Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
Ezután Csepeli István, a Somogy—Zaila megyei Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat üzletszervezője a modern nagyipar korszerű módszereit ismertette. Közben a vendégek megkóstolhatták a legújabb kávéból, a Rióból készült feketét A kiállításon különféle háztartási gépeket, konyhafelsze- relésd cikkeket, rádiókat, televíziókat, tűzhelyeket, hazai és import kerékpárokat és motorkerékpárokat mutattak be. Az előadáson részvevőket Francia Géza, a Csurgói ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának vezetője kalauzolta végig a kiállításon, ahol a bemutatott gépeket működés közben is megtekinthették az érdeklődők. A szép, jól megszervezett kiállítás megismertette a vásárlókkal az új termékeket az illetékesek pedig közvéleménykor La tás formájában tudomást szerezhettek a vásárlók további igényeiről. A kiállítás ideje alatt a csurgói vas-műszaki bolt forgalma igen megnövekedett — naponta az átlagos forgalmat nyolcvan—százezer forinttal meghaladta az eladás. H. M. Biológia ős islenhit A TUDOMÁNYOK a XIX. század óta általában gyorsan fejlődnek, de talán egyik sem ment át olyan forradalmi változáson, mint az élet tudománya: a biológ5a. Ha a múlt század természettudományos tevékenységét vizsgáljuk, arra 'S — kevesek által ismert — felfedezésre jutunk, hogy akkoriban a tudósok több mint fele a biológia valamelyik területén folytatta kutatásait. Ennek köszönhető, hogy a XIX. század hatvanas éveire többé-kevésbé egységes biológiai V’lágkép alakult ki, szemben a korábbi századok életszemléletével, mely görcsösen ragaszkodott az élőlények teremtettségének tanához. Ekkor rakták le a kísérletes biológia alapjait, mely napjainkban is a haladás gerincét képezi. A XIX. századi kísérleti biológia az életfolyamatok kemizmusát, az élőlények sejtes felépítését, az egyedfejlődést és az idegműködés mechanizmusát vizsgálta. Ezek a kutatások jelölték ki a nagy eredmények útját,- a maguk idejében azonban még nem éltek eléggé az elvonatkoztatásban rejlő lehetőségekkel. A biológia fejlődéstörténetének egyik fontos állomása volt az erjedések vizsgálatának megkezdése, ez Vezetett el két fontos tudományág, az enzimológia és a bakteriológia megszületéséhez. Ugyancsak döntő befolyással volt a fejlődésre az a felismerés is, hogy az állatok legfőbb energiaforrása a glikogén, az ál- 1 iza kodon Jegyzetek a balatonkeresztúri Egyesült Erő Tsz mindennapjairól »Olyan ígéretes, olyan szép a határ, amilyen talán már régen volt A parasztembernek az új esztendővel újul a bizakodása is. és nem a feledé- kenység vagy a túlbecsülés mondatja azt, hogy az idén annyira reményt keltő minden.-« Megjegyeztem a hallott szavakat de a hangisúlyt a leírt betűk nem tudják visszaadni. Míg figyeltem a reménység mondatait, napról napra egyre szőkébb gabonatábláik képe jelenik meg előttem, haragos zölden nyurguló, növő kukoricaföldek. És az emberek, akik itt az Egyesült Erő szövetkezetben most alig győzik az egyik munkát a másik után elvégezni. Kukorica-, napraforgókapálás, takanmányrépa- egyelés... Mondják, hogy nemcsak ígéretes. de valahogy szerencsés is ez az év. A vegyszerezéseket pont az esőzések előtt sikerült befejezni. Ahogy letették a gondot, másnap megjött az eső, mintha csak így rendelték volna, hogy tökéletesebb, jobb legyen a munka hatása. Izgultak, drukkoltak, hogy idejére megkapják a pneumatikus kukoricavető gépet Mire elérkezett a vetés ideje, itt volt a gép. Kevesebb vetőmagot kellett így felhasználniuk, és megszűnt a ritkítással járó munkaigény. A vetés, az ápolás minden évben visszatérő, megszokott munkafolyamat Olyan, amit szinte magától értetődően el kell végezni Hogy mégis érdemes róla beszélni? Érdemes! Mert minden évben van valami új. valami több az előzőhöz viszonyítva. Néha egy vetőgép, néha egy új vegyszer vagy munkaszervezeti forma és néha egy új növény. — Eriről, most sokan beszélnek — jegyezte meg Simon László szállj tás vezető. — Az idén először húsz holdon lennel próbálkozunk. Az ember dolga, hogy mindig keresse az újat, a jobbat Egyelőre nagyon szépnek mutatkozik. Hát majd meglátjuk ... Kinn a gépműhely előtt kombájnok. A képzelet felidézi a szőkülő, sárguló, érő gabonatáblákat — Péter és Pálra rendben kell lenni az árpának. Gyönyörűek a gabonák! Mondják, 13,5 mázsa árpát terveztek, de meglesz holdanként a 15—16 mázsa. — Az utolsó előkészületek — alig észrevehetően a műhely felé int Gróf Imre főkönyvelő. Már tavaly is úgy sikerült szervezni a munkát hogy tudtak segíteni másoknak is. Most hogy szép termés ígérkezik, még gondosabban kell felkészülni. A rendr evágó rajtra készen áll, és úgy tervezik, hogy a 150 hold árpában két kombájn dolgozik. A harmadik kombájn majd a nagy aratáskor, a kenyérgabona betakarításakor kapcsolódik be a munkába. Ringó, szőkülő táblák. Mind többfelé hallani: — Több lesz, mint tavaly... — Hogyne bizakodna az ember, amikor az idén olyan a szálas termés is, amilyen bizony nem mositanáiban volt Ez még csak nagyobb lendületet ad azoknak a vezetők közötti beszélgetéseknek, melyek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatosak. Most hogy egy évvel ezelőtt egyesült a balatonkaresz- túri és az újlaki szövetkezet, más lehetőségek, más feltételek teremtődtek. Tennivaló, munka sok van. Hiszen nem csupán a meglehetősen alacsony hozamokat kell emelni, javítani az állományt hanem mennyiségi fejlesztést is meghatároztak. Szakosított telep, építkezés — ilyen jövőbe utaló gondolatok foglalkoztatják a vezetőket adnak témát vitához, tanakodáshoz. Persze mindehhez elsődleges feltétel a biztonságos takarmány termelés. — Az idén kétszeresénél is több lesz, mint tavaly. A lucerna az első kaszálásra már legalább annyit adott, mint tavaly egész évben. Most már a több mint kétszáz hold rét betakarítása folyik. Ilyen fű van! — kezével mutatja Simon László, hogy a kedvező időjárást milyen gazdag, magasra nőtt terméssel hálálták meg a rétek. De természetesen nem csupán az időjárásnak köszönhető ez, nagy része van az ápolásnak, a rendszeres műtrágyázásnak .,. Járnak a kaszálógépek, forog a rendsodró, aztán jön a bálázó. — Nemcsak a betakarítás jobb így, hanem még a takarmány beosztása is kedvezőbb ... Ígéretes, szép a határ. Nagy események nem történnek az Egyesült Erő Tsz-ben. De a mindennapok mélyén — akárcsak a ringó gabonatáblák — érik, formálódik a holnap ... Vörös Márta lati keményítő. Időközben rá» jöttek, hogy a növénysejtekben is keményítő keletkezik a széndioxid közbejöttével, mely viszont a növények közvetlen energiaforrása. E felfedezések világítottak rá az élőlények két nagy világa közötti kapcsolatra, s lettek alappillérei a századvégen kialakult tudományágnak: a biokémiának. Louis Pasteur hasonló kulcsszerepet töltött be a mikrobiológia történetében, mint korábban Darwin a származástan felépítésében. Kutatásai derítettek fényt az erjedések. rothadások, fertőzések titkaira, a tudomány fényével világítva be e homályos és misztikus területekre. Szívós kísérletezések eredményeként, az időközben tökéletesedett ^mikroszkópok segítségével rájöttek, hogy az állatok szervei és szövetei ugyanúgy apró, egyforma egységekből — sejtekből — épülnek fel, mint a növények. Így indultak el a később sok meglepő felfedezéssel szolgáló sejttani, szövet- és fejlődéstani kutatások. A BIOLÓGIA, melynek fejlődéstörténetéből csak néhány fontosabb epizódot villanthattunk fel, tehát mintegy »hadat üzent; a tetszetős és a tudományos alapokat nélkülöző elméletnek az élővilág teremtettségéről. Ma már annyira ismerjük a mikroszkóppal láthatatlan sejttartományt és annak sok titkát, a bonyolult életfolyamatokat, hogy a vallás pasz- szív álláspontját, mely kísérleti tények helyett a misztifikáció pilléreire támaszkodik, a legtöbb kérdésben cáfolni tudjuk. Persze az egyházi tanok képviselői sem adják fel egy könnyen »állásaikat«. Megkísérlik kimutatni, hogy az organizmusok nem magyarázhatók kizárólag a fizika és a kémia fogalmaival, s hogy az anyag nem képes szerves struktúrák kialakítására, ebből következően a sejtosztódást egy nem anyagi hatóokra próbálják visszavezetni. Jól tudják azt, hogy a természettudományok közül csak a biológia az, amely az istenbizonyítási kísérletekhez pillanatnyi reményeket nyújthat, persze csak addig, amíg a tudomány újabb lépéseket nem tesz előre s megcáfolhatatlanul nem tárja fel a sejtosztódás és a morfogenezis titkait S ez csak idő kérdése. Tény, hogy a vallás nem rendelkezik természettudományos istenérvekkel, s ha olykor mégis tudományosnak tűnő érvekkel lép fel, azok a kísérleti kutatások pillanatnyi »fehér foltjaira« támaszkodnak. Ezalatt a kutatók lépésről lépésre adják meg a választ az organizmusokon és az anyagi világon belül ösr.