Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

A televízió és a gyermek A TV ÉS A GYERMEK KAPCSOLATA modern ko­runk egyik legmodernebb — s < lsősorban nevelési szempont­ból — sokat vitatott problé­mája. A tv ellenzői (bőven vannak még!) arra hivatkoz­nak: a televíziókészülék egy­oldalúvá teszi az embert — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek — szellemi fejlődését; a vizuális (látvány) élmények felé fordítja figyel­mét, s ezzel elszoktatja az ol­vasástól, az elmélyültebb szel­lemi erőfeszítést kívánó tudni­valóktól. Azonkívül: a tv né­zése sok időt rabol el fölös­legesen; a gyerekek ki vannak téve egyes műsorszámok (kri­misorozatok, beatles-zenemű- sorok) nem kívánatos hatásá­nak; nagyon kötődnek a kép­hez. Ezért későn kerülnek ágyba s másnap fáradtan, szétszóródó figyelemmel vesz­nek részt az iskolai munká­ban. A tv hívei viszont azt állítják: a készülék a legkor­szerűbb audiovizuális (hallás- látás útján történő) ismeret- őrzés ideális eszköze; meg- ínyíti a tudnivalók elsajá- sát, szórakozás formájá­éi, szinte észrevétlenül rög- , i a néző — a gyermek — yába az ismereteket, rend- ’i. .'ül kibővíti az iskolás tájé- ‘ zottságát, felkelti politikai, művészeti stb. érdeklődését. Mindkét álláspontban van igazság, s ez az igazság — mint rendszerint — a két szél­sőség között itt is középen van. Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szé­lese bbkörű, rendszeresebb tá­jékozódást kapnak a minden­napi élet s a művészetek te­rületén, mint tv-vel nem ren­delkező társaik. Ismeretes, hogy mint pedagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel működik az Iskolatelevízió. Igaz az is: sok gond, sok vita forrása lehet — minden ér­deme ellenére is — a televí- ' »készülék, ha nincs a gye- ekre kötelező megállapodás ól, mikor mit nézhetnek g az adásokból. A szülő, felnőtt környezet követke­zetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-né- zését a megfelelő keretek kö- z'át tartsa. A készülék sugá­rozta infomációtömeget — 'ő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem ké- • os telies egészében befö­dni; tehát válogatnunk kell műsorszámok között, kiválasztástól függ, hogy a ^vermek milyen élményeket szerez a tv-ből, hogy marad-e elegendő ideje olvasásra, pi­henésre, játékra. Mit nézhet meg a gyermek a tv-ben? — ez az alapkérdés, amit azon­ban — hála a műsorszerkesz­tésnek — nem is olyan nehéz eldönteni, bőven szerepel a műsorban a gyerekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szün­napokon — az Iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasárnap délelőtti műsor, az esti mese (mely a kicsik le- fekvési idejéhez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek- vagy állathősöket szerepeltető sok kedves, foly­tatásos film. NAGYOBB GYERMEKNEK (12—14 évesnek), már enge­délyezhetjük, hogy este 9 órá­ig fennmaradhat, megnézheti a TV Híradó első közlését — hiszen a napi politika az is­kolásokat is érdekli; a külpo­litika eseményei is »benne vannak á levegőben«, ezek­től sem tudjuk a gyermeket elzárni. Nyugodtan nézheti az iskolás az esti riportműsort; egyelőre legalább képen is­merkedik az ország tájaival, építkezések, gyárak, kerületi vetélkedők, a közélet felnőtt problémáival: ha a kulturá­lis életből vett egyenes adáso­kat (tárlatokról, zenei estek­ről, énekes, táncos bemuta­tókról szóló közléseket) nézi, — ez szépérzékét fejleszti, s jó fogózó a szülőnek is a to­vábbi esztétikai neveléshez, a közös kulturális élményszer­zéshez. De találjuk meg a módját — (tiltó szó helyett in­kább meggyőzéssel, okos ráha­tással), — hogy még nyári nagyvakációban (amikor a reggeli felkelés népi