Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
A régi kemencék mellett A hűvös balatoni szél tornyossá kavarja a finom, szemcsés port, belefújja az emberek szemébe is. Átizzadt ingben futnak a talicskákkal. Szürke, nyers, földszagú téglát tolnak az égetőhöz. Ott félmeztelen társuk várja őket, barna pecsenyeszín hátán végigcsorog az izzadság, dolgozik keményen. Tizenegyig végezni szeretne. Kapkodja gyorsan és rakja egyenletesen, egyre följebb a téglát... És egyszer vége. Megtelt a kemence. Lesározzák, betapasztják, megkezdődik az izzás Négy-öt napig zihál egy ilyen agyagkohó. A föld, amely any- nyi mindent ad az embereknek, most építőanyaggá válik. Az izzadó hátú ember is megáll egy percre. Tudja, hogy társai már beszéltek nekem róla. Azt mondta az egyik: »Mikor én haza mentem éjszaka, ő még fenn volt. Sokat tanul a Herceg Pista.« — Elvégeztem a mezőgazda- sági technikumot. Négyes eredménnyel. Nem csodálatos, hogy mégis itt vagyok, mert itt, Kéthelyen a téglagyárban jobb a kereseti lehetőség. Háromezer körül van. Kell is hajtani érte, nem mondom, de bírom még erővel, és amíg bírom, addig nincs baj. Fárasztó volt a tanulás, amellett olvasná is nagyon szeretek. Főleg útleírásokat. Molnár Gábor a kedvencem... — Elharapja a szót, végigsimítja a homlokát. A másik kemence felé néz. Ott áll társa a talicskával. Várja. A vezetővel, Slezák Ferenccel körüljártuk a gyárat A kemence állítólag még a Hunyadi grófoké volt. Az égetőfülkék ugyanazok, a föld is, és az emberek között is akad régi még A tervük hatmillió. És a nagyvállalat tíz legjobb üzeme között vannak. A régi és az új közötti különbségről próbáltam beszélgetni az emberekkel Nemigen emlékeznek már rá. Meg nem is foglalkoztatja őket. »Négy-öt fillért kerestünk akkoriban.« Nevetnek rajta. Jó napot fogtam ki a gyárban. Fizetés volt Egymás után, szépen borotváltan jöttek a pénzért, és jó néhány tízest hagytak itt. Bélyegekre. Szak- szervezeti tagok... és sok a párttag is. ökrös Józseffel az irodában beszélgettem. — Mire megy a pénz? — Főleg a családra. Ne gondolja, hogy a kocsmában marad a nagyja. Nincs ezen a telepen alkoholista. Építkezünk mindnyájan, mint mások. Tévét veszünk. Én hűtőszekrényt is vásároltam nemrég. Nekünk sem kedvezményes a tégla. De hát ez kell... — Hallottam, a régi törzsgárda nagyon megfogyatkozott, és az új csak most töltődik fel. — Hát igen ... Megfogyatkozott. De miért? Kevesellték a pénzt. Mi maradtunk, és maradunk. Megéri, de a béren azért javíthatnának. Lánycsapat dolgozik az ablak alatt. Szinte élesen vágós a hideg szél. A bő munkás- nadrág lobog rajtuk. A hideg, összepréselt nyers téglát ötösével szorítják magukhoz. És hihetetlen sebességgel rakják le. Mert jön a lóvontatású kis kocsisor megrakva egymás után. A gumicsizmán vastag a sár. Ki gondolna arra vasárnap, ha körömcipőt húznak, hogy ezeken a lábakon hogyan áll hétköznap az ormótlan csizma Nem lehet beszélgetni velük. Csak fél szavakat. Percnyi megállás nélkül dolgoznak a jobb teljesítményért Az Orsós testvérek közül az egyik, Gyurka rakja ki a téglákat. — Három testvéremmel dolgozom itt A pusztáról jöttünk. És itt állandóan van munka. — Mit vásárol a pénzen? — Hát, inneplő ruhát... A földkitermelést motorizálták, de a körtüzeléses Hoff- mann-kemence a régi. Olasz építők tervezték, és a tűztér mintha a manufaktúrák világát idézné. Nyolcvanéves már. Az üzemvezető sorra mutatja be a munkásokat. Itt, a kemencéknél a téglagyár jövőjéről beszél. — A tervet tudjuk teljesíteni. Ríriák TTipa ezek a rési A két Szabó. kemencék. A föld pedig még tizenöt évig elég. Persze, ' ha nincs ez a lendület, ez a szorgalom az emberekben, akkor mi se bírnánk. De összeková- csolóddk egy jó gárda megint. Tudom, hogy vannak jobb, modernebb üzemek is nálunk, például az alagútkemencések. Az a fő, hogy van a téglagyártásnak jövője... Fölemel egy kupakot. Alatta vörösen izzó téglák látszanak. És a megbámult, nyolcvan- éves gerendák között galambok fészkelnek. Néhány helyen megrepedt a vastag üveg, a réseken fütyörészik a szél. Az irodában két egyforma emberrel találkoztam. Az egyiknek lágyabb a tartása, valamivel fiatalabbnak látszik. A másik feszesebb. De a tekintetük, sőt még a szabályosan nyírt bajusz állása is hasonlít — Testvérek? Városnéző sétán Kaposváron Gyurka. Nagyot nevet mindenki. — Nem... Hanem apa és fia. — Nem is hittem volna. Ezen aztán megint nevetnek. Végül az idősebb Szabó kerekíti ki a történetet. — Fogadott fiam. Én neveltem. Negyvenkettőben halt meg az apja, az én bátyám. Itt dolgozik ő is. A rakodásnál vagyunk. Több mint húszezer téglát mozgatunk meg naponta. Az iroda egyszerű, inkább szegényes. A vezető sem keres annyit, mint egy-egy jó dolgos munkása. — ötvenegyben lett a gyár a munkásoké, ötvenháromban kerültem ide. Az apám és az anyám is itt dolgozott A feleségem is itt van. Mit maradjak? összeszoktunk ezzel a régi gyárral. És szeretjük.. Irta: Tröszt Tibor Fényképezte: Gyertyás László Kirakják a nyers téglát. iiminintwaifá juaaiM.li Az áruellátás javításáért A Szövetkezetek Somogy megyei Központjában működő árubeszerző és értékesítő szolgálat hasznos tevékenységével sok segítséget ad a fogyasztási szövetkezetek felvásárlási munkájához. Nemcsak hiánycikkeket szerez az üzletek részére, hanem javítja az ellátást, és piacot biztosít a felvásárolt termények értékesítésére. Megszervezi a gyors és olcsó áruszállítást. Ennek következtében kisebb lesz az önköltség, és anélkül, hogy a termelői ár csökkenne, a fogyasztók olcsóbban tudnak hozzájutni az árukhoz. Felkutatja az áruigényeket, összegyűjti az eladási áruajánlatokat. Folyamatosan ellátja a kaposvári piacot vágócsirkével. Eddig két termelőszövetkezettel — az andocsivaű és az ádándival — kötött szerződést egykilós csirkék szállítására. A jövő évi tojástermeláshez gondoskodik a tenyészbarom- fi-állományról is. Az ősszel átvételre kerülő termékek értékesítéséhez vevőpartnereket keres. Rostás Károly, a Kaposvári Városi Tanács vb-elnöke azt javasolta a végrehajtó bizottsági ülés után, amelyen az építőipari vállalatok városi munkáját tárgyalták, hogy nézzünk együtt kőiül Kaposváron. Az egyik délután nekiindultunk. Az első állomás a cseri városrész volt, az a környék, amely az elmúlt évek során talán a legtöbbet kapta a fejlesztési program szerint A kisvendéglő környékének, a kis Vidámparknak már elkészült a tanulmányterve. — Amolyan »kis Szabadság-hegyet« szeretnénk itt építeni — mondja a vb-elnök. — A MÁV-tól már könyvjóváírással átvettünk egy Diesel-mozdonyt és vasúti kocsikat, az AKÖV koopergriós tervünknek megfelelően KRESZ-pályát épít. Ehhez várjuk a vállalatok társadalmi segítségét és a lakosság önkéntes munkafelajánlásait. Ehhez a tervhez csatlakozik az Erdősor utcai szalagrendszerű gyermekjátszóterek megépítése is — a tanulmányterv szintén a kezünkben van. Visszafelé a Gárdonyi Géza Általános Iskola előtt visz el az utunk. A városi tanács költségvetési üzeme dolgozik itt. A belső szerelésekkel már végeztek, a parkettázás és a külső vakolás van hátra. — A legnagyobb cseri építkezés kétségkívül az ABC- áruház. A régi könyvtár lebontását hosszas vita és kétkedés előzte meg. Nagy áldozatot vállalunk ezzel — hajtogatták az itt lakók. Bár még csak az építkezés körvonalai látszanak. úgy gondolom, 1970 őszán már senki sem bánja, hogy a régi épületet lebontották. Az áruház hatszáz négyzetméternyi területet foglal el, és ehhez jön még a könyvtár. Ahogyan Kurucz Ferenc építésvezető elmondta, a brigád nagjran nehéz körülmények között végezte az alapozást. A felszín glatt fél méterre már feltör a talajvíz, a hárommillió forintos beruházás azonban a vállalt határidőre elkészül. A gépkocsi stílszerűen a szokolai benzinkút előtt áll meg. Serkenő fű, gondos parkosítás képe fogad bennünket A költségvetési üzem kertészeti dolgozóinak munkáját dicséri, de a s.-jtdobált olajos dobozok már kevésbé esztétikusak ebben a környezetben. A Berzsenyi utcában Fokhagymaolaj, Vica minor Mitől piros a sajt ? A termelőszövetkezetek a hagyományos kultúrnövény- termesztés nagy volumene, no meg a hiányos fölszerelés miatt gyógy- és illő olajos növényeket nem voltak képesek úgy termelni és feldolgozni, hogy az megfeleljen a minőségi követelményeknek és — ami fontos — gazdaságos is legyen. Lényegében ezért alakult ki annak idején a Darány- pusztai Állami Gazdaság mostani profilja. Ezek a növények nehezen szállíthatók, bomlékonyak, tehát a termelés helyén kell feldolgozni őket: szárítással, illő olajos lepárlással, extrahálással. Mint azt Gulyás András vegyészmérnöktől hallottuk, az üzem termelőszövetkezeteknél mutatkozó terményfölös le gekből biztosította a szárító kapacitás, kihasználását: aprómagvakat szárítottak, később gyümölcsöt aszaltak. Ha a mennyiség több volt, mint amennyit elszállíthattak, olaj készült belőle, mint amilyen a fokhagymaolaj is. Paprikaolajat állítanak elő a hús- és tejipar részére (például a paprikás tejtermékek készítéséhez)', de ebből a nagyobb rész külföldre kerül. A Csongrád megyei MÉK-kel jó kapcsolata var. a gazdaságnak, onnan kapnak feldolgozásra hagymát és paprikát, közös költség — közös haszon alapon. így a gazdaság időszakos dolgozóit is egész évben foglalkoztathatják; a hagyma tisztításnál és szárításnál például a múlt évben 150 embernek adtak munkát, kereseti lehetőséget, amellett 20 vagonnyi gesztenyepürét is készítettek. A Kőbányai Gyógyszergyár kérésére — anyagi finanszírozás és szakmai felügyelet mellett — az idén kísérleti jelleggel már 40 holdon termesztik a meténgfüvet. Ebből nyerik a vérnyomáscsökkentő, értágító hatású Vinca minort. A környéken termelt majoránnát itt szárítják. Az állami gazdaságok részére szilvát aszalnak, ezt erre az évre is több üzem kérte; »mellékesen« itt végzik a VIM csomagolását; az Országos Söripari Vállalatnak komlóki vonatot készítenek. Egy új paprikafajtát kísérleteztek ki, s ezt ugyancsak ők dolgozzák fel. Meghonosították a bolgár zsályát A gazdaságok ide szállítják a ro staaljat — a korábban haszno- sítatlan hulladékot —, s ezt is feldolgozzák csakúgy, mint a petrezselyem, az édesk ömény, a sárgarépa, a konyhakömény, a kapor csiraképtelen magját — így tevődik össze a gazdaság lepárló üzemének évi 10—12 millió farintos termelése. H. F. az Állami Építőipari Vállalat részére már előkészítették a területet, 1970-ig négyemeletes, negyvenhárom lakásos lakóházat kell felépíteniük. A mellette levő, volt Haidekker- íéle szappangvár épületében pedig ipari skanzen létrehozását javasolta a belvárosi rekontstrukciós terv. Szintén a Berzsenyi utcában, a 8—12. szám alatt társasház épül, amelynek a földszintjén autószalon nyílik. Az egyre szépülő utcában egyelőre még gondot jelent a zsinagóga épülete, vevőt még nem találtak rá, de reméljük, hogy valamilyen célra hasznosítható lesz. — Látta-e már a Ságvári lakótelepet? Bevallom, hogy még nem jártam ott. így arrafelé vettük utunkat. A Jutái és a Ságvári út négy lakásos KISZ-házakból álló telepe egyelőre három újabb épülettel bővül, a költségvetési üzem KISZ-fiataljai kezdtek hozzá az építkezéshez. A könyvtárral és az orvosi rendelővel szemben kis zöldségbolt meg posta épül. Ez. a környék egyben megköveteli a Nyugati temető nyugati részének rendbetételét is. Lakótelepet, építkezést, parkosítást, de egyáltalán egy egész városrész kialakítását még soha annyi bírálat nem érte talán, mint az északnyugatit. Levelek, beje’- -' hak, panaszok egész sora érkezett már amiatt a városi tanácshoz és szerkesztőségünkbe is. Mi az oka a sok kritikának? — Tessék, nézze meg — mutatja Rostás Károly az ötös tömb mellett a Krénusz iskolához vezető utat. Az út körülbelül 6—8 méteren lezárva, a csíkos deszka mögött leszakadva. Ezt már javítják, de az iskola nyugati sarkánál a kerítés a rossz földtömítés miatt beomlással fenyeget — alig pár méterre a beszakadt úttól. A parkosítás miatt is rengeteg vád érte a tanácsot. Miért nincs fal, miiért nincs virág, miért nincs játszótér? — Tudomásul kell vennie minden itt lakónak, hogy amíg a lakótelepen építkezés folyik, amíg felássák a földet a gázvezetéknek, a postai kábeleknek, addig sem fásítani, sem virágosftani nem lehet. Egy félig kész lakótelepen lehetetlen virágágyakat elővarázsolni egyik pillanatról a másikra, arról néni is beszélve, hogy ahol van már ilyen, ott a szépen elrendezett, fűmaggal frissen vetett földben motorkerékpár-, kerékpárnyomokat láthat a reklamáló. A hármas tömb környékét a kertészeti brigád tagjai csinosítják, de iskolás gyerekek is dolgoznak itt, felügyelőjük fiatal lány. Az Arany János—Kisfaludy—Buzsáki utcai tömbbelsőben épül a mentőállomás és három huszonkét lakásos KISZ-lakóház. Az Állami Építőipari Vállalaté már elérte a negyedik szintet, a többi még alig bújt ki a földből. A Bajcsy-Zsilinszky, Dimitrov és Beloiannisz utcai tömbbelsőben két negyvenhárom lakásos ház épül, mögötte az erdőgazdaság irodaháza nyújtózkodik. Nagy Miklós munkahelyvezető örömmel újságolja, hogy munkába állt az óriás daru, s ha végez, pá« házzal odébb, a közgazdasági szakközépiskolához viszik. Kettős műszakban dolgozva, októberre szeretnénk tető alá hozni mindkét lakóházat. Az utolsó előtti állomásunk a Bartók Béla Általános Iskola, ahol a Tanácsi Építőipari Vállalat végzi a tanterembővítést. A munkát több hónapos késéssel kezdték, de a vállalat ígéri, hogy határidő-, re átadja a kész tantermeket. — Az iskolaigazgató és az én véleményem szerint november 30-a előtt nem lesz átadás — mondja a vb-elnök —, pedig ez a munka az egyik legfontosabb. Saly Géza SOMOGYI NÉPLAP Rpwfa, 1969. jffiB 1«.
