Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

■* Jit iff e_______ _ 'ar> J V ILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J ET E K I Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM. 1969. JÜNIUS 28., SZOMBAT Nemzetközi békegyűlés Potsdamban f f i . i M 1 Ifi1 *J I Ki I .lB**»*S«*í(W­Az NDK-beB Potsdamban békegyűlési tartottak, amelyen megjelentek a Béke-világ tá­ti ács kétnapos ülésszakán részt vett delegátus is. Képünkön: Werner Kirchhoff, az NDK Nemzeti Frontja Országos tanácsának alelnöke beszédét mondja a potsdami gyű­lésen. é (AP — Képtávírón érkezett) AZ SZMT ELNÖKSÉGE MEGTÁRGYALTA: a munkaerő-helyzetet és a kollektív szerződések tapasztalatait a A megye munkaerő-helyze­tének alakulását, a szakmun­kástanuló-képzés helyzetét és a kollektív szerződések meg­kötésének tapasztalatait tár­gyalta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksé­ge tegnapi ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Putics József, az ÉDOSZ főtitkára, Illés Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára és Micsuk Lászlóba SZOT osztályvezető­helyettese. Több mint kétórás beható vita után az elnökség úgy döntött, hogy szeptember­ben újra napirendre tűzi a megye munkaerő-helyzetének alakulását. Kijelölték azt a bizottságot, amely elemzően megvizsgálja a tennivalókat, elkészíti az intézkedési tervet, SZÁL AI LÁSZLÓ: Önzetlenül, mások életéért (4. oldal) VÖRÖS MARTA: „Szeretek élni... " (5. oldal) KELEMEN ELEMÉR: Új szellem az iskolákban (6. oldal) BÖCZ SÁNDOR: Fütyülök az ízlésére (7. oldal) DR. SZILAGYI FERENC: Polinézül a magyar tengeren (8. oldal) LESKÖ LÁSZLÓ: Tiltott terület (12. oldal) amely pontosan rögzíti, milyen feladatok hárulnak a szakszer­vezetekre ezen a területen, a A kollektív szerződések megkötésének a tapasztalatai­ról Sári Nándor, a MEDOSZ, Csanádi József, az ÉDOSZ és Dolgos Gyula, a HVDSZ me­gyei titkára tájékoztatta az elnökséget Egybehangzóan megállapították, hogy a há­rom megyebizottság területén elkészült ötven kollektív szer­ződés sokkal tartalmasabb, mint a tavaly megkötött. A három titkár szerint az 1968. évi tapasztalatok felhasználá­sa minden kollektív szerződé­sen érződött. Mind az ÉDOSZ, mind a HVDSZ területén nö­vekedtek, az elfogadott szociá­lis és kulturális költségek. Az ÉDOSZ üzemeiben a szakszer­vezetek külön tervet készítet­tek ezeknek az összegeknek a felhasználására. Ugyanitt a vállalati lakásépítést is rögzí­tették a szerződésekben, meg­állapították a bérfejlesztés mértékét. A csökkentett mun­kaidő további kiterjesztését is belefoglalták a vállalat alkot­mányába. A HVDSZ területén négy üzem tért át a rövidített munkahétre a kollektív szer­ződésben rögzítetteknek meg­felelően. Elmondták a titkárok, hogy nem készültek még el a szer­ződés mellékletei: a munkás- védelmi és az újítási szabály­zatok. Gondot okoz, hogy né­mely helyen nem közérthetően fogalmazták meg a szerződése­ket, csak hivatkoznak a jog­szabályokra, ahelyett, hogy közölnék a paragrafusokat. A MEDOSZ a traktorosok és a kombájnosok javára döntötte el a munkaidő kezdésével kap­csolatos vitát, nem engedte, hogy változó munkahelynek minősítsék az olyan beosztá­sokat, mint a darálós, a tehe­nész, mert ez hátrányos a dol­gozókra. Nem értett egyet **­zal, hogy a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságnál nem akar­nak bért fizetni azoknak, akik olyan új gép kezelését tanulják, amely nem igényel szakkép­zettséget. A MEDOSZ azt is kifogásolta, hogy nem hatá­rozták meg pontosan a