Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG Y E S U L J ET E K I \ Ára: 80 fillér 1 ÚJABB SZOVJET pRSIKER Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -1 ’’ XXV. évfolyam. 168. szám 1969. július 23., szerda ü Holdra ért a Luna-15 A világűrkutatási program keretében bocsátották fel a Szovjetunióban a Luna—15 önműködő űrállomást, mely­nek feladata az volt, hogy a Told és a Hold körüli térség idományos kutatásával kap- solatban méréseket végezzen a Hold körüli térben. Az űr­állomással stabil rádióössze­köttetést tartottak fenn; a távmérési adatoik szerint a fe­délzeti rendszerek és az űrál­lomás tudományos berende­zései kifogástalanul működtek, s a beérkezett információs gezte. A Luna—15 fedélzeti Elutazott Somogyból a kaíinyini küldöttség Látogatás Nagyatádon — Búcsúséta Kaposváron ünnepi díszbe öltözve vár­ta tegnap a kaíinyini vendé­geket Somogy egyik legerőtel­jesebben urbanizálódó járási székhelye, Nagyatád. A meg­fiatalodott konzervgyár előtt Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára és Ko­vács Ferenc, a járási tanács vb-elnöke üdvözölte a vendé­geket. Sasvári Ferenc gyár­igazgató vezetésével részt vettek a fogadáson a nagy üzem politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői is. A Ny. G. Koritkov vezette kaíinyini pártmunkásküldött­séget Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Sugár Imre, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese kísérte el Nagy­atádra. A tanácsteremben Gajdos László számolt be a vendé­geknek a járás társadalmi és gazdaságii életéről, valamint a pártszervezetek tevékenysé­géről. Beszámolója végén megemlítette, hogy a vendé­gek Somogy legiparosodottabb járási székhelyére érkeztek, Érthető, hogy ezután nagy érdeklődést keltett Sasvári Fe­renc igazgató beszámolója a fejlődő gyár munkájáról. A nagy rekonstrukció, amelyik­nek az utolsó munkáit végzik, jelentősen megnövelte a kapa­citást, s ez jó Nagyatád szem­pontjából, s jó a népgazda­ság szempontjából is. A beszámoló után Koritkov elvtárs arról érdeklődött, hogy az új gazdaságirányítási rendszer keretei között ho­gyan végzi a vállalat ezt a nagy rekonstrukciót, ki és ho­gyan határozza meg a tröszt szervezetében működő gyár tevékenységét, termelésének volumenét. A válasz az volt, hogy az új mechanizmus ke­retei között az állam nem kötelező tervutasításokkal, ha­nem a gazdasági szabályozó­kon keresztül irányítja a ter­melést. — Eddigi tapasztalataik sze­rint jobb ez a réginél? ki­kérdezte a kaíinyini küldött­ség vezetője. — Feltétlenül — válaszol­ták a vendéglátók. Az eszmecserét gyárlátoga­tás követte. A 250 millió fo­rintos költséggel végrehajtott rekonstrukció nyomán új üzem született a járási szék­helyen. Tágas csarnokokban, csaknem teljesen . gépesített technológiával dolgozik a gyár. A nagyobb termelésre tehát megvannak a lehetősé­gek. — S hogyan áll a termelé­kenység? — érdeklődtek a vendégek. — A rekonstrukció előtt 16—• 17 mázsa termék jutott egy munkásra. Most huszonhat mázsa körül mozog ez a szám. , — Ez nagyon szép ered­meny — mondták elismerően a vendégek. Hosszasan tanulmányozták a zöldborsó-feldolgozást- Őröíni mel hallották, hogy a Szov­jetunióban olyan közli ed veit zakuszkából ebben az évben is kétszáz vagonnal készít a gyár. A vállalat vezetői be­széltek a tervekről is. A re­konstrukció befejeződött ugyan, de a gyár fejlődése nem állt meg. Keresik, ku­tatják a továbbfejlődés lehe­tőségeit. Á feldolgozó üzemből a rak­tárba vezetett a kaíinyini de­legáció útja: cukorborsó-he­gyek bizonyították az itt dol­gozó emberek jó munkáját. AzTán átvágtak az udvaron, s az igazgató — jelképesen — a mútba kalauzolta a vendé­geket. A régi — a rekonstruk­ció előtti — gyár öreg falai között most kőművesek dol­goznak. Itt is kecserélik az el­avult gépeket, hiszen erre az üzemrészre 'is szüksége van a Nagyatádi Konzervgyárnak. — Önök úgy végzik a re­konstrukciót, hogy nemcsak a ma, hanem a holnap követel­ményed is figyelembe veszik, s ez nagyszerű ebben a mun­kában — mondta a gyárláto­gatás után Koritkov elvtárs, a küldöttség vezetője. A vendégek ebéd után visz- szatértek Kaposvárra, még egyszer sétát tettek a megye- székhely belvárosában, aztán a késő délutáni órákban el­búcsúztak Somogy tói: két nap­ra Budapestre utaztak. Elkí­sérte őket Illés Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára, Ko­csis László és Biczó Péter, a megyei pártbizottság osztály- vezetői. műszerei és tudományos be­rendezései, a programnak megfelelően, kifogástalanul működtek. Az automatikus űrállomás­nak a Hold felszínétől mért legnagyobb távolsága 221 km, legkisebb távolsága 95 km, a Hold egyenlítőjének síkjával bezárt hajlásszöge pedig 126 fok volt. A Lun<t—15 szovjet automa­tikus űrállomás július 21-én este a megadott térségben el­érte a Hold felszínét. Képünk a Holdat ábrázolja, s megje­löli azt a, helyet, ahol az űr­állomás leszállt. Ettől a hely­tő 800 km-re, a Nyugalom­tengerén megjelölték azt a he­lyet is, ahol az Apollo—11 űrhajósai tartózkodtak. ÚTBAN A FÖL!) FELÉ Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Visszaindult a Föld felé az Apollo—11 űrhajó. A sikeres Hold-expedíció két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban, összekapcsolta holdkompját Michael Collins űrkabinjával, végrehajtotta a nagyszabású költözködést, és a »-kiszolgált« holdkompot sor­sára hagyta. Az .űrhajósok meglehetősen fáradtak, de érthető módon boldogok voltak a több mint egynapos expedíció után. amelyből mintegy 22 órát a Hold felszínén, s ebből két és fél órát űrkabinjukon kívül töltöttek, elsőnek az űrhajózás történetében. Az Apollo—11 űrkabinjában ott van a két nagy tartály a Holdról vett kőzetmintákkal, valamint a napszél mérésére felhasznált alumíniumlap és sok olyan emléktárgy, amit a »Sas; sze­mélyzete magával vitt a Hold­ra, de visszahoz a Földre. Az átköltözés és a hold­komp eltávolítása közben az űrkabin változatlanul mint­egy 110 kilométeres magas­ságban keringett az égitest felszíne felett. A visszatérés­sebességet a fő »mbehelyezésével magyar idő szerint röviddel reggel hat óra előtt, amikor az Apollo—11 a Hold túlsó oldalán haladt. A földi megfigyelő központ, rádiókap­csolat híján, csak mintegy tíz perccel később tudta megerő­síteni, hogy ez az utolsó kri­tikus manőver is rendben ment végbe. Minden rendben Az Apollo—11 amerikai űr­hajó kedden reggel rátért a Föld felé vezető pályájára. Az űrhajó legénysége a Hold túl­só oldalán, budapesti időszá­mítás szerint 5.56 órakor mű­ködésbe hozta a hajtóművet, amely két perc 28 másodper­cig égett. Ezzel az Apollo—11 megkapta a Hold vonzási kö­rének elhagyásához szükséges sebességet. Nyolc perc múl­va, 6.04 órakor, az űrhajó elő­bukkant az égitest túlsó ol­dala mögül. A legénység ek­kor közölte a houstoni földi ellenőrző központtal, hogy a manővert’ sikerrel végrehajtot­ták. A sikeres dokkolást köve­tően az Apollo—11 három űr­hajósa magyar idő szerint kedden reggel fél nyolckor tért a jól megérdemelt pihe­nőre: 12 órát kaptak alvásra a rendkívül fárasztó vasár­napi és hétfői program után. Magyar idő szerint a késő éj­szakai órákban tv-közvetítést terveznek az Apollo—11 fe­délzetéről, s enneik során az űrhajósok megmutatják a Holdat, amelytől gyorsuló ütemben távolodnak. A siker következtében elő­reláthatólag módosítják az Apollo—12 fellövésének ter­veit is. Az új holdexpedíció rajtját eredetileg szeptember­re tervezték, azzal, hogy az egyszerűen ismételje meg Armstrong és Aldrin teljesít­ményét. A tudósok most azt javasolják, hogy bővítsék ki a kísérletek körét, s inkább halasszák a rajtot novem­berre vagy decemberre. Az Apollo—12 utasai már öt órát töltenének majd a Hold fel­színén. A hordozórakétát s az űrhajót egyelőre nem hozzák az előirányzott időpontban a kilövőállásba, hanem a dön­téssel megvárják a visszatérő űrhajósokat. Pályamódosítás A houstoni földi ellenőrző központ közölte, hogy kedden este, magyar idő szerint 20.55 órakor, ismét módosítják az Apollo—11 amerikai űrhajó pályáját. A pályamódosítás a programnak megfelelően tör­ténik, és hozzájárul az űrhajó felgyorsításához. Az Apollo—• 11 sebessége másodpercenként 1,52 méterrel fog növekedni. Egy délután három órai adat szerint az Apollo—11 43151 kilométernyire távolo­dott el a Holdtól, és 1328. mé­ter másodpercenkénti sebes­séggel közeledik a Föld felé. A Föld felé tartó Apollo—11 amerikai űrhajó három utasa: Armstrong, Aldrin és Collms, több mint 10 órás kiadós al­vás után kedden, magyar idő szerint 18.10 órakor felébredt. Az űrhajósok maguktól ébred­tek, mert a földi irányítóköz­pont — a korábbi tervekkel ellentétben — úgy döntött, hogy a hétfői nehéz nap után pihenni hagyja őket. Az Apollo—11 a Holdról visszatérőben kedden, magyar idő szerint 13.30 órakor, za­vartalanul száguldott célja, a Csendes-óceán felé és 38 000 kilométernyire távolodott el az égitesttől. Az űrhaj* se­bessége — mint a houstoni űrközponttal közölték — órán­ként 4608 kilométer volt. Az időjárási viszonyokat a Csen­des-óceánnak a leszállásra ki­jelölt körletében »elfogadha­tónak« mondták Houstonban. A föld gravitációs terében Az Apollo—11 amerikai űr­hajó kedden este, magyar idő szerint 18 óra 53 perckor át­haladt azon a képzeletbeli vonalon, melynél a Hold és a Föld gravitációs ereje nagy­jából egyenlően hat. Az űr­hajó ezzel bekerült a Föld gra­vitációs terébe. Sebessége eb­ben az időszakban óránként 4382 kilométer volt. Az űrhajó utasai, tízórás al­vás-pihenés után, 18 óra 20 perckor létesítettek ismét rá­diókapcsolatot a földi irányí­tóközponttal. A most kővetkező mintegy két és fél napos utazás során az űrhajósok szükség esetén végrehajtják a pálya módosí­tását A visszatérés magyar idő szerint csütörtökön a dél­utáni órákban történik, almi­kor az Apollo—11 leszáll a Csendes-óceánra, a Hawaii szigetektől mintegy kétezer kilométerre, ahol már készen­létben áll a mentőflotta, élén a Hőmet repülőgép. i A BARATSAG KÖVETEI anyag feldolgozását egy koor­dinációs számítóközpont vé­V

Next

/
Oldalképek
Tartalom