Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-03 / 125. szám
A francia elnökválasztás első fordulója Raymond Marcellin francia belügyminiszter hétfőn reggel sajtóértekezleten közölte az elnökválasztás június 1-én megtartott első fordulójának hivatalos eredményét. Az adatok a következők: Szavazásra jogosultak száma 28 998 343 Leadott szavazatok száma 22 33G 567 Georges Pompidou 9 858 824 44,14 százalék Alain Poher 5 221 022 23,38 százalék ■Jacques Duclos 4 787 665 21,43 százalék Gaston Defterre 1 130 0S0 5,06 százalék Michel Rocard 815 512 3,65 százalék Alain Krivine *37 758 1,06 százalék lands Ducatcl 283 73« 1,28 százalék Nagy sikert ért el a választásokon Jacques Duclos, akit a dolgozók és demokraták milliói támogattak szavazatukkal — jelentette ki Waldeck Rochet, az FKP főtitkára a francia elnökválasztások első fordulójának eredményeivel kapcsolatban. A választási eredmények azt mutatják — állapította meg Waldeck Rochet —, hogy a Francia Kommunista Párt a demokrácia cj°n_ tő ereje, a szocializmus nagy pártja. Most még inkább világos, hogy az FKP nélkül nem lehet semmiféle valóban baloldali, valóban reformpolitikát alkotni. A francia dolgozók alapvető tömege szavazott Jacques Duclos jelölésére, mivel őt tartják a munkás- és demokratikus erők egysége jelöltjének, hiszen az összes dolgozók és demokraták jövője az egységben van — mondotta Georges Séguy, a CGT főtitkára, s egyúttal bejelentette, hogy a CGT a második fordulóban tartózkodik a szavazástól. A hétfő reggeli francia lapok címeikben és kommentárjaikban Georges Pompidou-t és Jacques Duclos-t tekintik az elnökválasztás első fordulója nyertesének és Alain Poliert, en pedig Gaston Defferre-t a vesztesnek. Az Humanité főcíme: A párt jelöltjének nagy sikere: csaknem ötmillió szavazatot kapott Jacques Duclos, a szocialista párt drágán fizette meg egységbontó politikáját. A reakció jelöltjei közül Pompidou messze Jacques Duclos, a Kommunista Párt jelöltje több szavazatot kapott a franciaországi elnökválasztáson, mint a baloldal többi jelöltje együttvéve. Képünkön: Duclos Párizs egyik külvárosában a szavazóurnánál. (Telefoto — AP—MTI—KS) megelőzi Pohert. A lap vezércikkében megállapítja, hogy Duclos ragyogó eredményt ért el és növelte mind számban, mind pedig százalékarányban a kommunista pártnak az 1968. júniusi parlamenti választáson megszerzett szavazatait. A Combat vezércikke szerint az elnökválasztás nagy vesztese az első fordulóban Alpin Poher és a nem kommunista baloldal. A június 1-i szavazás két nyertese, Pompidou és Duclos, akikről el kell ismerni, hogy a kampány legjobb szereplői voltak. Közös a harcunk A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁS ELE Amióta nyilvánosságra hozták, hogy a kommunista és munkáspártok 1969. júniusára Moszkvába összehívták nemzetközi tanácskozásukat, mind gyakrabban hallani a kérdést: lehet-e egységet teremteni a nemzetközi munkásmozgalomban, amelynek egyes osztagai a legkülönbözőbb körülmények között tevékenykednek. A kérdés érthető, hiszen a kommunista pártok ma nagyon eltérő körülmények között végzik munkájukat. Az egyik párt a szocialista társadalom építését irányítja, a másik pártra a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatai várnak. Egyes pártok fejlett tőkés- országokban működnek, mások a nemzeti felszabadítási mozgalom övezetében vívják harcukat. Az egyik halaimon lévő párt, a másik ellenzéki tömegpárt, a harmadik a forradalmi zászlóbontás elején tart. A mozgalom színképe tehát igen tarka. Ennek a sokszínűségnek azonban van egy egységes alaptónusa: a szocializmus és a kommunizmus építésének közös célja, a marxizmus—leni- nizmus közös eszméje. Világos azonban, hogy az egyes pártok harca — napjainkban sokkal inkább, mint valaha — nemcsak a belső társadalmi és politikai helyzettől, hanem a nemzetközi erőviszonyoktól, a két világrendszer közötti verseny, a béke és a háború erői közötti harc kimenetelétől függ. Egységbe fűzi a testvérpártokat az is, hogy mindenütt ugyanazzal a jól szervezett, tapasztalt, ravasz és erős ellenséggel találják szemben magukat: az imperializmussal. A marxisták—leninisták nem hunynak szemet a viszonyok eltérő volta felett. Felismerik, hogv a pártok — a különböző feltételek és tapasztalatok alapján — nem mindig egyformán fogalmazzák meg politikájukat, .és sokszor másmás formában határozzák meg harcuk taktikáját. Az eltérő sajátosságok tiszteletben tartása mellett azonban mindennél fontosabb az, ami közös, ami összefűz. Világos tehát, hogy az eltérő viszonyok közepette tevékenykedő pártok között is lehetséges, sőt szükséges az egység. Nyilvánvaló azonban, hogy teljes egység rövid idő alatt nem teremthető meg, az egységet leginkább akadályozó fő ellentéteket rövid időn belül nem lehet felszámolni. Addig is azonban, amíg helyreállhat a teljes egység, erőfeszítéseket kell tenni az akcióegység létrehozására a legfontosabb és a leghalaszthatatlanabb kérdésben: az im- perialistaellenes harcban. A szocialista országok kommunista pártjai több fronton is szembe találják magukat a szocializmus megdöntéséi célzó imperialista próbálkozásokkal. Az európai szocialista országok vonatkozásában általában a fellazítás módszerét igyekeznek alkalmazni, más földrészeken elmennek a legdurvább agressziókig, amint azt a Vietnami Demokratikus Körtársaság elleni háborújuk, a Kubai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres provokációik mutatják. A pártok feladata az imperializmus taktikájának hatástalanítása — nemcsak országaikon belül, hanem határaikon kívül is. A fejlett tőkésországokban a kommunista és munkáspártok harca a monopoltőke hatalmának korlátozására, majd megszüntetésére irányul. Céljuk a dolgozók politikai jogainak védelme, a demokrácia kivívása, a munkásosztály ét más dolgozó rétegek életkörülményeinek megjavítása. Ez viszont nem választható el a fegyverkezési hajsza megszüntetésétől, az agressziók visszaszorításától, az imperialisták m egf ékezés étől. Az úgynevezett harmadik világban működő kommunista és munkáspártok éles harcban állnak az imperializmussal. A tőkésvilág hatalmasai durván beavatkoznak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok belső ügyeibe, védelmezve a monopóliumok érdekeit. Ahol pedig már győzött a nemzeti felszabadító mozgalom, és a régi gyarmatok helyén önálló nemzeti államok keletkeztek, ott agresszióval, gazdasági blokáddal, belső aknamunkával, puccsokkal igyekeznek visszaszerezni elvesztett pozícióikat. Néhány országban a helyi földbirtokos osztály és a burzsoázia lepak- tál az elnyomókkal, hogy fenntarthassa kizsákmányoló rendszerét. A kommunistáknak tehát a belső és a külső ellenség ellen egyaránt küzdeniük kell, mert csakis így háríthatják el az országuk szabadsága és függetlensége, a haladás ellen irányuló imperialista támadásokat. E vázlatos áttekintés is mutatja, hogy az imperial ista ellenes harc alapvető feladata minden kommunista és munkáspártnak, — függetlenül attól, milyen társadalmi rendszerben, milyen fejlettségű országban, melyik földrészen, milyen körülmények között tevékenykedik. Ez indította a pártok túlnyomó többségét arra, hogy a júniusi nemzetközi tanácskozás központi témájának ' azt válasszák, miként lehet akcióegységet teremteni az imperialistaellenes harcban. Pálos Tamás Gusfáv Husák beszámolóba a CSKP KB május 29-i ülésén Dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára a kb május 29-i ülésén beszámolót tartott. A párt fő feladatai a jelenlegi politikai helyzetben címmel. Bevezetőjében elmondotta, hogy a központi bizottság április 17-i ülése óta eltelt hat hét folyamán a kb elnökségi megvitatta a párt- és az állami élet, valamint Csehszlovákia nemzetközi kapcsolatainak csaknem valamennyi területén kialakult helyzetet és az áprilisi plánom szellemében több konkrét intézkedést fogadott el. Célok és intézkedések »Mi az amit, el akarunk érni?-« — tette fel a kérdést Gustáv Husák, majd így- válaszolt: O "Helyre akarjuk állítani pártunk egységét a marxista—leninista tanítás elvei alapján, a pártépítés és a pártélet lenini elveinek, valamint annak a politikai platformnak alapján, amelyet ez a központi bizottság elfogadott. © Célul tűzzük ki, a kommunisía part vezető szerepének helyreállítását társadalmunkban, mindenekelőtt a tömegszerve/etekben és a Nemzeti Frontban, az állam vezető szerveiben, a gazdaság es a kultúra területén. # Összességében ki akar • juk doleocmi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy államunk súlyos razdasági problémái megoldódjanak. O Meg akarjuk szilárdítani a szocialista államnak a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szerveként betöltött funkcióit © Arra törekszünk, hogy elvi alapon rendezzük kapcsolatainkat a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri pártjaival. Államunk külpolitikájának alapelvei ezekre a kapcsolatokra épülnek.-“ Ezt követően Gustáv Husák a szocialista fejlődés 1968. januárjáig eltelt időszakát elemezte. Rámutatott, hogy az első válságjelenségek az ötvenes évek elején jelentkeztek, amikor- a pártvezetőség kezdte megsérteni a párt és a társadalom életének lenini elveit. A Novotny-féle vezetés gyakorlati kérdésben szektás-dogmatikus álláspontra helyezkedett. A CSKP KB első titkára ezután így folytatta: »Az 1968-as esztendő nagy remények és a nagy várakozások időszaka volt a kommunisták és nem kommunisták számára. Nagy lehetőségeket teremtett ahhoz, hogy megtisztítsuk tanításunkat és politikai gyakorlatunkat a hibáktól és az eltévelyedésektől.“ A demokratizmus folyamatát azonban — folytatta Husáik — nem szabályozta semmiféle koncepció. A párt olyan ösztönös társadalmi mozgást engedett meg, amelyben a társadalom antiszocialista erői és a párton belüli opportunista csoportok előtt lehetőség nyílt a politikai életbe való behatolásra. Az 1968-as évfolyamán ezeknek az erőknek sikerült megkaparintaniuk a hatalom sok fontos politikai eszközét. Befolyásra tettek szert r> saitóban, a rádióban a televízióben, egves párt-alan- szervezetekben, a tömegszer- vezetekben stb. Auofussfus előtt és után Ezeknek az erőknek döntővé vált a befolyása 1968. februárja után, amikor a pártvezetőség megszüntette a cenzúrát, de ugyanaltkor nem biztosította más eszközökkel eszmei ráhatását a politikai hatalom e fontos eszközeire. Emellett eltűrték, hogy nyíltan tevékenykedhessenek olyan nyilvánvalóan szocialistaellenes szervezetek, mint például a »A 231-esek klubja«. Elnézték azokat a kísérleteket is, amelyek a szociáldemokrácia visszaállítására, a klerikaliz- mus politikai újjászervezésére irányultak. Ily módon éles belpolitikai harc bontakozott ki a párt, a tömegszervezetek, az államhatalmi eszközök, a gazdasági pozíciók birtoklásáért. Husák ezután megállapította, hogy a kb tavaly novemberben elfogadott határozata megjelölte a párt és a társadalom pozitív céljait és azt az utat, amelyen haladva ezek a célok elérhetők. A lehetőségek ellenére azonban — jelentette ki a CSKP KB első titkára — nem történt meg a párt és a társadalom konszolidálódása. Az okok ebben az esetben is ugyanazok, mint augusztus előtt: az egység hiánya a központi bizottságban és annak végrehajtó szerveiben, a pártmunka lenini elveinek megsértése, a szilárdság hiánya, az ingadozás a vezetés,ben. »A tömegtájékoztatási eszközök legnagyobb része továbbra is a szocialistaellenes jobboldal és opportunista erők befolyása alatt állott. Az elmúlt év novembere és decembere. 1969. ianuária ezen erők felforgató törekvéseinek időszaka volt ér Csehszlovákia nemegyszer jutott a katasztrófa határáig« — állanitotta meg Husák. »Tlven volt a helyzet amelv bői pártunk központi bizottsága április 17-ón kiutat szándékozott keresni. Most. hat hét elteltével, meggyőződéssel állíthatjuk. hogy a párttagok és a lakosság zöme megértette ennek a lépésnek a jelentőségét és egyetértéssel fogadta az áprilisi plenum döntéseit«. Az elmúlt hat hét során — folytatta Husák — sikerült változásokat elérni a politikai légkörben: a társadalom tudatában megszilárdultak az egészséges, a szocialista, a realista tendenciák, és növekvő ellenállás bontakozik ki a szélsőségesek és a kalandorok akciói ellen. A lenini elvek alapján A tömegtájékoztatási eszközökről szólva, a CSKP KB első titkára a következőket mondta: «-Azért is sikerült változásokat elérnünk a politikai légkörben, mert az elmúlt hetekben alaposan megszilárdítottuk a párt vezető szerepét a sajtó, a rádió és a televízió területén. Ezután a CSKP jelenlegi helyzetéről szólott. Megállapította, hogy a társadalomban fennálló válsághelyzet leküzdésének fő kérdése a párt belső politikai válságának megoldása. A fő dokumentum, amelyből ma tóindulunk — mondotta Husák —, a központi bizottság novemberi határozata. A párt politikai feladatairól elmélkedve — mondotta ezután Husák — újra kell fogalmaznunk egyes alapvető tételeket. Le kell szögezni, hogy a CSKP a munkásosztály és a dolgozó nép pártja, marxista— leninista párt, amely elismeri és szem előtt tartja a párt- építésre és a pártéletre vonatkozó lenini elveket; a kommunista és munkáspártokkal, valamint a szocialista államokkal való mély internacionalista szolidaritás ideológiájának és politikájának elidegeníthetetlen részét kénezi: p párt vezető szerepe, a szocialista haza védelme, a munkás osrtálv és a dolgozó nép ka talmának védelme a szociális te társadalom lényeges ténve zői. Ami a párt. tagjainak nézeteit és a párt által elfogadóit határozatokat illeti, Husák leszögezte, hogy az eddig folytatott gyakorlatnak a jövőben nem lehelt helye. A központi bizottságtól kezdve el kell érnünk az eszmei egységet és a párt akcióegységét. »Csak ezután lesz jogunk megkövetelni az alsóbb szántű pártszervektől és az egyszerű párttagoktól, hogy betartsák azokat az elveket, amelyeknek megvalósításában mi, a központi bizottság tagjai és vezető munkatársai példát mutatunk.« A CSKP KB első titkára ezután Csehszlovákiának a szocialista országokhoz, illetve a csehszlovák pártnak a testvérpártokhoz fűződő viszonyáról beszélt. Idézte az 1968. augusztus 3-án elfogadott pozsonyi nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint »pártjaink soha senkinek sem engedik meg, hogy éket verjen a szocialista államok közé, hogy aláaknázza a szocialista társadalmi rend alapjait.« A kölcsönös bizalom jegyében Husák szólt arról, hogy az utóbbi hat hét során milyen lépések történtek a CSKP és az SZKP, valamint a többi testvérpárt, továbbá Csehszlovákia és miás szocialista országok közötti elvtársi és baráti viszony helyreállításában. Elismeréssel szólott magyarországi, lengyelországi és NDK- beli látogatásáról. »Meggyőződtünk arról — mondotta Husák —, hogy a testvérpártok, e pártok vezetői, s a szövetsé- 'ges országok népei baráti és elvtársi érzelmeket táplálnak pártunk és Csehszlovákia népei iránt, őszintén kívánják a sokoldalú, kölcsönös és szoros együttműködést a párt-, az állami és a társadalmi élet minden területén.« Azokat a problémákat, amelyek tavaly merültek fel köztünk és szövetségeseink között, kölcsönös megállapodások alapján a bizalom, a nemzeti és internacionalista érdekek figyelembevételével fogjuk végleg megoldani — mondotta Gustá-’ Husák, majd hozzáfűzte, hogv a CSKP nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett csehszlovák kérdést »nemzetközi« kérdéssé akarják változtatni. Beszéde végén kijelentette'- A most megjelölt úton haladva lehetővé válik, hogy az idén és a következő évben véget érjen a csehszlovák tárca- dalom életének válságos időszaka. »Jövőre kívánjuk megrendezni a párt XIV. rendes kongresszusát, majd ezt követően a nemzeti (cseh és szlovák) pártkongresszusokat, a kongresszusok után pedig a képviseleti szervek választásait. Ezzel véget akarunk vetni a különféle ideiglenes intézkedéseknek, és át akarunk térni egy olyan normális időszakra, amikor működni kezdenek a demokratikus úton megválasztott pórt- és állami és nemzeti szervek — mondotta beszédében dr. Gustáv Husák KB-ülcs Pozsonyhíiii Pozsonyban hétfőn megkezdte tanácskozását a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum munkájában rész vesznek a Szlovák KP Központi Bizottságának tágjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának kommunista miniszterei, valamint a megyei és a első járási pártbizottságok titkárai. A kb. ülésén Stefan Sadov- sky, a Szlovák KP /ponti Bizottságának első titkára beszámolt a párt szlovákiai politikai és gazdasági feladatairól. maid a részvevők jelentést hallgattak meg a szlovák gazdaság helyzetéről és a tervezett intézkedésekről. (MTI) B SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 196* MMÉM A