olyan percre megszabott) se nézzen meg benne esetleg szorongást keltő képeket; krimisorozato­kat, súlyos mondanivalójú drámákat, »sex«-központú adá­sokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáznunk kell — kjilönösen nyáron — hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szobában; minden nap jusson néhány óra ideje sportra, szabadban való játékra vagy munkára (pl. kerti munka), sétára vagy kirándulásra. Ezt sem fegyelmezéssel kell első­sorban elérnünk, hiszen a szü­lőnek segítségére siet a viruló természet vonzása s a gyermek természetes igénye a mozgás­ra, futkosásra. KORUNK E NAGYSZERŰ TALALMANYA — a televí­zió — mindinkább nélkülözhe­tetlen tényezőjévé válik min­dennapi életünknek, csakúgy, mint a tudományos-techni­kai haladás megelőző, forra­dalmi újításai: — a gőzmoz­donytól a telefonig és a rá­dióig. Rajtunk magunkon mú­lik, hogy a tv csak az őt meg­illető szerepet foglalja el a család életében —, hogy ne rabszolgái legyünk, akiken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak — épp­úgy, mint modernizáló ottho­nunk bármely más berende­zését B. S. Az akvárium szellőztetése Az elegendő növényzettel megfelelő a világítás, ilyenkor betelepített akváriumban a víz általában tartalmaz annyi ol­dott oxigént, amennyi kielé­gíti az arányos számban né­pesített halakat Az akváriu­mot mégis célszerű szellőzte­tőberendezéssel felszerelni. En­nek oka lehet, hogy néha több halat tartunk benne, nem A színek szerepe az étkezőasztalon Ismeretes a színek hangu­lati hatása. A vidám, élénk színek kellemes benyomást keltenek a szemlélőben, a tom­pa, sötét színek lehangolnak. Kevesen tudják, hogy ez a hangulati hatás mennyire ér­vényesül az étkezőasztalon is. Pedig egy népi szólás is utal rá: mikor valakinek »a szeme kívánja az ételt«, nem is az étvágya. Mivel a feltálalt en­nivaló a szemének kellemes, még ha történetesen nem is éhes. Tehát: az étkezés esztétiku­mát nemcsak a szép terítés, tiszta abrosz, csinos edény, az ízléses tálalás képviseli; ma­gának az ételnek is szép, kí­vánatos látványt kell nyújta­nia, hogy elérje célját, jó ét­vággyal fogyasszák. Ezen be­lül igen fontos az ételsor szín­összeállítása, az egymás után következő ételek (pl. ebéd. vacsora alkalmával) színbeli változatossága Nem jó az ösz- szeállítás, ha az ételek egy­másutánjában a színek azo­nosak vagy hasonlóak. Egy negatív példán könnyen átlát­hatjuk ezt Például: darakrém leves (sárgásfehér), sárgabor­só főzelék feltéttel (domináló szín a sárga), vaníliakrém (sárga) látványnak unalmas, — az étkezőben az egyhangú­ság érzetét kelti, elkedvetleníti attól, hogy az egész ételsort végigegye. Jó összeállítás, pél­dául: paradicsomleves (piros), rakott burgonya (sárgás)ehér), csokoládékrém (barna). Egyik legszebb színű étel például: egy tányér spenót, melynek zöld »tavában« olyan vonzóan kelleti magát a ráütött tükör­tojás fehérrel keretezett, sár­ga foltja. Ha még melléte­szünk az asztali-a desszertnek egy tálka piros epret, tetején egy kis fehér tejszínhab-ha­lommal, ez a látvány még a rossz étvágyú felnőtt vagy gyermek gyomornedveit is fo­kozott működésre serkenti. Bi­zonyára többek között ilyen meggondolásokból származik az a hagyomány, hogy a piros pörköltlé mellé fehér burgo­nyapüré, főtt burgonya kerül, vagy ugyancsak fehér nokedli, hozzá az asztalra zöld saláta. Az ételek színeinek változa­tos összeállítása nem különö­sebb művészet — csak egy kis ötletességet, törődést kíván. Az élelmezéstudomány szakem­berei szerint hírneves magyar konyhánk meglehetősen kon­zervatív, — holott nem a zsí­ros nagy eszem-iszom szolgál­ja az ember jó egészségét, ha­nem a — bár tartalmas — könnyű, változatos, ötletes ét­rend. És melyik családjáért dolgozó asszonynak nem érne meg egy kis törődést, hogy újítson, hogy konyhája, terí­tett asztala ne csak tápláló, de »finom« is legyen, főztje egy korszerűbb, magasabb mi­nőségi színvonalat képvisel­jen? a növények kevesebb oxigént juttatnak a vízbe, ha olyan fajta halat tartunk az akvá- riumbn, amelynek az átlagos­nál nagyobb az oxigénigénye stb. De szükséges lehet a szel­lőztetőberendezés azért is, hogy kiküszöböljük az oxigén­szint napi és évszakos inga­dozását, ha a szélsőséges idő­járásnak a víz oxigéntartal­mára gyakorolt hatását meg akarjuk akadályozni. Ezeken kívül azért is előnyös a szel­lőztetés, mert a bejutó levegő az akvárium vizét állandó mozgásra kényszeríti, sőt bi­zonyos fokig elősegíti a víz tisztulását is. Az akváriumi szellőztetőbe­rendezések lehetnek egysze­rűbbek, amelyeket otthon ma­gunk is összeállíthatunk —, vagy drága bonyolult készülé­kek, amelyek szakboltokban szerezhetők be. Az egyszerű kisegítő szellőztetek közül leg­ismertebb a csepegtető szel­lőztető, amely a levegökiszo- rítás elvén alapszik. Egy zárt üvegből az oda cseppenként hulló víz kiszorítja a levegőt — csővezetéken keresztül — az akváriumba. Ugyancsak kényszermegoldás — például áramszünet esetére — a fel­fújt labdabelső, amelyből meg­felelő adagolón keresztül jut a levegő az akváriumvízbe. A modern akvarisztika leg­gyakrabban alkalmazott szel­lőztető je elektromos berende­zés. Közülük is a gumimemb­rános a legnépszerűbb, bár hátránya, hogy üzemeltetése néha zajos. Szerkezete a vil­lanycsengő elvéhez hasonló: két elektromágneses tekercs rúgós vas-zárat ránt magához és a zárra erősített nyelv a csengő harangjához ütődik. A membrános szellőztetőknél a csengő harangját fémdobra ki­feszített gumilemez helyette­síti, melynek két szelepe leve­gőt szív és nyom a rezgés ha­tására. Előnye, hogy csekély áramot fogyaszt és elég hosszú élettartamú. Szerkezete nem romlékony, leghamarabb az elöregedő gumiszelepeket és a gumimembránt kell kicserélni. Még bonyolultabb a villany- motor meghajtású dugattyút szellőztetögép. Ez már egészen nagy teljesítményű, drága ké­szülék; a kezdő akvarista elég, ha csak a létezéséről tud. Ná­lunk a membrános elektromos szellőztetők a legelterjedteb­bek. A szellőztetőkészülék leve­gőkivezető csapjától az akvá­riumhoz 4—5 mm átmérőjű gumi-vagy PVC-csövön ke­resztül vezetjük a levegőt, amely az akváriumba süllyesz­tett levegőporlasztón keresz­tül kisebb-nagyobb buborékok formájában jut a vízbe. A porlasztók porózus anyagból készülnek. Ha akvarizálásra »adtuk a fejünket«, csak úgy érdemes csinálnunk, hogy az akvárium mindenkor dísze legyen a la­kásnak. Fontos, hogy halaink jól érezzék benne magukat, szépen fejlődjenek, ehhez pe­dig gondoskodnunk kéll min­den környezeti igényük kielé­gítéséről. Éppen ezért ne mondjunk le a szellőztetőbe­rendezés felszereléséről sem. H. J. Jó tanácsok a tésztasütéshez A kevert tészták készítése­kor a tojássárgáját mindig jól ki kell keverni. Ha vaj van a tésztában, akkor előbb min­dig a vajat keverjük ki. Cit­romlével csak az összekevert tésztát Ízesítsük, mert a zsira­dékot megcsomósítja. Minden édes tésztába kell THITRV ÁRPÁD II. — Mit csodálkozik itt? — mordult fel König, és a fe­kete cipőt, ami a kezében volt, ledobta a pultra. — Ha nőit mondtunk, akkor nőit hozzon! — Igenis, kérem... — hebeg­te a kereskedő halálra vált arccal. Hozok rögtön... Nőit hozok... Wolf a női cipők közül ki­választotta a legfényesebbet A pántja közepén egy fénylő űveggomb díszelgett. — Ezt mennyiért adja? — kérdezte. — Nem kérek érte semmit — mondta a kereskedő. — Azt