Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

s> «/ % KOfVf. 0 \ ... r tlAG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I Ára: 80 fillér M SZM P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AR LAPJA XXV. évfolyam, 140. szám 1969. június 20., péntek A moszkvai nemzetközi tanácskozás történelmi jelentőségű esemény volt Kádár János beszélgetése a magyar tudósítókkal Megérkezett az MSZMP küldöttsége Az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai tanácskozásán, csütörtö­kön este visszaérkezett Bu­dapestre. A delegációt Kádár János, a KB első titkára ve­zette, tagjai voltak: Komó­csin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, Aczél György és Pullai Ár­pád, a KB titkárai és más vezetők fogadták. (MTI) A Minisztertanács ülése FELHÍVÁS A BETAKARÍTÁS SEGÍTÉSÉRE Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vett magyar pártküldött­ség vezetője és Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, néhány órával a küldöttség hazaindu- lása előtt, szerdán találkozott azokkal a magyar újságírók­kal, akik a moszkvai tanács­kozás munkájáról tudósítottak. A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável József és Pi- rityi Sándor, a Magyar Táv­irati Iroda, Nemes János, a Népszabadság, Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Magyar Hírlap és Diósdi László, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszél­getésen Kádár János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség mun­káját érintő kérdésekre. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár János a tanácskozás eredményeit, s mennyiben feleltek meg azok pártunk várakozásai­nak — a következőket válaszolta: A várakozásnak megfelelően A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Köz­ponti Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásainak, sőt bizonyos értelemben job­bak az eredmények, mint aho­gyan előzetesen reméltük. A testvérpártok nagy nemzetközi összejövetele és eszmecseréje — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi jelentőségű ese­mény volt, hiszen mozgal­munk a világ leghatalmasabb társadalmi ereje. — A tanácskozáson képvi­selt 75 kommunista és mun­káspárt áttekintette a nemzet­közi helyzetet, egyeztette né­zeteit, hogy az imperializmus elleni harcban a jövőben még jobban összpontosíthassa erőit mozgalmunk nagy feladataira — a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a né­pek szabadsága és a béke vé­delme érdekében. — A tanácskozás nem vég­célja, hanem eszköze, a jelen körülmények között nélkülöz­hetetlen eszköze a testvérpár­tok küzdelmének. A nemzet­közi kommunista mozgalom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kaptak. A tanácsko­zás után kedvezőbb feltételek között harcolhatnak, dolgoz­hatnak. !• A polgári sajtó nagy re­ményeket fűzött ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérdés szóba hozatala megzavarja a ta­nácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véle­ménye? — hangzott a kérdés. — Tudomásul kell venni, hogy világunkban különböző érdekek, különböző erők ta­lálkoznak és ütköznek össze, mindenekelőtt a haladás és az imperializmus erői, de min­denfajta közbülső erők is. En­nélfogva a tanácskozáshoz is különböző remények fűződtek. Nyílt véleménycsere — Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt re­mélték, hogy az értekezlet a nézeteltérések éleződéséhez vezet. Még a testvérpártok között is volt néhány, amely bizonyos nyugtalansággal te­kintett a tanácskozás elé. — Az előzetes eszmecserék során kitűnt, hogy különböző meggondolásokból nem volna helyes napirendi kérdésként tárgyalni sem a kínai vezetők jelenlegi politikáját, sem a csehszlovák helyzetet. Az em­lített két kérdés mégis szóba került a tanácskozáson. A csehszlovák kérdés kisebb mértékben, a kínai vezetők jelenlegi politikája viszont csaknem minden felszólalás­ban szerepelt. Ez elkerülhetet­len volt, mert a kínai problé­ma mozgalmunk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja. — Itt jegyzem meg, érdekes momentuma volt a tanácsko­zásnak, amikor az egyik test­vérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, hogy távol­levő pártot ne bíráljunk. Ez az igény azonban elfogadha­tatlan, mert ütközik egy rend­kívül fontos alapelvvel, neve­zetesen azzal, hogy minden párt szabadon kifejtheti állás­pontját. — A kommunista mozga­lom egységtörekvéseinek és az összes antiimperialista erők tömörítésének útjában jelen­leg a legnagyobb akadály — folytatta Kádár János — a amelyek miatt egyes test­vérpártok távol maradtak a tanácskozásról, illetve mások részt vettek ugyan, de fenntartásaik voltak a fő dokumentummal szem­ben? — hangzott a tudó­sítók következő kérdése. — Azon az úton, amelyet az elmúlt másfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jár­tunk — felelte Kádár János. — A testvérpártoknak figyel­mesen meg kell hallgatniuk egymás álláspontját, meg kell érteniük annak indítékát, majd elvi alapon ki kell fej­teniük nézeteiket, s ily módon közelíteni azokat egymáshoz. — A véleményeltérések részben ideológiai, részben politikai természetűek. Az ideológiai kérdésekben csak a tudomány módszerét használ­hatjuk, s ez eltér a napi po­litika módszerétől, össze kell gyűjteni, elemezni, értékelni kell a tényeket, kidolgozni a fő következtetéseket, majd egybevetni a különböző test­vérpártok elemzéseinek ered­ményeit. Csak a kommunista világmozgalom tapasztalatai­nak összessége adhatja meg az igaz választ arra a Kér­désre, hogy mi a marxista— leninista igazság, vagyis mi egy adott probléma helyes, marxista—leninista értelme­zése. — Ami a politikai nézet- eltéréseket illeti, tudvalevő, hogy a testvérpártok a leg­különbözőbb feltételek között dolgoznak, s ennek megfele­lően eltérő taktikát alkalmaz­nak. De az alapvető érdekek közösek, mert egységes az el­tökéltség az imperializmus el­leni harcunkban, egységesek vagyunk abban, hogy erősíte­nünk kell összefogásunkat A nézeteltérések leküzdésének legjobb útja a közös munka és a közös harc. Egyébként hadd jegyezzem meg: ameny- nyiben nézeteltérések jelent­keznek, jobb és egészségesebb, ha nem térünk ki előlük, ha­nem nyíltan, elvtársiasan és bátran beszélünk róluk. — A távol maradott pár­tokat — mint azt küldöttsé­günk sajtóértekezletén emlí­tettem — különböző okok ve­zették. Most még egy lépéssel tovább mehetek: a tanácsko­zás úgy foglalt állást, hogy az alapvető dokumentumokat megküldik a világ minden kommunista és munkáspárt­jának — a távol maradottak­nak is — abban a meggyő­ződésben, hogy ezek a okmá­nyul: IiözSi. ha:—..k olyan politikai platformját jelentik, amelyek megvalósításából mindenki kiveheti részét, s amelyhez még utólag is lehet csatlakozni. A közvélemény tájékoztatása kínai vezetők politikája. Á ta­nácskozáson képviselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezésre a felszólalásokban — elutasította ezt az egység­bontó politikát, mint a kom­munista mozgalomtól idegen áramlatot. — A csehszlovák kérdést felszólalásában a mi küldött­ségünk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzésére a legilletékesebb a csehszlo­vák testvérpárt küldöttsége volt, és érzésem szerint a ta­nácskozáson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint korábban. Ez a csehszlovák küldöttség objektív, marxista állásfoglalásának is érdeme. Artott-e az említett kér­dések körül kibontakozott vita az egységtörekvések­nek? — kérdezték a tu­dósítók. — Nem ártott — felelte Kádár János —, sem a kínai vezetők jelenlegi politikájának kritikája, sem a csehszlovák kérdés említése nem zavarta, ellenkezőleg, elősegítette a ta­nácskozás fő céljának elérését. Összefogásunk erősítésével Miként szüntethetők meg azok a körülmények, Azzal kapcsolatban, hogy az értekezletről tu­dósító nemzetközi újság­írógárda körében és vi­lágszerte nagy figyelmet keltett a tanácskozás nyil­vánossága, Kádár János a következőket mondotta: Jó sajtó- és propaganda- munka nélkül politikai és tár­sadalmi célokért harcolni nem lehet A nyilvánosságnak mind az előkészítő munka időszakában, mind pedig a tanácskozás idején nagy je­lentőséget tulajdonítottunk. A konzultatív találkozó házigaz­dáiként igyekeztünk megköny- r.yíteni a sajtó munkáját, és a testvérpártokkal egyetértés­ben lehetővé tettük, hogy szinte együtt éljen a tanács­kozással. Ezt nagyon fontos­nak tartottuk. A kommunista mozgalmat ugyanis szinte egész története során végig­kísérte az osztályellenségnek az a vádja és rágalma, hogy titkos, összeesküvő céljai van­nak. Valójában mozgalmunk kezdettől fogva nyílt A mi (Folytatás a 2. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö- közn ülést tartott. A kormány egyetértett az­zal, hogy a Magyar Népköz- társaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcso­latot a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes/ forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás fej­lesztését központi fejlesztési programmá nyilvánította, lS68-ban hozott kormányha­tározat előírta, hogy a fejlesz­tés helyzetéről évente jelen­tést kell tenni a Miniszter- tanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari minisz­ter, mint a közúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke, beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapítot­ta: az eddigi eredmények bi­zonyítják, hogy a közúti jár­műgyártás fejlesztése a terve­zettnek megfelelő ütemben halad. A Minisztertanács a jelentést megvitatta .és jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek fel­számolásával kapcsolatos ko­rábbi kormányhatározat ed­digi végrehajtásáról és a to­vábbi feladatokról a negye­dik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámo­lót tudomásul vette és hatá­rozatokat hozott. Felhívta az illetékes állami és társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget a taná­csoknak és az érintett csalá­doknak a célkitűzések mielőb­bi megvalósításához. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke és az igazságügy- miniszter előterjesztése alap­ján a kormány megtárgyalta az 1970. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy azt a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elé terjeszti. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter két je­lentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 1968. évi zár­számadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről szóló beszámolójá­ban megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették legfontosabb termelési és szö­vetkezetpolitikai feladataikat. A mechanizmus reformja so­rán bevezetett gazdasági­pénzügyi szabályozók a ter­melés és az áruértékesítés fejlesztésére ösztönöztek. A termelőszövetkezetek többsé­ge jól hasznosította a meg­növekedett önállóság adta le­hetőségeket, az anyagi érde­keltség elvének érvényre jut­tatása biztosította a központi célkitűzések megvalósítását. A közös gazdaságok ennek megfelelően dolgozóiknak az előző évinél folyamatosabb foglalkoztatottságot és na­gyobb jövedelmet biztosítot­tak. Á Minisztertanács a je­lentést elfogadta. A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, a felvásárlás és az ellátás várható alakulásáról előter­jesztett jelentés megállapítja, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek az idén is jó mun­kát végeztek. A Miniszterta­nács megelégedéssel vette tu­domásul, hogy a nagyüzemek dolgozói lelkiismeretesen vé­gezték el a tavaszi munkákat és készülnek fel a nyári teen­dőkre. A várható, termés megnövekedett feladatok elé állítja a mezőgazdaság és a felvásárló szervek dolgozóit: a betakarítás, a felvásárlás és a tárolás a megelőző éviek­nél jelentősebb erőfeszítést igényel. A Minisztertanács felhívja az érdekelt miniszte­reket és országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a me­zőgazdasági üzemek, felvásár­ló szervek és feldolgozó vál­lalatok dolgozóit, hogy előre­látó intézkedésekkel, magas fokú szervezettséggel, jó mun­kával biztosítsák a termés be­takarítását, felvásárlását, fel­dolgozását. Kéri a társadalmi szerveket, hogy ehhez a ki­emelkedően fontos munkához minden szükséges segítséget, támogatást adjanak meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Erőteljesen fejlődnek a szontoßldi növények Június első felében a nö-, vények fejlődésére kedvezett burgoxyatSliögeiés. Megkezdték a burgonya töltögetését a darányi Üj Elet Tsz-ben. A szövetkezet 170 holdon termel rózsa és so­mogyi sárga fajtájú burgonyát. az időjárás. A mezőgazdászok június közepi felmérése sze­rint a kedvező időjárás hatá­sára erőteljesen fejlődnek a szántóföldi növények. A ku­korica növényállománya jó és állapota jobb, mint az előző év hasonló időszakában. A cukorrépa mindenütt elborí­totta a földet. Nincs panasz a burgonya fejlődésére sem. Az esők a burgonya túlnyo­mó részét a virágzás szakaszá­ban érték. Ezért a gumókötés várhatóan lényegesen jobb lesz, mint az előző években. A^ csapadékos időjárás le­hetővé tette a palántáról ter­mesztett növények — a fű­szerpaprika, a paradicsom, a dohány — eredményes pótlá­sát A zöldborsótermés jó. Az őszi és tavaszi kalászo­sok fejlődésére egyenesen ideális az idő. A tavaszi ka­lászos gabonákat az eső a ka­lászállapotban érte. Az őszi és a tavaszi gabonák növény- állománya, fejlettsége lénye­gesen jobb a tavalyinál. A kalászhossz is kiegyenlítettebb a szokásosnál, a terméskilátá­sok valamennyi őszi és tava­szi kalászosnál kedvezőbbek a tavalyinál. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom