Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

Vallomás a munkáról A jövő tudója A nagyberki Kaposvölgye Tsz f bállal tény ész tőjé­vé], Sülé Gyulával be­szélgettünk, mielőtt a híres ju­hászhoz, Szilágyi Istvánhoz ki­mennénk a majorba. A szö­vetkezetnek 1397 juha van, ebből 555 az anyajuh. A nyáj Két helyen él: Nagyberkiben és Kercseligeten. 1970-re 800, 1971-re már 1000 anyára ala­pozott tenyészetet kívánnak ki­alakítani. Jövőt látnak itt a ju­hászaiban; tavaly a ju hon Irán­ti gyapjúátlag 7 kiló három deka volt, de Szilágyi István törzsnyájáé 7 kiló harmincegy deka! — Miből adódik ez a kü­lönösig? — Pista bácsi mögött hu­szonöt éves tenyésztői múlt áll. 1959-ban, az alakuláskor belépett a tsz-be. 260 birkát ajánlottak fel, ebből 100 anya­juh volt. Ez az állomány ké­pezte a szövetkezetünk indu­ló juhászatának magját. Ma a megye egyik legjobb juhásza- ta és juhásza van itt. Pista bácsi délceg, mosoly­gós arcú, és dús ősz haja van. Nem látszik rajta, hogy 60 éves. Amikor arra kérem, beszéljen a kezdetről, nem sokat gondolkodik, mindjárt válaszol: — Szolgasoron szereztem ezt a vagyont. Az első juhokért Gál József birkatartó gazdá­nál dolgoztam majdnem négy évig. Fizetés helyett juhokat kértem. Így nem volt másom a rajtam levő ruhán és a ju- hokon kívül. Huszonöt évig éppen csak megéltem a csalá­dommal. Meg a juhairrmak bé­reltem legelőt. 1953-ig a gyap­jú értéke nagyon le volt szo­rítva. 1953-ban aztán rendez­ték az árát. De addig sokat kellett vándorolnom. Azt mér­ni nem lehet, hogy hány kilo- ftiéter koptatta a lábam. Két subát már elszaggattam. Most nyűvöm a harmadikat. A be­lépéskor sokakban élt még a csökönyösség, bennem nem volt belőle egy szikrányi sem. De most már mindenki azt mondja, miért nem kezdtük a szövetkezést hamarabb. Ma még fejlettebbek lehetnénk, és ki tudja, hol járnánk. Itt a tsz-nél megszűnt a vándorlá­som, sokkal jobb lett az élet- körülményem. Megmondjam, miért hoztam ide a juhokat? Mert tudtam én, egy ember törvényt nem csinál. Aztán jobban nem is járhattam vol­na. Egyszóval tudtam a jövőt. Most meg elértem, hogy öreg­ségemre majd szép nyugdíjat kapok, bár erre még nem gondolok, mert nem érzem magam öregnek. Tudja, mi volt az én örömem? Ha a hat­hét kiló gyapjúátlagot elértem. Harminchat éve én tenyész­tem ezeket az állatokat. Ez a 790 juh, amit itt lát, mind az én nevelésem. Mutat egy anyát, amelyik különösen értékes jó gyapjú- termelése és báránynevelő tu­lajdonsága miatt. Eddig min­den alkalommal ikreket el­lett. — Ahhoz, hogy jó utódokat kapjak, néha meghagytam egy-egy anyát tíz évig is. így aztán ezek a juhok ugyan­olyanok, mint a kezdeti állo­mányom volt. Most a gyapjú­nál a tömöttség a fontos, és mellette a finomság. Hogy ennek a követélménynek ele­get tegyünk, sok fáradságos, tenyésztői munkába került. — Meghálálja ez az állo­mány a törődést? — Már hogyne hálálná. 1953-ban az egesz nyájat törzskönyvezték. Igaz, sokat tanultam én is életemben, rá­jöttem, hogy a céltudatos te­nyésztői munka megköveteli a mesterséges termékenyítést. Es ezt itt megvalósítottam, és bevált. Arra is büszke vagyok, hogy komoly veszteségem sose volt. — Hogyan érte ezt el? — Mindig kint vannak ezek az állatok a szabadban. így edzettek, ellenállónk. Meg a törődés itt jön elő igazán. — Mennyi most a keresete? — Ötvenöt-hatvanezer fo­rint évente. Megéri a fárad­ságot, nekem is, de a tsz-nek is. 450—500 ezer forint a szö­vetkezet évi bruttó hozama az én juhaimból. — Szabad ideje nem sok maradhat. — Bizony, ha jó az idő, és a jószág is úgy kívánja, ak­kor tizenhat órát vagyok a le­gelőn. Így másra nem jut idő... A kocsmában nem le­het hét kiló gyapjút termel­tetni! Szép az eredmény, igaz viszont, nem az ablakból néz­tem az időt. Meg aztán a tsz is minden segítséget megadott. Az igazi célszerűséget itt ér­hettem csak el igazán. — Pista bácsi nem fáradt még el? — Huszonöt évig a földön aludtam. Ha az asszony ki­jött hozzám, hantot tettem a feje alá párna helyett, aztán mégis édes volt az álmunk. Alig aludtam én ágyban, de még ma sem tudom, hogy fájna valamim. Azt meg higgye el, hogy amelyik ju­hász farag vagy mit tudom ón mit csinál, akkor annak so­kat érő birkája alig van. Nekem pedig az állat gyomra, jó közérzete mindennél fonto­sabb. Most is azt mondom, jól megéreztem én, hogy itt a szö­vetkezetben eredményesebb lesz a munkám. Nem csalat­koztam. Biztos voltam ma­gamban és a többiekben. — Hogyan érti ezt? — Szerettem és szeretem a politikát. Talán emiatt láttam előre akkor, hogy lesz még itt szép világ. Most valóban el­mondhatom, lett itt szép vi­lág. K özben Pista bácsi nyug­talanná válik, látom rajta, hogy sokallja már a beszélgetést. Búcsú­zunk. Amint visszafordulok, j már csak távolodó, egyenes Tápliszt fenyőtűből és falevélből A szovjet tudósok az utób­bi évek sorát jelentős kuta­tómunkával járultak hozzá a cellulóz-kémia fejlődéséhez. Rigában például új eljárást dolgoztak ki a furfurolnak fahulladékból való előállítá­sára, ami tekintélyes hasznot hoz a népgazdaságnak. A fur- furol ugyanis egyike a leg­sokoldalúbb kémiai anyagok­nak: a fenolműgyanták és a nylon előállításánál éppoly nélkülözhetetlen, mint a nö­vényi olajok finomításánál. De vetőmagcsávázásra, gyom­irtásra. tartósításra, aroma­javításra is használják, s amellett nélkülözhetetlen ada­léka a motorhajtó-anyagok­nak, ugyanis nagymértékben növeli. a kopásállóságot. A rigai intézetben gazdasá­gos technológiát dolgoztak ki a fahulladéknak cukorrá való feldolgozására is, ezáltal ol­csó állat-táphoz segítették hozzá a mezőgazdaságot. Ugyancsak ott született meg a fenyőtűből . és falevélből való táuliszt *»lőállítás*nak gondolata is, ez a tápliszt az ipari méretű gyártás megindí­hátát látom. Sietős léptekkel _ tása óta vitamindús adaléka megy a nyájához. Most értem meg igazán szorgalmát. Orszá­gos második díjat kapott ki­váló kosneveléséért. Megérde­melte. Mészáros István a takarmányozásnak. A kép a rigai kutatóintézet poliszacharid-laboratóriumá- nak egyik részletét mutatja be, ahol a legkorszerűbb fel­szereléssel dolgoznak. Kifizetődő fuvarozás a balatonkeresztúri tsz-ben 1,2 milliót várnak (Tudósítónktól.) A balatonkeresztúri Egye­sült Erő Termelőszövetkezet­ben 12 ember néhány erő- és munkagéppel biztosítja a tsz összes árbevételének 12 száza­lékát Ahogyan Sass József el­nök elmondta, az ötlet onnét származik, hogy sokan és sokszor kértek a termelőszö­vetkezettől fuvarozást. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy létrehozzák a szállítási rész'e- get. A múlt évben 4 pótkocsis vontatóval dolgoztak. A szö­vetkezeti tagság részesedését jelentősen növelte az a 800 000 forint, amit tavaly a szállítás hozott. Van homok- és kavics­bányájuk is, és innen ugyan­csak sok anyagot fuvaroztak a balatonimáriai építkezésekhez. Tavaly például a TOURING Hotel, az Idén pedig a DELTA étterem építéséhez az anya­gokat a termelőszövetkezet szállította. Nemcsak a válla­latoknak, hanem a magáno­soknak is sokat fuvaroztak. Ezért aztán újabb két pótko­csis vontatóval növelték a gépparkot. Várhatóan a fuva­rozás az idén 1 200 000 forint bevételt hoz a termelőszövet­kezetnek. Érthető, hogy ezt a mellék­üzemágat tovább erősítik. A kavics- és homokbányánál a kitermelést gépesíteni akar­ják, és vásárolnak egy önra­kodó dömpert is. Termel a Videoton tabi üzeme Megkezdődött a termelés a Videoton Rádió- és Televízió Gyár tabi üzemében. Az euró­pai hírű nagyüzem a tavasz- szal kötött megállapodást a megyei tanáccsal ennek a te­lepnek a megindítására. A megszűnt járási tanács iroda­épületét bocsátották a válla­lat rendelkezésére. Ennek egy részét több mint háromszáz^ ezer forintos költséggel át­alakították, s itt kezdődött meg a munka. A száztíz mun­kás egyelőre televízió-alkat­részeket készít. De dolgoznak az épület töb­bi részén is a kőművesek. Eb­ben az évben a Videoton még kétszázzal növeli a tabi mun­kásainak létszámát. Ezzel nem fejeződik be a fejlesztés. A megállapodás értelmében ugyanis ez a vállalat ezer munkást foglalkoztató özemet létesít Tabon. Az új csarnok tervei már javában készülnek, s a számítások szerint szep­temberben megkezdődhetnek a földmunkák. Az építkezés­sel párhuzamosan folynak a tárgyalások a gyár legfiata­labb üzemében kialakítandó profilról is. A tervek szerint elektromos számítógépek al­katrészeit gyártják majd itt. A most megindult új üzem jelentősen enyhíti a tabi fog­lalkoztatási gondokat. Hiszen nemcsak ma%t, hanem az új épület átadása után _ is több­ségében nőket foglalkoztat. A. VEINER - G. VEINER: NYOMC >ZAS ijMNIII 3YBEN 23. Sarapov tekintete átmele­gedett. — Jól van, fiam. Nem a tengerpartra siettünk ... Leg­közelebb tudni fogjuk. Szó­val, mi van azzal a kísérlet­tel? — Végre kell hajtani. — Rendben van. Csak sem­mi feltűnés, semmi lárma. Ne keltsünk pánikot. Tyihonov felkelt és néhány lépést tett a szobában: — Jobb lenne feltűnéssel. — Hogy-hogy? — Azt hiszem, minél na­gyobb feltűnést keltünk, an­nál jobb. Minél több ember gyűlik össze, annál többen fogják kérdezgetni: mi tör­tént tulajdonképpen? Megma­gyarázzuk nekik, az eseményt szárnyra kapja a hír. Akad talán más szemtanú is, nem­csak Jevsztyi'gnyejeva és La­tina. Talán hallotta valaki a lövést. Vagy gyanakszik vala­kire. Sok minden előadódhat. Csak a merénylőt ne ijesszük el túlságosan ... Sarapov elmosolyodott: — Ne galoppozd el magad! Nincs okunk titkolózni a merénylő előtt. Hiszen nyil­vánosan körözzük. A gyilkos semmit sem tehet ellene, ha helyes nyomra bukkanunk. Elrejtőzött, de ott van vala­hol. S ha felkerekedik, hogy összezavarja a vizeinket, könnyen rajtaveszthet. Sarapov megpuhította ci­garettáját, a dohánytörmelé­ket leseperte az asztalról, rá­gyújtott: — Emlékszem egy ügyre, Lolik-Káin — ez volt a csúf­neve — visszaeső bűnöző volt, megölt egy embert. Többek közt megtudtuk hogy lecsatol­ta áldozata aranyóráját. Ome­ga óra volt. Káin megszagol­hatta, hogy keressük az órát, vagy magától rájött, hogy jobb, ha megszabadul a bűn­jeltől. Egy étteremben össze’- barátkozott az asztaltársával. Jócskán a pohár fenekére néz­tek, s amikor kapcsolatuk a részeg ölelkezés stádiumába jutott, elcserélték a karórái­kat. Káin egy Poljot márkájú órát kapott az Omegáért. Az asztaltárs rövidese.i elaludt. Amikor felébredt, csodálkozva látta új szerzeményét. Ren­des fickó volt, bement az őr­szobára és kérte: kerítsék elő az óráját, nem tart igényt idegen holmira. Már-már aj­tót mutattak neki, amikor — szerencsére — megérkezett Vologya Drannyikov. Egy pil­lantást vetett az Omegára és sóbálvánnyá dermedt. S ami­kor a látogató leírta éjszakai asztaltársának külsejét, vilá­gossá vált: Loltk volt a tet­tes. — Sarapov felállt. — Úgyhogy, fiacskám, a gyilkos csak jót tesz nekünk, ha ki­bújik az odújából. Szervezd meg a kísérletet. Meglátjuk, mi lesz belőle. KEDD Tyihonov ceruzával gyor­san felvázolta a helyszínt, a papírlapot átnyújtotta Sara- povnak: — Nézd csak, a szakértők véleménye szerint a lövést csakis a három ablak egyiké­ből adhatták le: a Bajkál Szálloda baloldali épületszár­nyának harmadik emeletiről, az 58-as vagy 59-es számú szobából. A harmadik ablak a lépcsőfordü’ónál nyílik. Az 58-as szobában ketten laknak: Lev Alekszejevics Kozak épí­tészmérnök Lvovból és Dmit- rij Mihajlovics Lagunov fő­könyvelő Kromszkból. Az 59- es szobában egy házaspár la­kik: Alekszandr Pavlovics Popov kisinyovi orvos a fele­ségével. Múlt hétfőn már mindnyájan a szálloda vendé­gei voltak. A lépcsőházi ab­lakból azonban olyasvalaki is rálőhetett Akszjonovára, aki­nek a személyazonossága tel­jességgel ismeretlen. — Mik az elképzeléseid? — Kozákot és Ligunovot még nem láttam: öt felé szok­tak hazatérni. Popowal be­széltem. — És van valami érdekes? — Van. A lekvár. Szereted a meggy lekvárt? — Micsodát? — Mondom, hogy szere­ted-e a meggylekvárt ? Egy egész vödörre valót tartogat belőle. Meghívott, máskor is szívesen megkínál. — És a lekváron kívül? — nevette el magát Sarapov. — A disszertációja megvé­désére jött Moszkvába, a fele­sége szurkol neki. Speciálisan a te számodra felírtam vala­hova a disszertáció témáját is, csak tudnám, hova. — Tyiho­nov előhalászta zsebnoteszét, fellapozta és rendíthetetlen arckifejezé-sel felolvasta: »A hipofizikális tirreoid-ozisztéma állapota ionsugárzásnál«. — Szép. És mondd csak, nem fáj a hasad a meggylek­vártól? — Tudod, sehogyan sem tetszik nekem az a lépcsőházi ablak. A lépcsőházi beugró a folyosó végéről nyílik, kijá­rással egy oldalerkélyre. Egy­szóval a vakbélhez hasonla­tos. A beugrót nem látni a folyosóról. Általában a ki­szolgáló személyzet közlekedik, a lépcsőn: pincérek, szerelők? satöbbi. Afféle hátsólépcső, a szálloda udvarából. A lenti ajtót általában este tízkor be­zárják. A felső vége a padlás­térbe vezet. A padlásajtó zár­va van, valamikor le is plom- bálták. A rozsdás dróton ólomdarabkát találtam. A pa­dozat rendkívül poros, a be­tonon elmosódott lábnyomokat. figyeltem meg. Felforgattuk a’J padlást alaposan, de semmiU sem találtunk. A lábnyomok- J ról mindenesetre mintát vet- J tünk. Titokban abban re-v Növényvédelmi tájékoztató A szövőlepke erős fertőzése várható 3 nunk a töltényhüvelyre, de híre-hamva sincs. Most fel keresem Kozákot és Laguno- vot. A lépcsőházzal még fog­lalkoznunk kell... — Megmagyarázom, miért