kérdeztem, hogy mennyi az ára. — Én... — jajdult föl a kereskedő, de nem folytathat­ta, mert König rákiáltott. — Kék pénz vagy fehér pénz az ára? Wolf odafordult Benczéhez. — Szólj a lánynak, hogy jöjjön be. A kereskedő ekkor hangta­lanul összeesőklott. Nem bírta tovább a félelmet és eszméle­tét vesztette. A bolt e’őtt már kis cső­dület állt. Wolfék szótlanul utat törtek az autóhoz. A lány könnyes szemmel forgatta A cipőt, aztán felpró­bálta. Wolfra nézett. Érezte, hogy nem tudia levenni róla a szemét, és elsírta magát. A szn’-'-z tagjai közül többen odaálltak és elégedetten fi­gyelték a jelenetet. — örülsz a cipőnek? — kér­dezte Wolf. — Örülök — mondta a lány. — De nekem ezután már nem lesz helyem itt a faluban. — Ne félj! Te mostanitól a proletárdiktatúra védelme alatt állsz. Majd beszélek az apáddal meg az anyáddal is. — A nénémnél vagyok itt — szipogta a lány. — A szüleid hol vannak? — Az anyám meghalt, az apám pedig B.-ben szolgál a vasútnál. A kisöcsém is ott van vele. Wolf mérgesen nézett A váratlan helyzet töprengésre kényszerítette. Azt gondolta: fizetés nélkül nem mehetünk el, addig meg majd kitalálok valamif, és kiszámolta a ci­pőért járó fehér pénzt. Bevit­te a boltba. A kereskedő már éledezett. Asszonyok térdeltek mellette, és vizes ruhával törölgették az arcát és kigombolt mellé­nye alatt a szíve táját. Wolf egy kis sajnálattal nézett rá­juk, és egyszerre valahogy minden, ami eddig az életé­ben történt, és most az emlé­kezetébe tudta idézni — el­mozdulni látszott a jogos he­lyéről. Szerette volna parancs­nok módjára átgondolni a jö­vőt, de erre most képtelen volt és így vigasztalta magát: Ha tudnám, hogy mi lesz, ak­f egy csipetnyi só, hogy meg- kor azt is tudnám, hogy most ról létrafeljáró vezetett oda. f felelő íze legyen. Híg, folyós milyen vagyok, és hogy ke- Wolf megpróbálta a lányt be- f tészta készítésekor a bádog­lyesen cselekszem-e... leképzelni a manzárdba, és J tepsit mindig vajjal és por­Amikor visszament az autó- azt gondolta: Hisz olyan az,?cukorral kenjük ki. A sűrűbb hoz, megsimogatta a lány ar- mint egy női szoba, és az ab- \ tésztáknál használjuk a vajat cát lakon át kedvese nézelődhet — Velünk jössz — mondta majd a magasból, barátságosan. A sofőr leállította a mo­A lány szomorú őz-szemé- tort a szállodaudvaron. Amíg vei rápillantott. a szakasz tagjai — a szolgála­— Nem tudom, hogy me- ton kívüli vöröskatonák bá­hetek-e. mészkodása és megjegyzései Az autón szorosan ültek a közepette* — hozzákezdtek az sofőr mellett, érezték egymás N.-i foglyok és az elkobzott lélegzését. Wolf nem talált fegyverek számbavételéhez, magyarázatot, csak örült a Wolf elvezette a lányt. Föl­lánynak, mint a gyermek örül vezette a gépház emeletére, egy szép, fényes tárgynak, onnan a manzardszobába. amelyre váratlanul rábukkan, — Itt maradsz, amíg elin- és csodálatba ejti. Nem bánta tézem a sorsodat — mondta, volna, ha ez a visszaút most A lány szomorúan, de egy liszttel. A vajas tésztáknak forróbb sütő kell, mint a kevert tész­táknak. Kelt tésztánál elegen­dő a meleg sütő, amely »fel­húzza« a tésztát. Forró sütő esetén a tészta teteje hamar megég és a belseje nyers ma­rad vagy nem sül jól át. Zsír­ban sült tésztához ne tegyünk túl sok cukrot, mert az édes tészta magába szívja a zsírt. Atsült-e már a tészta? Ezt megtudhatjuk, ha sütés köz­ben kötőtűt szúrunk a tész­tába. Ha ragacsos a vége, to­vább kell sütni, ha nem, ak­kor kivehető a sütőből. A tortatésztát — bármilyen formában készítettük — csak akkor vágjuk ketté, ha telje­sen kihűlt. Á melegen ketté­vágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos. Minden tésztát — ha kisült — azonnal szed­jünk ki a tepsiből vagy a for­mából, mert különben bele­izzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad. SAKK A sakktudás fejlesztésére kiváló­ján alkalmasak a tanácskozási [játszmák. A legerősebb, legképzet­. _________ ________________ __ _ . _ 'tebb sakkozó vezetésével egy-egy nem” ér véget. Leg- csöpp gyanakvásáéitól nézett .megtétele előtt. Különösen haszno­sak a tanácskozási játszmák egyes problematikus megnyitási változa­tok kipróbálására, amint ez az alábbi játszmában is történt. Spanyol megnyitás Világos: Thomann, Gesell, Dürr, alábbis addig nem, amíg elfő- Wolfra. Nem szólt. Szét se né- gadhatóan ki nem terveli, zett a kis szobában, mintha hogy milyen módon rendezze egy perc alatt beletörődött el Veronika sorsát, amit most volna a sorsába. Azt gondol- már magára vállalt. Maga elé ta, tudom, hogy jót akar ne­képzelte a szálloda hátsó ud- kém, látom a szeméből, ahogy varat, a fölszedett kockaKO- rámnez, es most az a dolgom, iMetzing és wiedenhöft. vek gúláival és a berozsdáso- bogy ügy tegyek, ahogy ői Sötét: Plcsse, Fcderau, Schulz és dott szénszállító vaskapu mel- mondja A rézágy szélére te_ Jwoif. lett a gépházat. A gépész meg , d . ciD6ket kitette ) az őszirózsás forradalom nap- ,epeae“' A c*p0Ket Kueue ii. m, es z. hu, hc6 3. Fb5. ae 4 jaiban elmenekült a városból, elé a padlora- . Jn'eTykf^aíenVegrhoufn^mesieí amikor a feldühödött tömeg Wolf gyors pillantást vetett ivezeUe be> ma-jd a havannai sakk- egy tüntetés után megrohanta a lányra. Látszott, hogy mégi olimpián Fischer ts napirendre a szállodát, az udvarban föl- szeretne mondani valamit, fcsaiT6.5'd^reFFg4)Ji haris?* ^Rá­szedték a köveket, és a gép- amivel megvígasztalódhatna és igen a világos játékmód megdönté- ház berendezését is megron- bátorságot önthetne beléje, de'sének taríolták- Az áIdozat elhari gálták. A gőzfürdő hónapok 6 sem szólt Talán ha Vero_ óta nem működött. Hajnal a .. , . .. ... gépház emeletének két nagy nd“ mond valamit vagy tett szobájába szállásolta be Wol- volna egy felismerhető moz- fékat, ahol egykor a műhe- dulatot, ami által megszűnik lyek voltak. A két szoba fölött közöttük ez a leküzdhetetlen, magasodott egy keskeny man- légies távolság — nem hagy- zard, ahol régen a gépész la- ja itt hat. ridegen hangzó szo­kott. Egy üres rézágy volt vab benne csupán. A két alsó szobát elválasztó kis folyosó- ^folytatjuk) gos ott is előnybe került) 12. He4, g4 13. Hh4!, Vg7 14. Fg5!, Fe7 15. Fe7:, He7: 16. Hf6—, KÍ8 17. Vd4 Vg5 18. g3 Kg7 (A sötét király a »mesterséges sáncolás« után rém kerül biztonságba) 19. He4, Vh6 20. Badl, Hg6? (20. —, Bhd8-at kellett volna megkísérelni. Most világos hatásos áldozati kombinációval dönt) tása azonban világosra előnyös) 7. d3, Vf6 8. Hbd2 (Az áldozat elfoga­dása igen veszélyes: pl. 8. hg,: hg: 9. Hg5, Vh6 10. Hh3, Vh5 11. Kh2, gh: 12. Vh5:, hg:! sötét előnyére) 8. —, go?! (Kétes értékű támadó­lépés. Dr. Euwe e helyen 8. —, He7-et ajánlja. Pl. 9. Bel. Hg6 10. d4, Fd6 11. hg:, hg: 12. Hh2. Bh2:! 13. Vg4:! világosra kissé előnyö­sebb állással. Barendregt-Zuidema, 1965) 9. Bel, Fe6 10. d4, ed: 11. e5. Vg6? (Jobb 11. —, Vg7, mint egy Barendregt-Portisch, Amsterdam, 1963. játszmában történt, bár vilá­21. Hf5tü, Ff5: 22. e6f, Kf8 23. Vf«! (Világos fölényes állás mellett nyeri vissza az áldozott tisztet) 23. —, Fe6: 24. Hg5!. Hí4 (24. —, Fd5-re 25. Bd5:, 24. —. Fc4-re pe­dig 25. Bd7, Vg7 26. Bd8f nyer) 25. Vf4:, Be8 26. Be6:! sötét fel­adta. A világos bábok vezetői if­júsági játékosok voltak. F. *. Q SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1989, júahw 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom