Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
I Emberek a falujukról IE G YS É G—EGYEN JOGŰSÍ G... Pimmer Margit Lexikonok, tanulmányok nem őrzik a község múltját. Az első ház 1924-ben épült. Gróf Hunyadi József birtokán telepedtek le a szomszéd falvakból bevándorlók. Szegerdő a közelben levő sok erdőről kapta a nevét — Először csak négyen- öten jöttünk — mondja Szíva Józsefné, akit mindenki csak Juli néninek hív. — Eljártunk részes aratónak, éveken át ebből éltünk. Bizony igen szűkösen. Volt úgy, hogy a gyerekeket el kellett küldeni kéregetni. • Látja ezt a szép új házat? Alig két éve építettük, ennek a helyén állt az első épület a faluban. A lakás modern, világos, tágas szobákkal, fürdószobá- val. Fiatalasszony, karján pici babával fogad bennünket Rosta Istvánnénak hívják, ő Juli néni unokája. — A férjem Budapesten tanult szakmát egy iedig ott laktunk. De egyikünk sem tudta megszokni a nagyváros forgalmát, visszavágytunk ide. Most a tsz-ben dolgozik, én meg a kis Katival töltöm a napot. Apósa, Rosta József, a népfront helyi bizottságának elnöke, községi tanácstag — Bizony, össze sem lehet hasonlítani a mostani viszonyokat a régivel — mondja. — Eddig Szegerdőt úgy emlegették, mint az isten háta mögötti falvak egyikét Mióta megépült a bekötő út — 1967- ben készült el —, megváltozott itt minden. Nem kell térdig járnunk a sárban-hóban, rendszeresen közlekedik az autóbusz. Bár ezzel van egy kis porblémánk, ugyanis megszüntették a délelőtti járatot, így, ha valakinek orvoshoz kell mennie, már korán reggel kénytelen elindulni. — A faluban nincs beteg- ellátás? — De igen, hetenként egy alkalommal jár ki az orvos évvel ezelőtt történt a tanácsi összevonás. A községben most csak egy hivatalvezető van, fiatal lány látja el ezt a tisztet. A felső tagozatosok Sávolyra járnak iskolába. Kiss Ottokár iskolaigazgató szerint javult a gyerekek tanulmányi átlaga, napközis ellátásban részesülnek. — Nem tudjuk a tanítást nyolckor megkezdeni, mert a busz csak később ér ide. Azonkívül a déli és a kora délutáni órákban is jó lenne egy járat, mert hiába van közel a Balaton, a nehéz megközelítés miatt ritkán juthatunk el oda. Sávolyon gyakran szerepel a Déryné Színház, de Szegerdőről kevesen látogatják az előadásokat. S a fiatalok? — Sajnos, egy részük nem marad itthon. A fiúk között van, aki mint szakmunkás visszajön, de a lányok többnyire nem. Idénymunkát vállalnak a balatoni üdülőkben, esetleg a ház körül dolgoznak. sen jöttek vissza, főleg az asz- szonyokra számíthatunk. Ta- Valy ötven forintot ért már egy tízórás munkanap, ebben az évben pedig ötvenhét forintot terveztünk. Főleg állattenyésztéssel _ foglalkozunk, most szeretnénk építeni egy mesterséges borjú-utónevelőt. Gond még a megfelelő szakember-ellátottság. Viszont örvendetes, hogy vannak már ipari tanulóink bognár, kovács és gépszerelő szakmában. Fejleszteni fogjuk a sertésállományt, jelenleg ezer darab van. A falu lakói társadalmi munkában is aktívak, így készül az új járda. Bármerre nézünk, mindenütt új, vagy újonnan vakolt házak, virágos udvarok. Nem véletlen, hogy a tisztasági versenyben is előkelő helyet szereztek a járásban. Múltja még nincs, jelene mozgalmas, s ha az elgondolások valóra válnak, szép jövője van Szegerdőnek. Fehér Éva A konferencia sztárjai — Jól választottak Taps a kongresszusi palotában A megyei nőtanács kibővített hétfői. ülésén Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség helsinki világ- kongresszusáról tartott előadást. A televízió, a rádió és a sajtó folyamatosan és részletesen beszámolt a lezajlott eseményekről, ismertette a határozatokat. . Németi Irén elsősorban a kongresszus egy- egy érdekességét, egy-egy megkapó gondolatát ragadta ki. A világkongresszus nagy tömegeket mozgatott meg. Száztizenöt ország ezerhatszáz képviselője vett részt a tanácskozáson, hogy együtt harcoljon a nők egyenjogúságáért, s azért, hogy egyenjogúságukat az állampolitika rangjára emeljék. A hatodik kongresszusra mindazok a nőszervezetek elmentek, amelyek eddig távol tartották magukat. — Megfiatalodott a nőmozgalom — szögezte le Németi Irén. — Öröm volt látni az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és európai országok fiatal képviselőit, akik energikusan, dinamikusan, igen okosan szólaltak fel és álltak ki az egység és egyenjogúság mellett Néhány szó a toalettekről. Csodálatos ruhákban, nemzeti viseletekben érkeztek az asszonyok. A kongresszus sztárjai a vietnamiak voltak Az aktívan harcoló kis katonanők egyenruhában vettek részt a konferencián. A legnagyobb tisztelettel Tyereskovát vették körül. Megcáfohlatatlanul bizonyította, hogy éppen olyan ügyes politikus, mint amilyen ügyes űrhajós. Tyeresko- va, mint mindig, ott is nagyon szerény volt. Mindenki megszerette. Mindig mosolygott Azt mondták róla, hogy »leikéből süt a nap«. A világ asszonyainak legjobbjai vettek részt a kongresszuson: politikusok, miniszterek, paraszt- és munkásasszonyok, értelmiségiek és tudósok. Közülük kellett új elnököt választani, s ez igen nehéz feladat volt. Mindenki előtt ott lebegett a kérdés: »ki lehet az a nő, aki Madame Cotton méltó utóda lehet?« Herta Kuussinenre esett a választás. Németi Irén szerint vérbeli XX. századi politikus. Energikus nő, következetes, racionálisan gondolkodó, erős kezű vezető. A jelenlegi viszonyok között csak ő lehetett az NDN elnöke. Bemutatkozó beszédében nem mondott szóvirágokat, nagy szavakat, közhelyeket. Egy csapásra megnyerte az asszonyokat — ellenszavazat nélkül választották meg. És végül egy kedves somogyi vonatkozásról... Németi Irén a »vietnami nép függetlenségéért« bizottságban vett részt. A vietnamiak megsegítésére hazánk asszonyai háromezer takarót készítettek, közülük száztízet a somogyi nők. Németi Irén a legszebb takarót jelképként a kongresszuson adta át a vietnami képviselőknek. S a legszebb takaró a rácegresi asszonyok ajándéka volt. Amikor kibontották a takarót, viharos taps tört ki a kongresszusi palotában ... H. M. Termelést segítő vállalások a marcali Vörös Csillag Tsz-ben Három nemzedék. Ezt mondja Pimmer Margit is, amikor a helybeli fiatalság életéről kérdezem. Nemcsak itt, másutt is előforduló jelenség ez. Az okokat kutatom. — Milyen a KISZ-élet? — Azt is mondhatnám, hogy nincs. Persze, részben abból adódik, hogy legtöbben csak a hétvégeken vannak itthon, így nehéz összejöveteleket tartani. Helyiségünk sincs, ahol rendezvényeink lehetnének. Az iskolában felszabadult egy terem, de nem adják oda. Pedig mi kitakarítanánk. Ugyanis a takarítónő nem vállalja utánunk a munkát. A szavak, a hallottak elgondolkoztatóak. S bár Szarka József tsz-elnök nagyon dicséri a szegerdőieket, A termelőszövetkezeti munkaverseny a szövetkezeti mozgalom szerves részévé vált. Kialakult a termelőszövetkezetek egymás közötti egészséges vetélkedése, jó úton halad az üzemen belüli versenymozgalom, különösen a szocialista brigádmozgalom. Az Észak-somogyi. TermelőEgy nap a Nosztrában Rosta József. Balatonszentgyörgyről. Olyankor -aztán tele van a kis Pendelő, alig győzi. Bizony, nem bánnánk, ha több alkalommal is lenne rendelés. Ha valakinek sürgősen szüksége van orvosra, a tanácstól lehet telefonálni. Kicsi a falu. Négyszáznyolcvan lakosa van. Harag, civa- kodás ritka az emberek között. Mindenki egyforma, szorgalmas. Rádió, motorkerékpár szinte minden családban, televízió harminc helyen van. Szegerdő közigazgatásilag Sávolyhoz tartozik, három ez nem jelenti azt, hogy nincs itt tennivaló. Az itt lakók élete fokozatosan változik, javul. — A többi községhez viszonyítva legtöbbet talán itt fejlődött a szövetkezet — mondja az elnök. — Nagyon lelkiismeretesen, minden munkában elsőként veszik ki részüket az emberek. Igaz, a