követték el a gyilkosságot — mondta Kozak. — Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy rájöjjön az ember, miért f ölhettek meg egy szép és fia-5 tál nőt. Csakis szerelemből. Igen, szerelemből! Meg kell jegyeznem: ez egy szörnyű) szenvedély. Egyszer én ma-) gam is kis híján a féltékeny-) ség áldozatává lettem. é Tyihonov figyelmesen néz-) te: Kozak rendkívüli elegan- ? ciával öltözködött, rendkívül) alacsony termetű és kiibírha-í tatlanul energikus volt. A fá-) radság minden látható jele? nélkül száguldozott apró lá­bain a szállodai szobában, miközben ügyesen kikerülte a) felbukkanó akadályokat t (Folytatjuk) f Megyénkben az amerikai fe­hér szövőlepke második nem­zedékének erős fertőzése vár­ható, különösen a Balaton-part mentén. A karantén (zárlati) elleni védekezéssel kapcsolat­ban kivonatosan ismertetjük a Növényvédelmi Kódex ide vonatkozó részeit. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendelete kimondja: »A termelő köteles a károsítok megjelenését figyelni és azok ellen védekezni, s a zárlati (karantén) károsítok megjele­ntését növényvédelmi szerv­nek bejelenteni, a veszélyes és a zárlati (karantén) károsí- tókat azonnal kiirtani és a fertőzöttséget azonnal felszá­molni ...«« A MÉM-rendelet alapján a községi szakigazgatási szerv feladatköre a helyi növény- védelem szervezése és irányí­tása, a termelők felhívása a zárlati vagy veszélyes károsí­tok elleni védekezésre, vala- lamint a védekezést elmulasz­tók ellen szabálysértési följe­lentés megtétele. Ugyancsak a MÉM-utasítás mondja ki, hogy az amerikai fehér szö­vőlepke elleni kötelező véde­kezés elmulasztása soronkíviili szabálysértési eljárást von maga után. A lárvák által szőtt her­nyófészkek már kialakultak. Kisüzemben javasoljuk az időben elvégzett mechanikai védekezést, a fertőzött ágré­szek levágását és elégetését. Használható a Hungária DL— Nagyüzemben vegyszeres úton kell elpusztítani a kártevőt. 40 0,3 százalékos oldata a Balaton-part 1 km-es körze­tén kívül; továbbá a Fiiból E 0,3, a Ditrifon 0,2, a Sevin 0,2, az Anthio 0,1, a Metatin 0,2, a Folithion 0,2 és a Dipterex 0,2 százalékos töménységben kis- és nagyüzemben egyaránt. A Holló 10 egyszázalékos permetleve kizárólag útmenti haszonfák védelmére — szin­tén távol a Balatontól — al­kalmazható. A vegyszerrel ke­zelt fákról a lomb- és gyü- mölcsszedcst figyelmeztető táblákkal kell megtiltani. A védekezéseket az export be- rakodóhelyeken (MÁV is) és szállító útvonalak mentén (KPM is) fokozott gondosság­gal kell elvégezni, mert a kár­tevő bármely fejlődési alakjá­nak jelenléte, az export kizá­rását okozhatja. A fenológiai felvételezések alapján a keleti gyümölcsmoly kis lárvái augut s n-. 7 ül jelennek meg tömegesen őszi- és kajszibarackfákon. Védekezésül használható kis­üzemben a Flifol S-nek 0,3, a Ditrifonnak 0,2, a Metation- nak 0,2, az Anthionak 0,15, a Wofatox Spr 30-nak 0,4, a Fo- lithionnak 0,2, a Lebaycid- nak 0,15, a Sevinnek 0,2 szá­zalékos oldata; csak nagy­üzemben a Flifol E-nek 0,3, Phosdrin 0,1, az Ultracld 0,1, a Dimecron 50 0,1, a Dimec- ron 100 0,03, a Diazinon-Phen- kapton 0,25, az Imidan 0,2, a Parathion 0,2, az Intratioo 0,05 százalékban. B SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. augusztus 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom