Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Gustav Busák Budapesten t Dr. Gustáv Husák, a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára kedden befejezte két­napos bulgáriai látogatását, és elutazott Szófiából. Bulgáriai látogatásáról ha­zatérőben rövid időre megsza­kította útját Budapesten. Megbeszélést folytatott Kódúi Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával. Ta­lálkozott Biszhu Bélával, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jával, a Központi Bizottság titkárával és Aczél+Györggyel, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkárával. Őszinte, szívélyes légkörben, elvtársi eszmecserére került sor a két pórt és országaink együttműködésének továbbfej­lesztéséről és más, időszerű, mindkét felet kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Dr. Gustáv Husák kedden az esti órákban elutazott Bu­dapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kádár János, Aczél György és Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Ladislav Vince, a budapesti csehszlo­vák nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) fi leszerelési értekezlet vitája a leaprleeék atammeitesltésérdf A szovjet küldött felszólalása A genfi leszerelési bizott­ság keddi ülésén folytatták a vitát a tengerfenék teljes de- militarizálását szorgalmazó szovjet egyezménytervezetről utalva arra, hogy csehszlová­kja 18-ik országként írta alá az atopnsorömpó-szerződést, a szónok hangsúlyozta, hogy e rendkívül fontos nemzetközi okmány mielőbbi életbelépte­tése és minél több állam csatlakozása a szerződéshez, nagy mértékben lendítené elő a leszerelés ügyét. Roscsin szovjet küldött fel­szólalásában kijelentette: A bizottság előtt az a feladat áll, hogy ne enegedélyezzék a fegyverkezési hajsza kiterjesz­tését a tengerfenékre. A szov­jet szerződéstervezet a lehető legnagyobb mértékben bizto­sítja e feladat megvalósítását. Roscsin az ellenőrzés for­máiról szólva kijelentette: a szovjet javaslat a szerződés­hez csatlakozó valamennyi ál­lam számára — minden meg­különböztetés nélkül — lehe­tővé teszi, hogy hozzáférjenek a tengerek és óceánok mélyén elhelyezett berendezésekhez. Jóval bonj'olultabb feladat lenne az ellenőrzés az ameri­kai szerződéstervezet által ja­vasolt részleges demilitarizá- lás esetén — mondotta. A BALTI FLOTTA FELVONULÁSA Rudé Právv „Az érzelmek és szenvedélyek rossz tanácsadók Kedden baráti látogatásra Helsinkibe érkezett a Vörös Zjszló-renddel kétszer kitün­tetett balti flotta egysége, a Komszomolec nevű cirkáló és egy őrhajő. A szovjet tenge­részek üdvözlésére a finn fő­város több ezer lakosa jelent meg. Képünkön: A flotta felvonuló egységek Internacionalizmus és nacionalizmus „Vizet prédikál... Nixon és a vietn írni háború MM Nguyen TÜKi Chon asszony, aki a Dél-Vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormányának küldötteként részt vesz a párizsi megbeszé­léseken, kedden Londonban sajtóértekezletet tartott. Hang­súlyozta, hogy a párizsi meg­beszéléseken azért nem sike­rült eddig haladást elérni, mert az Egyesült Államok le­hetetlen követeléseket támaszt, és ezzel egyidejűleg a háború kiszélesítésére törekszik. »■Nixon elnök azt állítja, hogy békét kíván, de ugyan­akkor lázasan törekszik a há­ború kiterjesztésére.« — mon­dotta a küldött, majd a továb­biakban hangoztatta, hogy Nixon mindaddig nem alakít­hat ki semmiféle ázsiai poli­tikát, amíg nem rendezi a vietnami háborút. Chon asz- szbny kijelentette, hogy a 25 ezer amerikai katona kivonása Dél-Vietnamból jelentéktelen, hiszen továbbra is több mint 500 ezer amerikai katona ma­rad Dél-Vietnamban. Vélemé­nyét úgy fogalmazta meg, hogy Nixon elnök hevesebben tö­rekszik a háború kiszélesítésé­re, mint elődje »Johnson volt elnök, de ugyanakkor többet beszél a békéről, mind John­son. A választások kérdéséről Chon asszony a következőket mondotta: az ideiglenes kor­mány állást foglal amellett, hogy Dél-Vietnamban tartsa­nak szabad és demokratikus választásokat, de az amerikai és csat’ csapatok jelenléte nélkül. (MTI) Államosítja-e India a bankokat? Az indiai parlament népi kamarájában kedden folytató­dott á bankok államosításáról szóló vita. A jobboldali Jan Sangh és a Swatantra Párt képviselői hevesen bírálták az államosítást, és követelték a kormány elítélését ezért a lépésért. Más képviselők viszont ke­ményen visszavágtak nekik S. Dange, az Indiai Kommu­nista Párt képviselője rámuta­tott, hogy a magánbankok te­vékenysége elősegítette a va- gyonkoncentrációt a monopo­lista csoportok kezében. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök elutasította a balol­dalnak az Indiában működő külföldi bankok állomosítására vonatkozó követelését. A n^-úszterelnök-asszony a parlamentben azzal indokolta elhatározását, hogy a külföldi bankokat nemzetközi szerve­zetek részeinek kell tekinteni, s mint ilyenek hozzájárulnak az indiai kereskedelmi tevé­kenység nemzetközi aktivizá­lásához. Kijelentette, hogy az Indiai Nemzeti Bank csak olyan területeken engedélyezi majd a külföldi bankok tevé­kenységének szélesítését, amely területek összefüggenek a kül­kereskedelemmel, illetve az idegenforgalommal. Az indiai alsóház első ol vasasában jóváhagyta a ban­kok államosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A második olvasásra szerdán kerül sor. (NTI) A Szovjet Szakszervezetek lapja kedden terjedelmes cik­ket közölt Matvejev filozófus tollából, az intemacianaliz- mus és a nacionalizmus kér­déseiről. A cikkíró a többi között megállapítja, hogy a szocializ­mus politikai ellenfeléi min­denáron szeretnék bebizonyí­tani, hogy az internacionaliz­mus a hazafiság teljes taga­dása, a nemzeti kérdések tel­jes elvetése. A moszkvai kom­munista csúcstalálkozó kellő választ adott erre a kérdésre. Mint a fcdokumentum meg­állapítja: A marxisták-leninis- ták hazafaiak és egyszersmind internacionalisták is. Elutasít­ják a nacionalista szűklátókö­rűséget. de ugyanakkor a nemzeti érdekek lebecsülését és a hegemonisztikus törekvé­seket is. A kommunista párt, ellentétben a nemzeti érdeke­ket eláruló reakciós osztá­lyokkal, a nemzeti érdekek zászlóvivői. A nacionalizmus — foly­tatja a Trud— mindig a mun­kásosztály megbontását tűzi ki célul. Példa rá a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőségének szakadár tevé­kenysége. A Mao-klikk sovi­niszta törekvésében igazolni igyekszik vélt ideológiai hege­móniáját: ez elárulta a pro­letár internacionalizmust, sza­kított a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival. Mindez persze nem hozta Kí­nát abba a különleges társa­dalmi és politikai helyzet­be, amelyről a Mao-klikk kia­bál. Ilyen helyzet nincs, mint ahogyan a modern világ ideo­lógiájában sincs harmadik út. A világ kommunistái leg­fontosabb internacionalista kötelességüknek tartják, hogy szilárdítsák korunk forradal­mi erőinek egységét — szögezi le végzetül a Trud. — A nem­rég Moszkvában lezajlott ta­nácskozás és az ott elfogadott számos okmány jelentősen hozzájárul a forradalmi erők egységének és összeforrottsá- gának megszilárdításához. (MTI) A Rudé Právóban Jiri Ru­dolf ezredes, a csehszlovák néphadsereg politikai főcso­portfőnöksége irodájának tag­ja írt cikket »Az érzelmek és szenvedélyek rossz tanács­adók« címmel. Ebben az 1968 január utáni jobboldali je­lenségekkel foglalkozik, ame­lyek Csehszlovákia szocialista vívmányai szempontjából a fő veszélyt jelentették. A cikk rámutat a jobbol­dali erők különböző kampá­nyaira a párt vezető szerepe, a népi milícia, a biztonsági szervek, a hadsereg és az ál­lamhatalom szervei ellen, és megállapítja, hogy gazdasági területen azt az illúziót kel­tették, mintha a problémák munkásönkormányzattal vagy üzemi tanácsokkal megoldha­tók lettek volna. A január utáni torzítások — írja a cikk szerzője — a legnagyobb kárt a szocialista államokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval fennálló kapcsolatokban okoz­ták. A cikk hangsúlyozza: »Az emberi arcú szocializmus« jel­szava alatt fokozatosan ter­jesztették a szovjetellenes gyűlöletet és hazugság-kam­pányt, elutasították a szocia­íí lizmus építésének általánosan érvényes elveit azzal az ’"rüggyel, hogy a Szovjetunió saját típusú szocialista mo­delljét akarja Csehszlovákiára kényszeríteni, ami annak tár­sadalmában nem alkalmazha­tó. Hisztériát alakítottak ki az ötvenes évek törvényte­lenségei körül és ízléstelen kampányt folytattak Jan Ma- saryk öngyilkosságával kap­csolatban. Elferdítették a Szovjetunióval folytatott gaz­dasági együttműködés jelen­tőségét és szovjetellenes pro­pagandára használták fel a Csehszlovákia területén le­zajlott törzsparancsnoki had­gyakorlatokat. A cikk megállapítja: Ma is vannak emberek, akik bár elismerik, hogy január után voltak veszélyes jelenségek, de nem képesek leszámolni a baráti hadseregek akciójával kapcsolatos nézeteikkel, és nem képesek elismerni, mi­lyen mértékben segítettek azok a veszélyes helyzet meg­állításában. Azt mondják, hogy más módot is lehetett volna találni. E kételyeket az eddig ismert tények indoko­latlanná teszik. Tények és következtetések Nixon ázsiai Portugália szem beszegül a BT-vei A portugál kormány szóvi­vője elfogadhatatlannak minő­sítette az algériai, nepáli, pa­kisztáni, szenegáli küldöttség­nek a Biztonsági Tanács által határozat erejére emelt javas­latát, amely megbélyegzi az afrikai gyarmattartó államot Zambia területi interitását sértő sorozatos akciói miatt. A portugál szóvivő váratla­nul azzal állt elő, hogy a ha­tározat — úgymond — részre­hajló, mert — mint állította — »nem kötelezi Zambiát a közelmúltban elhurcolt két portugál katona visszaszolgál­tatására«. . Richard Nixon az Egyesült Államok elnöke kedden kö­zölte a thaiföldi vezetőkkel, hogy a Thaiföldön állomáso­zó amerikai csapatokat foko­zatosan kivonják az ország­ból, ha a vietnami háború fo­kozatos leépítése erre lehető­séget ad. (Az Egyesült Álla­mok elsősorban takarékossági okokból. fontolgatja ezt a lé­pést.) Az UPI szerint, thanat Khoman thaiföldi külügymi­niszter sajtóértekezleten el­mondta újságíróknak, hogy Nixon elnök ezt a szándékát a kedd délelőtti megbeszélé­seken közölte tárgyalópartne­reivel. Jelenleg mintegy 47 000 amerikai pilóta, illetve had- táp-szolgálatos katona tartóz­kodik a Vietnam közelében fekvő Thaiföldön, amely gya­korlatilag az amerikaiak hát­országa a vietnami háború folytatásához. Összesen hat amerikai légi- támaszpont van ebben az or­szágban, és az innen felszálló repülőgépek nemcsak Vietnam területét, hanem a szomszédos Laoszt is bombázzák. A Reuter jelentése ugyanak­kor arról ad hírt, hogy a thaiföldi reakciós kormány nagy ellenállást fejt ki az amerikai csapatok kivonásával szemben. A thaiföldi hivatalos sze­mélyiségekkel és a SEATO képviselőivel folytatott tárgya­lások után Nixon elnök a keddi nap folyamán találko­zott az Egyesült Államok hat ázsiai nagykövetével és két ügyvivőjével, akikkel ázsiai katonai kérdésekről és — a Reuter szerint — a Szovjet­unió által javasolt ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer ki­építéséről tárgyalt. Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter kedden új­ságírók előtt kijelentette: Nixon biztosította őt, hogy az Egyesült Államok eleget tesz kötelezettségeinek, és ellátja a thaiföldi kormányt mind­azokkal a felszerelésekkel, amelyek »a kommunista fel- forgatás« elfojtásához szüksé­gesek. Egyelőre nem hoztak dön­tést annak a 48 000 ameri­kai katonának sorsáról, akik jelenleg thaiföldi tá­maszpontokon állomásoz­nak. Az amerikai elnök környe­zetétől származó értesülés Thanom Kittikachorn thai­földi miniszterelnök a bang­koki kormányzósági palota előtt fogadja az ázsiai kör­útja során odaérkezett Ni­xon amerikai elnököt. szerint Nixon Bangkokban épp­úgy, mint kőrútjának korábbi állomásain, világosan kifejtet­te, hogy az Egyesült Álla­mok a jövőben csak abban az esetben tekinti kötelezettségé­nek az amerikai katonai be­avatkozást Ázsiában, ha otta­ni szövetségeseit »külső ve­szély« fenyegeti; »a belső za­vargásokat« az érintett kor­mányoknak maguknak kell el­fojtaniuk. Az AP »felelősségteljes kö­rökből« származó értesülések­re hivatkozva közölte, hogy Nixon elnök szerdán vil­lámlátogatást tesz Dél- Vietnamban, ahol Nguyen van Thieu saj­góra »elnökkel« tárgyal majd. A látogatás részleteit bizton­sági okokból titkolják —, a Fehér Ház szóvivője sem nem erősítette meg, sem nem cá­folta a hírt. Annyi azonban már bizonyos, hogy az ame­rikai államfő mindössze né­hány órát tölt Dél-Vietnam­ban, és vagy Saigonba vagy Cam Ranh támaszpontra uta­zik. Nixon elnök tervezett sai- goni villámlátogatása wa­shingtoni megfigyelők sze­rint elsősorban politikai demonstrációs célokat szol­gál. A nem végleges tervek szerint az elnök szerdán rövid meg­beszélést folytat a dél-vietna­mi fővárosban Thieu elnökkel és kormányának tagjaival. Nixon kedden Bangkokban tárgyalt Bunker nagykövettel ás Abrams tábornokkal, az amerikai csapatok főparancs­nokával is. Nixon az ameri­kai elnökök közül elsőnek lá­togat a dél-vietnami főváros­ba Johnson kétszer járt az országban, de csak amerikai támaszpontokat keresett fel. A »váratlanság« benyomá­sát fokozni kívánó manőver­nek tűnik így az is, hogy az elnök Thaiföldre kérette ma­gához Abrams tábornokot, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancs­nokát, valamint Ellsworth Bunker saigoni USA-nagykö- vetet. Ami a látogatás politikai részét ill:ti: Nixon nyilván­valóan egy megoldhatatlanul súlyos dilemma keretében hozta meg a döntést. Útjának célja elsősorban az, hogy megpróbálja megakadályoz ii szövetségeseinél az esetleges amerikai kivonulással járó pánikot. Tanácsadói nyilván úgy gondolták, ennek a cél­nak jó szolgálatot tesz azzal, ha demonstrálja, hogy a Sai­gon! rezsimet sem hagyja ma­gára. Ugyanakkor vitathatatlan­nak tűnik, hogy az elnök ennek a villám­látogatásnak a következ­tében sokkal többet veszít, mint amennyit — a kor­rupt, népszerűtlen ázsiai vezetők »megnyugtatásá­val« — nyerni vél. A nemzetiközi — és nem utolsósorban az amerikai — közvélemény a rosszallástól a felháborodásig terjedő széles skálán ítéli el ezt a láto­gatást, mert megnehezíti a párizsi tárgyalások sikerét. Vi­lágszerte erősödőben van az a felismerés, hegy a Thieu—Ky-rezsim bu­kása nélkül nem képzel­hető el komoly haladás a vietnami béke felé, már­pedig erre a békére Ni- xonnak mind bel-, mind külpolitikai okokból égető szüksége van. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 196». Július ML

Next

/
Oldalképek
Tartalom