- szerendezetten végbemenő folyamatokra. KÖZBEN AZ ÉLETPROBLÉMA filozófiai vonatkozásai is felszínre kerülnek széles körű vitákat váltva ki, melyekben az idealista tendenciák — a cáfolhatatlan tudományos tények hatására — egyre jobban visszavonulásra kényszerülnek. V. O. Bővül a Mohácsi Farostlemezgyár A kormány Gazdasági Bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a beruházási programot amelynek segítségével majdnem két és félszeresére növelik a Mohácsi Farostlemezgyár teljesítőképességét A Gazdasági Bizottság határozata értelmében 454 millió forintos költséggel jelentősen bővítik az üzemet, s a beruházás befejezése után 60 ezer tonnával növekszik a gyár évi teljesítménye. Az építkezések 1070 szeptemberében kezdődnek, az üzemi próbáikat 1972 végére tervezik. Aratásra készülnek Várdán — Az idén 578 hold gabona vár aratásra — tájékoztatott bennünket Völgyi Mihály, a várdai Űj Élet Tsz agronómusa. — Ebből a búza 341, az őszi árpa 94, a kétszeres 96 hold. A többi területre zabot, takarmány- keveréket és borsót vetettünk. Két kombájn, egy rendre- vágó, két kévekötő aratógép és egy borsóarató gép áll munkára készen. Előzetes becsléseiket a mutatkozó termés felülmúlja. Csak a búzát említi példának. Holdanként 16,90 mázsát terveztek. A jelenlegi helyzet alapján úgy gondolják, hogy átlagban 19—20 mázsa is meglesz. Ilyen jónak mutatkozik a többi kalászos is. A kézi erővel végzett aratást minimálisra csökkentik. Csak ott alkalmazzák, ahol a gép nem tud dolgozni. Kévekötő aratógéppel is csak 105 holdat vágnak. Előreláthatólag a hónap végén kezdik az őszi árpával. — Csak jég ne legyen — mondja Krammer József elnök. — Elég nehéz aratás lesz. A gabona sűrű, súlyos tömegű. Szerencsére nem feküdt el, bár a szél imitt- amott megkeverte, kuszálttá tette. Jó, hogy nincs nagy meleg, így a szemek egyenletesen érnek. Igyekszünk mindent elkövetni a betakarítás sikeres lebonyolítása érdekében. OTTHON 69 A Csurgói Járási Általános Fogyasztása és Értékesítő Szövetkezet Otthon 69 címmel vas-műszaki kiállítást rendezett Csurgón, a járási művelődési ház nagytermében. A négynapos rendezvény második napján, pénteken az árubemutató színhelyén ülésezett a járási nőtamács mellett működő háztartási bizottság. Ennek tagjai az árukat szállító vállalatok képviselőivel közösen igen hasznos gyakorlati tanácsokat adtak az érdeklődőknek, akik elsősorban a háziasszonyok voltak. Délután, érdekes előadássorozat keretében a Somogy— Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat részéről Palkó Ferenc áruforgalmi előadó a háztartási kisgépekről, mint a háziasszonyok segítőtársairól számolt be. Majd Kamarás György vevő- szolgálati előadó a szórakozás és a szabad idő helyes fel- használásának kapcsán a hír- adástechndikai berendezésekről beszélt A megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták Magyar Péter műszaki osztályvezető beszámolóját az új kül- és belföldi cikkekről. Előadásában ismertette az új típusú padlókefélő gépet, mely egyben a beeresztést is elvégzi Elmondta, hogy hamarosan a kereskedelemben is megjelenik az ún. fűtőtakaró, a gőzt kilövellő vasaló és a lengőtárcsás mosógép. A legnagyobb sikert a szőnyegporoló aratta, mely a porszívóra rászerelhető, s porolás közben a porzsákba szívja a port. A szőnyegporolót a kiállításon bemutatták, a háziasszonyok pedig este ki is próbálhatták, mert a mintegy hatvanöt forintba kerülő porolót sokan megvásárolták a helyi vas-műszaki boltban. Csúcsforgalom a itőgép-javítóknál (Tudósítónktól.) Nagy munkában van a melegebb idő uralma óta a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat hűtőgépjavító részlege. Egyre több hűtőgép garanciális és egyéb javítása hárul most a hűtőgépek »orvosaira«. Az ipari, kereskedelmi és kórházi gépeken, hűtőkamrákon kívül ők javítják a lakosság gépeit is. A másfél millió forintos évi összegért havonta általában 150—200 hűtőgépet, illetve hűtőapparátot kell megjavítani az itt dolgozó 10 szakmunkásnak és nyolc ipari tanulónak. Sok munkát ad nekik az ÉKV hűtővitrinjeinek, és az Utasellátó fagylaltgépeinek a karbantartása is. Bár anyag- ellátási problémáik is vannak, a műhelybe szállított gépeket egy-két nap alatt vissza lehet a háztartásba szállítani. A rossz munkakörülmények között, korszerűtlen, szűk kis műhelyekben dolgozó részleg felkészült a nyári csúcsforgalomra, s azon munkálkodik, hogy a meghibásodott gépeket tulajdonosaik mihamarabb megkaphassák. Forrasztják az egyik meghibásodott gép töltöcsövét. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. Június TL 3
