Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
Tervszerűbb szabad szombatot! SZÁLLÍTÁSI NEHÉZSÉGEK A MÁV-NÁL Napjainkban egyre több vállalat igyekszik biztosítani munkásainak a szabad szombatot. Ezzel a törekvéssel csak egyetérteni lehet, de az öröm mellé egy kis üröm is vegyül. Egyes vállalatoknál gondot okoz a szombati nap termelésből való kiesése. E jelenség többek között a MÁV szállítására is zavaróan hat. Ez kiderült az üggyel kapcsolatos vizsgálat eredményeiből. Az árufeladás, illetve -érkezés dömpingszerű jellege elkerülhető erőfeszítéseket kíván a MÁV-tól, ugyanakkor visszahúzó erőként szerepel az egész népgazdaságban. Jól mutatja ezt a számok alapján végzett vizsgálat. Május utolsó hetéről van szó, de az itt tapasztaltak mindenkori tendenciát mutatnak. Az utolsó héten vasárnap mindössze két vagon árufeladás szerepel, hétfőn ötvenhat, kedden ötvenhét, szerdán ötvenhat, csütörtökön negyven- három, pénteken harminc, szombaton már csak huszonkét , kocsit jelez a napló! Miből adódik ez a fokozatos csökkenés? Abból, hogy nagyon sok üzem szabad szombatos. Az áru feladását tehát a hét elejére hagyják. Ezzel szemben az olyan üzemek, mint például a textilművek, a gabonafelvásárló vállalat, a húskombinát mindennap rendszeres, tervbe vehető árufeladási igénnyel jelentkeznek. A legtöbb vállalat viszont a hét elején jelentkezik a már említett ok miatt. Ez a vasútnál akkora többletet jelent, hogy nem bírja vállalni a kötelezettségét Ahhoz, hogy ezt a hét eleji »rohamot« ki báljuk meg biztosítani a folyamatosságot a szállításban. Máskor is ki lehetne adni például a pihenőnapot. Persze ehhez föltétlenül közös felmérés szükséges, az érdekelt vállalatok és a MÁV munkájának összehangolása, csak így lehet ezt az égető kérdést megoldani. De van egy másik oldala is az ügynek. Nemcsak a hét eleje jelent fölöslegesen megfeszített munkát a MÁV-nál. Ugyanilyen túlterhelt a hét vége is, amikor a legtöbb áruleadás, kirakodás történik. A már említett héten például így sorakoznak a számok (vasárnaptól kezdve): 103, 108, 101, 112, 114, 116 és szombaton 115 vagon érkezett! Ez a növekedés is a MÁV igazát bizonyítja. A már említett hét eleji árufeladási dömping, illetve a hét végi »üres feladás« érződik a növekvő számokból. így összegezve tehát a hét elején a feladás, a hét végén pedig a kirakodás okoz túlmunkát, kapkodást. Es itt jön a szabad szombat újabb kihatása. Ugyanis a hét végén érkező nagy mennyiségű árut nehezen bírják kirakni, s ráadásul a szombaton nem üzemelő vállalatok csak hétfőn hajlandók átvenni a számukra érkező anyagot. A hétfő viszont már egybeesik a feladási csúcsforgalommal! Sürgősen föl kell mérni közösen, mit lehetne itt tenni, hogyan lehetne összehangol ni a munkát, mert a későbbiek folyamán még nagyobb baj lehet. Nincs olyan nagyon messze a betakarítás ideje, s számolni kell az őszi cukorrépa-szállítással is. Még van időnk, közös érdekünk megoldani ezt a gondot, hogy ne kelljen külföldi kocsikat igénybe venni, több napra visszatartani, mert sajnos, ez is egyre gyakrabban megtörténik. Az egyenetlen szállítással ugyanis nem képes lépést tartani a kocsipark növekedése. Ha devizánkat nem fizetjük ki fölöslegesen az igénybe vett külföldi kocsikért, hanem gazdaságunk ezt az összeget a géppark növelésére fordíthatná, akkor nem lennének fennakadások a szállításban sem. Mindez csupán a tervszerű összehangoláson múlik. Mészáros István A felvilágosító szó aranyat ér... Interjú Honfi Istvánnéval, a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezetének titkárával a III. kongresszusról A közvélemény is értesült róla, május 29—30-án tartotta III. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Somogybán is, mint mindenütt az országban, már a kongresszusra való felkészülés jegyében teltek el á múlt év utolsó hónapjai. A helyi szervezetek újraválasztása után ez év áprilisában a III. kongresszus előestéjén rendezték meg a megyei küldöttkonferenciát. A választásokban újszerű volt, hogy nem tartottak járási küldöttkonferenciákat, a helyi szervezetek választották meg a járási vezetőséget, valamint a küldötteket a megyei konferenciára. — Milyen irányelveket hozott a kongresszus? — A Magyar Vöröskereszt III. kongresszusán született az az irányelv, hogy a megváltozott életkörülményeknek megfelelően a vöröskeresztes szervezeteknek, különösen a tartalmi munkában alkalmazkodniuk kell az új követelményekhez, az új életritmushoz. Ez most a legfontosabb, hisz a Vöröskereszt munkájának középpontjában a felvilágosításnak kell állnia. A jövőben tehát a felvilágosításban még inkább a megelőző jelleget kell kialakítanunk. Az egészséges életmódra nevelés, az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem — ezek a fő feladatok. Jó, ha ismerik a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági vagyonbiztosítás rendjét A mezőgazdaságban is életbe léptek mindazok az intézkedések, amelyek gazdasági életünk föllendítését szolgálják. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás egyik fontos velejárója a felelősség. A felelősség azonban nemcsak annyit jelent, hogy a soron következő munkát időben és jó minőségben elvégezzék, hanem számolni kell az időjárás szeszélyeivel és az elemi károkkal is. A nagyüzemi gazdaságokban kétségkívül a terméshozamok alakulása a legfontosabb: vajon mennyit fizet majd hónapokkal később a búza, a kukorica és az egyéb növényi kultúra. A várható hozamok körültekintő előbecslése azért is nagy jelentőségű, mert a gazdaságok biztosítási szerződéseibe is ezek az adatok kerülnek. Az új nagyüzemi mezőgazdasági vagyonbiztosítás korszerűsítésének egyik jellemzője ugyanis, hogy megszűnt az üzemtervhez való kötöttség, és a ' gazdaságok szabad kezet kaptak, milyen terméshozammal és egységárral akarják biztosítani növényeiket. Elsősorban a gazdaságok érdéke, hogy a biztosítóval a ténylegesen várható hozamokat közöljék. A reálisan várható hozamoknál nagyobb, nem létező termés biztosításának nincs értelme, mert kár esetén a ténylegesen talált hozam alapján térítik meg a veszteséget. Nem helyes a vártnál ala- csonnyabb hozam biztosítása sem, mert ez esetben a ténylegesen bekövetkezett kár megtérítésére nincs lehetőség. A biztosított növények egy holdra vonatkozó termésmennyiségét — mindaddig, amíg a növénykockázatba foglalt valamely káresemény be nem következik — írásbeli bejelentés-' sei a valóságban várható termés mértékéig mód van fölemelni, illetve az alábbiakban megjelölt időpontokig a várható hozam mértékére leszállítani. A biztosító az indokolatlan hozammódosítási bejelentést tíz napon belül írásban elutasíthatja. Ha a biztosító tíz napon belül írásban nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a hozammódosí- tási bejelentést a tizedik napon tudomásul vette volna. A valóságban várható termés mértékére vonatkozó hozam módosítási bejelentést a gazdaságok ciroknál, cukor- és takarmányrépánál, dohánynál, napraforgónál, siló- és szemes kukoricánál, fűszerpaprikánál és egyéb palántázott zöldségnövénynél július I5-ig, szőlőnél és téli almánál július 31-ig, rizsnél augusztus 15-ig, egyéb növényeknél június 15- ig közölhetik. Az adatközléskor ajánlatos még egyszer felülvizsgálni az értékesítési lehetőségeket, és olyan egységárakra biztosítani, amilyen bevételre az illető növényből valóban számítanak. A hatóságilag rögzített árakat a biztosításban is meg kell tartani. Sz. L. A kongresszus megerősítette bennünk azt a véleményt; hogy a felvilágosításnak a külterületeken van a legnagyobb jelentősége. A felvilágosító szó aranyat ér. Még egy dologban megerősített bennünket a kongresz- szus. Mégpedig az ifjúság egészségvédelmének rendkívüli fontosságában. A KISZ- szel, a pedagógusokkal és az orvosokkal még sokat tehetünk az ifjúság egészségéért. A kongresszuson elhangzott térítésmentes véradóhálc további szélesítésének szükse, szerűsége. A gyermek- és il júságvédelem nem szűkülhet le csak a tíz-tizenegy évesekre. Gondolnunk kell azokra is, akiket a mamák még a kórházakban hagynak el, vagy a nem megfelelő körülmények miatt korábban vesznek állami gondozásba. — A somogyi küldöttek hogyan vettek részt a kongresszus munkájában? — A kongresszuson délelőtt plenáris üléseket tartottak, délután szekciókban tárgyaltak a küldöttek. A somogyiak részt vettek a térítésmentes véradásról, a felvilágosításról, a családvédelemről, a mező- gazdasági, üzemi vöröskeresztes munkáról tárgyaló szekciókban. A somogyi küldöttek köréből dr. Tarján László kórházigazgató főorvos javasolta, hogy a különleges vércsoportba tartozókat vegyék nyilvántartásba. A családvédelemmel foglalkozó szekció javasolta, hogy országosan is hozzák létre a siófoki példa nyomán a családvédelmi aktívahálózatot. Arról is beszámolhatok, hogy két küldöttünket Munka Érdemrenddel tüntette ki a kongresszus. Dr. Hosszú József fonyódi járási főorvos a Munka Érdemrend ezüst, Bódis Tibor, a siófoki járási szervezet titkára a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg. H. B. tudja védeni, rendkívül feszített munkára van szükség. De ennek is van egy határa, amelyen túl már csak az országos kocsipark emelésével lehetne hathatós munkát végezni. Nem szabadszombat-ellenesség, csupán az egyenletes, tervszerű munka kívánalma, hogy a szabadnapok átszervezésével próSzedik a borsót Mesztegnyőn A Nagyatádi Konzervgyárral áll szerződéses viszonyban a mesztegnyői tsz. A gyár központi ‘anyán borsófejtő berendezést épített. A tavalyi év még kísérleti volt. Az idei vetésterületet megfelelő talaj- munkával, műtrágyázással gondosan előkészítették. Százötven holdon vetettek borsót, hatszázezer forintos bevételre számítanak. Köztudott, hogy a borsó hüvelye és szára kiváló fehérjedús silótakarmány. A tsz állatainak takarmányozásában nagy szerepet fog játszani. Folyik a lucemabetakarítás is. Az előző évek ezen a téren mostohák voltak. Az idén ez is szép eredménnyel kecsegtet. Kertészetünk hatvanhét holdnyi területéből harmincon dinnyét termesztenek. A zömét exportálni szeretnék. Paprikát, paradicsomot is lekötöttek a területileg illetékes MÉK-kel. Két héttel ezelőtt új teherautót vásároltak, így kívánnak enyhíteni a szállítási gondokon. Ezenkívül bérfuvarozást is végeznek majd vele. Ötven-hat- vanezer forint többletbevétel származik előreláthatólag ebből is. Zöld mezőben piros termés... Nemcsak a gyerekek, hanem — valljuk meg — mi felnőttek is kutató kíváncsisággal járjuk a kertet szamócaérés idején, és különös örömmel szedjük a zöld alól előtoandikáló, ízes-zamatos termést, amely a kertnek talán éppen az első gyümölcse minden évben. És most képzeljünk el egy nagy-nagy kertet, egy két és fél holdasat: ekkora területéin tremeilt szamócát az idén a balatonandrédi termelőiszövetkezet. És itt nemcsak eigy ko- sámyi eper terem, mint a házikertben, hanem sok-sok kosárral szedtek az asszonyok, lányok nap mint nap, ahogyan fokozatosan beérett a mosolygós, piros húsú gyü- gyümölcs. A haragoszöld bokrok sűrűjében mintha festő ecsetje hagyott volna itt is, ott is egy-egy sárga és piros pettyet... — Május huszonnyolcadikám kezdtük a szamóca szedését — mondja Kalmár Imre, a szövetkezet főkertésze. — Az első napon nem jött össze több egy mázsánál, később a napi szedés már két mázsa fölött volt, egyre több érett be... A MÉK-kel leszerződtünk hetven mázsát, de ennyi nem lesz, csak úgy negyvenöt mázsa körül, mert egy részét ki kellett szántani, és így maradt meg a két és fél hold... Több mint tízen vehettek részt ebben a munkában naponta. Nézzük a válogatókat a tábla szélén, a szalmakalyiba mellett — itt csomagolják, csomózzák a kertészeti termel- vényeket; a sarokban szalmával bélelt deszkapriccs, a csősz pihenőalkalmatossága — az asszonyok osztályozzák a szamócát. Pontos, figyelmet igénylő munka ez. Scheth Rózsa szakmunkás, a kis csapat vezetője, az »irányító«, ámbár mindannyian értik a dolgukat. A főkertész a sorakozó munkáról beszél: — Jön egyik a másik után, a szamócaszürettel egy időben csomózzuk a sárgarépát, a zöldséget. Aztán indulunk a zöldborsóval (ottjártunk óta bizonyosan már sokat leszedtek), ez is soroló munka, mert úgy szedhetjük, ahogyan érik. összesen összejön talán majd olyan fél vagonnyi, hüvelyesen. Ezekben a munkákban vagy félszáz ember is dolgozhat már. Ezt követi a zöldhagyma csomózása, az így elkészítet árut csakúgy, mint a szamócát és még néhány kertészeti termelvényt többnyire a MÉK-nek szállítjuk. De jut belőle a Zamárdiban levő saját elárusítóhelyünkre is, ahol ugyancsak sokféle kertészeti növényt értékesítünk. — Milyen termés ígérkezik a gyümölcsösben? — Hamarosan szedhetjük a meggyet Ebből tizennyolc hold van, de ez az év meglehetősen rosszul sikerült. Nem lesz több harminc-harmincöt mázsánál, pedig tavaly nyolcvan mázsát szedtünk le. Ezt a Szamócaszüret v»»* Osztályozzák a friss gyümölcsöt, hűtőháznak szállítjuk. Az őszibarackunk kései fajta, úgy öt vagon körüli termést várunk. Nehéz év járta itt tavaly a kertésizeti üzemágban és általában a növénytermesztésben, a szárazság sokat elvitt. Zárszámadásig pótolták, amit lehetett, s most már a munka, az új és jobb eredményekbe vetett hit segített feledtetni a mostoha időjárás okozta veszteségeket. A munkákkal előre vannak, szorgalomban nincs hiány, és az idő is kedvez. A levegő sűrű, a meleg nyomasztó. Mindez eső közeledését sejteti. — Hárommillió fölött van a kertészet összes bevételi terve — hallom a főkertésztől. — Eíbben benne van a hagyma, az uborka meg a dinnye is. Ha csak egy kis szerencsénk lesz az időjárással, nagyon jó évet zárhatunk ... Az eddigiek szerint remélhetjük, hogy teljesül az endré- diek kívánsága. Hernesz Ferenc BOMOGI1 NÉPLAP Csütörtök, 1969. június 5. 3
