Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-21 / 141. szám
R moszkvai fő dokumeistuin K ■ őrünk legbefolyásosabb politikai ereiéinek, a kommunista mozgalomnak egyenesen történelmi szerepéből és küldetéséből fakadó kötelessége, hogy a világ bonyolult folyamatait sokoldalúan, marxista—leninista módon elemezze és a testvérpártok kollektív munkájával, tapasztalataik egybevetésével megjelölje harci osztagainak feladatait a forradalmi folyamat további kibontakozásában. Erre elkerülhetetlenül szükség van az imperializmus elleni kiélezett harc időszakában, amikor e harc követelményeinek megfelelő, minden kommunista párt és antiimperialista erő által cselekvőén támogatható elvi platform és akció- program a küzdelem sikerének feltétele. A moszkvai nemzetközi tanácskozáson a testvérpártok eleget tettek a rájuk háruló internacionalista kötelezettségnek. Elvileg szilárd, marxista—leninista elemzésen alapuló politikai platformot hoztak létre, amely minden bizonnyal hatékony eszmei és politikai fegyver lesz a kommunisták és mindazok kezében, akik készek összefogni az emberiséget fenyegető új háború veszélyének elhárítása érdiekében, a béke védelmében, vagyis — ami ezzel egyértelmű — az imperializmussal szemben. A tanácskozás fő dokumentuma, amely-azt taglalja, melyek az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és mit kell tenni a kommunista és munkáspártok, az ösz- szes antiimperialista erők akcióegysége érdekében, mindenekelőtt a világhelyzet pontos elemzésével tűnik ki. S aki politikával foglalkozik, iránta érdeklődik, jólxtudja, hogy e kérdésben nagyon ellentmondó véleményeket hallani: támadásban van-e a forradalmi vi- lágmozgalam, helyesck-e a korunk jellegére, tartalmára és alapvető tendenciáira vonatkozó korábbi értékelések — ilyen s hasonló kérdések hallhatók. A testvérpáirtok elemzése világos választ ad: a forradalmi világmozgalom, egyes osztagainak nehézségei és kudarcai ellenére, folytatja támadását. Ezt az imperializmus sorozatos edlen támadásokkal próbálja megállítani. Bár az ellenfél komoly és veszedelmes, korunkban már képtelen visszaszerezni a kezdeményezést és visszafelé fordítani a világ fejlődését. De még ebben a helyzetben sem mond le négy, világosan körvonalazható céljának eléréséről: gyengíteni a szocializmus állásait, elnyomni a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, akadályozni a kapitalista országok dolgozóinak asztályharcát, feltartóztatni a kapitalizmus hanyatlásának visz- szafordíthatatlan folyamatát. S hogy céljait ne érhesse el, hogy ne hozhasson még szörnyűbb csapásokat az emberiségre, a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek össze kell fogniuk vele szemben. Ez rz a helyzetértékelés, amelyre a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége ma támaszkodik, s ennek alapján vette számba Moszkvában is — a dokumentum második fejezetében — az antiimperialista erők helyzetét és lehetőségeit. A világon ma három nagy erő — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — áll szemben az imperializmussal. Belső helyzetük és egységűit dönti el, milyen hatékonyan tudják felvenni a harcot. A testvérpártól e téren sem hunynak szemet a nehézségek felett, de beható elemzés alapján úgy vélték, hogy mind a három áramlat rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, tapasztalatokkal, amelyek szükségesek a sikeres küzdelemhez. Az anti- imperialista harc távlatai szempontjából elsőrendűen fontos » a szocialista rendszer, s a munkás és a nemzeti felszabadító mozgalmak szövetségének megerősödése«. A dokumentum fontos sajátossága: tiszta, jói követhető logikája, világos rendező elve. Az imperializmus helyzetének vizsgálata (I. fejezet) és a vele szemben álló erők számbavétele (II. fejezet) után ad választ arra: mit is kell tehát tenni. A válasz egy szó: összefogni. Milyen alapon? Azon, hogy közös az ellenség, az imperializmus, közös az érdek, a béke. Milyen célok érdekében? Segíteni a hős vietnami népet, elhárítani a világ látomás veszélyt, megvalósítani a békés egymás mailett élést, megakalályozni az atomfegyver kezest, létrehozni az európai biztonságot, megszabadulni a gyarmatosítás minden formájának szégyenétől, megsemmisíteni a fasizmus, a fajgyűlölet csíráit is. Kikkel kell összefogni? Munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, az ifjúságii és az öregekkel, a különböző politikai felfogású, filozófiai és vallási meggyőződésű társadalmi rétegekkel, mindenkivel, aki megőrizte hűségét a béke és a népek közötti barátrág egyetemes eszményei iránt. A kommunisták tehát a legszélesebb körű akcióegységre szólítják a népeket, egy világméretű összefogás zászlóvivői — ez a dokumentum nagy tanulsága. De nem feledik, sőt előtérbe helyezik saját feladataikat A dokumentum rendkívül hangsúlyos, negyedik része kimondja: a kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialistaedlenes erő egyesítésének legfontosabb tényezője. Éppen ezért a tanácskozás részvevői kijelentették: a testvérpártok néhány nézetkülönbsége ellenére is eltökélten és egységes frontban harcolnak az imperializmus ellen. E rövid áttekintés is mutatja, hogy a kommunisták, a dolgozóik, valamennyi haladó erő megtalálja a dokumentumban az imperialistaellenes harc konkrét akcióprogramját. S minthogy ez a program világosan megjelöli a fő ellenséget, a harc fő irányait és eszközeit, mozgósító ereje is rendkívüli. | airadandót, történelmi értékűt alkotott tehát a moszkvai tanácskozás. Üzenete azóta már országhatárok felett, kontinenseket átívelve száll: »A szocialista országok népei, proletárok, tőkésországok demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek, fogjatok össze... ■« Pálos Tamás A rhodesiai szavazásról mm A választási komédia során Smith miniszierelnök feleségével együtt járult az urnákhoz. (AP — Képtávírón érkezett) A Smith-féle fehéi;telepes rendszer rendezésében pénteken sor került Rhodesiában arra a népszavazásnak nevezett komédiára, melynek keretében az összlakosság elenyésző hányadát kitevő 90 000 kiválasztott az urnákhoz járult, hogy feleljen a rendszer két kérdésére: óhajtja-e a köztársaság kikiáltását és az alkotmány módosítását? A számadatok minden kommentárnál világosabban beszélnek: Rhodesiában 237 ezer fehér és négy és fél millió afrikai el. A 90 000 szavazásra jogosult állampolgár közül több mint 80 090 európai, az afrikai lakosság nevében pedig jórészt azok a törzsfőnökök, illetve közigazgatási alkalmazottak szavaztak, akik rendszeres fizetést húznak a kormánytól és ennek megfelelően jó kapcsolatokat tartanak fenn az európai uralkodó réteggel. A szavazás előestéjén, csütörtökön este Srrvth miniszterelnök beszédet mondott, ismételten figyelmeztetve arra, hogy ő és pártja semmiképpen sem szándékozik utat engedni a »többségi uralom elve» gyakorlati megvalósításának. A »népszavazásra« feltett kérdések megszavazása — valószínű annyit fog jelenteni, hogy Smith és kormánya felhatalmazást nyer egy olyan rendszer meg terem lesére, amely ha lehet, még a délafrikai fajüldözők módszerein is túltesz. A köztársaság kikiáltása ugyanakkor elvágja a brit—rhodesiai megegyezés lehetőségét is. Afrikai szervezetek Dar es Salaam-i szóvivői pénteken a rhodesiai fehértelepes rendszer »népszavazásának« napján úgy nyilatkoztak, hogy a választási komédia megerősíti a fajüldöző kisebbségi uralom elleni harc ürügyét. Az afrikai egységszervezet Dar es Salaam-i központtal működő felszabadítási bizottságának szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a »népszavazás« következtében fokozódni fog a rhodesiai szabadságharcosoknak nyújtott támogatás. (MTI) Börtönök és fegyverek Görögországban M BÉRLI N GU ER Ezen m úton Icsll haladni Zürichből jövet csütörtökön I Ián ez a konferencia legna- a késő esti órákban érkezett gyobb értéke. Ismeretes, hogy vissza Rómába a kommunista | mindig is ennek a módszeres munkáspártok moszkvai értekezletén részt vett olasz pártküldöttség. A repülőtérre örtént megérkezésekor Ber- "inguer, az OKP főtitkárhelyettese. a küldöttség vezetője .. sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Pozitívan ítéljük meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét Már önmagában az a tény, hogy 75 párt képviselői ültek össze, mozgalmunk sikerét mutatja. Legfontosabb, hogy a tanácskozás mindenki számára bebizonyította. a kommunisták képesek építő szellemben megvitatni a mai világ legelevenebb és leginkább megnyilvánuló problémáit, kezdve a béke kérdéseitől az embereknek és népeknek az elnyomás és elmaradottság minden formájától való felszabadulása problémájáig. A lényeges kérdések tekintetében az internacionalizmus megerősödve került ki a konferenciáról; a tanácskozás kötelezettséget vállalt, hegy megszilárdítja a világ kommunistái, továbbá haladó és demokratikus erői közötti szolidaritási, s együttes erővel harcol a közös célok valóra- váltásáért. — A moszkvai tanácskozás ezenkívül megmutatta, hogy a problémák nyílt megvitatása, a vélemények egybevetése — ázoké is. amelyek tekintetében véleménykülönbségek vannak — és a viták széles körű nyilvánossága mozgalmunk erejének és tekintélyének, nem pe- o’ig gyengeségének a jele. Ta- j nek az érvényességét hangoztattuk, mert véleményünk szerint csak ezen a£ alapon lehetséges előbbre vinni a még szilárdabb egység megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, csak így lehet megteremteni a mozgalmunk különböző szektorai közötti jobb megértést és így lehet dolgozni a meglevő ellentétek elsimításán. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a célkitűzések megvalósításához vezető út, a szabadabb és türelmesebb módszer érvényre juttatása nem lesz könnyű. A moszkvai értekezlet azonban megmutatta, hogy előre lehet és kell haladni ezen az úton. Ez az a vonal, amelyet internacionalista felelősségünk tudatában és teljes autonómiában továbbra is magunkévá teszünk. S ez az, ami a tanácskozás során tevékenységünket és munkánkat áthatotta. (MTI) ATHÉN BOGJATI KERÜLETÉBEN van egy börtöntábor; kétszáznál több fegy- őr őrzi itt a katonai junta bíróságai által legsúlyosabb börtönbüntetésre ítélt foglyokat. Néhány napja az újra megerősített őrség szigorú parancsot kapott: az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell őriznie a június első napjaiban megszökött, majd négynapi távoliét után börtönébe újra visszahurcolt Alekszandrosz Panagulisz egykori hadnagyot. Panagu- liszt a múlt év novemebré- ben egy Papadopulosz miniszterelnök elleni — egyébként sikertelen — bombamerénylet és »rendszerellenes összeesküvés« vádjával halálra ítélték, majd a nemzetközi közvélemény nyomására eltekintettek az ítélet végrehajtásától. A Panagu- lisz-ügy körül kérdőjelek egész sora magasodik fel: a görög ellenállási mozgalom és az emigrációban élő hazafiak egyöntetűleg azt állítják, hogy a szökést a junta rendezte meg; egy Morakisz nevű fegyőr altiszt segítségével beugratták a fiatal tisztet, mégpedig azért, hogy a is FORRÓ lVYÍRkt Az E£yes“H Államokban elkezdődött a feszültségekkel és j n ii vr ii ■ it társadalmi robbanásokkal terhes »hosszú, forró nyár«. Képünkön: A michigani egyetem tüntető diáksága ellen felvonult a mintegy 300 tagú, álllg felfegyverzett rendőri különítmény. (AP — Képtávírón érkezett) szökés ürügyén újabb letartóztatássorozatot rendelhessenek eb Panagulisz úgynevezett szökésének időpontjában már jó néhány nyugalmazott katonatisztet tartóztattak le azzal a váddal, hogy aktív tiszteket próbáltak beszervezni egy kormányellenes mozgalomba. A nyugalmazott tisztek jórészt fiatal emberek; akkor bocsátották el őket a szolgálatból, amikor a puccs útján uralomra került katonai junta kénytelen volt felismerni, hogy a tisztikarban rendkívül erőteljes monarchist mozgalom szervezkedik és egyre nő a jelenleg Olaszországban, száműzetésben élő Konstantin király híveinek tábora. (Természetesen a monarchists tisztekről, szervezkedésükről semmiképpen sem mondhatjuk el, hogy ez a társaság és szervezet a demokrácia helyreállításáért küzd; az emigráns demokraták egyik kiemelkedő vezetője, Andreasz Papandreu világosan elhatárolta magát a királypárti csoportosulásoktól.) AZ ATHÉNI TERROR egyre több jogtipró ítéletben mutatkozik meg — nem is szólva arról, hogy a nemzetközi közvélemény a sajtóból és egyes emberbaráti szervezetek jelentéseiből arról is tud, hogy' részben Athén környéki átmenő táborokban, részben a görög szigetvilágban, elhagyatott, sziklás, napégette partokon berendezett koncentrációs táborokban, mindenféle törvényes alap, eljárás, ítélet nélkül legalább tízezer görög hazafi sínylődik. Tavasszal az egész világközvélemény mély felháborodással fogadta a Gri- gorisz Farakosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és tizenöt más görög hazafi tárgyalásáról szóló híreket; Fa- rakoszt a katonai bíróság életfogytiglani börtönre ítélte. Május derekán ugyanaz a katonai bíróság »rendszer- ellenes összeesküvők« újabb csoportjára mondott ki életfogytiglani és 5—12 éves börtönbüntetéseket. Az egyik angol lapnak az athéni sajtó kurta híradásaiból összeállított statisztikája szerint május második és harmadik hetében csak a nyilvánosságra hozott ítéletek mérlege ez: »ötven hazafi hatszáz éves börtönbüntetése ...« A teljes képhez tartozik, hogy a legtöbb bírósági tárgyalásról tilos tudósítást adni. Van persze abban valami meghökkentő, hogy amikor a nyugati sajtó egyes kommentátorai megbízható adatok sorával alátámasztva bélyegzik meg a puccsal uralomra jutott katonai diktatúra terrorját. Görögország bőségesen kap támogatást a nyugati világtól. London nemrég például bejelentette: az angol kormány úgy döntött, hogy Görögország három hadihajót kap Angliától és az angol állami elektromos ipari vállalat nukleáris erőművet szállít Athénnak... 1968-ban Athén több mint 120 millió dollár, viszonylag kis kamatterhű kölcsönt kapott az NSZK-tól, az Egyesült Államoktól és Angliától. S amikor Patakosz belügyminiszter (»a fekete ezredesek csoportjának egyik főnöke Papadopulosz jobbkeze, a terror meehorv--fiúsának irányítója) Washingtonban járt, a sajtó nem minden alap nélkül állapíthatta meg, hogy Nixon is. hadügyminisztere és külügyminisztere is »meleg barátsággal« nyilatkoztak az amerikai—görög viszonyról. A terror éppúgy mindennapos ma Görögországban, mint a gazdasági bomlás; még a kozmetikázott statisztika is csak az ipari kapacitás mintegv 70. százalékos kihasználásáról ír és bár a munkanélküliség számadatait elhallgatták, azt nvilvános- ságra kellett hozni, hogy 1903 végiig úribb ötvenezer ember vádorolt ki munkát keresve Nyugat-Európába és a tengerentúlra. \T ATHÉNI URAK .TÖL TUDJÁK: a nyugati sajtó álszent kirohanásai a terror- perek és a diktatúra könyörtelensége ellen egyáltalán nem komolyak. A N & TO ke- let-földköri-tengeri szárnya számára Görögország szerepe nélkülözhetetlen; így hát a haragos szavak mögött Athén maximális támogatást, pénzt és fegyvert kap bírálóitól. G. M. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. június 2L
