Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Autósok túra előtt SOK EZERRE TEHETŐ •zoknak a száma, akik hosz- szabb autóstúrára készülnek. Hazánkon belül sem nagyobb távolságok, sem rendkívüli terepviszonyok nincsenek, a belföldi túrákra való felké­szülés tehát viszonylag nem nagy gond, annál inkább a környező vagy a távoli orszá­gokba való kiruccanás. Nagy, több ezer kilométe­res út előtt elemi feltétel, hogy a járművet teljes szer­vizre vigyük, ahol átvizsgál­ják a futómű állapotát, a kor­mányberendezést, a fékrend­szert, ellenőrzik és beállítják a gyújtást, a porlasztást, vég­rehajtják a szükséges zsír­zásokat és elvégzik az olaj­cseréket. Ám bizonyos, hogy a »gazda« szeme a leggondo­sabb szervizmunka után is felfedez kiseb b-nagyóbb hiá­nyosságokat, amelyeket aján­latos még itthon kijavítani. A gumik jó állapota egyike a túra legfontosabb feltételei­nek. A nyugat-európai or­szágokban szigorúan ügyel­nek rá — ellenőrzik is! —, hogy a köpenyek futófelülete ne legyen túlságosan kopott, s nem egy magyar turistával megesett már, hogy addig nem engedték továbbutazni, míg ki nem cserélte a simá­ra kopott gumiabroncsait. De még az »egészséges« külsejű gumik birtokában se sajnál­juk a fáradtságot, szereljük vagy szereltessük szét mind az öt gumit, így felfedezhet­jük az esetleges kezdődő vá­szontörést, a szelepelcsúszást vagy éppen az eddig bajt nem okozó, rejtett szeget. Akkor ülhetünk csak jóleső biztonságérzettel az autónkba, ha a gumikat jó állapotban tudjuk, s ha — a pótkerékben 'evőn kívül — még legalább ”gy kifogástalan tartalék töm­lővel is rendelkezünk. Magyarországon nincsenek olyan hegyi utak, amelyek tartósabb erőfeszítésre kész­tetnék a gépkocsi-motorokat, ám a legtöbb európai ország­ban számíthatunk ilyenekre. Fontos tehát, hogy rendben legyen az autó hűtőberende­zése. Nézzük meg, hogy nem csepeg-e a. vízszivattyú töm- szelencéjénél a víz, vizsgáljuk meg a hűtővíz hőfok-szabá­lyozóját — a thermosztátot —, öblítsük ki a hűtőrend­szerből a lerakodott iszapot. Erősen használt kocsinál ajánlatos a vízkőoldást is el­végezni (a lezárt hűtőterű tí­pusoknál természetesen ne bolygassuk meg a rendszert). Ha mindezt megcsináltuk és nem találtunk különösebb hi­bát, bízhatunk benne, hogy r.em fog felforrni a hűtővíz. Használt, rojtos ékszíjjal ne induljunk útnak, könnyen hűtés és áramellátás nélkül marad a kocsi, hiszen a víz- sz'vattyút és a dinamót egy­aránt az ékszíj hajtja. Két új ékszíjat szerezzünk be, az egyiket szereljük fel a ko­pott helyébe, a másikat biz­tonsági tartalékként vigyük magunkkal. Számítva arra, hogy egy­folytában nagy utakat fogunk megtenni, tehát az akkumu­látor áramellátása bőséges lesz a fogyasztáshoz képest, a túltöltés elkerülése végett kissé állíttassuk vissza a töl­tőáramot. Az akkumulátort egyébként is vizsgáltassuk meg indulás előtt szakember­rel, iszapos, kihullott lemezű cellákkal kínszenvedés lenne a hosszú utazás. Arról ma­gunk is meggyőződhetünk, hogy a dinamó szénkeféi még megfelelőek-e, ha szükséges, a cserét könnyen elvégezhet­jük. Sokan azt panaszolják, hogy ha teljes biztonságra akarná­nak törekedni, annyi alkat­részt kellene magukkal vin­ni a túrára, amennyiből egy új kocsit lehetne összeállíta­ni. Ez persze túlzás, hiszen arra gondolni sem lehet, hogy fődarabokat magával vigyen az ember. Csupán ap­ró, de valóban nélkülözhetet­len alkatrészek beszerzéséről van szó, mint amilyen a hen­gerfejtömítés, gyújtógyertyák, gyújtásmegszakító, szivattyú­membrán, tartalék izzó stb. VÉGEZETÜL — de nem utolsósorban — azt javasoljuk a túrára induló autósoknak, hogy vontatókötelet feltétle­nül vigyenek magukkal, és még itthon keressék meg az alváznak azt a pontját, ahova a kötél szükség esetén biz­tonsággal felerősíthető. Ilyes­mire mindig számítani kell... K etten cipelték a nagy citromos dobozt. Ami­kor a sziklákhoz értek, a nagyobbacska szőke hajú el­vette a kis szemüvegestől, ma­ga vitte tovább, az meg a kel­lékekkel igyekezett mögötte. Egy kiálló lapos sziklán meg­álltak. A nagyobbacska esi­BOCSÁTÁS ha, se látott, se hallott, ősz­kos trikóját megigazítva szem- szeráncolt homlokkal bontotta lélte a végtelen tengert. Kör­befordult, a kicsi gombnyo­másra utána. A szőke hajú karja hirtelen magasra len­dült, s egy pontra mutatott. Ott, ott hajtjuk végre. Megindultak lefelé. A na­pozókat kikerülve vagy át­ugorva a zuhanyozó csap mel­lett igyekeztek lejutni az egyik csipkézett szélű. U-alakban a tengerbe nyúló alacsony szik- laútra. A kis szemüveges a horgászbotckkal küszködött. Zászlókat és egy ócska te^ge- részsapkát is cipelt még. Óva­tosan helyezték le a dobozt. A szőke hajú keze remegett, amikor leoldotta a madzagot. Ajka is meg-megrándult né­a citromos dobozt. A kicsi nya­kát előre nyújtva pislogott, kezéből elfelejtette letenni a sok limlomot. Felnyitották a négyfelől behajló doboztelőt. A szőke hajú derekát megro­pogtatva egyenesedett föl. El­vette a kis szemüveges öléből a tengerészsapkát, s fejére il­lesztette. Előre-hátra megbil­lentette, biztosan áll-e, s le­hajolt a dobozhoz. Óvatosan, lassan húzta fölfelé a kezét, s kiemelt egy hajót. »Óceán.« volt ráírva az oldalára, s sza­kasztott olyan volt, mint a nagy tengerjárók. Kitartotta, elégedett mosollyal nézte vé­gig, letekerték róla a kötelet. Vitték a vízre. A tenger hullámai erősek voltak, így a kisebb leguggolt, s a kötél hurkolt végét a kő­nyelv közepén odaerősítette egy sziklaröghöz. Óvatosan le­eresztették a hirtelenkék ten­gerre. A kicsi odarohant a lim­lomhoz. A hálóból ócska fla­nelt ingbe tekert sörösüveget vett elő. Az üveg tetején m-g- csillant a sztaniolpapír. kicir- kalmazott belűkk'l írták az ol­dalára: pezsgő. Átadta, a na­gyobbnak. Az a dugóból kive­zetett snárrát a kis szemüve­ges csuklójára tekerte. Oda- állt a kőnyelv sz'lére, s meg­lendítette az üveget. Ahogy hulltak a zöld üvegdarabkák a kék ví~be, a hajót megdobta egy hullám, s elindult befe­lé. A kis szemüveges ki ét öl tölcsért csinálva utánozta a hajódudát. A kapitány összecsapta a bokáját, s hosszan tisztelgett a kifutó tengerjárónak. B. Zs. Javult a szolgáltatás a csurgói járásban Egy évvel ezelőtt tárgyalt Csurgón a járási párt- és ta­nács vb a szolgáltatás helyze­téről. Akkor megállapították, hogy az ipari szolgáltatás nem kielégítő és elengedhetetlen a felvevőhelyek számának növe­lése. Az eltelt időszak után egyértelműen megállapítható, hogy a járásban lényegesen ja­vult a szolgáltatások helyze­te. Fokozatosan nő a Patyo­lat csurgói és zákányi felvevő­helyének forgalma, egyre töb­ben veszik igénybe a mosást ás a vegytisztítást. Ehhez ar­ra volt szükség, hogy a szol­gáltatás elérhető közelségben legyen a lakosság számára. A Dél-magyarországi Fűré­szek csurgói üzeme bórfüré- szelóst, gyalulást, parkettké­szítést vállalt a lakosság ké­résére. Annak ellenére, hogy az üzemben a készáru terme­lése jelenti a fő profilt, a la­kossági szolgáltatásokat még tovább kellene bővíteni. A járásban kétezerkétszáz televíziót, ötezernél több rá­diót tartanak nyilván. Ezek javítása, karbantartása a GÉL KA feladata, és ennek a feladatának a részleg eleget is tesz. Gyors munkájuk, igen népszerű a lakosság köirében. A csurgói tanács szociális foglalkoztatója lő profilja mel­lett új szolgáltatásokkal is próbálkozik: képkeretezés, go- lyóstolltöltés, bútor és gépko­csi kárpitvédőhuzatának javí­tása stb. Harc a jégeső ellen .Felhő jelent meg az égen. Grúziában, a földi meteoroló­giai központról fel bocsátanak egy rádiószondát. Ha a bal­lon adatai szerint jégeső vár­ható, megindul az ember harca a pusztító elemi csapás ellen. Az állomásról rakétá­val »megtámadják« a felhőt. A rakéta a magasban aktív anyagot, úgynevezett reagenst bocsát ki magából amely kata­lizátorként működik. A több milliárd apró kristályra szét­eső reagens bevonja a vízcsep- peket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lé­nyegesen kisebbek a termé­szetes jégszemeknél. E szem­csék azonnal leesnek, de még földre érés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulaj­donképpen »két legyet üt­nek« egy csapásra: védik a mezőgazd''sági területet a pusztító jégesőtől, ugyanakkor bőséges csapadékkal hozzájá­rulnak a jó terméshez. ! Egymillió kiscsibe Feladata jó részét teljesítette a keltetőállomás Sárgapelyhes kis csibéket dobozolnak az asszonyok a Baromfikeltető Állomás 1. szá­mú üzemében. — A mai kelés — mondja Köttő József vezető —, Marca­liba szállítjuk őket. Tavaly ilyenkor már alig volt napos­csibe-igény, az idén jobban keresik a vásárlók. — Hogyan alakult az idén a keltetés, milyen tapasztalato­kat hozott eddig ez az év? — Sajnos kedvezőtlen vál­tozásról kell beszámolnom. Negyvenháromezerről huszon- négyezer-ötszázra csökkent a baromfi törzsállomány. Ennek szerintünk részben oka a drá­ga takarmány és az olcsó to­jásfelvásárlási ár. A keltetőállamásnak az idén nem kis feladatot kell megva­lósítani: egymillió-háromszáz- nyolcvanhatezer csirkét, hat­vanháromezer kacsát és har- minckilencezer-háromszáz li-1 bát kívánnak keltetni. Ezen­kívül bérkeltetést vállalnak az- olyan állomásoktól, ahol nem győzik az igényeket kielégí­teni. — A feladatnak jó részét teljesítettük. Adósak vagyunk mclimar K®0Lr= Űtban a rakéta. Milan ezredes elégedetlen katonáival. Hosszúnak tartja a hacienda ostromát, hamar vé­gezni akart a védőkkel, hogy mielőbb a franciák karavánjá­nak üldözésére indulhasson. Négy óra után elhatározzák, hogy felgyújtják az épülete­A járás és a járási székhely legjelentősebb szolgáltató üze­me a Napsugár Klsz. Tevé­kenysége sokirányú és minő­ségileg is megnyugtató. A csurgói fogyasztási szövetke­zet a kölcsönzés mellett kü­lönböző áruféleségek házhoz szállításával is foglalkozik. Az építő- és tüzelőanyagok szál­lítására egyre többen veszik igénybe ezt a szolgáltatást A járás termelőszövetkezetei melléküzemági tevékenysé­gükkel szintén hozzájárulnak az ipari szolgáltatás terén je­lentkező igények kielégítésé­hez. Nagyságrendben ugyan­csak jelentős szerep jut a ja­vító tevékenység ellátásában a magánkisiparnak. Fél év alatt húszán váltottak új ipar­igazolványt, többen vállalati munkájuk mellett végeznek engedéllyel kisipari munkát másodállásban. A járásban a szolgáltatás helyzete sokat javult, de ah­hoz, hogy a lakosság igényeit maradéktalanul kielégíthessék, szükség lenne* a kisiparosok szakmai továbbképzésének ja­vítására, újabb iparengedélyek kiadására, a szakember-után­pótlás folyamatos biztosításá­ra. A feladatok az elmúlt évi­hez képest növekedtek, hiszen egyre több a háztartási gép a falusi otthonokban, gyarapo­dik a televíziók, a rádiók szá­ma, s mind többen igénylik a kényelmet biztosító szolgálta­tásokat. Ha ilyen ütemben fejlődik a javító tevékenység a járásban, várhatóan lépést tud majd tartani az igények­kel. (Nagy) esett, ezért a parancsnokságot ronnál. Mint ahogy kudarccal még csirkéből háromszázezer­rel, libából ötezerrel, kacsá­ból tizenötezerrel. A hátrale­vő időben — mivel augusztu­sig tart a keltetés — pótolni tudjuk a lemaradást — mond­ta a vezető. A keltetés befejezése után ősszel történik a baromfiállo­mány vérvizsgálata, s ezzel egy időben másfél-két hónapot vesz igénybe az üzem műszaki karbantartása. Decembertől ismét működnek majd a kel­tetőgépek és fölmérik a követ­kező évben szállítandó napos- baromfi " mennyiséget. A keltetőállamás a napos­baromfi zömét a fogyasztási szövetkezetek útján értékesí­ti. Helyszínre szállítják a megrendelt baromfit, és a szö­vetkezetek .juttatják el a te­nyésztőkhöz. Maine tizedes vette át. De ez csak szinte jelképes. Szervezett védekezésről nincs már szó, úgy vereked­nek. ahogy tudnak. Időnként felerősödik a tűz, ropognak a gerendák, füst go­két. Minden száraz. Gyorsan motyog, néhány légiós fulla- futnak végig a lángok az ud- dozva kirohan a falak közül, varon. Száll a keserű füst. Odakint lepuffantják őket. Még kibírhatatlanabb a légió- Öten élnek még Minden lé­sok helyzete. Megadásra azon- giós kap Maine tizedestől egy- ban nem gondolnak, ez a le- egy töltényt, hetőség eszükbe sem jut, har- „ colnak tovább. Sebesültjeiket h “ « “tana szuronyro­pedig már nem is tudják, hogy MiT szolt a parancs, hol helyezzék biztonságba. koft Huszonhat katona áll szem- tisztjei szólítsák fel megadás­be a több ezer mexikóival. A a franciákat, többi légiós meghalt vagy kendő lobogott A meleg és a szomjúság ki­harcképtelen. A dráma gyorsan halad a végkifejlet felé. öt árakor Milan ezredes újabb szemrehányást tesz ka­tonáinak, hogy ilyen nagy túl­1 bírhatatlan. A légiósok beszél- erő sem bír a franciák né­Fel bocsátják a rádiós kutalóballoní. (MTI fotó — Külföldi Képszolgálat) •ni is ali-g tudnak, mert nyel • vük odatapad a kiszáradt 1 szájpadlásukhoz. Már ott tar- •tanak, hogy mindent megin­gnának, csak folyadék legyen. • Van olyan katona is, aki kín- [jában megkóstolja elesett baj- 1 társa vérét. Áradnak a me­xikóiak az épület romjai kö­fzé. Nem lehet őket feltartóz- ’tatni. Már csak két szobát védenek a légiósok. A küzde­lemnek ebben > a szakaszában ! ritkább a fegyverropogás, mint \ korábban, de egyre több a kö­zelharc. □ hány emberével. A mexikóiak az utolsó rohamra készülőd­nek, azonban előtte még egy­szer felszólítják a védőket: — Franciák, adjátok meg magatokat! A válasz ugyanaz, mint elő­zőleg: — Harcolunk. Feltűrik a védők a szu­ronyt, és várjált az ellenség rohamát. Százával zúdulnak a mexikóiak a légiósokra. öt óra után harminc perc­cel még tizenhat légiós él. Valamennyi tiszt és altiszt el­előtt. — Megadjuk magunkat — válaszolt Maine —, ha meg­hagyjátok fegyvereinket és megengeditek, hogy ápoljuk sebesültjeinket. A tízórás küzdelem véget ért. A századból öten marad­tak életben, A mexikóiak vesztesége 225 halott és 114 sebesült. Milan ezredes a harc után megtekintette a hacienda romjait. Ebben az egérfogóban verekedtek a franciák? — kérdezte tisztjeit. — Igen, ezredes úr. — Akkor pedig nem embe­rekkel, hanem ördögökkel har­coltunk. Megsemmisítő vereséget szenvedtek a légiósak Came­végződött III. Napóleon nagy­ravágyó kísérlete, hogy Mexi­kóban a franciabarát Habs­burg Miksa főherceget ültesse a trónra. A mexikói nép le­győzte a francia intervenció- sok hadseregét, és elűzte az országból a Habsburg főher­ceget. Fizikailag és idegileg kime­ríti a katonákat a kiképzés. A parancsnokság tervszerűen úgy terheli meg őket, hogy se erejük, se kedvük ne legyen önálló akciókra. Az újoncok ugyanis hamar rádöbbennek, hogy a légióban különösebb jó nem vár rájuk. Hamar meg- Űjra fehér érlelődik bennük a szökés a hacienda vágya, csak megfelelő alka­lomra várnak. A legkülönfé­lébb' módjait választják, hogy megpróbáljanak megszabadul­ni az alakulattól. Hangulatilag a szökést a mélabú, ahogy a légióban ne­vezik, a cafard vezeti be. A katonát megrohanják múltjá­nak emlékei. Elegendő ehhez egy levél vagy egv dal. Es­ténként a különböző nemze­tek katonái gyakran alakíta­nak kórust. Főleg a németek énekelnek szívesen együtt. A legtöbsbzör ugyanazt a dőlt. A címe: »Annamária«. A szö­vegének az alapja egy megtör­tént eset az 1800-as eszten­dőkből. Ketten szerepelnek benne, Annamária, egy szőke lány és Péter, a légiós* (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. július 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom