársát és éget­ték el a kazánban. Majd el­indult a páncélvonat Az úton forró vízzel locsolták, de a po­litikai tiszt nem könyörgött az életéért A késő délutáni órákban, augusztus 25-én ér­kezett a páncélvonat a kiskor­pád! állomásra. Itt az őrház melletti sorompónál szolgála­tot teljesítő vasutasok tanúi lehettek a húszesztendős Haj­dú Imre halálának. »Estefelé egy magas, hajlott, vékony fiatalembert szállítot­tak le a szerelvényről, akin fehér ing és fekete zokni volt. Katonanadrágját rftár lehúz­ták róla. Több tiszttől körül­véve határozott lépésekkel megindult a vasúti blokkal szemben lévő akácáshoz. Ez alig volt az őrház ablakától 100—150 méterre. Itt egy gya­logsági ásóval térdig érő göd­röt ásattak vele, amit elég gyorsan megásott a fiatalem­ber. Majd kiegyenesedve meg­állt és szembenézett a tisztek­kel. Egyik közülük valamiféle parancsnok volt, elővette pisz­tolyát és néhány lépésről szí­ven lőtte. A fehér inges bele- hanyatlott a maga ásta gödör­be. Majd az egyik őrt álló katona többször beledöfte szu­ronyát és gyorsan rászórták a földet«. Később a szemtanú vasutas beszélt a mozdonyvezetővel, és tőle megtudta a politikai tiszt nevét. A ugusztus derekától min­dennaposak lettek a megyében a fehér külö­nítményesek gyilkosságai A hónap végén Siófok, Tab, Marcali és Csurgó szenvedett a burzsoázia bosszújától, s volt tanúja az ártatlanul kivégzett emberek százai halálának. A. A. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—40 éves korig nil átképzis tanulókat Naponta háromszori ét­kezést és leányottho­nunkban térítés ellené­ben szállást biztosítunk. _________________(9018) 6 SO MOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. augusztus 39,

Next

/
Oldalképek
Tartalom