túl­munka felső határát, s azt, mire fordítják a részesedési alap szociális és kulturális cé­lokra felhasználható részét. Ugyanilyen gondokról számolt fc>e a HVDSZ is. Elsősorban az ÉDOSZ és a MEDOSZ te­rületén tapasztalták, hogy na­gyon sok vezetőt soroltak vol­na az első kategóriába. Az ÉDOSZ és a HVDSZ területén fordult elő, hogy a három nyereségrészesedési kategóriát további kategóriákra bontot­ták, noha ezzel nem értett egyet a megyebizottság. A HVDSZ azt tette szóvá, hogy a rögzített négyszázalékos bér- fejlesztésből két százalék a mozgóbér. Dr. Szőke Pál, az SZMT ve­zető titkára összefoglalójában megállapította, hogy a párt­szerveztek az idén sokkal ha­tékonyabban segítettek a szak- szervezeteknek a vállalati al­kotmányok elkészítésében. Nagyon fontos érdekvédelmi feladat, hogy minden üzem­ben használják fel a tervezett összegeket a bérfejlesztésre. A Szakszerveztek Megyei Taná­csa már állást foglalt abban, hogy nem lehet a kategóriá­kon belül újabb kategóriákat kialakítani, s ehhez kell ma­gukat tartaniuk a szerződése­ket megkötő szakszervezeti alapszervezeteknek. Az elnökség elfogadta Illés Dezső javaslatát, hogy ezeket a tapasztalatokat igazgatói ér­tekezleten hasznosítsák, ame­lyen részt vesznek a párt- és a szakszevezeti titkárok is. Egyébként az alapszerveze­tek a második félévben napi­rendre tűzik a kollektív szer­ződések tapasztalatait. I» o. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának junius 27-i ule A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága június 27-én folytatta és befejezte a június 26-án megkezdett kétnapos munkáját. Az ülés részvevői Aczél György elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előadói beszéde alapján meg­vitatták és elfogadták a Politikai Bizottság előterjesz­tését az MSZMP Központi Bizottságának tudománypoli­tikai irányelveiről. A Központi Bizottság állásfoglalásá­nak főbb megállapításai a következők: A tudomány gyors fej­lődése, társadalmi szere­pének növekedése karunk egyik jellemző vonása. A tu­domány sokféle módon hat a társadalom életére: gyökeres átalakulások mennek végbe a termelésben, az egész társada­lomban, s mindezek nyomán megváltoznak az emberek élet- és munkakörülményei, A tudományos és technikai forradalom által felvetett kér­dések elválaszthatatlanok a társadalmi viszonyoktól: míg a tudomány vívmányai a kapi­talista rendszerben a kivált­ságosokat szolgálják, a társa­dalom ellentmondásait élezik, addig a szocialista rendszer­ben minden tekintetben a tár­sadalmat erősítik, s eredmé­nyeit a nép élvezi. A szocializmus teljes fel­építésének feladata hazánk­ban, a nép anyagi és kulturá­lis szánvonalának további emelése csak a tudomány ha­tékony közreműködésével me­het végbe. Ezért a párt és a kormány sokoldalúan támo­gatja a tudományos alkotó­munkát. O A hazai tudományos munka felszabadulásunk óta, s különösen a közelmúlt években jelentős eredménye­ket ért eh Ebben szerepe volt kutatóink alkotómunkájának éppen úgy, mint szocialista rendszerünk gondoskodásának. A hazai kutatási eredmények értékét a külföldi tudományos körök elismerése és a nemzet­közá tudományos kapcsolatok örvendetes gyarapodása is jel­zi. A felszabadulás óta széles tudományos bázis épült ki ha­zánkban. Ez a kutatóhálózat — a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is felhasználva — megfelelő továbbfejlesztéssel alkalmas arra, hogy kielégít­se a legfontosabb társadalmi, gazdasáigi igényeket, s néhány jól körülhatárolt területen vi­lágszínvonalán álló, új tudo­mányos eredményeket hozzon létre. O A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy tudománypolitikánknak az elmúlt évtizedben alkalma­zott legfőbb elveit a hazai tu­dományos kutatások támoga­tása és serkentése érdekében továbbfejlessze. — A pártra, mint a társada­lom vezető erejére az a fel­adat hárul, hogy biztosítsa a tudományos tevékenység mi­nél szélesebb kibontakozását, felszabadítsa és támogassa a nemzet alkotó erőit a munkás- osztály, a dolgozó nép, a szo­cialista építés szolgálatában. — Szocialista társadalmunk alapvető érdeke a természet­ben és a társadalomban ható törvényszerűségek tudomá­nyos feltárása. Ezért a párt a tudományos kutatás szabad­ságának híve. Bátorít és támo­gat minden olyan alkotó te­vékenységet, amely tudomá­nyos igazságokat tár fel. Az igazság feltárása közérdeket, szocialista céljaink megvaló­sulását, a nemzet felemelke­dését szolgálja. Ennek megfe­lelően a tudósoknak joguk, hogy megfelelő fórumokon szabadon képviseljék tudomá­nyos meggyőződésüket, viszont számolniuk kell az ország le­hetőségeivel, ismerniük kell a társadalom igényeit. — A párt támogatja tudo­mányos életünk demokratiz­musának továbbfejlesztését, a tudományok egészséges fejlő­dését szolgáló vitákat. Követ­kezésen síkraszáll a tudomá­nyos közélet tisztaságáért, s ezért küzd a szubjektivizmus a szűk érdekeket képviselő csoportosulások, a tudományos monopóliumok ellen. — A párt fontosnak tartja a politikai, ideológiai ós szak­mai követelményeknek megfe­lelő tudományos erők kiválasz­tását, tehetségük kibontakoz­tatásának segítését, az ehhez szükséges ösztönzési, képzési, tudományos minősítési rend­szer továbbfejlesztését Ugyan­akkor népünk nevében joggal várja el a tudomány műve­lőitől, a szocializmus, a társa­dalmi haladás iránti elkötele­zettséget — Hazánk korlátozott anya­gi forrásaiból következően nem rendezkedhetünk be a tu­dományos megismerés minden területén nagy erőket foglal­koztató kutatómunkára. Küz­deni kell a kutatások terüle­tén is az autarkikus maradvá­nyok, az erőket szétforgácso­ló törekvések ellen. A Központi Bizottság — társadalmunk jövőjét szem előtt tartva — szüksé­gesnek ítéli, hogy a tudomá­nyok művelése, hazai tudo­mányos életünk erőteljesen to­vábbfejlődjék, hatása a társa­dalom életére tovább fokozód­jék. Ennek érdekében: — A következő időszakban a társadalmi haladást és a gaz­daság intenzív fejlesztését a hazai kutatásnak jelentős fel­adatok megoldásával kell se­gítenie. Ezért a kutatási rá­fordítások növekedését ebben az időszakban úgy kell tervez­ni, hogy meghaladja a nem­zeti jövedelem növekedését Különös gondot kell fordítani a korszerű kutatási eszközök­kel történő ellátásra. — Az anyagi eszközök nö­vekvő mértékű biztosításán túl emelni kell a kutatók szakmai és világnézeti kép­zettségének színvonalát Tá­mogatni kell a kutatás és a gyakorlat kapcsolatát Meg kell könnyíteni a termelés­ben dolgozó szakemberek részvételét a kutatásban, s a kutatók átáramlását gyakorla­ti munkahelyre, hogy ezzel is gyorsítsuk a kutatási eredmé­nyek hasznosulását. A kutatá­si bázison belül az egyetemi tanszékeknek a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosí­tani. — A kormány főbb tudo­mánypolitikai célkitűzéseit tartalmazó, új típusú országos távlati kutatási tervet kell ki­dolgozni az 1971—1985-ös évekre. Meg kell javítani a kutatások finanszírozási rend­szerét úgy, hogy az a tudomá­nyok gyorsabb ütemű fejlődé­sét szolgálja. — A tudományos kutatások felső szintű állami irányításá­nak továbbfejlesztése érdeké­ben a Központi Bizottság ja­vasolja: a Minisztertanács szerveként hozzák létre a kor­mány tudománypolitikai bi­zottságát, készítsék elő a Ma­gyar Tudományos Akadémia megfelelő szervezeti reformját, amely szolgálja a tudomá­nyos-testületi, valamint a szak- igazgatási feladatok szétvá­lasztását, s növelje a tudomá­nyos testületek szerepét és jelentőségét. — A Központi Bizottság tá­mogatja az ország érdekeivel összhangban álló nemzetközi tudományos kapcsolatok fej­lesztését. A tudományos és műszaki kooperáció keretében elsősorban a szocialista orszá­gokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval való együttműkö­dést erősítjük. — Fejleszteni és ösztönöz­ni kívánjuk a kölcsönösen előnyös tudományos kapcsola­tokat, kutatási együttműkö­dést és más társadalmi rend­szerű országokkal is. — Aktívabbá kell tenni a szabadalmi politikát, bővíteni a szellemi termékcserét. To­vábbra is elő kell segíteni tudósaink, kutatóink széles körű személyes külföldi kap­csolatait és közérdekű tanul- mányútjait. O A Központi Bizottság je­lentőségének megfelelő figyelemmel foglalkozott a társa da 1 ocn tudom án y ok fejlő­désének kérdéseivel is. A tár­sadalomtudományi kutató­munkáinak elsőrendű feladata az, hogy a marxizmus—leni- nizmus elveinek és módszerei­nek alkalmazásával a szocia­lizmus építésének hazai és nemzetközi tapasztalatait el­méletileg általánosítsa, segít­séget nyújtson a szocializmus építésében sorra kerülő felada­tok megoldásában. Kiindulva belső fejlődé­sünk, valamint a nemzetközi ideológiai harc szükségletei­ből, alapvető jelentőségű ko­runk új kérdéseinek a mar­xizmus—leninizmus alapján történő megválaszolása, esz­méink egységének és tisztásé' gának védelme. A Központi Bizottság eluta­sítja a marxizmus—leniniz­mus pluralizálásának gondo­latát, a »több féle marxiz­mus« létjogosultságát hirdető nézeteket, de síkraszáll a tár­sadalomtudományok területén is a kutatási szabadság mel­lett Támogatja az alkotó vi­tákat, melyek elméletünket gazdagítják, s a szocializmus építésében előttünk álló gya­korlati feladatok megoldását is elősegítik. A Központi Bizottság eluta­sítja az olyan nézeteket, ame­lyek a békés egymás mellett élés elvét kiterjesztik az ideológia területére, s a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fejlő­désével velejárónak tekintik a marxizmus—leninizmus és a burzsoá ideológiák közeledé­sét. Szükséges, hogy a mar­xista—leninista erők mozgósí­tásával, ideológiai eszközökkel is megalkuvás nélkül harcol­junk az imperializmus fella­zítás! törekvései ellen. • O A pártnak, minden szervezetének, a kom­munistáknak, a társadalomtu­dományok művelőinek állha­tatosan kell propagálniuk a marxizmus—leninizmus esz­méit, a társadalomtudomá­nyok új eredményeit s ezzel kell pozitívan hatniuk a tár­sadalmi viszonyokra, az em­berek tudatára. Lankadatla­nul kutatni kell társadalmi valóságunkat, korunk új je­lenségeit, s a szocializmus to­vábbi építését segitő, alkotó elméleti tevékenységet kell ki­bontakoztatni. O A Központi Bizottság a magyar tudományos élet időszerű feladatainak megol­dása céljából javaslatokat tett az állami és társadalmi szer­vedben szükséges intézkedé­sekre. . Ügy határozott, hogy az irányelveket a Társadalmi Szemlében közzéteszi. A Központi Bizottság fel­hívja a tudományos élet te­rületén dolgozó alkotókat az irányelvek megismerésére, a tudomány és az egész nép ér» dekeit szolgáló törekvések tá­mogatására. (MTI) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom