Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
Levél falusi fiataljaiakról ír ‘kedves Pali bácsi! Emlékszik még ugye, hogy mivel váltunk el néhány napja? Az a vélemény, amit a vonaton való találkozásunkkor hangoztatott, nem hagy nyugodni. Engedje meg, hogy a nyilvánosság előtt térjek rá vissza ebben a levélben. Azt mondta, hogy bizony nem szívesen lát egyre csak könyvet, mindig könyvet az unokái kezében. . És hozzátette, hogy a faluja lm n így gondolkodik a legtöbb szülő, nagyszülő is. Elhűltem azon, hogy századunkban, társadalmi rendszerünkben kifogásolhatja valaki a nagyobb tudás megszerzését! Hiszen már 130 évvel ezelőtt elhangzott Széchenyi István mondása »a kiművelt emberfő«-ről, mely a nemzet jövőjének, boldogulásának záloga. Érdekelt, mi az oka ennek a helytelen véleménynek. Pali bácsi, maga néhány perc alatt, ami még a leszállásig hátra volt, azt bizonygatta, hogy a könyvek zavarják meg a mai fiatalság fejét, a tanult falusi fiatal lenézi szüleit, rokonait, nem is akar már a falujában maradni. Már ott ellent- mondtam, de nem volt idő megvitatni a dolgot. A vonat hosszan fütyült, lassított a dombok között. Maga, Pali bácsi, lassú léptekkel elindult az úton, a távoli erdőszélen megbúvó kis falu felé, a vonat is nekilódult újra, de itt maradt a nehéz kérdés: népünk kultúrájának ügye. A szülők falun és városon egyaránt szeretik gyermekeiket, meg akarják őket tartani. Csakhogy okosan kell szeretni őket! Megtartani a családnak, s egyúttal odaadni a társadalomnak. Csiszolni értelmüket és nemesíteni érzéseiket. Szülők, pedagógusok és az egész társadalom kötelessége, hogy derék közösségi embereket, jó hazafiakat, szilárd szocialista világnézetű dolgozókat neveljen belőlük. , Én is találkoztam már egy-két olyan »tanult«, faluról való fiatalemberrel, aki szégyelite egyszerű szüleit. De hát valóban »tanult« ember az ilyen? Megérdemli műveltsége elismerését? Még az ember nevet is alig. Ez a jelenség az úri rendszer Magyarországán született, annak rangkórsággt- ból nyerte értelmét, s ha ma még előfordul, az a réginek rothadó, bűzlő maradványa. Néhány ilyen fiatalnak a viselkedése ne fedje el Pali bácsi előtt se a sok-sok becsületes, szüleit szerető, dolgos, falusi származású embertársunk alakjai. Hiszen ha elgondolkozik, maga is sok ilyet ismer. Megtalálhatók Budapesten, Kaposváron, a járási székhelyeken és a falvakban is. Tapasztalhatta, hogy szocialista erkölcsünk egyik alapja a család, a munka, a dolgozó ember megbecsülése. Éppen a régivel való harcban szerzünk ennek érvényt. És a mi harcunk eszköze a nagyobb tudás, az értelem fejlesztése. Mert hiszünk az emberben, hisszünk. az ember nevelhetőségében. . AAikor Pali bácsi gyermek volt, akkor a repülés még ,rl csak vágyálomként élt az emberben. Ma űrhajók suhannak a kozmoszban és a Holdon való leszállásra készülődnek. Akkor a »magyar betegség«, a tüdőbaj aratott a szegények között, ma az orvostudomány megfékezte ezt a rémet sok más társával együtt; az átlagos emberi életkor 30 évvel lett hosszabb. Sok olyan egészséges, idős ember él ma Somogybán is, mint Pali bácsi. És miként a technika századában falujuk határában már nem faekével szántanak, úgy fejlődik a legfinomabb eszköz, az emberi agy is. Nem. a régi módon élünk, dolgozunk, tanulunk. „Az egyenletek érdekelnek” Igazi srác. Kócos hajú, lan- galéta. Semmi különös nem fedezhető fel rajta, kicsit gyorsan beszél, elharapja a szavak végét. Tehetséges matematikus, az országos Arany Dániel matematikaverseny harmadik helyezettje, a kaposvári Táncsics Gimnázium I/A osztályának tanulója. Győry Ervinnek hívják. Vidám fiú. — Mivel tudja a matematika lekötni az ember figyelmét? — A logikával. Igaz ugyan, hogy a megoldások folyamán egy-egy logikai rendszer megismétlődik, mégis mindegyik más és más, állandóan új. Két fordulót bonyolítottak le a matematikaversenyben, Ervin már januárban elkezdett készülni. Azonosságok, egyenletek, egyenletrendszerek, geometriai képletek, logikai feladványok kavarogtak a fejében, s mire lecsitította őket, már egyedül maradt a megyéből az országos döntőben. Három példát kapott, egy oszthatóságit, egy mértanit és egy logikait. Megoldotta, felküldték munkáját a fővárosba és jött az értesítés, hogy harmadik lett — Mit ér ez a »bronzérem? — Elsősorban tapasztalatot szereztem a további versenyekre, aztán meg jó érzés volt, hogy ilyen mezőnyben sikerült jól szerepelni. — Mikor szeretted meg ezt a tantárgyat? — Magam sem tudnám pontosan megmondani, szinte észre sem vettem. Ügy az ötödik-hatodik osztály körül jöttem rá, hogy ez érdekes, érdemes a megoldásokon törni a fejemet A Táncsics Mihály Gimnázium matematikatanára, Gál József az órákon kívül szakkörön is foglalkozott a gyerekekkel, irodalmat ajánlott nekik, a várható tárgyköröknek megfelelő példákat oldatott meg velük, s fáradozását siker koronázta. — A tanuláson kívül mivel töltőd szívesen az idődet? — Másodosztályú sakkozó vagyok — az idei versenyen csak egy pont hiányzott az első osztályú minősítéshez. Szeretem a könyveket, de csak az optimistákat, a drámák nem érdekelnek, na és a gombfoci... Ez is sport — reagál maliciózus mosolyomra —, még világbajnokságot is rendeztek belőle... — Van-e a matematikán belül olyan terület, amelyik különösen érdekel? — Elsősorban az egyenletek, az algebrai feladatok, de a többi is. Nehéz meghúzni a választóvonalat Ervintől megérdeíklődtem — bár még korai —, mi a terve az érettségi után. Tovább tanul feltétlenül, a matematika szeretete nem fellángolás, az egyetemen a fizikát vagy a kémiát akarja még fölvenni. — Mi a véleményed az ilyen »tudós fejekről ?« — Szerintem egy matematikus csak addig legyen az, amíg a számokkal foglalkozik. Utána semmi különbség nem lehet egy átlagember és közötte. Én ugyanúgy járok moziba, szórakozni, a Latinka Ház »bulijaira«, mint a többiek. De ha matekozom, az szent és sérthetetlen. (Saly) Ha a falu munkakörülményeiben, kultúrájában csak nagyon lassan változik, sok türelmetlen fiatal valóban elhagyja a falut. Az orvosság tehát az, hogy a falusi életet tegyük vonzóbbá, korszerűbbé. Kiagy ellentétek feszülnek a mi korunkban: az űrre- ” pülés szárnyalása és a maradiság; minden becsületes ember iránti tisztelet és faji megkülönböztetés; atomcivilizáció és szellemi sötétség. Nekünk világosság kell! Higgye meg, a könyvek, az olvasás nem ellensége maguknak, hanem családjuk, falujuk felemelője és boldogítója a fiák, unokák nagyobb tudása, szélesebb látóköre, gazdagabb lelkivilága révén. A régi barátsággal üdvözli: Török Lehel „Példaképem Lengyel Gyula44 — Ugye, azt tudja, hogy ki volt Lengyel Gyula? — előz meg a kérdéssel Vadas Agnes. Csali akkor derül fel, amikor azt válaszolom neki, hogy Lengyel Gyula, a Tanácsköztársaság kereskedelmi életét szervezte meg. — Na jól van, nem bánom, kérdezzen — mondja komolyan. — Ügy tudom, a Lengyel Gyuláról írt pályázatával elnyerte a KISZ országos kü- löndíját. Hogyan sikerült ezt elérnie? — A Noszlopy Gáspár Kereskedelmi Szakközépiskola Máté Antalné üzletvezető is elismeréssel nyilatkozik Vadas Ágiról. — Űsz óta van itt, de nemcsak az elméletben végez jó munkát, hanem a gyakorlatban is igazolja a tehetségét. Ahogy én ismerem, eléri a célját, helyet kap a kereskedelemben, akár dolgozni, akár tanulni akar. Vadas Ágnes méltán képviselte megyénket az országos pályázatom. (Mészáros) Bortorony — avagy toronypince A Magyar Állami Pincegazdaság pécsi pincészetében különös mó dón, úgynevezett toronypincében tárolják a bort. A »►pincét-«, mivel a talajvíz miatt lefelé építeni nem lehetett — fölfelé építették. A toronypincét, amelyben 32,5 ezer hektoliter bort tárolnak, rövidesen átadják rendeltetésének. Miért szeretem második osztályát végzem. Ta- szári vagyok. Elég kevés a szabad időm, mégis, amikor a fővárosi Lengyel Gyula Szak- középiskola meghirdette ezt a pályázatot, vállalkoztam rá, hogy megírom. Sok könyvet kellett átnézni, amíg a dolgozat elkészült. Ráadásul kevés időm volt a munkára, mert későn értesültem a pály. tatról, így a téli szünetemet áldoztam rá. Amit találtam Lengyelről, mindent elolvastam. Megvallom őszintén, nem sokat tudtam róla, amikor nekiálltam a munkának. Csak a könyveket olvasva láttam, mennyire érdemes róla írni. — Milyennek ismerte meg? — Tudott küzdeni, fölismerte, hogy a kereskedelemben is reformot kell végrehajtani. Mi. a kereskedelmi iskola tanulói az ő nyomdokain haladunk. Igyekszünk az ő szellemében élni. Példaképem lett Lengyel Gyula. — örült a győzelemnek? — Nem akartam elhinni. Nagyon boldog voltam. Különösen a szüleim örültek. Sokat segítettek az anyagkutatásban. Erről a »Fekete-fehér-igen- nem« vetélkedőről beszélek, a budapesti kerületek maratoni küzdelméről amely a televízióban folyik. Soha még szellemi versengés nem tetszett nekem annyira, mint ez. Imádom, egészen oda vagyok érte. Kíváncsiak rá, hogy miért? Lehet találgatni. Talán azért szeretem eny- nyire, mert magam is fővárosi lakos vagyok, az egyik kerületben van az én otthonom. egy másik kerületben él a főnököm, és most szorítok azért, hogy az én kerületem jól elagyabugyálja a főnököm kerületét? Szó sincs róla, nem vagyok lokálpatrióta, és abban a bizonyos kerületben lehetnek rendes emberek is. Esetleg nagyon tetszik nekem a fővárosi tanács ravaszsága? Felajánl a győztes városrésznek egy hatvanágyas bölcsődét, ugyanakkor ezzel a gyakran késő éjszakba nyúló és elsősorban az Ifjú házasok figyelmét lekötő műsorral megtakarít magának legalább tíz darab- hatvanágyas bölcsődét! Víz, víz, nem találták el, effajta rosszmájú feltételezés soha rnég csak eszembe sem jutott. Netán azért lelkesedek ezért a vetélkedőért, mert szeretett Budapestem történetéből annyi új, érdekes ismeretet nyújt? Nem mondom, ennek válóban örülök, de mégsem ez a fő ok. És nem a sakk, és nem a rakoncátlan stopperóra, és még Vitray balettes mozdulatai sem, amikor a kérdést húzza, vagy az üres borítékot átadja az enyészetnek. / Ne is próbálkozzanak, úgysem jönnek rá. Megmondom: engem a tapsilányok bájolnak el, ők ejtik rabul a szívemet adásról adásra. Kossuth-díj jár annak a rendezőnek, aki rájött, hogy nélkülük fabatkát sem ér az egész verseny, és az operatőrnek, aki a kellő időben mindig rájuk irányítja a kamerát. Fölösleges az értelmező szótárakban keresgélniük a »tapsilányok« kifejezést. Én találtam ki. Házi használatra így jelölöm azokat a tündéri ifjú hölgyeket tizenhat és húsz között, akik a vetélkedő ideje alatt ott ülnek X., Y. kerület népművelési otthonában az első sorokban. Ezek a bájos, ennivaló tapsilányok, amikor a hazai elmebajnok kitalálja, hogy például a kérKészül a műanyagfólia tasak a barcsi Vörös Csillag Tsz- ben. A 16X40 cm-es nagyságú zacskókból naponta 210— 360 kilogrammot tudnak gyártani. A tasakok nagy részét a tejipari vállalatoknak szállítják. Új ösztöndíjrendszer lép életbe Megszűnik az egyenlősdi Fokozódik az ösztönzés A múlt kísérleti tanév tapasztalatai alapján az 1969— 70-es tanévben új ösztöndíjrendszer lép életbe a felsőfokú tanintézetekben; tanítóképzőkben, főiskoláikon, egyetemeken. Az új ösztöndíjrendelet megszünteti az egyenlősdit, az állami támogatást differenciáltabbá és ösztönzőbbé teszi. Az eddigi három helyett szeptembertől öt kategóriába sorolhatók a felsőfokú tanintézetbe beiratkozott hallgatók. A szociális támogatást*az egy főre jutó jövedelem alapján határozzák meg. Az első kategória felső határa 500 forint, a másodiké 800 forint, a harmadiké 1100 forint, a negyediké 1400 forint, az ennél magasabb jövedelműek az ötödik kategóriába tartoznak. Az állami támogatás ösztönző jellege abban mutatkozik meg, hogy a jobb tanulmány i eredményt elért hallgató magasabb ösztöndíjat kap. A 3.51 és 3,99 közötti félévi tanulmányi eredményért 100 —200 forintot adhatnak: 4—4,50-ig I 200—300 forintot; 4,51—5-ig 300 | —600 forintot. Az általános tanulmányi ösztöndíj megállapításánál az ifjúsági szervezet javaslata alapján figyelembe désben ismertetett három szám annak a Tódorka Simeonnak a születési, a halálozási és közbeeső évszáma volt, aki könyvet írt valamiről és ezért egy gangot neveztek el róla a kerületben, cnfeledt-boldogan tapsikolni kezdenek. Ezer vidám, pajkos sugár csillog a szemükben, csurgatott méz a mosolyuk, megőrülök értük. Kiváltképp azokért, akik, miközben szaporán ütögetik össze a kezecskéjüket, ráadásul még ütemesen föl-f ölemelkednek, vissza-visszahuppannak a székükre. Szépek, csinosak, boldogok. Meg kell őket zabáim! Mit nekem a mázsányi könyvvel, kimutatással fölszerelt professzorok, a kopasz vagy lobogó üstökű zsenik, a különféle-fajta titánok, gigászok és egyéb lángelmék! Egy, egyetlenegy ilyen aranyos tapsilányért odaadnám az egész társaságot. A zsűrit és a nagymestereket is beleértve! Kürti András veszik a hallgató társadalmi munkáját is. Tandíjat nem fizet az 5—3,51 közötti tanulmányi eredményt elért hallgató. A 3,50—3 közötti tanulmányi eredményű hallgató kategóriákként 100, 150, 200, 250, 300 forintot fizet. A 2,99—2,50 közötti tanulmányi átlagú hallgató kategóriákként 200—400 forintot fizet. A 2,49 alatti, nem elégtelen 300—700 forintot, az elégtelen 400-tól 1000 forintig terjedő összeget fizet. A szociális támogatásnál figyelembe veszik, hogy a családból hány gyermek tanul egyszerre felsőfokú tanintézetben. Ha ketten, akkor egyikük egy kategóriával kedvezőbben sorolható. Ha a diákjóléti bizottság megállapítja, hogy a jövedelem igazolásánál ténylegesen rosszabb körülmények között él a hallgató, pl. súlyos beteg van a családban, akkor szintén egy kategóriával kedvezőbbem sorolható a hallgató. Az új ösztöndíjrendszerrel együtt új vizsgaszabályzat lép életbe szeptembertől. Megszűnik az utóvizsga időszak. A vizsgaidőszakon belül az utóvizsgát is le kell termi a hallgatónak. Ha nem sikerül, elégtelennek minősítik a félévét. A tanítóképzőkben megváltozik a gyakorló félév ösztöndíja is. A kategória szerinti támogatással és a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjon kívül a gyakorló tanító kaphat szociális juttatást is attól függően, hogy hol. milyen körülmények között dolgozik. A társadalmi ösztöndíj juttatásában nincs változás. A feltételek megtartásával a jövőben nem a minisztérium, hanem az intézet igazgatója adományozza a népköztársasági ösztöndíjat. Az új ösztöndíjrendszer bevezetése megköveteli, hogy nőjön a diákjóléti bizottság szerepe. Az ifjúság nagyobb szerepet kap a javaslattevésben. A döntés minden esetben az igazgató jogköre. A diákotthonban lakók kategóriákként 50, 100, 250, 500, 700 forintot fizetnek. A reggeliért, ha igénylik, külön ‘‘60 forintot. Az új ösztöndíjrendszer bevezetése szükségessé teszi a pontos adatszolgáltatást, a jövedelem pontos megállapítását. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. június 18. 5
