Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

A Z M SZHPSOMOGY Mt ÓYIIII ZOTT S A O A NAK LAPJ A XXV. évfolyam, 133. szám. Csütörtök, 1969. június 12. RÉTEGTALÁLKOZ0 A békehónap eseménysoro­zatának egyik érdekes ülését tartották kedden délután a Hazafias Népfront kaposvári klubtermében. A Hazafias Népfront, a KISOSZ és a KI ŐSZ közösen szervezte meg a kisiparosok és a kiskeres­kedők rétegtalálkozóját Az ülést dr. Ungár Sándor, a KISOSZ megyei titkára nyi­totta meg. Gerle Imre, a KISOSZ or­szágos titkára beszédében el­sősorban népgazdaságunk fej­lesésével és a nemzetközi helyzet alakulásának időszerű kérdéseivel foglalkozott. Majd taglalta azokat a problémákat, amelyek a kisiparosok és a kiskereskedők gazdasági mun­kájával és szervezeti életével foglalkoznak. — A kisiparosok és a kiske­reskedők meggyőződhettek ar­ról, hogy pártunk helyes szö­vetségi politikája milyen mesz- szemenő következetességgel érvényesült a gazdasági re­form talaján, a kisiparosok és a kiskereskedők társadalmi és gazdasági helyzete kedvezőbbé vált — Jelentős iparosaink és kiskereskedőink politikai ak­tivitása, mellyel felsorakoznak a béke védelme, a szocializ­mus építése, a szocialista nem­zeti egység megszilárdításának nagy és megtisztelő célkitűzé­sei mögé. Az ünnepi beszéd után a két testvérszervezet munkásai közvetlen hangú beszélgetés­ben gondjaikról és szakmai problémáikról számoltak be. A b ék egy ülés záróakkordja­ként Kiss Józsefnc, a Haza­fias Népfront megyei elnöksé­gének tagja elmondta: szeret­nék, ha a kisiparosok és a kiskereskedők a népfrontot otthonuknak tekintenék. Ezért a későbbiek folyamán újabb találkozókat, illetve havonta klubesteket szerveznek a KISOSZ és a KIOSZ tagjai­nak. H. M. Öregek napja Görgetegen (Tudósítónktól.) A vöröskeresztes szervezet és a termelőszövetkezet öre­gek napját rendezett vasárnap Görgetegen. A művelődési otthonban összejött 127 öreget Lórántffy Zoltánná, a Vörös- kereszt járási titkára köszön­tötte, hangsúlyozva azt a meg­becsülést, amelyben társadal­munk részesíti őket. Az ifjú­sági vöröskeresztes csoport műsorral, virágcsokrokkal ked­veskedett az ünnepeiteknek. A termelőszövetkezet uzson­nával vendégelte meg a falu öregeit. A fehér asztal mel­letti beszélgetést szebbnél szebb nótákkal fűszerezte a népi zenekar az öregek .kí­vánsága alapján. Varga Sán- dorné több népdalt énekelt a falubeli asszonyok nagy tap­sa közepette. Azoknak, akik nem tudtak részt venni az ünnepségen, a Vöröskereszt vezetősége a lakására vitte az uzsonnát és az ajándékot. Nyolban kétszáz-kétszáz forin­tos pénzjutalmat is kaptak. Benépesültek a gyermeküdülők a Balaton déli partján Megkezdődött a magyar ten­ger déli partján az idei szak- szervezeti gyermeküdültetés. Több mint ezer fiú és lány népesítette be tegnap a bala- tonszabadi, a zamárdi, a szán­tód!, a lelleá és a bogiári gyer­meküdülőket A legtöbb kis­iskolást Zamárdi fogadta: 450-en érkeztek ide az első csoporttal Ezen a nyáron tíz­ezer gyerek pihen a tó déli partján a SZOT-üdülőkben. A fejlődésben levő fiúk és lá­nyok naponta ötszöri bőséges és választékos étkezést kap­nak. Ä kellemes időtöltést a felújított játékkészletek és sportfölszerelések is elősegítik. Különféle műsorok, balatoni kirándulások szerepelnek a szakszervezeti gyermeküdülők nyári programjában. A somogyi gyerekek első csoportja ugyancsak tegnap indult el Kőszegre Hetvenöt kislány üdül az első csoport­ban. Az idén valamivel több gyerek pihenhet a .gyermek- üdülőkben, mint tavaly. 289 lány 286 fiú kapott beutalót. Kőszegen kívül Tóalmáson, Parádsasváron, Csehimind- szenten élvezik a vakációt A magyar tenger partján száz- tizennégy lány és százhuszon- két fiú üdülhet, Zamárdiban. illetve Fonyódon és Balaton- szabadiban. Napjaink csodája** Sok olasz újságban jelent meg még a közelmúltban is egy hirdetés, amelynek rajza egy apácát ábrázolt, miközben angyálop glóriával díszítik a fejét. A hirdetés címe ez volt: »Napjaink csodája«. Azoknak a szülőknek szólt, akik ag­gódtak szellemileg visszama­radt gyermekük sorsáért. Ma­ria Diletta Pagliuca volt ró­mai katolikus apáca ígért bol­dogabb, élményekben gazda­gabb életet és nevelést a sze­rencsétlen sorsú gyermeknek, emeletes frascati villájában, amelynek homlokzatára ezt a nevet festették: »Grotta-Ferra­tái Szent Rita«. De a rendőrség, amely a minap razziát tartott a neve­lőotthonban, távolról sem nyi­latkozott ilyen elragadtatással Maria nővér intézményéről. A riaduztatott rendőrök 28 gyer­meket találtak úgy. hogy leg­többjüket az éjszakai pihenőre odaláncolták az ágyhoz. A négy és tizennyolc év közötti fiatalok a verés félreismerhe­tetlen nyomait viselték testü­kön. Volt, akinek kezét-lábát gúzsba kötötték, mások mez­telenül bújkáltak és jajgattak. Pagliuca nővért a hét végi razzia után letartóztatták, majd a lapok közölték a jól megtermett asszony és a meg­kínzott gyermekek fényképét. Volt olyan újság is, amely azt a riportképet közölte, amelyen Maria Diletta Pagliuca és **gyermekei« kihallgatást kap­nak VI. Pál pápától. A megdöbbentő történetre egy Nyugat-Németországban dolgozó olasz vendégmunkás hívta fel a rendőrség figyel­mét. Az illető az otthon gond­jaira bízta gyermekét. A na­pokban látogatta meg fiát, és elborzadt a látottaktól. Pietro Marra rendőrfelügyelő vette kezébe a nyomozást. Először agy volt tanítót hallgatott ki, At ágyhoz láncolt gyermekek egyike aki rövid ideig az intézetben dolgozott. A pedagógus el­mondotta, hogy az otthonban, amelyet a prospektusok »Isten angyalai fészkének« neveztek, éheztetik, verik a bentlakókat. Az olasz vendégmunkás részt vett a razziában. Mintha lá­togatóba ment volna, becsen­getett a vilid kapuján, majd amikor Maria nővér kinyitot­ta az ajtót, a rendőrök félre- taszították a volt apácát, és benyomultak az épületbe. Mar­ra felügyelő és rendőrei ki­szabadították a zokogó gyer­mekeket és megfigyelés vagy gyógykezelés céljából beszállí­tották őket a frascati kór­házba. A bilincseket helyettük Maria nővér kapta meg, aki — mint kiderült — gondozottjait délután hattól reggel hat óráig kötözte az ágy lábához. Maria Pagliucát vád alá helyezték, tettéért öt évig terjedő bör­tönbüntetést kaphat. Őriásmoior — Jugoszláviának A Ganz Villamossági Művek széles körű exporttevékeny­séget fejt ki. Jelenleg Törökország részére nagy teljesít­ményű elektromos megszakító berendezéseket, a Szovjet­unió számára űszódaru fődinamót, Jugoszláviába pedig váltóáramú motort szállít. Képünkön: Marék Attila a FÖD 327/12-es váltóáramú motor álló részét szereli. Ez a berendezés jugoszláv megrendelésre készül. Uj járda — nagy hibával Sokat bosszankodtak az északnyugati városrész la­kói amiatt, hogy a gyalog­járó a Petőfi utca és a Honvéd utca közötti szaka­szon meglehetősen rossz ál­lapotban van. Mintegy i méter hosszan megroskadt a járda, lesüllyedt alatta a töltés is, lyuk tátong a jár­da mellett és. alatt. Emiatt különösen esős időben sok kellemetlenség akad: 20— a roskadás középpontja fö­lötti járdarészen. A nemrég készült gyalog­járó kivitelezői és az átve­vők jobban figyelhettek volna, hogy a város egyik legszebb részét ne csúfítsa el egy ilyen gödör. Gyors intézkedés szükséges már csak azért is, mert a gyer­mekek a járda alatti lyuk­ban bujkálnak, s a szülők attól rettegnek, hogy be­szakad a rossz állapotban levő gyalogjáró. F. L. coeon Közlekedés Egy férfi százkilométe­res sebességgel rohan au­tójával az úton. Váratla­nul lökést éreznek. — Ügy hangzik, mint­ha üveg pattant volna szét — jegyzi meg az asszony. — Én is úgy hallottam. — válaszol a férfi —, de nem láttam üveget az úton. — Én sem — jegyzi meg az asszony —, de bizo­nyára üveg volt a fiatal­ember zsebében, akit ép­pen most gázoltál cl. • » » Egy kerékpáros elüt egy idős férfit. Gyorsan lelép a bicikliről és fölsegíti ál­dozatát. • — önnek igazán sze­rencséje van, hogy ma sza­badnapos vagyok — vi­gasztalja a kerékpáros az idős férfit. — Ügy, és miért szeren­cse ez nekem? — Különben ugyanis autóbuszsofőr vagyok! Á kiskocsi—nem válóok Hanoid K. M. londoni lakost felesége házasság- törés vádjával följelentet­te a bíróságon. ELmomdita, hogy igen kényes helyzet­ben találta hitszegő fér­jét a titkárnőjével, még­pedig vadonatúj gépkocsi­jukban. Az óvatos bíró szerette volna látni a gépkocsit; mielőtt döntene. Amikor meglátta a kétüléses autót, felkiáltott: — Nem hiszem, hogy bárki is képes lenne há­zasság törésre ebiben a szűk dobozban, s ha igen, minden csodálatom az övé, mert rettentő kényelmet­len lghert Az asszony válókor esetét visszautasították. Ismétlés — Emlékszik még rám? kérdezte egy udvarias fia­talember, egy den veri szálloda tulajdonosától. — A múlt héten jártam ön­nél, és magammal vittem egyheti bevételét. Most' szívesen megismételném ért A tulajdonos szomorú arccal leszámolta a pénzt a fiatal rabló elé. aki ud­variasan így búcsúzott tő­le: A viszontlátásra! Csak házon belül William Lestér 53 éves angliai lakos a napokban megunta, hogy felesége ál­landóan veszekszik vele. Felkapta az asszonyt, ki­vitte az utcára, s a szom­szédok szeme láttára ala­posan elnáspángolta. Az asszony két napon belül megnyerte a válő- 'pert. A tanulság: férjet, fele­séget csak a házban, zárt ajtók.mögött szabad verni. Sommi A2 MSZMP Soroo^v megye) Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő I JÁVORI BÉLA Szerkesztőségj Kaposvár« Latinka Sándor a. 2. Telefoni 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon: ll-StS, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot nem ór^űnfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postásbézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index; 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. #. Felelős vezetőj Mautner József. 30 cm-es víz is összegyűlik Karmester MIT TUDUNK a karikagyűrűről ? Mióta használatosak tulajdonképpen az eljegyzési gyű­rűk, és a házastársi együvétartozís jelképei, a karikagyű­rűk? , Sokkal régebben, mint általában feltételeznénk. A karikagyűrű több mint 2000 éves. Ismeretes például Had­rianus császár egyik rendelete, amely szerint a plebeju­sok is hordhatnak aranygyűrűt szerelmük zálogaként Ezt korábban csak az arisztokratáknak engedélyezték. Az egy­szerű római addig csak vaskarikával pecsételhette meg házassági hűségét Az eljegyzési gyűrű azonban csak lé­nyegesen rövidebb múltra tekinthet vissza: a VI. század­ban találkozunk vele először. Kultúrtörténetileg érdekes, hogy a gyűrű a szerelem zálogaként egyidejűleg és egymástól függetlenül vált szo­kássá a rómaiaknál és a germánoknál, és még érdeke­sebb, hogy mindenütt a világon, ahol karikagyűrűt hor­danak, a gyűrű mindig a negyedik ujjat díszíti. Ősrégi ma már elfelejtett mágikus hiedelmekre vezethető ez vissza. A régiek hite szerint ugyanis a szerelmi ideg a gyűrűsujjon át halad. Ezt pedig gyűrűvel kell megbék­lyózni. Sok száz év előtti tudósok vastag kötetekben »-bi- zonyították«, hogy ez valóban így van. Hangsúlyozták azonban, hogy a gyűrű elveszti mágikus erejét, ha lehúz­zák az ujjról. Ez persze még manapság is gyakori eset: a karikagyűrű a mellényzsebben bizonyára nem a szilárd házastársi hűség jelképe. A szerelmet, a jegyességet, a házasságot egyébként különböző országokban igen különböző módokon tudatják a világgal. Szumátra szigetén a kínai lakosság házainak tetején üres virágcserepek jelzik a házban lakó lányok számát. Ha a virágcserép alja az utca felé mutat, akkor a szerelmi ügyekben jártasak tudják: a ház eladó lánya már jegyben jár. A germánok a szerelem és a hűség jelképeként a gyűrűvel temették el halottaikat. Ez általában ma már nincs így, aminek valószínűleg az az oka, hogy korunk­ban túlsúlyt kapott az anyagias gondolkodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom