Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
Először vonultak fel Tabon Május elsejét köszönti Marcali népe 1919-ben. Az ünnepi menetben még lovasbandériura is részt vett. Halász János — aki 1919-ben a tabi járás párttitkára volt — így emlékezik vissza az 1919-es tabi május elsejére! . a nemzetközi munkásmozgalom harcos seregszemléjét először ünnepelte meg Tab dolgozd népe felvonulással és népgyüléssel. Délután különböző látványosság szórakoztatta a dolgozókat, este pedig két helyen reggelig tartó táncmulatság volt.« Képünkön: Somogyi Ferenc beszédét hallgatják a tabi 1919 május 1-i ünnepi gyűlésen. AZ ELSŐ SZABAD MÁJUS ELSEJE Plug pmleUrlaregyesDIieigi' SOMOGYI' VÖRÖS ÚJSÁG fi SOMOBYME6YE' SZOCIÖUSTI» PARI EST' LAPji. így ünnepelt Kaposvár A kaposvári proletariátus nagy ünnepe: Aj eist> iga» május eisejto «6 afi» díszbe öltözöl/ Kapóivái me»y «ek proteianáiuií* impozáns módon ánnepelit met » munka ünnepnap iát A ház3Koi vörös, zászlók sói a « «empiomokr«. if kerül» egyegy * kivirágozoii attakokban apró vörös »bogók és szalagok valósággá» vörösbe öltözöl» az egész varos £s az dlnA ig*ij május elsején me^pujiwtn ok, mfijar ebeit Kaposváron atoir valóra váb a fcarmmcadik )us< ünnep koronája ai eddigi vörös májusoknak ceieiözisr a pi.leunátus eddig1 Küzdelmének Az eodigi májusi ünnepek r ak készülődések voltak a' végső nagy harcra « kapnalizmus ellem döntő, nagy küzdelemre Most diTiikO’ harmincadszo’ (int meg a magyarországi munkásság • vörös május ünnepét, büszke önérzeiiei tekint hatatlan világtól radaK» rgrvoros tn^ nepenek első stációja voti ameiye - köveim tog a világ proletariátusának végsó e? leijei diadala sitasorj iiamoi t» legpjp reggel 6 WM urangruf» renb éörészl/1 es • munkástul»»» nntfci ludaltz Kaposvj> roiőnségevt- - munr. ünnepe1 kegge k óra Ujtviu ucoif » mm kassag tömegesen vonult a .Munkás Ottn.no. ahonnan líl 10 órák» « megjlUpiiMi pin» tamo, szem» vonultai at egyes szakszer»« »Az első május, amely ünnepi ragyogással a szabad magyar népet köszönti... Az első szent ünnep, amelyet joggal és büszkén ülhet meg a forradalmi magyar munkásság« — írja a helyi lap vezércikkében. »A kivirágzott ablakokban apró vörös lobogók és szalagok: valósággal vörösbe öltözött az egész város« — írja beszámolójában május 3-án a Somogyi Vörös Újság. 1919. május elsején a félszabadult magyar proletariátus méltó módon ünnepelhette a munkásság nagy ünnepét. A nemzetközi burzsoázia fegyveres támadásakor a magyar munkás- osztályt támogatta az egész világ proletariátusa. »A mai májusi ünnep nemcsak diadalünnep, hanem harci ébresztő is egyúttal« — írják az ünnep jelentőségéről. Az ünnepség reggel hat órakor zenés ébresztővel és a munkásdalárda énekével kezdődött. Nyolc óra tájban pedig a munkások tömegesen vonultak a Munkásotthonba, ahol fél tízkor az egyes szakszervezetek a szocialista párt nagytermébe vonultak. (Ma helyén a Honvéd utcai tiszti lakások vannak a régi Honvéd laktanyában.) Itt ünnepi megemlékezést tartott Göndör Ferénc hírlapíró, aki a kül- és belpolitikai helyzetet ismertette. A délelőtt folyamán a város több pontján voltak még gyűlések, ünnepi megemlékezések, amelyekről a Somogyi Vörös Újság a következőket írta: »A vörös díszbe öltöztetett városháza előtt gyülekeztek fegyelmezett rendben a vörös katonák. Ott volt a terror század, a Munkászászlóalj, a Jugoszláviából hozzánk csatlakozott vörösök, horvátok, szerbek, bolgárok, törökök és osztrákok. Pontban tíz órakor dr. Hamburger elvtárs lépett az emelvényre a katonák lelkes éljenzése közben a következőket mondotta: Az itt egybegyűlt fegyveres csapat kicsinyített fotográfiája a magyar proletárok soraiban a világ proletárjainak felszabadulásáért küzdő hadseregének. Amint itt képviselve vannak Európa nemzetiségei, úgy a Magyar és Orosz Tanácsköztársaság diadaláért küzdő milliós hadseregben is Összeolvadt, kezet fogott minden nemzet proletárja, jeléül annak, hogy a proletárok sorsa és célja az egész világon ugyanaz, hogy a közös sors és közös cél nem ismer országhatárokat. A katonák viharos éljenzése után Matucevic jugoszláv elvtárs beszélt hor- vát nyelven, Kulocsevics elvtárs szerbül, úher elvtárs németül, Osmon elvtárs török nyelven méltatta május elsejét. Mindannyian kijelentették, hogy a világ minden nemzetiségű proletárjának kötelessége ván Kaposvár tanácselnöke aa ünneplés mellett felhívta a város proletárjainak ügyeimét a meglapuló, ugrásra kész burzsoáziára. A Turul Szálló nagytermében először (ma Béke Szálló) Tóth Lajos megyei 1 ‘-elnök beszélt. »Május elseje az idén nemcsak Magyar- országé, hanem az egész világé, ahol csak vannak elnyomott proletárok.« Utána Hajdú Gyula ünnepi beszéde következett. Bevezetőben ő is párhuzamot von a régi és a felszabadult ünneplés között. »A vörös lobogó az igazság szimbóluma és ettől félnek a polgári rend bajnokai. A proletárnak már van hazája, s ezt a hazát igen is megvédjük, de nem a somogyi gentry, a magyar tőkés hazáját, akik háborúba kergették a munkásságot... A magyar proletársag először önző volt: Honvéd utca—Április 4. utca—Május 1. utca—Tóth Lajos utca—Színház park— Budai Nagy Antal utca—Petőfi tér — majd a vasúti felüljárón át a Jókai ligetbe. Délután négy óra volt, amikor elkezdődött két részre osztva a népgyűlés. Az egyik helyen Hamburger, Tóth Lajos és Schneller Béla, míg a másik helyen Kovács Miksa, Göndör Ferenc és Szalma István beszéltek május elseje jelentőségéről. Az esti órákban a város két szállodájában, a párt nagytér-^ mében kabaréelőadások és" táncestélyek voltak. így ünnepelte Kaposvár proletariátusa a T anácsköztársá~- ság alatt május elsejét. A. A. A felvonulók között középen áll kislányával Tóth Lajos. a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe belépni, a magyar proletártestvérekkel küzdeni, mert a magyar Vörös Hadsereg diadala a világ proletárjainak a diadala. A harc most nem egy bekerített földért, hanem az egész világon élő, egyformán kizsákmányolt proletárokért folyik.« A Megyei Tanács nagytermében Révész Mihály buda- pesü kiküldött és Kovács Miksa megyei párttitkár beszélt az ünnep jelentőségéről. Kovács Miksa összehasonlítást tett a régi május elsejék és az 1919-es szabad ünnep között. Régen börtön várt május elsején az ünneplőkre. »Most pedig a megyeháza nagytermében ünnepelhetjük a munkások egyetlen nagy ünnepét, az első igazi május elsejét.« A Gutenberg szálló nagytermében (a mai Kapos Szálló helyén) Markovics budapesti és Szalma István kaposvári szónokok beszéltek. Szalma Istnepli meg igazán a május elsejét, de ezt az érzést eltompítja a fájdalom, hogy még harcot kell vívnunk. Minden proletárnak helyén legyen az esze és a szíve.' A dolgokat visszacsinálni nem lehet! Május elsején esküt kell tenni, hogy nem nyugszunk addig, míg a vörös lobogó igazsága be nem következik. Üzenjük a világ proletárjainak, hogy számíthatnak ránk, de mi is számítunk reájuk« — fejezte be beszédét Hajdú Gyula. A délelőtti ünnepi beszédek után délután fél kettőkor a Munkásotthonban gyülekező munkásság a munkásdalárda éneke és zeneszó mellett a város utcáin felvonulva a donneri Sétatérre vonult. Mintejy huszonötezer ünneplő vett részt a felvonuláson. A menet eleje már régen a Sétatérre érkezett, amikor az utolsó sorok az akkori Zárda utcában (ma Április 4. utca) voltak). Az útvonal á követkeGazdag program Nagyatádon Nagyatád dolgozói is nagy ambícióval készültek az ünnepre. A házakat fellobogózták, az ablakokban vörös muskátlik és szalagok diszlettek. A községi munkástanács hatalmas falragaszai is az ünnepségre invitálták a lakosságot: »Elvtársak! Elvtársnők! Proletár testvérek! A proletárság első májusát fogjuk ünnepelni. Diadalérzéssel a szívünkben, büszke öntudattal ünnepelhetjük meg most a legnagyobb ünnepet, a munka diadalát. Legyen ez az ünnep szent, méltó kifejezője az eszmének, a világszabadság eljövetelének.« Es az ünnep reggelén vörös- nyakkendős férfiak, ünneplőruhás, piros és nemzeti szalagos nők gyülekeztek a Munkásotthon előtt. Innen tíz árakor indultak el a felvonulók hata'mas transzparensekkel, zászlókkal és májusfákkal. Tizenegy árakor a piactéren (mai Széchenyi tér) került sor az ünnepi nagygyűlésre. A több ezres tömeg ajkáról felhangzott a Himnusz, majd Kun Mariska és Kárpáti Kálmán fiatalok szavaltak. Az ünnepség szónoka Zóka Imre, a munkástanács elnöke, az Országos Tanács tagja és Hegedűs Géza járási politikai megbízott voltak, akik lelkes hangú beszédet intéztek az ünneplőkhöz. A beszédeket kultúrműsor követte, amelyben szerepelt a dalárda és több fiatal szavalata is. Gazdag programot állítottak össze a rendezők délutánra is. A piactéren népünnepélyt rendeztek. Szépségversenyre, világpostára, lepényevésre, póznamászásElvtársak! Elvtársnők! Proletár testvérek. A prok’tirszaiiüdsá: első májusát ingjuk ünnepeim ’ DiadaltizCsse) a szivünkben, büszke Öntudattal ünnepel- !ietjük meg most a legnagyobb ünnepel a munka diadalát Legyen ez az ünnep széni mflttö kifejezője az eszmének, a víiágszabadság eljövetelének. Május i-én mutassuk meg mindenkinek, hogy a dolgozd munkásság egy táborban van. Vegyen részt mindenki az ünnepélyben Gyülekező reggel 9-kor Nagyatádon, a munkásotthon előtt. 10 órakor tüntető felvonulás. 11 órakor ünnepély a piactéren Dalárdával Kun Mariska, Kárpát) Kálmán szavalatával Zóka Imre orsz. szovjet tag és Hegedűs Géza járási poL meg biz. ünnep) beszédével D.ü-fé! 3 órától kezdve nagy népünnepély a piactéren. Szépségverseny. vDágposta. lepényevés, póznamászás, sorsolás, állandó térzene s.t.b. BclSBÍU!) MR Délután 5-kot mozi és a Horváfh-féte vendéglőben kabaré Stlíiíil 1 SS 21MB Este 10 órától reggelig táncmulatság a Proletár és a Horvátb-téle vendéglő nagytermében. gjJjjJ) 10 31 Este góröglQz, térzene S-Lh. délután szolgáltatta a térzenét a helyi fúvószenekar. A moziban és a Horváth-féle vendéglőben kabaréműsort rendeztek. Este pedig reggelig tartó táncmulatságon szórakoztak a Proletár és a Horváth étteremben a nagyatádi járás dolgozói A központi ünnepségen ugyanis nemcsak a helybeliek vettek részt, hanem a rendező szervek n.eghívására valamennyi község húsz-huszonöt fős küldöttséggel képviseltette magát a központi ünnepélyen. Gondoskodtak a vidékiek ebéd léről, i. iOMOGII NÉPLAP Csütörtök, 1969. május 1.