Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

Kaposvár zöldségellátásáról Mef jegyzések egy panaszhoz: A pult előtt és a pult mögött Kevés a gyümölcs — Zökkenők a szállításban — Biztatóbb kilátások Minden vevőt egyformán keil taíilni... Az elmúlt hetekben hivatalos fórumokon is sok szó esett a zöldség-gyümölcsellátásról. Nem véletlen, hiszen egy idő óta állandó téma ez a fo­gyasztók között. Érvek és el­lenérvek hangzottak el, hol az árakkal, hol a mennyiséggel, hol a minőséggel kapcso­latban. Tudjuk, hogy vannak »krónikus-« panaszkodik, elé­gedetlenkedők, akadnak peches vásárlók, akik éppen mindig azt keresik, ami nincs, és vannak, akik józan mérlegeléssel próbálják ma­gyarázni az éppen adott hely­zetet. Egy bizonyos: Kaposvár zöldség-gyümölcsei látása té­ma, és éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy részletesebb vizsgálattal elemezzük a hely­zetet Az első félév összegezése »Tavaly Ilyenkor már.. — a megjegyzések többsége ezekkel a szavakkal kezdődik. Az összehasonlítás mindenkor szükséges és fontos, ám soha­sem szabad figyelmen kívül hagyni az adott körülménye­ket. Jelen esetben azt, hogy az idei év időjárása egészen más, mint a tavalyi, a leg­több zöldség és gyümölcs ter­meléséhez lényegesen kedve­zőtlenebb. Ezt a tényt ha összehasonlítjuk — márpedig akaratlanul is azt tesszük —, mindenkor figyelembe kell venni! Hiszen emiatt — jól kimutatható — mintegy 10— 12 napos késéssel jelentke­zett az áruk többsége, s en­nek következményeként ma­gasabb volt az ár is. Figyelemreméltó tapaszta­lat, hogy a meglehetősen drá­ga primőrökből lényegesen többet vásárolt Kaposvár la­kossága, mint egy évvel ko­rábban. Paradicsomból pél­dául háromszor, paprikából két és félszer annyi fogyott, mint tavaly hasonló időszak­ban, de említhetnénk az eléggé borsos áron elkelt meggyet, a csaknem harminc vagon szamócát. Ez a körül­mény arra a jó és nagyon is természetes folyamatra utal, hogy nőnék az igények. Ezt nem csupán mint következ­tetést kell megállapítani, ha­nem — megítélésünk szerint — messzemenően figyelembe kell venniük mind a terme­lőknek, mind a felvásárlók­nak és értékesítőknek. Nem a régi, hanem ezekhez az új igényekhez kell igazítani az ellátást! Jellemző, hogy az észrevételek, a panaszok el­lenére az első félévben Ka­posváron mintegy 40—50 va­gon zöldségféle fogyott, s ez 25 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakának forgalma. Burgonyából ha­sonló mennyiséget vásárolt a város lakossága, gyümölcsből viszont legalább tíz százalék­kal kevesebbet Az összegező adatok általá­nosságban tehát arról tanús­kodnak, hogy nagyobb volt a fogyasztás, jelentősebb zök­kenők nélkül múlt el az első félév. Napi problémák, gon­dok azonban voltak és van­nak. Boltról boltra jártunk szerdán a délutáni órákban. SZÉCHENYI TÉRI MÉK tlZLET. Doronyi Ferencné vezető készségesen mutatja a készletet. Általában nincs pa­nasz, de ha egy nap esik az eső, a másnapi készlet rögtön megcsappan, s egyes zöldség­féléket egyáltalán nem lehet kapni. Most is hiányzik a meggy és a málna, ősziba­rackból viszcnt kétféle is van, nyolc forintos és 9.60-as áron. És mi a vásárlók vélemé­nye? , — Panasz inkább az áru minőségére van — mondja Fias Magda, aki egy éve itt vásárol. — Itt van például ez a kicsi paprika, hát nem drága egynegyvenért? Lehőcz Oyuláné tíz éve »törzsvendég«. — Az áru valóban szebb lehetne, de erről sok esetben nem az üzletvezető tehet. A kiszolgálás, a tisztaság, a rend azonban példás. VÖROSHADSEREG ÜTI BOLT. Udvarhelyi József ve­zető panasszal kezdi: — Hogyan lehet biztosítani a jó forgalmat, a megfelelő ellátást, ha nem kapom meg idejében az árut? Főként reg­gel hétkor jönnek a vásárlóim, s nekem sorra azt kell mon­danom, hogy sajnos nincs, még nem érkezett meg. Ez a perem- kerület hátránya. Itt van pél­dául az őszibarack. Legtöbb­ször kevés, ötig vagyok nyit­va. Nézzen körül, kevés az áru. De minek rendeljek sokat ha ilyenkor már alig van for­galom, reggelre meg megfony- nyad a zöldség, nem kelL A VÄSARCSARNOKI BOLTBAN nem így van ez. Berta Imre üzletvezető-helyet­tes azzal kezdi, hogy náluk általában olcsóbbak az árak, főként a piac közelségének a hatására. Mig másutt 4,20, itt 3,80 a burgonya. Szénái Jó- zsefné régi vásárló, az udva­rias kiszolgálást dicséri, vi­szont kifogásolja, hogy délután­ra már nagyon kicsi a vá­laszték — Ml mindent megteszünk, hogy legyen árunk délután — kapom a választ a problémára. — De ez attól függ, hogy van-e benn a raktárban. Ha igen, még motorral is elhozzuk, hi­szen csak így tudjuk felvenni a versenyt a piaccal. A MÁJUS 1. UTCAI BOLT egyik kirakata teljesen üres, bent a pult néhány rekesze ugyancsak. — Jókor érdeklődik, egy szem gyümölcsünk sincs — mondja Almási Zoltánná veze­tőhelyettes. — Délelőtt volt, de elfogyott Persze keresik. A múlt hónapban 420 000 fo­rintot forgalmazott a bolt, egy évvel ezelőtt júniusban 530 000 forintot A különbséget a gyümölcsellátás hiányosságai­val magyarázzák. Zöldségfélé­ből rendszerint mindig van elegendő. A minőség? Bizony itt akad kifogásolnivaló. Mondják, hogy nehéz kiszámí­tani a vevők igényét; a forga­lom alapján egy adott áruból többet rendelnek, aztán még­sem fogy el napokig. De elő­fordul az is, hogy nem éppen frissen kerül a boltba, sőt ked­den egy szállítmány paradicso­mot át sem tudtak venni. A DAMJANICH UTCAI BOLTBAN jó félórát töltöt­tem, Fél kiló hagyma és két zöldpaprika kivételével minden vásárló barackot vett. Tény, hogy igényeljük, kívánjuk rendszeresen a friss gyümöl­csöt. Szerencsére itt volt, mert a déli zárás előtt érkezett 32 kiló barack. Igaz, hogy ott állt két rekesz körte, de azt hi­szem az még jó darabig ott is fog állni. (Hasznos is lehet ez, mert talán időközben beérik.) Nem itt hallottuk először a panaszt, amelyet Bíró György mondott: késön jön az áru, ko­ra reggel van inkább forgalom. Csökkennek az árak A boltokban szerzett tapasz­talatok ékesen bizonyítják, na­pi prolémák vannak, nem vé­letlenül beszélünk annyit ma­napság a zöldségfélékről. Jog­gal vetődik fel a kérdés, mi lesz ezután, milyenek a kilátá­sok? — Kaposvári kirendeltsé­günk a szükséges árumennyi­séget szerződéssel is biztosí­totta — mondta Vadalma Ti­bor, a MÉK főosztályvezetője. — 430 vagon burgonyára, 507 vagon különböző zöldségfélére kötöttek értékesítési megálla­podást a termelőkkel, a gyü­mölcs-szerződéskötések még most is folynak, mintegy 330 vagon körül tartanak ezzel. Ez a mennyiség megfelelő áruala­pot biztosít, de természetesen egy döntő tényező van: leg­alább egy kicsit javulna az idő. — A fogyasztókat a meny- nyiségem és minőségen kívül — nagyon is érthetően — az árak is érdeklik. — A paprikánál és a para­dicsomnál mérsékeltebben, a többi zöldségfélénél az utób­bi héten jelentősebben csök­kentek az árak. Ez a folya­mat várhatóan tovább tart, bár a két említett növényt a mostani hideg idő nagyon sa­nyargatja; a paprika kilós árusítására a jövő héten té­rünk át Valóban olcsó áruk ezeknek előreláthatólag csak a hónap végén lesz. A boltokban is kiderült, hogy a legnagyobb probléma jelenleg a gyümölccsel van. A magyarázat főként a mosta­ni tartós esőzésekben keres­hető. nem tudják úgy szedni, szállítani, mint kellene. A ki­látások viszont kedvezőek, őszibarackból régóta nem mutatkozott ilyen termés, mint most; legalább 20—25 százalékos árcsökkenés várha­tó De hasonlóan gazdag ter­mést ígér a kajszi, a körte, a