lé- lekszámhoz viszonyítva kevesen, csak nyolcvanan. De ennek megvan az oka. 1966-ban tizenhat forintot fizettünk akkor nagyon sokan ebnentek. Aztán a férfiak közül keveA felkelő nap már korán reggel talpon találja a Noszt- ra körzeti üzemvezetőjét, Gulyás Tibort. Míg a reggeli műszak dolgozói munkába lépnek, ő már a fél járást bejárva jön munkahelyére. Háta mögött hagyva Hetest, So- mogyszilt, Kaposfüredet és a többi szabadtért átvevőhelyet, ahol az idei termés mennyiségi és minőségi átvétele folyik. — Egész nap, még vasárnap is tart a munka, ha az aratás úgy kívánja. Miközben irodájába invitál, motoron megérkezik munkatársa, Szíjártó Kálmán. Ö is kint járt. — Az átvételek rendben mennek, a jó idő megindította a hordást. Fennakadást nem tapasztaltam. Jó, ha járjuk az átvevőinket, és a problémákat rögtön helyben megoldjuk. Bent az irodában már íróasztalán fekszenek az elintézésre váró akták, szerződések, utalványok. A telefon szinte egyfolytában csörög. — Halló, itt Somodor... Nagymalom ... Állomás ... — S ez így megy állandóan. — A kaposvári járásban, mely hatásköröm alá tartozik, tizenhárom átvevőhelyünk van. Eddig az időjárás és a magvak magas víztartalma miatt akadozott a betakarítás és vele a szállítás. Tavaly ilyenkor már a vége felé jártunk, de az idén még most indul az igazi hajrá. Vidéki átvevőhelyeink, melyekhez csak két-három termelőszövetkezet, gazdaság hordja a termését, összesen napi 300— 400 vagonnal képesek fogadni. Ezzel a sok lerakattál nagymértékben segítünk a velünk szerződésben levő üzemek gondjain, mert így rövid távolságra kell megszerveznünk a szállításokat. Itt zsákokkal körülvett, fóliákkal védett, hosszú prizmákba rakjuk. Az elszállítás innen már a mi dolgunk, saját, és ha kell, bérelt gépkocsikkal. A nagy mennyiségek mozgatására szállítószalagokkal is rendelkezünk. — A Nosztrának, ennek a hatszáz vagon befogadóképességű tárolónak milyen szerep jut ebben az időszakban? — Mivel hosszú ideig tartó raktározásra csak a tizenöt százalék víztartalmú szem alkalmas, ezért a tüskevári szárítóüzemünk mellett itt is folyik szárítás. Az ott dolgozó négy darab Farmer típus mellett nálunk egy nagy tel- iesítményű Heyd-féle szárító működik. Így négy százalék vízelvonást számítva napi 30—35 vagont tudunk tárolásra előkészíteni a három műszak alatt. A beérkező gépkocsik mérlegelés után a garatba öntik a rakományokat, ahonnan a különféle felhordok segítségével az egyenként ezermázsás boxokba kerülnek. Ha vagonnal érkezik, akkor rostáljuk, és a hét emelet magas silócellák nyelik el. Elszállítás előtt, attól függően, hova irányítjuk, tisztításon, rostáláson megy át. Gépesítettségünk magas fokát mi sem bizonyítja jobban, m-'nt hogy egy műszak személyzete vezetővel, meós- sal együtt nyolc fő. — Önök szervezik meg, melyik szállítmányt hol várják és merre továbbítsák? — Természetesen. A malomba csak légszáraz gabona kerülhet. A többit mi és Tüskevár fogadjuk. Innen a minőség szerint keverőüzemeinkhez vagy a malmokba irányítjuk. Ezenkívül vannak exportszállítási kötelezettségeink, ezeknek eleget kell tenni. Mindenesetre nagy öröm számomra, hogy a termelőszövetkezetek jó partner- reknek bizonyulnak, mert csak így, szorosan együttműködve tudjuk megoldani ezt a mindkét fél számára létfontosságú, nagy szervezést igénylő feladatot. Közben újabb és újabb megrakott gépkocsik, vagonok állnak a rakodórámpákhoz, garatokhoz. A gépek zakatolnak, s ömlik az »új élet« a felhordókra. Az idő múlását csak a délután két órára érkező váltó műszak köszönése jelzi. S a munka folyik tovább. Itt most nincs megállás. Győri András szövetkezetek Szövetségének területén különösen a marcali járásban vannak hagyományai a szocialista brigádmozgalomnak. A szövetség versenyfelhívása alapján többek között a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a baromfi tenyésztő és nevelő, valamint a gépesítési és szerelőbrigád tett vállalásokat a szocialista brigád cím elnyeréséért. A baromfitenyésztő és nevelő brigád. Kisborsó. Béláné irányításával vállalta, hogy 55 000 csirkét — szükség esetén ettől többet is — fölnevel. A tenyésztést, a járási székhely ellátását segítik azzal, hogy a községen belül a negyven-ötvem dekás, to- vábbtenyésztésre alkalmas csirkéket házhoz szállítják, és piaci napokon megszervezik az árusítást. Gondot fordít a brigád a szakmai és a politikai továbbképzésre, a munkafegyelem szigorú megtartására. Az egymást segítés szép példája az az elhatározás, hogy a betegség miatt távolmaradó brigádtag helyett is elvégzik a munkát. Célul tűzték ki, hogy az év folyamán tapasztalatcserével egybekötött szakmai utat szerveznek egy termelőszövetkezet vagy állami gazdaság baromfitelepére. Kovács József, a gépesítési és szerelőbrigád vezetője brigádjával vállalta, hogy a talajelőkészítő, növényápolási és egyéb gépi munkák terén a mennyiség mellett igen nagy gondot fordítanak a minőségre is. Az év folyamán az üzemanyag felhasználását 5, az alkatrész felhasználását pedig három százalékkal csökkenteni fogják. A termelőszövetkezet vezetősége által megszabott gépi munkákat határidőre elvégzik. Vállalták, hogy a brigádban igazolatlan mulasztás nem lesz, és a brigád tagjai munkahelyükön ittas állapotban nem jelennek meg. A munkavédelmi előírásokat szigorúan megtartják, gépeiket — az előírásoknak megfelelően — karbantartják, védőfelszereléssel ellátják és csak így indulnak munkába. A két, brigád vállalása; kezdeményezése követendő példa. Országos ifjúsági vezetőképző Mgrádverőcén A közelmúltban a KISZ kb egyetemi és főiskolai osztálya vezetőképző tanfolyamot rendezett Nógrád verőcén, az Expressz táborában. Ezen a képzésen az egyetemek, főiskolák és felsőfokú intézmények KISZ-vezetői — csaknem százötvenen — vettek részt. Somogyot ketten képviselték a tanácskozáson. Az első napon Szűcs Istvánná, az egyetemi osztály munkatársa tartott előadást az 1969—70-es tanév feladatairól. A végrehajtásnál három fő tényezőt kell figyelembe venni. A KISZ-tagságnak meg kell ismernie a KISZ kb felsőoktatási intézményekre vonatkozó határozatait, valamint az új rendeleteket. A múlt évhez hasonlóan most sem lesz központi akcióprogram, csupán a fő elveket jelölik meg. Ezzel is igyekeznek minél jobban biztosítani a KISZ-szervezetek önállóságát. Üj feladatot jelent a KISZ-szervezetek számára az oktatás korszerűsítésével kapcsolatos munka. Az új ösztön- díjrendszer bevezetése, a politikai eseményekre való gyors reagálás, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, a Le- nin-centenárium. valamint a tanítóképzőkben a felsőoktatás bevezetésének 10. évfordulója is lelkiismeretes, alapos munkát követel a szervezetektől. A feladat kettős; az ifjú szakemberek eszrrlei-politikai nevelése, valamint az 1969— 70-es tanév föntebb már említett feladatai. Dr. Kahulits László, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási főosztályvezetője az új egyetemi rendeletekről tájékoztatta a részvevőket. A rendelejek célja, hogy hatékonyabbá tegyék az oktató-nevelő munkát, biztosítsák az egyetemi hallgatók jogkörét, az egyetemi és főiskolai KlSZ-szerve- zetek demokratizmusának kiszélesítését. Délután a jelenlevők a tudománypolitika főbb kérdéseiről hallgattak meg tájékoztatót. A következő napon az egyetemi-főiskolai hallgatók sporttevékenységének néhány kérdéséről beszélt Madarász Endre, az MTS osztályvezetőhelyettese. Ezután dr. Vájó Péter, a KISZ kb titkára, általános ifjúságpolitikai kérdésekről tartott előadást. Minden délután intézménytípusok szerint szekcióüléseket tartottak, amelyen a sajátos problémákat, feladatokat beszélték meg. A tanácskozás közös hajókiránő'iiás- sal ért véget. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. július 23.
