Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
Egyesülő falvak, egyesülő tanácsok Ez év július elsején jelentős változás következik be hazánk közigazgatásában. Az Elnöki Tanács napokban megjelent határozatai alapján 15 községet 7 községbe egyesítenek, valamint hat községet városokkal vonnak össze. A másik, nagyobb terjedelmű határozat a közös tanácsok sorának szervezéséről intézkedik. Eszerint Baranya megyében nyolc településből három közös tanács alakul, Borsodban 85 községből 25, Fejérben kettőből egy, Győrben 12-ből 5, Komáromban kettőből egy, Nógrád megyében 10 egységet vonnak össze 4 közös tanácsba, Pest megyében 16-ot 7 egységbe. Somogybán 88 településből alakul 27 közös tanács, Szabolcsban 55-ből 21, Tolnában 30-ból 12, Veszprémben 71-ből 24, végül a legjelentősebb változás Zala megyéiben következik be, ahol 95 község tanácsa olvad össze 29 közös tanácsba. A két határozatról ^s ezek kihatásairól beszélgettünk dr. Kiss Györggyel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya csoportvezetőjével. — Mi a különbség a háromféle változás: az egyesítés, az összevonás és a közös tanácsok szervezése között? — Az első két eset annyiban hasonló, hogy itt közigazgatási egységek szűnnek meg, tellát falunevek tűnnek el a térképről. A különbség annyi, hogy egyesülni általában hasonló nagyságú községek szoktak, és ilyenkor egy új, közös nevet választanak. Az összevonás esetében pedig tulajdonképpen arról van szó, hogy egy közeli község beolvad egy városba, amelynek gazdasági életébe már eddig is szervesen beletartozott Ennek legszembetűnőbb példája annak idején Nagy-Budapest kialakítása volt Közös községi tanácsok szervezése esetén a térkép nem változik. A táblák az országúton megmaradnak. Egy csoport falunak egy székhellyel csupán egy tanácsháza, egy végrehajtó bizottsága, egy tanácsa, egy apparátusa lesz, azonban bizonyos formában a csatlakozott községek- is önálló egységek maradnak. — A két határozat 175 községet, tehát falvai nk közel egyhatodát érinti. Az ember ebből arra következtet, hogy valamiféle kampány folyik. — Az arány a valóságban nagyobb. Az idén január elsején ugyanis megjelentek már hasonló határozatok, és a két csoport együttesen csaknem minden harmadik községünket érinti. Kampányról még sincs szó. Már az 1954-es tanácstörvény lehetővé tette a községek összevonását, erre azonban gyakorlati példa évekig legföljebb elszórtan akadt. Az első nagyobb mozgás 1962-ben kezdődött Baranyában. Ott vált tömeg jelenséggé a közös tanácsok szervezése. Ezt sokan elhamarkodottnak tekintették, de az idő a baranyaiakat igazolta. Éppen az ő példájukra indult meg hasonló erjedés 1965-ben Borsodban és Veszprémben. Ez a folyamat fejlődött tovább most. — Ml Indokolja ezt a nagyarányú átszervezést? — Az önállóság jogos igénye alulról és az önállóság biztosításának szándéka felülről. Itt gondolok a politikai és a társadalmi, de a községi tanácsók szorosan vett gazdasági önállóságára is. Ezt mindannyian akarjuk, azonban ennek gyakorlati megvalósításához megfelelő méretű gazdasági és társadalmi egységek és megfelelő felkészültségű vezetők kellenek. Az önálló község partner lesz a közigazgatásban, a politikában és a gazdasági életben is. De hogyan legyen partner egy 400 lakosú falu? És hogyan legyen partner az a tanácselnök, akivel szemben magas minőségi mércét már csak azért sem alkalmazhatunk, mert jövedelme talán, ha eléri egy tsz-brigádvezető keresetét. Ha azonban az egyesülések alkalmával 6—8 személy közül lehet kiválasztani a legalkalmasabb kettőt és a megtakarítások révén ezek fizetése is javítható lesz, akkor más mércét alkalmazhatunk. — Hogyan történik egy Ilyen döntés előkészítése? — A megyék távlati fejlesztési terveik elkészítése során, sokoldalú mérlegelés alapján választják ki a közös tanács szervezésére alkalmas községeket. Legdöntőbb szempont általában az, hogy ugyanezt a körzetet egy termelőszövetkezet fogja át, tehát a gazdasági egység már valóságos legyen. Ezenkívül vizsgálják azt is, milyen létesítmények vannak a már kiválasztott községekben, milyenek a távolsági és domborzati viszonyok, de még azt is, hogy milyen nemzetiségek laknak az érintett közA kiskertek slágere A kiskertek legízesebb júniusi gyümölcse a szamóca, ismertebb néven földieper. Somogybán csak az utóbbi néhány év alatt terjedt el nagyobb mértékben. A legszebb eredménnyel Somogysárdon találkozhatunk, ahol majdnem kétszáz család foglalkozik eladásra szánt szamóca termesztésével. A kedvező időjárás esetén nagy jövedelmet adó gyürrjölcsöt munkalgényessége miatt elsősorban kisebb parcellákon, különösen a háztáji gazdaságokban termesztik. Az érés idején már reggel négykor kezdik a szedést, hogy válogatott, friss gyümölcs kerüljön a félvásárlási telepre, ahonnét ládáikba csomagolva naponta elszállítják. Az idei termés Somogysárdon is sokat igér. A termelőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy elégedettek, mivel átlagosan 7—8 forintot várnak kilónként Ez csaknem másfél forinttal több a múlt évinél. De nemcsak a mennyiség lesz több, a minőség is jobb. Elsősorban a külsőre tetszetős, magas savtartalmú, külföldön is kedvelt Senga fajtákat termesztik. A somogysárdi jó termést az is bizonyítja, hogy a felvásárlás első kilenc napján beszállított, export minőségű szamóca súlya meghaladja a 300 mázsát, míg tavaly csak 180 mázsa volt A napok óta tartó hűvösebb idő azonban késleltette a szamóca érését, így a szállítás Is lassúbb. Aggódnak is a termelők, mert a sok eső fokozza a rothadást és ez rontja a termés minőségét Somogysárdon már régebb óta foglalkoznak szamócatermesztéssel, de az értékesítés sokáig akadozott. Csak 1965-től sikerült ezt folyamatossá tenni. Ma már ezek a gondok megszűntek. A piaci lehetőségek korlátlanok. Ehhez nagyban hozzájárul a MÉK és a fogyasztási szövetkezetek erősödő kapcsolata is. flott a termelők bizalma, javultak a lehetőségek. Ugyanakkor szaktanácsadásokkal sikerült elérni, hogy Somogysárdon gondosabban kezelik és válogatják a szállításra váró gyümölcsöt. A somogysárdi szamóca nagy része exportképes. Elismerően beszélt erről Tóth Tibor, a MÉK osztályvezetője, aki elmondta: a megyei termelésnek csaknem harminc százalékát adó somogysárdi aknak nagy részük van abban, hogy Somogybán népszerűvé vált ez a gazdaságilag is hasznos gyümölcsünk, a szamóca. (K. V. J.) ségekben. A döntések nem mindig bizonyulnak helyesnek. Előfordul, hogy nem azok a tsz-ek egyesülnek, amelyekre számítottak, vagy kiderülhet, hogy két, egyébként csaknem összeépült község között olyan társadalmi ellentétek feszülnek, amelyek az egyesülést megakadályozzák. Ezért a megye elméleti döntését két próba követi, a demokráciáé és a gyakorlaté. A javaslatot mindig megtárgyalják a lakossággal, és a csatlakozásról szóló döntést a tanácsok külön-külön hozzák meg * — Mit jelent a lakosságnak a nagyobb közigazgatási egység? — Az emberek általában attól félnek, hogy majd »elviszik a pénzüket«. Valóban előfordulhat, hogy a csatlakozott község anyagi erejét egy iskola építésére használják fel, amely a közös tanács egy másik egységében' lesz. Azonban a pénz gyakorlatilag megmarad, hiszen a gyerekek az ösz- szes egyesült községekből abba az iskolába járnak majd. A falvak külön-külön, talán tíz év múlva se lettek volna képesek iskolát építeni. Hasonló lehet a helyzet a patikával, orvosi körzettel stb. Ezenkívül az egyesült erő nagyobb erő is, mert a kisebb apparátus jelentős megtakarítást eredményez. Tanácsi kirendeltség minden faluban marad, tehát az ügyek intézésével általában nem kell messzebbre járni. — A választópolgárnak mégsem mindegy, hogy a járdát az 6 utcájában építik-e, vagy öt kilométerre onnan, egy olyan csatlakozott fainban, ahol 6 soha nem jár, — Ilyen eset valóban előfordulhat Többek között ennek elhárítását szolgálja az, hogy a kirendeltségek mellett bizottságok alakulnak az illető község tanácstagjaiból. Ezek a tanácstagok nem általában a közös tanácsú községben laknak, hanem egy csatlakozott faluban, tehát annak érdekeit képviselik. Ezenkívül nem minden társadalmi testület olvad össze. A népfrontbizottságok például általában úgy döntöttek, hogy folytatják önálló tevékenységüket akkor is, ha a közös tanácsú község hat faluból áll. Lesz tehát egy kis »önálló parlament« is, amely a valóban előbukkanó külön érdekeket védi, amellett, hogy a nagy egység fejlődését is figyelemmel kíséri. A NÉVA PARTJÁN Ablak Európa A Kirov-híd- nál pillantjuk meg a Névát. A hidat a város kétszáz éves fennállásának tiszteletére állították föL Megépítésében az angolok is részt vettek. Amikor a több részből álló karcsú vasszerkezetet ösz- szeállították, csalódva állapították meg, hogy pár méterrel rövidebb a kelleténél. Nehéz volt ekkor már eldönteni, hogy az oroszok mérték-e rosszul a távolságot, vagy az angolok vétettek a gyártáskor. Idegen- vezetőnk azt mondja: valómémökök Skis Falconet lovasszobra I. Péterről. besegítettek...tette a hatalmas parkot: Bejárata a Névára néz, díszrácsát a város legszebb öntöttvas kerítésének tartják. Az árvíz egy ízben hatalmas kárt okozott a kertben. Ma már csak nyolcvan szobor található itt. Egy részüket Itáliából hozták, a többi pedig a legkiválóbb orosz szobrászok munkája. Sétált a park fái alatt Tur- genyev, Nyekraszov, Puskin; Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjének itt volt a bemutatója. Észak Velencéjének is nevezik Leningrádot. A Vaszil- jevszkij szigetet Nagy Péter Velencévé akarta varázsolni, de a kis csatornák egy részét szűknek építették meg, s később ezeket is betemették. Nagy Péter politikai, gazdasági, kulturális intézkedései mellett jelentősek azok a lépései is. amelyekkel az or- !H| szág népének szemléletén Jpt akart változtatni. Egyszerűen halt meg, az őt követő cárok halálával ellentétben. A Finn-öbölben lovagolt egy téli napon. Se- gélykiáltást hallott a befagyott tenger felől. Léket vágó parasztok, muzsikok jutottak bajba! Nagy Péter a segítségükre sietett, beleve__________ tette magát a jeges vízbe. K iszállunk az autóbuszból, burkot a faházikónak. Az Er- Megfázott, tüdőgyulladást gyönyörködünk a széles Névá- mitázsban megtekintettük I kapott, s az hamarosan a ban, a partja mentén álló Péter szerszámgépeit és azt a halalat is okozta, pompás palotákban. Ide lát- csillárt, melyet maga farágott Emlékére II. Katalin szob- szik a Péter—Pál erőd temp- ki, s orvosi műszereit rőt állítatott, a hatalmas grálomtornyának aranyos csillo- A Nyári kertet mindjárt a nitsziklán ez áll; »I. Péternek gása. város alapításakor létesítette a II. Katalin, az 1782-ik eszI. (Nagy) Péterrel, a város győzelem emlékére, ötven sző- tendőben.« Puskin \ bronzalapítójával, az »európai cár- kőkút és kétszáz szobor díszí- lovas című költeményét Fal- ral«, az ő szellemi nagyságáig , ; —- 5. fel nem érő cárokkal, cárnék- kal, az utódokkal ismerkedünk napról napra Majd a Palota tér, a Szmolnij, az Aurora, s a ma kilencvenhárom éves, Párizsban élő híres balerina, Sesinszkája palotája — a művésznő' átadta lakosztályát 1917-ben a forradalmároknak, a páncélosok székhelye volt itt; az egyik erkélyről a városba inkognitóban érkező Lenin az utcán összegyűlt embereknek beszélt, aznap már sokadszor — a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a világ első proletárállamának megszületését idézik. A Péter—Pál erőddel kezdődik a város története. A finnek* fölötti győzelem után, az északi háború során meghódított területen alapította meg a várost 1702-ben I. (Nagy) Péter, Szentpétervár néven. Célja kettős volt: katonailag biztosítani az új területeket, és »ablakot vágni Európa felé«. Az első lakóház I. Péternek épült föl. Ma piros téglafal veszi körül az egyszerű faházikót, amelyet múzeumnak rendeztek be lakója emlékére. Az építészek most úgy határoztak, hogy lebontják a téglafalat, s szintetikus üvegből készítenek A Mojka partján a Vérmegváltó templom. HASZONLESOK Sokszor irtunk már olyan lelkiismeretlen, nyerészkedni vágyó emberekről, akik kihasználták a betyg elesett emberek tehetetlenségét, becsapták, ki játszották őket. Ber- zencén, a járási szociális betegotthonban járva elmondtak néhány esetet, amikor idős, beteg asszonyok és lányok éveket töltöttek el az elmebetegek között, jóllehet állapotuk nem kívánta meg a zártosztályú kezelést Az othonba csak az utalható be, aki elmeszakorvosi véleménnyel, kórrajzkivonat- tal és beutaló határozattal rendelkezik, miszerint ügyei vitelére nem képes, felügyeletet igényel. Törvény szabályozza, hogy az elmeotthoni gondozott vagyonát, ingatlanát csak a gyámügyi osztály hozzájárulásával értékesíthetik, ilyenkor eseti vagy állandó gondnokot rendelnek ki, aki őt képviselt Berzencén egymás után bukkantak rá olyan esetekre, amikor az ide beutalt beteget — jóllehet nem volt »elmés« —, visszaélve betegségével, kiforgatták vagyonábóL Szikra Margit — albinizmusban szenvedett —, Borbély Margit, Szalai Éva éreknesze- sedéses, illetve agysorvadá- sos betegek (eme betegségek egyike sem követeli meg az elmeotthoni elhelyezést) a haszonlesők hálójába kerültek. Akik megrövidítették őket, azok testvérek, rokonok, ismerősök. A berzencei otthonban jelenleg száznegyvenöten élnek, közülük legalább harmincnak nincs elmeszakorvosi véleménye arról, hogy valóban odavaló. Akkor, amikor a legnagyobb elismerés hangján beszélünk a szociális foglalkoztatóknak munkát adó üzemek segítőkészségéről, a szocialista humánum nemes megnyilvánulásairól, óriási ellentmondás ez a felelőtlenség és álemberiesség. Becsüljük meg az idős, beteg embereket! Ezt a gondolatot egyre több községben teszik magukévá a különféle szervek vezetői, egyre—másra adhatunk hírt az öregek napközi othonainak életéről, vagy éppen egy újabb megnyitásáról. A berzencei gondozottak egyötöde ide való volna, és ez a szám elgondolkoztató. Nemcsak egy ilyen otthon van a megyében, sok az országbán, s ki tudja, hogy ott milyen állapotok uralkodnak? Bárki védekezhetne azzal, hogy gyengeelméjű, agysorvadásos, szenilis, agyérelmeszesedéses betegekről van szó, akiknek teljesen mindegy, hogy milyen körülmények között élik le hátralévő éveiket Ez az érvelés hamis, nem elfogadható. Ha már sok millió forintot áldozunk ilyen otthonok létesítésére, akkor valóban igyekezzünk oda olyanokat beutalni, akik számára ez a végső megoldás. Nem szabad engedni, hogy lelkiismeretlen, haszonleső emberek tőkét kovácsoljanak egy humánus intézkedésből, levéve magukról minden terhet, minden felelősséget, ami a gondozással kapcsolatban egyébként rájuk hárulna. » Jó volna, ha bárhol a megyében egy hasonló intézetben az ellenkezőjéről győznének meg bennünket. S. G. conet híres francia szobrász remeke ihlette. Nagy Péter európai szemlélete sok rokon vonást mutat a mi Mátyás királyunkéval. A Szmolnij — szurkos udvart jelent — az új kor bölcsője. Ma pártiskola működik itt. Végigvezetnek a filmekről már jól ismert oszlopcsarnokokon, megmutatják azt a termet is, ahol a szovjethatalmat kikiáltották, majd a vörös szőnyeg Lenin dolgozó- szobájába vezet, melynek egyik része falemezzel elválasztott hálószoba. Itt élt feleségével, Krupszkajával együtt. — Mi hatott rád leginkább a Szmolnijban -- kérdezték egyik kollégámat. Ö is azt válaszolta, amit én éreztem: Lenin szobája. A festményekről fölismert, fehér vászonnal bevont bőrfotelok, a kanapé, a padló, az egész szoba sokkal egyszerűbb, miként azt eddig ábrándozva láttam. Lenin íróasztalán, melyen a szovjethatalom megalkotásán dolgozott fáradhatatlanul, ott ég a lámpája, telefonja mellette álL Bepillantok a leválasztott hálószobába is, itt két vaságy áll a fal mellett, a falom egy tükör. Egy orosz katona adta Lenin feleségének. A katona ma is él. A teremőr mondja, hogy van idő, amikor el-ellátogat Leninhez a Szmolnijba.. . (Folytatjuk.) Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. Június 12. 3