szilva és a dinnye is. »Optimisták vagyunk« — így mondta Vadalma Tibor, és nyilván a fogyasztók is bíz­nak benne, hogy ezek a kilá­tások válóra válnak. De úgy érzem, hogy a boltokban szerzett tapasztalatokat érde­mes és szükséges megszívlel­ni! Nem kívánunk külön-kü- lön foglalkozni ezekkel a ta­nulságokkal, hiszen egyrészt többségük • — szerintünk — magukért beszélnek, másrészt egyetlen fő bajra vezethető vissza: a szállítások körüli nehézségeket kellene meg­szüntetni. Mind az ellátással, mind a minőséggel kapcsola­tos kifogások elsősorban eb­ből fakadnak. Tudjuk, hogy nem könnyű feladat ez. A szövetkezeti szállítási vállalat­tal huszonkét gépkocsi hasz­nálatára kötött szerződést a MÉK, de ezeknek általában 20—30 százaléka valamilyen hiba miatt rendszerint áll. Mégis, mivel az alapvető probléma, mind a fogyasztók­nak, mind a MÉK-nek mesz- szemenően az az érdeke, hogy orvoslást találjanak erre a gondra! Vörös Márta- Mészáros István Néhány napja költözött a »kultúra« Orsós Józsefekhez, akik Mosdós mellett, Sárkány- tópusztán laknak. 1380 forint­ért Videoton gyártmányú tás­karádiót vásároltak Nagyber­kiben, a szövetkezet vegyes­boltjában. A gyerekek és a szülök örömmel hallgatták a rádiót, akár zenét, akár más műsort közvetített Az öröm azonban csak ad­dig tartott, míg a rádió meg nem némult. Orsósné fogta a készüléket, s behozta Kapos­várra a GELKÁHOZ, az üzlet­ben kapott garancialevéllel együtt A GELKA azonban kénytelen volt elutasítani pa­naszát, mivel Orsósné villany- vasalóra szóló garancialevelet mutatott fel. A kapott tanácsra visszasietett az üzletbe, ahol most már megkapta a javítás­hoz nélkülözhetetlen okmányt. Ismét jegyet váltott hát a kaposvári vonatra, s azzal nyi­tott be a GELKA kirendeltsé­géhez, hogy most már minden rendben lesz. Nem így történt: a garancia- levélről ezúttal a javítást iga­zoló perforált szelvények — tíz ilyen van — hiányoztak. Ekkor fordult szerkesztősé­günkhöz panaszával. Kérésünkre a MÉSZÖV te­lefonon felhívta a nagyberki fogyasztási szövetkezetét, s ki­derült, hogy néhány ilyen iga­zoló szelvény — nem az ösz- szes — véletlenül az üzletben maradt valamelyik fiókban, elfelejtették a vevőnek átadni. Azt is közölték, hogy már a vásárlásnál észrevették a té­vedést, utána is szóltak Orsós- nénak, hogy rossz garanciale­velet kapott, de ő nem ment vissza, mert talán nem hal­lotta meg. Lehetséges, nem vitatjuk, S azt sem állítjuk, hogy az üzlet bármelyik alkalmazottja szándékosan akarta a bolond­ját járatni az Orsós családdal. Néhány dolog azonban érthe­tetlen. A garancialevélen tudomá­sunk szerint a vevő pontos ne­vét, lakcímét és a vásárolt tar­tós fogyasztási cikk számat is föl kell tüntetni, ha az nincs már gyárilag feltüntetve. Mi­ként fordulhatott elő, hogy rá­dióhoz villanyvasalóra való garancialevelet adtak? S ha már egyszer elkövették a té­vedést, miért nem ügyeltek legalább a második alkalom­mal, hogy ne történhessen hi­ba. Lélektelen, felületes kiszol­gálás következménye lehet csak az ilyen durva kettős hi­ba, amellyel fölösleges kiadá­sokba vertek egy kis keresetű embert. Orsósék nem tudnak írni, olvasni. Ok bíztak abban, hogy az 1380 forintjukért — amelyet sok lemondással tud­tak megtakarítani — rendesen kiszolgálja őket a szövetkezet. Nem így történt. S ha írás- tudatlanak is, annyit tudnak, hogy ez áz eljárás nem méltó a szocialista kereskedelemhez. A Nagyberki és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet nagyberki ve­gyesboltja akkor járt volna el helyesen, ha elnézést kér, s mindjárt az első vásárlás után levélben értesíti Orsósékat a tévedésről — a postás felolvas­ta volna a levelet —, s meg­kéri, fáradjanak be a boltba. Az üzletvezető ezt elmulasz­totta, s nem ügyelt arra sem, hogy legalább másodszor hely­rehozzák az előző hibát. Talán majd a szövetkezet vezetői megtalálják erre a módot, s arra is, hogy a kis keresetű családnak megtérítsék a bolt hibájából származó fölösleges költségeket. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. Julius 12. Ildit munkahelyük A munkateremben csak a gépek halk kattogása hallik. Senki sem beszél. A har­minckét nő és a három férfi gyors mozdulatokkal forgat­ja a bőrdarabokat. Óramű pontossággal végzik a szalag­munkát. A barcsi papucsűzem alig egy hónapja működik, ennek ellenére a gondok mellett eredményekről is beszámol­hatnak. Most cipőfelsőrészt készítenek az NDK részére. Az első tizenöt nap után már át­lag háromszáz felsőrészt ké­szítettek naponta. — Ha ezt az átlagot folya­matosan tudják tartani dolgo­zóink. akkor nyugodtan mondhatom, hogy az első ter­vet teljesítettük. Természete­sen az ilyen munkatempó mellett a dolgozók is elégedet­tek lesznek. A legalacsonyabb órabér öt forint körül, a leg­magasabb — a szakmunkáso­ké — pedig kilenc forint öt­ven fillér lesz. — mondja Mol­nár Vendel, a vegyesipari ktsz elnöke, a papucsüzem ve­zetője. — Hány szakmunkás dol­gozik az üzemben? — Jelenleg csak öt szak­munkásunk és tizennégy beta­nított munkásunk van. Ter­mészetesen az üzem bővítésé­vel párhuzamosan dolgozóink szakmai továbbképzését is megszervezzük. A tervek sze­rint egy éven belül két mű­szakban száznegyven dolgozót foglalkoztatunk — válaszol az üzemvezető. —- Barcsnak és elsősorban Barcs asszonyainak és lányai­nak sokat jelent az új üzem, mert munkalehetőséghez jut­nak a barcsi nők — mon­dom. Molnár Vendel hozzá teszi: — Csak részben segítünk a nők gondján, mert a dolgozni akaró asszonyok felét is ne­hezen tudjuk elhelyezni. Ha háromszáz nőt foglalkoztat­hatnánk, még akkor sem elé­gítenénk ki az igényeket — Fiz az első munkahelyem. Pedig már évek óta szerettem volna dolgozni. Jól jön az a kis pénzt s hogy mire költsük, arra nem lesz gondunk — mondja Srégel Béláné. — Mennyit fog keresni? Munka közben az asszonyok. — Pontosan még nem tu­dom, de ha ezerkétszáz fo­rintot kapnék, nagyon örül­nék, s elége­dett lennék. — Gondolkodik egy kicsit, majd így foly­tatja: — A többi asszony is hasonló vé­leményen van. Amikor be­szélgetünk, mindig megál­lapítjuk, hogy nagyon kellett ez az üzem Barcsnak. Nem volt munkale­hetőségünk. Egy fiatal­asszony még hozzáfűzi: — Reggel doSLnk.kettóÍg SréSeI Béláné Utána, mire a férjek hazaérkeznek, a vacso­ra is készen van. Makk Béláné szakmunkás, ö a Szigetvári Cipőgyárból jött át — Mindennap órákat utaz­tam el, s mire hazaérkeztem, igen fáradt voltam. — Az­után ő is arról beszél, hogy az üzem létesítése milyen sok nő, illetve család gondját ol­dotta meg. Valóban. A barcsi asszonyok és lányok évek óta remény­kedtek abban, hogy lesz mun­kalehetőségük. Most harminc­két nő, egy év múlva pedig száznegyven dolgozhat a pa­pucsüzemben. Az asszonyok lelkesednek munkájukért. Nagy terveik ♦annak, amelyeket ilyen aka­a kétsoros t>"eést végzi. rattal meg is tudnak valósí­tani. A munkatermek tágasak, világosak, modernek. Az üzem régen iskola volt, s majd fél­millió forintos átalakítással szinte átvarázsolták az öreg tantermeket. Külön épületben vannak a korszerűen berendezett, jól fölszerelt szociális helyiségek. Molnár Vendel a tanmű­helyt is megmutatja. Az ősz­szel tizenkét tanulót vesznek föl. A későbbiek során to­vább növelik számukat, mert a fiatalok körében nagv az érdeklődés a szakma iránt. Búcsúzóul visszapillantok az üzembe. Világos munkater­mek, korszerű gépek és sok boldog asszony, egyre több boldog asszony ... Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom